Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-31 / 25. szám
Carter bejelentése Csökkennek a reálbérek, Elmozdul a túszügy ? a termelékenység Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: A reálbérek és a termelékenység csökken, az infláció és a munkanélküliség emelkedik az Egyesült Államokban — ez tűnik ki Carter elnök évi gazdasági jelentéséből, amelyet szerdán terjesztett a törvényhozás elé. A jelentés meglehetősen borús képet fest az amerikai gazdaság helyzetéről a választási esztendőben és a következő évekre is számottevő nehézségekkel számol. A washingtoni kormányzás a nehézségek fő okát az olajárak szinte szüntelen emelkedésének tulajdonítja. Az Egyesült Államok nemzeti összterméke 1979-ben az előirányzott 2,2 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal emelkedett, míg a termelékenység 2,2 százalékkal csökkent. Az infláció — ugyancsak a várakozásokkal ellentétben — évtizedek óta nem tapasztalt mértékben felgyorsult, aránya 13,3 százalék volt. Ugyanakkor a béremelések átlagban az 1978-as szinten, 7,5 százalékon maradtak, így a bérből és fizetésből élők túlnyomó részének jelentős mértékben csökkent a reálkeresete. A kormány eredményként tünteti fel, hogy a munkanélküliek aránya nem emelkedett 6 százalék fölé, de elismeri: az 1980. első felére várt „enyhe” gazdasági visz- szaesés tovább növeli ezt az arányt. (A közgazdászok becslései szerint az év végére 7,5 százalék körül lesz a munka- nélküliség). Az elhelyezkedési gondok változatlanul a fehéreknél sokkalta nagyobb mértékben sújtják a színes bőrűeket, különösen a nagyvárosi gettók fiataljait. Carter a takarékosságot, az állami kiadások visszafogását ajánlja a törvényhozásnak. Az első számú kivétel a hadügyi költségvetés, amely idén rekordmagasságot, mintegy 160 milliárd dollárt ér el. A kormány legnagyobb szabású szociális programjára, a színes fiatalok foglalkoztatására ennek az összegnek kevesebb, mint egy százalékát fordítják — tűnik ki a jelentésből. Az elnök szerint a tavalyi napi 8,5 millió hordóról idén 8,2 millió hordóra szorítják le az Egyesült Államok olajbehozatalát, sőt, amennyiben a vezető tőkés olajimportálók megállapodnak, az amerikai behozatal még ennél is alacsonyabb lehet. A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a dollár árfolyamának további esése miatt az amerikai kivitel az elmúlt évben gyorsabban nőtt, mint a behozatal, így kedvezőbben alakult az ország kereskedelmi mérlege. Washington egyébként változatlanul a dollár megszilárdítására törekszik, s ebben továbbra is számít tőkéspartnerei támogatására. Carter jelentése rámutat, hogy „az infláció évtizede utánN. . , nem várhatók gazdasági csodák” a kormány feladja korábbi célját, hogy 1983-ra 4 százalékra csökkentse az inflációt és 3 százalékra a munkanélküliséget. Japán cáfol „Tiltakozás" A japán parlament külpolitikai vitájában az ellenzék élesén tiltakozott Harold Brown amerikai hadügyminiszter washingtoni bejelentése miatt, amely szerint „a Perzsa-öböl védelme céljából” szükség esetén az Okinawa- szigeten állomásozó tengerészgyalogságot is „átdobnák” a közel-keleti térségbe. A Pentagon főnökének szavai olyan időpontban hangzottak el, amikor egy Oki'na- wából Dél-Koreába átszállított tengerészgyalogos dandár provokatív, erőfitogtató hadgyakorlatot tart február közepéig „az afganisztánira emlékeztető éghajlati és terepviszonyok kipróbálása végett”. A Japán Kommunista Párt törvényhozói emlékeztettek, hogy a Brown által megpendített terv nem más, mint a távol-keleti amerikai—japán katonai szövetség földrajzi hatályának kiterjesztésére irányuló próbálkozás. (MTI) Bruno Kreisky osztrák kancellár Űj-Delhiben szerdán Red dy indiai elnökkel tanácskozott. San Salvadorban . a Február 28. Népi Liga nevű szervezet 50 tagja kedde'n elfoglalta a kereszténydemokrata párt székházát és 17 személyt foglyul ejtett. A szervezet követeli a kormánytól a baloldal elleni elnyomás beszüntetését, továbbá azt, hogy bocsássák szabadon az elmúlt két hét során letartóztatott baloldali személyeket. Számién kedden a Farabun- do Marti Népi Felszahadítá- si Erők nevű szervezet fegyveresei néhány órára elfoglalták Santa Clara városát és kivégezték az egyik jobboldali félkatonai szervezet helyi véítetőjét és a helyi fendőrfő- nökőt. %■ -L v; A Népi Forradalmi Tömb elnevezésű szervezet tagjai körülvették a fővárostól 40 kilométerre levő Sah Vicente város kormányzóhivatalát és bombákat robbantottak. Az épület megrongálódott, személyi sérülésről nem érkezett jelentés. A kormányellenes szervezetek egyik szóvivője szerint ezeknek az akcióknak az a célja, hogy tiltakozzanak a biztonsági erők elnyomó intézkedései ellen. (MTI) Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár kapcsolatba lép Ahol Hasszán Baniszadrral, Irán most megválasztott elnökével rögtön felesketése után — közölte New Yorkban a világ- szervezet egyik szóvivője. A szóvivő hozzátette, hogy Waldheim és az iráni ENSZ-kép- viselő eredetileg keddre tervezett megbeszéléseit a túszügyről „a közeli napokban” tartják. A halasztás okát ne-m közölte. A szóvivő ismét hangsúlyozta, hogy a világszervezet főtitkára továbbra is mindent megtesz a túszügy békés megoldása érdekében. A DPA jelentése szériát New York-i ENSZ-körökben reménytkel- tőnek tekintik Baniszadr elnökké választását a kérdés békés rendezése szempontjából. ☆ Nureddin Kianuri, az Iráni Néppárt (Tudeh) KB első' titkára kedden nyilatkozatot adott az AFP hírügynökségnek. Kianuri kijelentette: pártja abban az eset’oe'n támogatja az új államfő politikáját, ha az Khomeini ajatollah harcos antiimperialista irányvonalát követi. Mint mondotta, az országban még túl nagy gazdasági és politikai szabadságot élveznek az ellenforradalmi erők, a „khomeinis- ta vonalnak” pedig hiányoznak a káderei. A teheráni amerikai nagy- követség megszállásával kapcsolatban az első titkár közölte, hogy pártja 'nem ért egyet ugyan a túszszedés módszerével, az amerikai nagykövetség azonban az iráni ellenforradalom főhadiszállása volt. Az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítséget illetően megállapította, hogy az szigorúan Afganisztán belügye, és bírálta Baniszadr kijelentéseit, amelyekkel esetleges katonai támogatást irányzott, elő az afgán lázadókénak, , .Vv. ■ tBF ‘ „Szó sem lehet kompromisszumról. Amerikának visz- sza kell adnia a salhot, s akkor a túszok kí;zabadulnak” — jelentette ki kedden, az Islamabad i iszlám konferencia után újságíróknak Kama] Kharrazi iráni külügyminisz. tar-helyettes. Mint mondotta. az iráni küldöttség az értekezlet kezdetétől fogva sürgette, hogy a résztvevők ítéljék el az Egyesült Államok beavatkozását a térség bel- üaveibe. (MTI) Egyesült Államok low a Az amerikai elnökválasztási küzdelem első, Iowa államban megtartott fordulójában Carter elnök kétharmados többséggel győzött vetélytár- sa, Kennedy szenátor ellen. E párharc következő nagy erőpróbája február végén New Hamshíre-ban lesz. .Nyílt titok, hogy a Szovjetunió ellen folytatott, mindinkább hidegháborús hangú kampány egyik hajtóereje az Egyesült Államokban a választási kampány nyomán kialakult kényszerhelyzet. Már jóval több mint egy esztendővel ezelőtt (amikor a jelenleg ürügyként használt afganisztáni „érvék” még fel sem bukkanhattak) megfigyelhető volt az agresszív áramlatok erősödése az amerikai politikában. Carter elnök újraválasztásán buzgólkodik, ennek érdekében pedig valahogy feledtetnie kell a választókkal az ország belső gondjait, mindenekelőtt a gazdaságiakat. BELSŐ NEHÉZSÉGEK A konjunktúra lelassulása, az infláció felgyorsulása és a munkanélküliség emelkedése a választási év küszöbén igen nagy nyugtalanságot keltett magában az amerikai politika vezető köreiben is. Ez a nyugtalanság nem csak a Fehér Házra és az adminisztrációra vonatkozott. Áthatotta az amerikai törvényhozást is, hiszen az elnökválasztási évben kicserélődik az egész képviselőház, a szenátus egyharma- da és a helyi hatalmi apparátus jó része™ A tőkésvilag. legnagyobb gazdasági és katonai hatalma az utóbbi 20 esztendőben már többször birkózott válság- periódusokkal, a jelenlegi helyzet mégis különlegesnek mondható. Még nem fordult elő, hogy a hatalmas amerikai termelői aipparótus energiael. látásának biztonsága egy olyan terület (a Közel- és Közép-Kelet) termelésétől függjön, amelynek társadalmi, politikai változásait az Egyesült Államok mind kevésbé tudja ellenőrizni. így a gazdasági nehézségek és gondok belső, amerikai társadalmi okainak mély elemzése helyett kétségkívül az volt a köny- nyebb megoldás, hogy a prob_ lémákat és ezeken belül a világméretű amerikai befolyás csökkenését ne az egyes körzetek (például a Közép-Kelet, vagy éppen Latin-Amerika) belső társadalmi mozgásaival, hanem külső erők valamiféle „összeesküvésével” magyarázzák. Ezzé] voltaképpen már megteremtődött az alapja az Amerikán belüli hidegháborús kurzus újjáélesztésének. . A Fehér Ház és személyesen Carter elnök a SALT—II egyezmény aláírását követően egyre i'nkább a reakciós erők támadásának középpontjába került. A demokrata párton belül Carterrel szem. ben fellépő egyetlen komoly rivális, Edward Kennedy szenátor amerikai viszonylatban éppen a párt liberális, túlzással „baloldalinak” nevezhető szárnyához tartozik, ami növelte a centrum és jobboldal aggodalmait. Attól féltek, hogy ha az amerikai belpolitikában az agresszív erők tért nyelnek, akkor egy középvonalon topogó Carterrel és az őt liberális oldalról támadó Kennedyvel szemben a, republikánusok lendülhetnek a nyeregbe. IRÁN, ÉS AFGANISZTÁN Ebből a szempontból a te- heráná túszügy, majd az afganisztáni események valóságos „ajándékot”, magyarán ürügyet jelentettek belpolitikai szempontból Carter számára. Lehetősége nyílt arra, hogy igyekezzék elfeledtetni az amerikai közvéleménnyel azt, ami miatt korábban leghevesebben támadták: a határozatlanságot, a vezetési szilárdság hiányát. Előbb Irán viszonylatában nyílt mód arra,' hogy a túszüggyel fokozza az amerikai haderő — mindenekelőtt a flotta — felvonultatását a stratégiailag dön. tő olaj utak mentén. Az afganisztáni eseményeket pedig arra használhatta fel, hogy felfüggessze az általa már aláírt és mindmáig hasznosnak elismert SALT-egyez- mény ratifikálási folyamatát. Ezzel egy csapásra semlegesítette az egyértelműen hideg- háborús politikai erők legfontosabb belpolitikai hadjáratát: a ratifikálás szenátusi megakadályozására irányuló törekvést. PÁRTHARCOK Az eredmény belpolitikai- taktikai szempontból mindenekelőtt a demokrata párton belül mutatkozott meg. A nyári hónapokban az akkori közvélemény-kutatások szerint Edward Kennedynek 30 százalékkal több esélye volt a párt elnökjelöltségének megszerzésére. mint Carternek. Jelenleg az arány szinte drámaian megfordult. Pillanat2 NÓGRAD - 1980. január 31., csütörtök ' Á „vas lady" vendége Ami a nagypolitikát illeti, Margaret Thatcher angol és Francesco Cossiga olasz miniszterelnök eszmecseréin aligha lehetett jelentősebb nézeteltérés. Mind Nagy-Britannia, mind pedig Olaszország helyesli az Egyesült Államok „kemény” irányvonalát az eurorakéták telepítésétől Carter közép-keleti álláspontjáig bezárólag. London és Rómafazonban mégsem ítéli meg azonosan a világhelyzetet. A tory-kormány fenntartás nélkül eleget tesz Carter elnök felhívásának, ellentétben nyugat-európai partnereinek józan, mérsékeltebb állásfoglalásaival, még meg is tetézi a hidegháborús hisztéria jegyében fogant amerikai döntéseket. A Tiberis partján higgadtan reagáltak a washingtoni kihívásra. Cossiga nemcsak ingatag helyzetét, kormányának tényleges hazai bázisát mérte föl, hanem bizonyára azt is elemezte: mit jelent Itália számára a hidak fölégetése, az enyhülés folyamatának megtorpanása, a kelet—nyugati viszony elhidegülése. Rómának mindig is fontos szerep jutott a két társadalmi és gazdasági rendszer együttműködésében, s bár földrajzi helyzete adott, NATO-érdekeltségel ellenére a kétoldalú kapcsolatok ápolása mellett tört lándzsát. Olaszország miniszterelnöke nem mulasztotta el ezt hangsúlyozni múlt heti washingtoni látogatása előtt, s ehhez tartotta magát londoni tárgyalásain is. Ám ezúttal nemcsak Itália kor- mányfőjeként, hanem mint a Közös Piac soros elnöke is véleményt cserélt partnereivel. Londoni megbeszélésein ebben a minőségben aligha volt irigylésre méltó a helyzete. Thatcher asszony legfeljebb abban mutatott készséget, hogy a „kilencék” közös -stratégiáját — vagyis az amerikai diktátumot — helyeselje. London érdekei azonban az EGK- ban eltérnek partnereiétől. A legutóbbi, Dublinban tartott csúcsértekezleten heves vitát váltott ki Anglia elzárkózása az egyenlő teherviselés elől, s támadása a Közös Piac mezőgazdasági politikája ellen. Cossiga azonban nemhiába olasz politikus: járatos a kompromisszumokbán. Londoni tárgyalásain is ezt a tehetségét. vetette latba. Mégpedig olyképpen, hogy egyrészt Nagy-Britannirf részéről némi engedményt csikarjon ki a „kilencek” javára, másrészt, hogy az olasz érdekekkel is egybevágó nyugatnémet—francia állásponthoz közelítse a brit külpolitikai irányvonalat. A politikai bűvészmutatvány sikerét vagy kudarcát ma még korai lenne latolgatni. Mindenesetre kétségtelen, hogy Olaszország rendkívül nehéz és bonyolult világhelyzetben vette át a stafétabotot a Közös Piac élén. S az is bizonyos, hogy a római belső bizonytalanság — amelynek csak egyik megjelenési formája a küszöbönálló kormányválság — rányomja bélyegét Itália közös piaci fellépésére is. Ismerve Thatcher asszonyt, ezt a politikai labdát aligha hagyta leütés nélkül vendégével szemben. Gyapay Dénes Kabuli jelentés Ellenőrzik Kabul lakossága nagy elégedettséggel fogadta a kormánynak. azt a határozatát, hogy előírják az alapvető közszükségleti cikkek — liszt, étolaj, tea és mások — árát és a hús esetében is ár- edle'nőrzést vezetnek be. Ebben főként a hazafias érzelmű kereskedők jó szándéké-' ra számítanak — írja a BTA hírügynökség kiküldött tudósítója. Aszadollah Pajam, Kabul új, 30 éves polgármestere, aki nemrég szabadult a börtönből, a bolgár tudósítónak adott interjúban elmondta, hogy a 850 ezres lakosságú fővárosnak vannak ugyan nehézségei, de elegendő fűtőanyaggal rendelkezik, megjavították a hús-, valamint a kenyérellátást és sok üzletet nyitottak meg. Az „áruhiányt” azok a nyugati tudósítók találták ki, akik kényelmes szállodai szőtt yilag Carternek 51 százalékkal nagyobb esélyt adnak a jelöltség elhódítására, mint Ken'nedynek. Ez az' irányzat óhatatlanul befolyásolta a másik párt, a republikánusok helyzetét is. Miután Carter a Fehér Ház birtokában meg tudta játszani a „kemény elnököt”, óhatatlanul csökkent az őt jobbról támadó republikánus politikai tüzérség „lövedékeinek” hatása. Ez abban fejeződött ki, hogy a republikánusok jelenlegi vezető jelöltjével, a szélsőjobboldali Reagan kaliforniai exkormányzó- val szemben a közvéleménykutatások szerint Carter 20 százalékos többséggel győzne, ha most tartanák az elnökválasztást. (Nyáron még az volt a helyzet, hagy ugyanilyen számítások szerint Reagan verte volna meg körülbelül 10 százalékos többséggel Cartert. Iowában meglepetésre George Bush, a másik republikánus elnökjelölt már maga mögé utasította Reagant.) összefoglalva: az amerikai belpolitika fejleményei tehát igazolják azt a sajnálatos tényt, hogy a nemzetközi helyzet éleződése és az elnökválasztási küzdelem között káros kölcsönhatás áll fenn. Saját érdekeit szem előtt tartva erre még rá is játszik Carter elnök, nem törődve azzal, hogy nagy hévvel beharangozott léoéseivel, az egész emberiség békéiét és biztonságát sodorja veszélybe. ■ (-i -e) az árakat bájukat el sem hagyva „ismerkednek” Kabullal. Pajam beszámolt arról is, hogy a polgármesteri hivatal és a népi demokratikus párt városi bizottsága között hatékony kapcsolat alakult ki és a tömegszeirvezetek aktivitá. sa is egyre erősödik. Kiemelte, hogy már folyamatban van a városi és kerületi tanácstagok megválasztásának előkészítése. Ezt a demokratikus formát a készülőben levő új alkotmány is rögzíteni fogja. A polgármester arról is beszélt, hogy a főváros nem csupán a jelén problémáival foglalkozik, hanem a jövőbe tekint. Szovjet szakembereit segítségével kidolgoztak égy 25 éves városfejlesztési tervet, amelyet még Nur Mohammed Taraki hagyott jóvá. Végezetül Pajam kitért arra is, hogy a városban sikerrel folytatják a harcot a reakció aknamunkája ellen) Meghiúsították azokat a kísérleteket. hogy a muzulmánok vallási érzelmeit kihasználva a forradalom ellen hangolják és provokációs cselekményekre bírják rá őket. (MTI) Brzezinski Pakisztánba utazik Zbigniew Brzezinski, Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója csütörtökön reggel küldöttség élén útnak indul Pakisztánba, de a látogatás hírét hivatalosan még kedden este sem hozták nyilvánosságra. Amerikai kcw- mánykörötobeh azt mondották az MTI tudósítójának, hogy a tervek szerint a bejelentésre egyidejűleg kerül sor Washingtonban és Islamabadban, ezért a késedelem. Megfigyelők szerint való* jában arról van szó, hogy a Fehér Ház meg akarta várni a pakisztáni fővárosban rendezett iszlám komieirencia eredményét. Az idézett amerikai forrás szerint egyébké’nt a Carter- kormány elutasította azt az izraeli javaslatot, hogy hívjanak össze újabb Camo Da- vid-i csúcstalálkozót. (MTI)