Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
Négy ötlet Beüvegezett képeinket sohase tisztítsuk vízzel. A víz, minden óvatosság ellenére könnyen befolyhat az üveg alá. Még néhány csepp is tönkreteheti az alatta levő képet, legyen az olajfestmény, akvarell, grafika, vagy akár csak fénykép. Az üveg tisztításához használjunk Tükör ablak- tisztítót, vagy puha flanellruhára felvitt kevés Sidolt, amelytől pillanatok alatt tiszta és csillogó lesz. A fiatalok szeretik saját kezűleg dekorálni szobájukat. Az egyszerű Jükör is mutatósabb, ha színes motívumokat festünk a négy sarkára. A motívumot átlátszó pauszpapírra rajzoljuk, majd aiája indigót téve, a tükör sarkára helyezzük és átmásoljuk. Ezután periig vékóny ecsettel, a szobában előforduló színekkel harmonizálva kifestjük. Bizony megesik, hogy szorít az öv, de nincs már több lyuk rajta. Ne bökdössük, szurkáljuk össze-vissza, hanem vegyünk a lyukak nagyságának megfelelő vastag , szöget elő, helyezzük a kívánt helyre, tegyük az övét egy deszkalapra és kalapáccsal üssünk rá a szögre. Ugyanolyan kerek lyuk keletkezik, mint az előzőek. Nemegyszer tapasztalja a háziasszony, hogy a vasaló alja érdes, tapad, ragad — valószínű műszálas anyag éghetett meg alatta. Fi'nom dörzspapírral húzzuk át könnyedén, majd egy gyertya végére tegyünk kis vászohdarabot, s «zon át a gyertyát házzuj? többször végig a vasaló talpán. Igény a szeretedre Az emberek többségében nem fogalmazódik meg tudatosan az érzelmi biztonság iránti igény — és mégsem élhetünk nélküle.* Hiánya súlyos lelki problémákhoz vezethet. Az érzelmi biztonságot párhuzamba vonva az anyagi biztonsággal, a gyakorlatban lényeges különbség jelentkezik. Az anyagi biztonság kérdéseivel mindenki foglalkozik és igyekszik életében kialakítani az anyagi biztonságot jelentő kedvező körülményeket. Az érzelmi biztonság iránti igénye ugyanígy mindenkinek megvan, — de mégsem kezeljük ezt a kérdést olyan súllyal, mint az anyagiakat. Pedig érzelmi biztonság nélkül olyan az élet, mint a sótr lan étel. Nincs íze, aromája. Az érzelmi biztonság az élet „sója”. Rendkívül fontos ez az érzés már gyermekkorban, amikor a szülő szeretete jelenti a gyermeknek azt a biztonságot, hogy nincs egyedül, van, aki szereti, gondozza. Ebből eredően jól érzi magát otthon, sőt ez a tudat elkíséri mindenhová, önbizalmat ad, kiegyensúlyozott életszemléletet. Ha ez a biztonság valamilyen okból csökken vagy megszűnik, a gyermek félénk, gátlásos lesz, elveszti biztonságérzetét és súlyosabb lelki következményei is lehetnek. Nem szabad tehát a szülőnek a gyermek biztonságérzetét megzavarni azzal, hogy nem nyújt elég szeretetet (itt nem az anyagi ellátottságra gondolok, hanem a bensőséges beszélgetésekre), vagy például válás esetén a gyermeket nevelő szülőnek megrendíteni a másik szülő Iránti hitét, bizalmát (pedig de sokan elkövetik ezt a súlyos hibát!). Az érzelmi biztonság hiánya különösen égető idősebb korban, amikor már érett, kiforrott, érzelmek válnak „üresjárattá”, ha nincs, ahová az ember szeretettével kapcsolódhatna és ezáltal ér“ zelmi biztonságban erezhetné magát. A szeretetkapcsolat az idősebb és az idős ember életét is megszépítheti és egész élete során benne megérett, kifinomult lelki értékeinek gazdagságát is felszínre hozhatja. De ha nincs az idősebb embernek ilyen szeretetet adó és szeretet kapó érzelmi kötődése, akkor hiába van meg anyagilag mindene, mégis sivárnak érzi az életét, hiszen boldogság nélkül élni nehéz. Nem kisebb az igény más életszakaszban sem az érzelmi biztonság életörömet, életigenlést jelentő jó érzésére, — csak a dolgozni járó embernek kevesebb ideje van ezzel a lelkiigénnyel eleget törődni. A kiáltó érzésekre hangfogót tesz a rohanó élet eseményözöne. De azért súlyos teherként lesz az útitársa a hiányérzet. mindaddig, amíg fel nem oldódik egy biztonságot jelentő kapcsolatban. Sokan tévesen azt hiszik, hogy csak a nőknek van szükségük érzelmi biztonságra. Ez nem így van. A férfiaknak is éppen olyan szükségük van erre, mint a nőknek. Hiszen az érzelmi kapcsolatban bontakozhat ki férfi mivoltának minden szépsége, értéke. Ezért ne elégedjenek meg szexuális együttlétre degradált kapcsolattal. hanem keressék az értékesebb életformára utaló. tartalmasabb kapcsolatot. Vannak az ember életében rövidebb-hosszabb szakaszok, amikor érzelmileg egyedül van, vagy ha van is társa, már nem kötődik hozzá (pl. elhidegült házastársak.) Ilyenkor elemi erővel tör fel a .szeretetkapcsolat utáni vágy, amely szinte éget... Ki ne ismerné az érzést: sok ember között magányosan. Pedig sokszor tőlünk is függ, hogy felszámoljuk az egyedüllét érzését és valakihez kötődjünk. Ez a kötődés nem csak szerelmi kapcsolat esetén jöhet létre, hanem érzelmi biztonságot nyújthat a jó rokoni, szomszédi, munkahelyi, baráti, sporttársi és egyéb hasonló kapcsolat is. Életörömet jelentő érzés, ha abban a tudatban élhetünk: valaki törődik velem, örül ha lát, szívesen tölti velem az idejét, ha segítségre van szükségem, nem vagyok egyedül. Talán egy mondatban így is fogalmazhatnám: a tartalmasabb emberi kapcsolatok kialakítása volna ideális célkitűzés. Ne rohanjunk el egymás mellett, hanem vegyük észre a sze- retetre, érzelmi biztonságra vágyó EMBERT és nyújtsunk egymásnak baráti kezet. .. Sokkal értékesebb lesz az életünk... Pást Katalin HUMOR — Hova mennek jövőre hya- ralni, szomszéd? .. — A Tátrába. — Na, az fog egy kis pénzt jelenteni! — Már megbocsásson, én oda pihenni megyek, nem pedig keresni! ☆ ☆ Házastársak beszélgetnek: — Ez borzasztó, hogy te mennyit költesz cigarettára! — Akkor ezentúl te vedd nekem a cigarettát drágám! Az edző szemrehányást tesz tanítványának: — Hányszor mondtam már heked, hogy ez hármasugrás! Ezt a 16 métert háromszorra és nem egyszerre kell átugranod! ☆ ☆ ☆ — Nem akarom magát pénzzel megsérteni — mondja a vendég a pincérnek fizetés közben —, azért hagytam itt magának a tányéron egy kis krumplit mártással... Autósok figyelmébe A szem és a sebesség A látásnak a közlekedésben elsőrendű szerepe van: a gépjárművezető döntéseinek, cselekedeteinek mintegy 90 százalékát az határozza meg, amit lát. Kísérletek tanúsága szerint az átlagos gépkocsivezetők a nagyobb távolságot csak jelentős hibaszázalékkal tudják megbecsülni. Kisebb távolság esetén — mintegy 50 méterig —, viszont a becslés majdnem megegyezik a tényleges távolsággal. Például a 100 méteres távolságot 110—120- nak, a 200 méteres távolságot csaknem 300-nak vélte a kísérleti vizsgálatokban részvevők nem kis hányadaA sebességbecslés vonatkozásában sem jobb a helyzet. A saját és a szemben közlekedő jármű sebességének megítélésében egyaránt általános jelenség az alábecslés. Ezt persze a környezet is befolyásolja: szűk utcában haladva a járművezető túlbecsüli a sebességet, széles, sík terepen viszont a valóságosnál kisebbnek véli (ez utóbbi érvényes rossz látási viszonyok esetére is). Egy kísérletsorozat alatt nem volt ritkaság, hogy a 130 km/óra sebességgel szemközt haladó jármű tempóját 80—90 km/ óra értékűnek vélték az autóvezetők. A problémát tovább bonyolítja, hogy a sebesség növekedésével csökken az a látómezőzóna, amelyre a figyelem összpontosul. Belátható tehát, hogy az előzéses balesetek gyakorisága annak köszönhető, hogy az emberi szem sem csalhatatlan. Aki tehát előzésbe kezd, gondoljon a defenzív vezetés alapszabályára: ha valami miatt kételye támad, előzzön-e, vagy sem, akkor cselekszik helyesen, ha a hem mellett dönt! A helyes távolság- és sebes, ségbecslés persze nemcsak az előzésnél lenne fontos, hanem a közlekedés sok más mozzanatánál is, így például a kfV vetésnél. Az úgynevezett „rá-' futásos” balesetek a világon* mindenütt sok gondot okoznak. Egy svájci felmérés sze-' rint az autópályákon az ösz- szes balesetek több mint 20 százaléka a követési távolság helytelén megválasztásából adódik. Ebben az esetben az emberi látás egy másik gyengéje is szerepet játszik, az,’ hogy az előttünk menő, vagy mögöttünk érkező autó haladását nem eléggé „térhatású* an” látjuk. Erre már meglel hetősen régen rájöttek, s ép-i pen ezért találták ki, tették kötelezővé a féklámpát. így azután már egy újabb tényező is felhozható a baleseted magyarázatául, a rossz reá ki ciókészség, amiben a szemnek már csak másodlagos szerep jut. A helyes követési távolság megválasztása és „beállítása” — az egyes sebességi értékekhez tartozó,, fékutak: ismeretében — jó szemet kivan (és sok-sok tapasztalatot). Talán nem lesz haszontalan feleleveníteni, hogy a lakott területeken megengedett 60 krrvf óra sebességgel haladó jármű féktávolsága száraz úton 18j csúszós úton pedig 36 méter (a csúszósság foka, a gumik) állapota és több más tényező persze még erősen módosíthatja ezeket az értékeket.) Akiknek rossz a távolság-: és sebességbecslő képességük, azok számára a követési távolság időegységben • való „felmérését” javasolják a szakemberek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy legalább annyinak kell lennie a köve-11 tési távolságnak, mint ameny- nyit ad autónak — az adott sebességgel — 2 másodperc alatt kell megtennie. A minimális követési távolságot tehát 2 másodperc körül kell megválasztani, ami némi gyakorlással könnyen elsajátítható. B I. Mesesarok Turcsiorrú tervei Bár már beköszöntött a tél, s hideg északi szél fújt, a föld keménnyé fagyott, a baromfiudvaron változatlanul zajlott az élet. A tyúkok a szemétdomb körül kapirgál- tak, a hízásra nem fogott libák és kacsák gágogva, illetve hápogva le-föl sétálgattak. Bodri kutya éber őrként figyelte őket, s néha fázósan összerázkódott. Ott futkározott és túrkálás- ra alkalmas helyet keresett három süldő malac is. A gazdaasszony kiengedte őket az udvarra, hadd mozogjanak. A nyáron születtek, már megerősödtek a hideg nem árthatott meg nekik. A három süldő közül a legkisebbet a baromfiudvar állatai egymás között csak Turcsiorrúként emlegették. Azért,, mert olyan pisze orra volt* hogy az még egy malacnál is ritkaság. Nos, Turcsiorrú viszont nem volt olyan szeré'ny, hogy azt kicsisége láttán az ember gondolná. Nem beszélt róla ugyan, de nagy terveket forgatott a fejében. Egyébként éppen azért hallgatta el ezeket, nehogy valaki megakadályozhassa megvalósításukat. Változtatni akart a világ — akarom mondani a baromfi- udvar — régóta kialakult rendjén. Mert miért van — gondolta — a kacsáknak úsz- tatójuk,- s nincs a malacoknak hempergésre alkalmas pocsolyájuk? Nem igazság, hogy a kacsáknak ennyire a kedvükben járnak. Vagy például Bodri kutya akkor megy be a házába, s jön ki onnét? amikor akar, s őket, a süldőket viszont legfeljebb kiengedik,' aztán meg bezárják. Először arra gondolt, hogy a kacsákat világgá zavarja, s aztán kijelenti, hogy a kacsaúsztató most már az övé. Nagy lendületet véve a nehézkesen totyogó kacsák közé rohant, és sikerült is szétug- rasztania őket. De a kacsák ánnyira nem ijedtek meg, hogy elhagyják a baromfiudvart. Ezután Bodri kutyára próbált ráijeszléni. A közelébe sündörgött, majd az öreg disznókat utánozva, hangos röxögéssel rámordult. Bodri azonban nem ijedt meg a saját árnyékától, s foga fehérjét kimutatva olyan hangos ugatással válaszolt, hogy Turcsiorrú néhány percre mindenféle világmegváltoztató tervéről elfeledkezett. Ahogy elmúlt a félelme, még több mindennel próbálkozott, de sorra kudarcot vallott. Végül is azt érte el. hogy még testvérei is elfordultak tőle. Hiába mént közéjük, s próbált hozzájuk dörgölőzni, azok megvetően félrefordították a fejüket és távolabbra ballagtak. Turcsiorrú ezután már nem támadott senkire sem, hanem magyarázkodni kezdett. Elsős''.'ban a két süldőtéstvérének szánta a szónoklatot. Elmondta, hogy szerinte rosszul van berendezve a baromfiudvar, mert mindenki nagyobb szabadságot élvez, mint ők. Mindenkinek van saját helye, csak nekik nincs. A két süldőtestvér közül az idősebb — látva Turcsiorrú kínlódását — válaszra méltatta. Mondta többek között, hogy nekik éhhez semmi közük, hiszen ők tulajdonképpen nem is a baromfiudvar lakói. Ne is akarjon az itt kialakult renden változtatni, mert egyrészt semmi köze hozzá, másrészt úgysem tud... Turcsiorrú azonban ezt nem értette meg. Azt gondolta, hogy a bátyja megalkuvó. Ezután azonban senki sem állt szóba ve'.e. Nem is tö- •rődtek ve'-e. ígv aztán nem volt jobb választása, minthogy fülét, farkát behúzva — egyedül maradva — a diszn >- ól mellett a iéghideg. fe<»i"et földre lefeküdt, s várta v- - \y a gazdaasszony bee""’- . Sz. I*. NOCSáD — 19Ö0. január 27., vaichnap í I
