Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-12 / 9. szám

„A világcsúcsnál jobb időt fog úszni" Három évvel ezelőtt legszű­kebb hazáján — Debrecenen — kívül csak elyétve ismerték a leendő moszkvai magyar úszó­különítmény egyik biztos tag­ját, Dzvonyár Jánost. Nem is csoda, hiszen az akkor 16 éves legény nem is tett semmi kü­lönöset azért, hogy magára irányítsa az érdeklődés reflek­torait: — A mexikói olimpia évé­ben hétéves voltam, amikor az első edzésre jelentkeztem Hrentka Lászlónál, aki egé­szen addig irányította a felké­szülésemet. mígnem 1977 őszén elkerültem a fővárosba. Tizen­hat évés koromra 181 centi­re nőttem, a testsúlyom vi­szont csak 60 kiló volt. Ezzel a nem kimondottan ideális al­kattal 1:13,4, illetve 2:39,6 per­ces egyéni csúcsokig jutottam a 100 és a 200 méteres mell­úszásban. Az elmúlt alig több' mint két év azután gyökeres for­dulatot hozott: Dzvonyár fej­lődésének üteme expressz se­bességre váltott át. Az ered­mény: 9. hely a világranglis­tán a rövidebbik olimpiai mellúszószámban, a 100 mé­teren. Értesítiük vásárlóinkat, hogy nyomfMlmny­bohunk (Salgótarján, Salgó utca 5.) a 12 376-os telefonon is felvesz megrendeléseket. Süli A Csepel Művek lmja és várja afiatalokat sziiknúttanimi I. SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZETTBE a következő szakmákra lehet jelentkezr.t: Lányok és fiúk hegesaft eíoktTonikfti gépi forgácsoló: elektroműszerész •esztergályos kötő- és varrógép-műszeré» köszörűs irányítástechnikai műszerész; marós ■e szakmára esek érettségizettek vil lamosgép-szefelő jelentkezhetnek)* Fiúk ben g eresz- formztá r központifűtés­éi. csőhálózat-szerelő gázvezeték- és kovács . -készülékszerelő öntő vízvezeték- és készülék szerelő elektroacét-olvasztár anyagmozgatógép-szerelő karosszérialakatos géplakatos szerszámkészítő dízelmozdony-szerelő ■vas- és fémszerkezeti lakatos bútorasztalos felvonószerelő épületasztalos erősáramú berendezés szerelő mintakészítő (villanyszerelő) fényező és mázoló műszergyártó és karbantartó ács-állványozó (magasépítés) vegyészarraliltkus szobafestő és mázoló (tapétázó) galvanizáló épületburkoló autószerelő kőműves autóvillamossági szerelő bádogos ,Teltételek: általános iskolai végzettség esetén 14—16 éves k.or# érettségivel 18-19 (éves kor, valamint egészségi alkalmasság. II. SZAKKÖZÉPISKOLAI FELVÉTELRE (szakmunkás- és középfokú képzési cél) < ,y 14—15 éves korú, általános iskolát végzett äuk és lányok jelentkezhetnek a következő szakok valamelyikére: . épületvillamossági (villanyszerelő) szak gcpgyártás-technológiai (gépszerelő, gépi forgácsoló) szak, acélszerkezeti (hegesztő, szerkezetlakatos) szak. A közgazdasági szakközépiskolába jelentkezőle a következő szakok közül választhatnak: számviteli, gazdálkodás szak igazgatási, ügyviteli szak pénzügyi szak Egészségügyi szakközépiskolába csak lányok , jelentkezhetnek, a képzési idő: 4 év. A Szakközépiskolai tanulók a sikeres vizsgák után érettségi és szak- munkás-bizonyítványt, illetve szakképesítési kapnak. Egyes szak­mákban a leszerződött vidéki tanulók kollégiumi elhelyezéséről gondoskodunk. . A szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók tanulmányi ösztöndíja — a tanulmányi eredménytől függően — .160 Ft-tól 750 Ft-ig, szer- z.ödéskötés esetén a társadalmi ösztöndíj 250 Ft-tól 500 Fjt-ig terjed. Jelentkezés: a m Csepel Művek I Oktatási és Társadalomtudományi Intézetének J Tanulmányi osztályán, Budapest, Pf.: 93. 1751. Telefon: 575-600, 29-09-es mellék. — Jó irányban fejlődtem mostanáig — jelenti ki tiszte­letet parancsoló komolysággal a hangjában az Időközben nyolc kiló izommal gyarapo­dott fiatalember. — De meny­nyivel előbbre tarthatnék, ha már Debrecenben is legalább egy-két évvel előbb keményen dolgoztam volna. Az az igaz­ság, hogy ott napi egy edzés­nél több sosem volt. Nem használtuk ki a lehetőségeket. Általában is megkockáztatha­tom : vidéken sokkal többet érhetnének el az úszószakosz­tályok hiszen kevesebb idő kel] az egyik helyről a másik­ba való utazgatáshoz. A víz, a pálya, a kötél pedig min­denütt egyforma... Érdekes és elgondolkodtató szavak ezek a jelenlegi napi öt és fél, hat órát is edző Dzvonyár -szájából. Annál is inkább, mert még ennyivel sem elégedett. < — Ha még öt centivel ma­gasabb lennék, jó lenne. No és minél erősebb, ami fokoz­za a gyorsaságot. Óriási le­hetőségek van'nak még ebben az úszásnemben. Pedig már eddig is mennyi igazi klasz- szist adott az úszósportnak. És már sorolja is a múlt- és a jelen kiválóságait: Furu- kawa, Tagucsí, Hencken, Mörcken és Fedorovszkij. Kü­lönösen az utóbbi kettő nevét ejti megkülönböztetett tiszte­lettel. — Eddig mindössze egy, ko­molyabb nemzetközi verseny- alkalmam volt; a tavaly utol­jára megrendezett Európa Ku­pán rajtolhattam London­ban. Idén azután majd jönnek az erőpróbák. Itt van máris a nyakamon a kissé korainak érzett brémai viadal, január 24-én. Tavasszal pedig Berlin­ben és Budapesten, az Elektro- impex nagyszabású nemzet­közi versenyén is indulok. Az­után jöhet az olimpia. Hogy milyen időt vár magá­tól, s főiéig, hogy hányadik helyre számát, arról nem szí­vesen beszél. Az első hat he­lyezett mind 1:03 percen be­lül fog célba érni, azaz az 1:02,86 perces világcsúcs egé­szen biztosan megdől — ál­lítja. Kétszázon sem vár más sors az angol David Wilkie ál­tal tartott világcsúcsra, a 2:15,11 percre. Az orvosi karra felvételt nyert, de a moszkvai olimpia miatt évet halasztott úszó két edzője — Kiss László veze­tő edző és Nagy József edző — közül az előbbi szerencsére bő­beszédűbb a tanítványnál. — Már előzőleg felfigyeltem a nyurga legényre — így Kiss László —, s végűi egy másik debreceni tehetséggel, Ko­vács Józseffel együtt leigazol­tuk őt a Bp. Spartacusba. Eb­ben segített előző edzőjük, Hrentka László is, aki önzet­lenül bocsátotta őket a fővá­rosi nagyegyesület védőszár­nyai alá. János későn érő tí­pus, még rengeteg van benne. Tartalékaiból szerintem már Moszkvában is fel fog villan­tani. Mondjuk azt, hogy a* je­lenlegi világcsúcsnál jobbat fog úszni százon. Hpgy ez mi­lyen helyezésre lesz elég a rendkívül kiegyensúlyozott mezőnyben, az majd elválik. Mindenesetre a fő számát kö­vetően elindul majd a mell­úszó maratoninak számító 200 méteres versenyben is, ahol felelősség nélkül, felszabadul­tan úszhat, hiszen erre a táv­ra elsősorban Vermes Albán készül. Jocha Károly A régi hagyománynak meg­felelően, immár huszonkilence- dik alkalommal Rendezik meg Nógrád megyében a falusi dol­gozók spartakiád versenyeit. Ezek közismert célja a falu­si lakosság, különösen a fia­talok minél tömegesebb be­vonása a sportmozgalomba, a rendszeres testedzésbe. Al­kalmat kinál ez a versényfor- ma az Edzett ifjúságért moz­galomban résztvevők vállalá­sainak telj esítésére' is. A községi körzeti verse­nyeket januárban és február­ban a kijelölt helyi egyesüle­tek bonyolítják le. Március 11-ig rendezik meg a járási döntőket a JTSF-ek. A me­gyei döntő színhelye Romhány, időpontja március 23. A téli sportágak közül asz­taliteniszben a járási döntők első helyezett női és férfi egyéni versenyzői, a legjobb ló kapus balszerencséje... Tavaly Salgótarjánban játszott az olimpiai válogatott előkészületi mérkőzést az Eintracht Frankfurt ellen. A magyar csapatban az STC játékosai is szerepeltek, a kép jobb szé­lén levő Szűccsel az élükön. • (Herbst Rudolf felvétele) A labdarúgás híveinek kő. rében közismert a mondás, miszerint „jó kapusnak sze­rencséje van”. Ám mi törté-, nik akkor, . ha a kapu őrét cserbenhagyja Fortu­na? Jó kapus marad-e et­től az illető sportember? Nos, Szűcs Istvánt, az STC labdarúgócsapatának első szá­mú „portását” az utóbbi időben elkerüli a szerencse istenasszonya. Olyannyira, hogy csak időnként tudott klubjának rendelkezésére állná. — Mi gátolja „munkájú' ban”? — tettük fel neki a kérdést. ✓ — Azzal kezdeném — mondta — soha nem tartoz­tam a kifejezetten szerencsés játékosok közé. A Vasas if­júsági csapatából indulva végigjártam a szamárlétrát úgy, hogy 1968-ban kezdve, 1972-re jutottam el az első osztályig, de ekkor csak egy alkalommal tudtam szóhoz jutni. Két év katonai szol­gálat után — amelyet a Kos­suth KFSE csapatánál töl­töttem — visszatértem, de nálam is igazolódott az a mondás, hogy senki sem le­het próféta a maga hazájá­ban. Mészáros és Tamás mögött csak harmadik számú ka­puvédő tudtam lenni, s be kellett látnom, hogy a Vasas­nál nem fogok megöregedni. — Mikor került a Stéeé- hez? — 1975 nyarán, de itt sem kínálták tálcán az 1-es szá­mú mezt. Olyan riválisokkal kellett megküzdenem, mint Magyar Lajos, Szőke Pista, Balázs és Baár. Éreztem, mindent meg kell tennem, ha védetni akarok. Nos, be kell vallanom éle­temben először volt szeren­csém. Magyar Lajos kiválá­sa nyitotta meg előttem az első csapat kapujához veze­tő utat. — Utána tudjuk, biztos pontja lett csapatának, oly­annyira, hogy nem szívesen jönnek kapusok az STC-hez Szűcs mellé tartaléknak. — Igen, „standard”-játé- kos lettem, de úgy .hiszem, nem váltam önelégültté. Ne­vem szóba került a külön­böző válogatottaknál, de „hagyományos” balszeren­csém ekkor sem „hagyott cserben”. 1975 októberében az utánpótlás-válogatottal bekerültünk az Európa-baj- nokság döntőjébe, de akis- padnál nem jutottam tovább. A következő esztendőben már az A válogatott öltöző­jében találtam magam, de itt éppúgy, mint az utánpót­láscsapatnál, három alka­lommal is csak tartalék vol­tam, ezúttal Gujdár mö. gött. — Mit hoztak a következő évek? — Az STC kiesett az NB I-ből, én pedig a válogatók kegyeiből. Ez tulajdonképpen természetes is volt, hiszen a * második vonal játékosai nin­csenek úgy szem előtt, s egy ottani jó teljesítmény nem kerül reflektorfénybe. Sze­rencsére csak egy évig „ven­dégszerepeltünk” az NB II- ben, s a visszakerüléssel aa én pályám ismét felfelé ívelt: Meghívtak az olimpiai válo-J gatottba, ahol több előkészü­leti mérkőzésen voltam a kezdőcsapatban. Az elmúlt év nyaráig nyugalmasan folyt életem, csapatom is jól sze­repelt, s nekem sem ment rosszul a védés. Aztán aa olimpiai csapat spanyolorszá­gi túráján., a vállamra este.m, s ezzel kezdetét vette sérülés­sorozatom. Az őszi forduló negyedik mérkőzésén jobb kezem kisujján nyílt törést szenvedtem, s csak két hó­napi kihagyás után folytat­hattam a játékot. — Hogyan történt a máso­dik sérülése? — Két bajnoki találkozón ismét én álltam a kapuban, ám egy Mátranovák elleni edzőmérkőzés előtt, a melegí­tés végén Biró Tóni lövését rosszul fogtam. Most a vál­tozatosság kedvéért, bal 1 kezem kisujja törött el. is­mét gipszkötés, majd gyógy, torna következett, és csak a lelátóról izgulhattam társa­imért. — Hol tart jelenleg? — Gondolkozom azon, hogy posztot változtatok, felcsa­pok mezőnyjátékosnak — mondja nevetve. — Együtt edzek a többiekkel, de csak rúgom és nem fogom a lab­dát. Reménykedem, hogy a bajnoki rajtnál már én is ott lehetek, mert szerintem is csak altkor lehet jó ka­pusnak szerencséje, ha véd. Kiss László Miklós Meghalt Nagy András tájfutó Nem ment a segédedzői tanfolyamra, pedig vizsga volt. Gondolták, nem készült fel és ezért maradt otthon. Nem, valóban nem készült fel arra, ami őt érte, á halálra. Hu­szonnégy éves, fiatal tájfutó volt, katonai főiskolás. Nagy­oroszi, a Honvéd Balassi SE sokat jelentett számára. Az STC- hez akart igazolni, végül Budapestet, a Kőbányai Lombikot választotta. Azért is hajtott annyira. Katonás szorgalommal edzett nap mint nap. Aztán jött a végzetes óra. A szokásos, közös futóedzés után ő azt mondta, „rá­teszek még egy lapáttal”. Erősítő gyakorlatot akart végezni, de alig emelte fel a súlyt, egy alattomos vérrög megszorult az agyában. Végzetes volt. Meghalt! Az év utolsó -versenyén még katonás vigyázzállásban fogadta a győzelméért járó dí­jat és a gratulációt. De többé nem lesz most már Nagy— Kéri—Zentai összeállítású váltócsapat. Korán hagyta Itt ver-, senytársait, s mindazokat, akik szerették, de ők nem felej­tik el soha. Március végéig Téli falusi spartakiád párosok és csapatok vesznek részt, Minden kategóriában végig egyenes kieséses rend­szerben bonyolítják le a verse­nyeket, sorsolás alapján. Egy asztaliteniszező legfeljebb két versenyszámban indulhat. A sakksportág küzdelmei­ben a járási döntők első he­lyezett férfi- és női csapatai, valamint egyéni bajnokai in­dulhatnak. A játékidő harminc perc. Körmérkőzéses a lebo­nyolítási fofma. (A csapatok négytagúak, de az egyéni ver­senyző nem lehet a csapat tag­ja.) A községi, körzeti versenye­ken a rendezők az első három helyezettet díjazzák, a megyei döntőn szintén, de itt a leg­több pontot elért járási csapat elnyeri a spartakiád vándor­serlegét is. Egymás után há­romszori győzelem esetén vég­leg a legsikeresebb járás bir­tokába kerül a serleg. A versenyekre gyakorlatilag bárki benevezhet a Nógrád megyei községek lakosai közül, a személyi igazolvány felmu­tatása elege’ndő a küzdelmek színhelyén. Emellett fél évnél nem régebbi orvosi igazolás is szükséges az induláshoz. Ugyanaz a résztvevő nem je­lentkezhet asztaliteniszben és sakkban is, csak az egyik! sportágban. Minden egyéb kér­désben a sportágak verseny- szabályai az irányadók. Remélhetően ezúttal is sok ezer falusi dolgozót, fiatal lányt és fiút mozgat meg a spartakiád, s talán az illeté­kes sportegyesületek, szak- szövetségek szakemberei fel­fedezhetnek néhány 1 ígéretes versényzőjelöltet. De az is nagy eredmény lenne, ha egyszerűen csak megkedvel­nék és a továbbiakban is igé­nyelnék a községiek a sporto­lást, a mozgást, a versenyzést. Mindenki nyerne vele, nem csak a végső győztesek. • y. t. NÓGRÁD — 1980. január 12., szombat 7

Next

/
Thumbnails
Contents