Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-31 / 25. szám
Egy a sok közül Család az ELZETT-ben Nem ritkaság az ELZETT A műhely dolgozói zömében szécsényi gyáregységében, hogy egy családból többen is itt dolgoznak. Ezek közé tartozik a Márton család is. A szerszámműhely irodájában beszélgetünk az egyik család, taggal, akinek itt van a munkahelye. Erzsiké jó kedélyű. Vidám, mindig mosolyog, az ember azt hinné, talán kissé öntelt. De nem így van. Beszélgetésünk során így vall magáról: — 1979-ben érettségiztem. Mindig vonzott .a közösség és a gyár hangulata. Szüleim itt dolgoznak már régóta. Apu. kám 1961-től van itt. akkor itt még gépállomás működött. Anyukám 1969 óta, vagyis az ELZETT alapító tagjai közé sorolható. Mi sem volt természetesebb ezek után, hogy én is ide jöjjek. Számomra ez azért is. kedvező, mert egy munkahelyen vagyunk a szerszámműhelyben. Apukám alig pár lépésnyire, a tmk- ban csoportvezető. Az öcsém, aki szakközépiskolába jár, a nyári gyakorlati időt tölti itt. Tisztelt szerkesztőség! „Prémes" Január 26-án délután 14 Órakor a salgótarjáni Pécskő utcai 222. számú húsboltban tepertőt' vásároltam. Mire a pénztártól visszamentem, az árut már becsomagolva kaptam meg. Odahaza kibontottam s akkor láttuk, hogy körülbelül féltenyérnyi (inkább prémnek nevezhető, mint tepertőnek) szőrös bőrdarabot találtunk. Azonnal visszavittük, hogy a boltvezetőnek megmutassuk, de már nem Volt ott. A vásárlók könyvét háromszori kérésre sem adták ide, hogy a panaszt beírjuk, attól tartva, hogy a ki- ezolgálót vonják felelősségre. Tegyük a helyére... Manapság a bevásárlás megkönnyítésére egyre több önkiszolgáló bolt áll rendelkezésünkre. Szabadon, gyorsan juthatunk hozzá a kiválasztott árukhoz. Megfigyelésem szerint az önkiszolgáló boltokban vásárlók nagyobb része megfeledkezik arról, hogy va-- sárlása végeztével a kosarat visszategye a helyére, ahonnan elvette. Sokszor emiatt a kosarak a boltokban szanaszét hevernek, még a földön Is. Láttam olyan vásárlót is, »kl megbotlott már a kosárban, de mégsem tette helyére. A kosarak visszarakásával segítsünk a boltok dolgozóinak, s ha netán kérik is, hogy a kosarat szíveskedjék a helyére tenni, akkor ne sértődjünk meg. Ne várjuk el, hogy helyettünk a pulttól vagy a pénztárból álljon fel a dolgozó a kosarakat összeszedni, hogy az újonnan érkező vásárló is hozzájuthasson. Bízom benne, hogy e kis figyelmeztetés, kérés megértésre talál azoknál, akiknek eddig elkerülte figyelmét. Takács Lajosné S.-tarján, Schuyer F. út fiatalok, jól kijövök velük, s úgy érzem, hogy meg is becsülnek. Mivel foglalkozik szabadidejében? A tőle megszokott mosollyal kezdte: — Szeretek olvasni, moziba járni, tévét nézni és természetesen sokat segítek odahaza. A munka után együtt megy haza a család és a há. zi feladatokat megosztjuk egymás között. Szép házban laknak Márto- rjék Szécsényben, akad hát tennivaló is benne. A családfő a vállalati szb munkavédelmi felelőse is. Munkáját becsülettel látja el, en'nek bizonyítékai a kitüntetések, amelyekben eddig részesült. Az édesanya kiváló dolgozó, összetartó család az övék és remélik, hogy ha Imre gyerek végez, ő is az ELZETT dolgozója lesz. Szabó János Szécsény tepertő... A kiszolgáló hivatkozott arra, hogy Balassagyarmatról kapják az árut és sajnos tele van szőrökkel, amiről ők nem tehetnek. Szerintem nagyfokú felelőtlenség ilyen árut előállítani és kiadni, de hibások az ellenőrző szervek is, ha ilyet megengednek. A szóban forgó szőrös tepertődarabot mellékelem, és az illetékesek a szerkesztőségben megtekinthetik. Tisztelettel: Juhász Andrásné S.-tarján, Palócz I. tér 16. emelet 1. Tanulok Sl-ül... Elvégeztem az óvodát, az elemi iskolát, a gimnáziumot, a főiskolát, a marxista iskolát (a zeneiskolát, a tánciskolát, az életiskolát) és íme. kérem, ismét iskolába kell járnom, tanulnom kell SI-ül?! Ha nem iratkozom tie ebbe az újabb iskolába, még az unokám is eihagy. No, meg a tévé információközlését sem értem meg. Azt mondja a minap, hogy a jövőben a teljesítményt lóerő helyett wattban fejezzük ki. Egy lóerő 735,498,75 wattal egyenlő. Mindjárt beszoroztam a Trabantom lóerejét és a 20 lóerő helyett a jövőben 19122967,50 wattal repít bennünket a kis Trabcsi. Most már csak azt nevetem, hogy a szegény Volga-tulajdonosok- nak milyen csillagászati szám jön ki a lóerő és a watt átszámításánál?! Azután az erő egysége a newton, az energiáé a joule, a nyomásé a pascal lesz, az időjárásnál millibartról hallunk? Ugye, hogy még ezt az iskolát is ki kell járnom??? — sós. — Válaszol az illetékes A MÁV közli A NÖGRÁD január 10-1 számában Szűcs Ferenc aláírással megjelent „Késve és hidegen indulnak a vonatok” című olvasói levélben megjelent hiányosságokat kivizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy időnként valóban előfordultak Hatvan állomáson a vonatok fűtésével kapcsolatos nehéz- mények. Ezek részben emberi mulasztásból, részben a rendelkezésre álló technikai berendezések hiányosságaiból adódnak. Utasítottuk az illetékes szolgálati vezetőket, hogy a leg- messzebbmenően igyekezzenek a jogos utasigényeket teljes mértékben kielégíteni. Levelezőjük szíves észrevételét köszönjük. Magyar Államvasutak Igazgatósága III. forgalmi osztálya Regős Ferenc sk. oszt.vez.h. Tapasztalati megfigyeléseim alapján közérdekből „kijelentem”, hogy több kultúr- objektumnál (művelődési ház, klubszoba, iskola, ide sorolható a szociális otthon is stb.) nem becsülik meg eléggé az állami költségvetésből beszerzett közvagyont. Konkrétan a 20—40 ezer forintot képviselő pianínókról és zongorákról va!n szó! Hogyan kell óvni, vigyázni az említett hangszereket? Tartsuk a tetőt lezárva, nemkülönben a klaviatúra (játékasztal) kis tetejét is. Legyen letakarva nehéz, posztószerű textíliával. Ne nyissunk rá hidegben (ősszel, télen) ablakot, ajtót. A hőmérsékleti különbségek megviselik —, lehangolódik a zongora. Illetéktelenek ne ütpgessék (püföljék) a billen, tyűket. Bár esztétikai szempontból kifogásolható, de praktikus, — ha szükséges — zárat, lakatot szereljünk rá. Ha nyitva felejtjük a tetejét, az egér is belefészkelhet. (Volt már rá példa.) A hangszerek belsejében levő posztót —, a molyosodás ellen — időnként be kell védőszerrel hinteni. A kottatartó és a pedál a két instrument szaros tartozéka. Helytelen, ha a zongorát kö- rülállva, 8—10 ember ráhelyezi a testsúlyát. Előzzük meg a bajokat. A zongora mozgatását, szállítását — a lehetőségekhez képest — kerüljük, mert igen körülményes és komplikációkat okozhat. Ne engedjük, hogy a beragadt billentyűket (laikusok) bicskával vagy egyéb eszközökkel próbálják megjavítani. Ezek a hibák szakmunkát igényelnek, különösen a hangolás. És mivel a szakmunkás fehér holló, annál Is inkább igazunk van, hogy körültekintőb-' ben kell vigyáznunk az elég gyakran használatos — zongorára. A közelmúltban láttuk a tévében, micsoda hangulat, vidámság vonult be az egyik budapesti szociális otthonba, ahol megjavították a zongorát. Az otthon egyik hozzáértő lakója élőmuzsikával szórakoztatta társait. Gyakran kapunk meghívást ilyen helyekre —, zenei művelődést szolgáltatni — és mennyivel szívesebben játszunk egy jó hangszeren. Most jöttem rá, hogy tanácsadóval ellátott széljegyzetem „közérdekű bejelentés” (kérelem) lett az illetékesek felé, a közvagyon védelme érdekében. Korsós Nándor ének tanár Postai szolgáltatások Telefonálni szeretnék. Helybe, ide a városba. Hol is lehetne erre alkalmasabb helyet találni, mint a postahivatalt, különösen, ha éppen arra visz utam. Nosza, mi sem természetesebb, belépek a lengőajtón és forintos után kutatok zsebeimben. Sajnos, csak ötforintosom van. de sebaj, majd fölváltom. És mo^f jön az első meglepetés: — úgy tűnik, nincs öt forintért apró a postán — a pénzfelvevő hölgy tétovázva, majd fanyalogva számolja le a három darab egyforintost és négv darab ötvenfillérest. Hiába, a szolgáltatást nem adják ingyen! Most már némi lelkiisme- ret-furdalássai, feszélyezetten nézek körül — vajon hol találok telefonkönyvet?! Félénk érdeklődésemre a hírlapárus a 8-as ablakhoz irányít. Besorolok és türelmesen várom, hogy az ablakhoz kerüljek. — Egy telefonkönyvet kérek — mondom bizonytalanul, — Vásárolni akar?! — Nem, csak egy számot szeretnék megnézni, mivel az új számok... És most jön a második meglepetés: — Nincs! — kapom a határozott választ. — Nincs, mert széttépték a telefonálók fes újat nem kapok — és le is zárja társalgásunkat azzal, hogy a tudakozó bemondja a keresett számot. Szerénységem dühbe csap át és elhatározom, ha addig élek is, szerzek egy telefonkönyvet, itt a postán! Élek! Mert telefonkönyvet nem sikerült kap. nőm és amíg személyesen gyalogolok el a hívni kívánt szám tulajdonosához, eltűnődöm: milyen jó, hogy végre van crossbarunk, most már csak egy mindenki számára hozzáférhető telefonkönyv kell a, postán! Ivitz Zoltán Kapcsolatápolás Ez úton szeretnénk megköszönni a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnak, hogy egy budapesti színházlátogatáshoz a kollégisták rendelkezésére bocsátották a vállalat autóbuszát. Ezzel is tovább erősítették a vállalat és a kollégium között kialakult jó kapcsolatot! A balassagyarmati Gcisler Eta Leánykollégium diákjai. Összeállította: Tóth Jolán Kedvelt kir.índsilóhelyeink közé tartozik a megyénkből könnyen elérhető Kékestető, ahol hétvégenként turisták lepik el a fenyveseket. Többen többre Falugyűlés Diósjenőn A cipők, csizmák talpa alatt igencsak sirt a hó ezen a hétfő estén Diósjenőn, ahogy a falubeliek a művelődési ház felé sorjáztak. Közös dolgaikat gyűltek össze megbeszélni az emberek. Már akik eljöttek persze, mert amikor Garai Lajos tanácselnök szólásra emelkedett, hogy ítz elmúlt évben végzett munkáról számot adjon a falugyűlésnek — bizony még sokak számára maradt ülőhely a színházteremben. — Feladatunk volt tavaly, hogy kialakítsuk a faluközpontot — kezdte sorolni. Garai Lajos. — Mindenki láthatja, meddig jutottunk. Az új központ helyén levő házakat megvásároltuk, most már le kell azokat bontani és parkot építünk oda. Terveztük a tópart védművének kialakítását, a tófenék kikotrását, ám a Dunakanyar Intézőbizottságtól nem kaptuk meg az ígért pénzt, így ott sem tehettünk semmit. Jócskán költöttünk a művelődési ház tetőzetének kijavítására is, de kevés haszonnal, mert a hóié most is becsurog. Hiába jelöltük ki a szemétlerakó helyeket is, valami „derék ember” még a táblákat sem nézte jó szemmel, mert elvitte. Kár volna persze azt hinni, hogy itt, ebben a hegyre- kúszó, szép községben semmi sem valósult meg abból, amit elterveztek. A nyár derekán adták át az ízléssel és korszerűen megépített egészségügyi centrumot, ahol orvosi és fogorvosi rendelő, valamint gyógyszertár várja az arra szorulókat. S hogy a szakemberek nagyobb kedvvel maradjanak: a rendelők fölé tágas lakások kerültek. A strand repedezett medencéit 180 ezer forintért igazították helyre. Háromnegyed millió került a lakók talpa alá és ezt szó szerint kell érteni, hiszen a gyorsan romló utcák, utak emésztették föl a sok pénzt. Sokat költöttek az egészségügyi ellátásra, hárommillió forintot pedig a bölcsődére, az óvodára és az iskolára. — Bár nagyon kellene, nem épülhet meg a négytantermes iskola. Talán majd a hatodik ötéves terv vége felé. A vezetékes víztellátásról sem mondhatok sok jót egyelőre — szomorította meg kicsit a gyűlésezőket az elnök. —Létre kell hoznunk a vízműtársulást, akkor előbbre léphetünk. Attól sem vidultak fel jobban a község lakói, hogy az idén átadandó, jól felszerelt kempingnek viszont két kutat is megfúrtak, mert az első fúrás nyomán ihatatlan víz fakadt. Igaz, nyárra ott sem a szennyvízzel, sem az ivóvízzel nem lesz gond. A diósjenőiek azonban nem a kempingben fognak lakni. A tanácselnök beszámolója után elsőként Vasas Mihály, az erdészet dolgozója emelkedett szólásra és az állandó áramszünetekről panaszkodott. Nem ő volt az egyetlen, aki ezt a régi és orvosolat- lan „betegséget” emlegette. Választ első kézből nem kaphattak azok sem, akik az áramingadozás miatt kikapcsolt tévékről beszéltek, mert bár meghívták a falugyűlésbe az ÉMÁSZ képviselőjét is — a vállalatot senki sem képviselte. Helemba István, aki a Jog utcában lakik, sokkal kevesebb alkoholt, annál több húsárut, sajtot, bővebb választékot kért az élelmiszerboltokba. Wlsinger János, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke zárószavában nem feledkezett meg azokról sem, akiknek önkéntes munkája nyomán hamarosan bővül az iskola egy tanteremmel, meg egy kis műhellyel, ahol a gyerekek gyakorlati foglalkozásait tarthatják. Ugyanígy bővítették a falubeliek önerőből az óvodát is. Ezért kapott oklevelet az erdéstót, - a VILLTESZ, a termelőszövetkezet és a szociális foglalkoztató intézet kollektívája. Tövis László, az érdemes társadalmi munkás, Altsách Károly pedig a kiváló társadalmi munkás jelvényt kapta kiemelkedő teljesítményéért. A hatófelé ballagók fejében a kendők, kucsmák, kalapok alatt talán elhatározások fogalmazódtak: többet kell tenni közösen a községért, hisz’ akkor előbbre juthatnak. Bizonyára értik, hogy mindany- nyiukért teszik. H. Z. NÓGRÁD — 1980. január 31., csütörtök 5
