Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
Gyöngyös kontra Tarján A szomszéd rétje mindig Honnan, honnan nem, hí- reszteli a szóbeszéd, hogy a salgótarjániak Gyöngyösre járnak vásárolni. Az újabb kori kisebb népvándorlás konzekvenciáit a közvélemény ekcpp vonta le: igen, ez azért van, mert amott jobb a választék. Hát hogyan is van ez? Mit kap Gyöngyösön a tai- jáni vevő, amit itthon hiába keres? Vagy netán ezúttal is az örök elégedetlenség motiválta, a „szomszéd rétje mindig zöldebb” látásmód érvényesül? Dr. Institórisz András, a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója az első számú érintettek egyike ebben az ügyben. A Gyöngyös kontra Tarján téma nem új számára. Már az elmúlt cvben is több alkalommal, legutóbb pedig egy hete csapott fel alkalmi Sherlock Holmes-nak a gyöngyösi üzletekben. — Milyen tapasztalatokat szerzett? — Mondhatom, meglepőeket. Az áruterítés és -kínálat oly módszereivel találkoztam több esetben, amit vállalatunk üzleteiben nem tűrnénk el. De tételesen is végignéztem a Gyöngyszöv Áruház és néhány szakbolt választékát, s azt kell mondanom, hogy az nem jobb a miénknél. Egy valamit azonban el kell ismernünk. Gyöngyös város kereskedelmi hálózatának éppen elavultságából következően megvan az az előnye, hogy több kisebb szakboltot működtethet. Találkoztam például kalap-, nyakkendő-, divatáru-szak- üzletekkel. Ezzel szemben nálunk az áruházi ellátás dominál. — Az apró szaküzletek talán helyzeti előnyben vannak az áru beszerzésénél? — Ez nagyrészt összeköttetések kérdése. Annyi azonban bizonyos, hogy a szakboltvezető több energiát áldozhat a választékosabb készlet vásárlására, nem kell más profilok felé elkalandoznia. Ez létérdeke is, hiszen az általa tartott szűk profilból kell megélnie. Ha viszont a nyakkendőket például egy kötöttáruosztály kebelén belül kínálják, akkor az ezer- forintos kardigánok mellett majdhogynem elhanyagolható kérdés a nyakkendők választékának milyensége. Az is tény, hogy a szakboltok mindenkori választéka az üzletvezető egyéniségét tükrözi, s ennyiben legalábbis feltétlenül más-más a kínálata az egyes szakboltoknak. Egyébként vállalatunk üzleteiben is vásárolnak az ország szinte minden részéből. Tavaly csak bútorból mintegy három és fél millió értékű került megyén kívülre. Baráthi István, a Pccskő Uzletház igazgatója témánkhoz a következő véleményt fűzi: — Motorizált korban élünk, a legjobb választékkal sem lehet meggátolni a más helyeken lebonyolított vásárlásokat. Tavaly például 64 utánvétes csomagot küldtünk Budapestre, 48-at egyéb városokba, olyanoknak, akik vasárnap nálunk járva kinéztek maguknak valamit a kirakatból, s azt levélben megkérték. A választék megítélése egyébként is nagyon szubjektív. Egyik vevőm például az egekig dicsérte a kötöttáruosztály választékát, leszólta a cipőét, mert előbbi helyen megtalálta, amit keresett, utóbbin nem. Meggyőződésem, hogy éppen cipőben voltunk erősek, s kötöttáru-kínálatunk volt gyengébb. A kereskedelem ma 200 ezer cikket hoz forgalomba. Ha figyelembe vesz- szük a szín- és méretskálát, ez a szám megközelíti az egymilliót. Valamennyi egyidejű tartása a lehetetlenséggel határos. Nagy István, a salgótarjáni Centrum Áruház igazgatója először a rendszeresen végzett vevőszámmérésekről számol be: zöldebb? — A vevők számának állandó emelkedése mellett gyarapodik a megyén kívül lakó vásárlók száma is. Természetesen ez mit sem változtat azon, hogy — áruház lévén —, a mi dolgunk továbbra is a tömegigény kielégítése. De ahogyan beszélünk Skála-választékról, egyre inkább jogos Centrumválasztékról is szólni. Monopolcikkeket hozunk forgalomba, a Centex-üzem például csakis a Centrum-áruházaknak termel. Nagyot léptünk előre a termeltetésben, s az átlagost meghaladó importlehetőségünk is. Megannyi adottság ez a választék színesítésére, mint ahogyan ezt a célt szolgálja a kishatármenti forgalom és a külföldi áruházakkal való választékcsere is. Nem lebecsülendők azonban a szakboltoknak az igényes, minőségi választék tartásban levő lehetőségei. Éppen ezért még az idén gyermekruházati és méteráru-szaküzletet nyitunk Salgótarjánban. A pásztói ÁFÉSZ áruháza szoros kapcsolatot tart a gyöngyösivel. Akcióikat Heves megyében éppúgy meghirdetik, mint Nógrádban. Darankó Gyulának, a pásztói ÁFÉSZ osztályvezetőjének tehát első kézből származó információi lehetnek. — Pásztó és Gyöngyös áruellátási szintje általában azonos. Kétségtelen azonban, hogy a húskészítmény-ellátás amott — a kiterjedtebb ipari háttér és a magántermelésből való nagyobb fogyasztás következtében — kiegyensúlyozottabb. Ugyanez érvényes a szerelvényárura. Mi egész évben nem jutottunk hozzá az annyira keresett szovjet kiskazánhoz, Gyöngyösön kapható volt. Az ottani sze* relvényáruboltot ugyanis közösen üzemeltetik az ellátó nagykereskedelmi vállalattal, s annak érdeke a kiemelt választék biztosítása, mert részesedik az árrésből. — Ezek szerint a közös üzemeltetés az egyik módja az igényesebb választék megszerzésének? — Feltétlenül, ezt az utat mi is járjuk. Áruházunkban a méteráru- és a lakástextilosztály ilyen, de számtalan közös üzemeltetésű részleg és bolt működik másütt is a megyében. — Forgalomfelfutásunk is bizonyítja, hogy kínálatunk mindenképpen versenyképes a gyöngyösiével — teszi hozzá Vallus István, a pásztói áruház igazgatója. — A decemberi nagy vásárlási láz idején tévéink Veszprémbe, Pécsre is elkerültek, mert nálunk még akkor is kapható volt, amikor a kínálat máshol már „kifújt”. A Gyöngyös vagy Tarján kérdés helyett mostanra már így lehet fogalmazni: szakbolt vagy áruház? Jóvári Tibor, a salgótarjáni Lakberendezési Áruház igazgatója így vélekedik: — Nem vagy-vagy, hanem is-is. Biztos, hogy a kis szakboltokban nem személytele- nedik el a vevőkapcsolat, előnye az is, hogy nem a fél város szeme láttára zajlik le a vétel. Az igényesebb választék mellett ez is indokolja, hogy a vásárlók mostanra már előnyben részesítik a szakboltokat. Pusztán ezekkel azonban nem lehet az ellátást kielégíteni, gondolni kell a tömegigényekre is. S az is vitathatatlan, hogy a jövőben — ismerve gazdasági viszonyainkat — könnyebb lesz szakboltokat létesíteni, mint nagy alapterületű áruházakat építeni. A téma kibogozására szánt út utolsó állomása Divéki László, a megyei kereskedelmi osztály munkatársa. — Ügy látom, nekünk éppúgy van tanulnivalónk a gyöngyösiektől, mint azoknak tőlünk. Ami minket illet: most jut nagyobb anyagi erőnk a szakbolthálózat gyarapítására, ebben már az idei év is sikeresnek ígérkezik. A nagykereskedelmi vállalatokkal való közös üzemeltetés pedig minden esetben egyedi elbírálás kérdése, ha előnyösnek mutatkozik, a jövőben is szorgalmazzuk. A vásárló megjelenésében való konkurrencia egészséges versenyszellemet szül, emiatt idegeskedésre nincs okunk. A mi dolgunk az, hogy az igények letapintásával, nívós kereskedelmi munkával mind közelebb kerüljünk vásárlóink igényeihez. Az aktív kereskedelmi munka az egyetlen alternatívánk, másképp nem boldogulhatunk. S, ez utóbbi konklúzió már nem is a Gyöngyös-járás kapcsán jutott az eszünkbe. Szendi Márta Több új, divatos formájú női ruha gyártását kezdték el a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyáregységében. A jerseyanyagból készülő ruhákkal már a nyáron találkozhatunk az üzletekben. Botladozások nélkül Összevont párttaggyűlés a Magyarnándori Állami Gazdaságban összevont taggyűlésen tékelték a pártvezetőség esztendős tevékenységét a Ma- gyamándori Állami Gazdaság kommunistái. A vezetőség beszámolója után, amelyet Sziér- kát jelentene az is, ha gondo- döntést hoztak felkészült szakot- sabb tenyésztői munkával, az emberek alkalmazására, a ve- állategészségügyi. követeimé- zetés erősítésére. A döntések nvek szigorúbb megtartásával végrehajtásában azonban nem csupán néhány százalékkal si- voltak mindig következetesek, kerülne lejjebb szorítani a fiatal jószágok elhullását. Mert lényegesen magasabb, mint a ÖS2kora Pál párttitkár terjesztett elő, a helyenként szenvedély- megye nagyüzemeiben, tői fűtött, felelősségteljes vita szességében. résztvevői érthetően a gazdálkodásról, az utolsó évek botla- Tanulságok félvállról dozásairól szóltak a legtöbbet. Az idősebb testvér Az elmúlt esztendőben volt harminc'éve annak, hogy Ma- gyamándorban létrejött az állami gazdaság. A ma már mintegy tízezer hektáron gazdálkodó nagyüzem példás munkájával, az új agrotechnikai eljárások bátor alkalmazásával „siettette” a szocialista mezőgazdaság térhódítását Nógrádban. A gazdaság szak- József A termelés, a gazdálkodás gondjaira a két éve végzett felügyeleti vizsgálat, majd a balassagyarmati járás párt- végrehajtóbizottsóga egyaránt felhívta a gazdasági vezetők, a pártvezetőség' figyelmét. A vizsgálat, a munka tapasztalatait megvitatta a pártvezetőség, és cselekvési programban fogalmazta meg a legsürgősebb teendőket. Ám úgy tűnik, hogy a tanulságok megvonása félvállról történt. Deli A munkaügyi osztály vezetőjét, aki alkalmatlanná vált a vezetői munkára, a nyugdíj előtti évek védelmébe burkolják. Heves, esetenként indulatoktól sem mentes vitát váltott ki a taggyűlésen a volt kertészeti ágazatvezető esete. A szakmáját értő, munkaszerető, de diktatórikus módszerekkel dolgozó, csak parancsokat osztogató ember maga ellen fordította azokat a munkásokat, asszonyokat, akik az irányítása alatt dolgoztak. Félreállították. Ám, amikor utódja nem váltotta be a termelésben és a gazdálkodásban a hozzáfűzött reményeket, újra megbízták az ágazat vezetésével! Miután a p_ Vp*J7pl kP T emberei az idősebb, a tapasz- mondta el többek között, hogy kerteszeti ágazatvezető maga- taltabb testvér jogán hasznos a termelési szerkezet egyszé- tartasa jottányit sem változott, tanácsokkal segítették az egy- rűsítésében, az állattenyésztés kezdődött minden elölről. Felhozamai'nak növelésében, a jelentéseket írtak ellene. Olyan vetkezeteket. Közben ok_ is termelési költségek csökkenté- visszaélésekkor is vádolták gyarapodtak. A korszerű ge- sében végül is minden év ekl 1S vadoltak, pék, a hozzáértő szakemberek, PITf]mpnvt hoz Mécsem halad- amelyeket nem követett el. A a növénytermesztők, a gyű- nak g k;vánt ütemben, mert háborúságban egyre kisebbre molcskerteszek es az allatte- közben a követelmények is zsugorodtak az érdemei. Aa nőttek. nyésztők, csaknem ezer dolgozó munkájának eredményeképpen, a gazdaság termelési értéke mái- a kétszázötvenmillióhoz közelít. A nyereség A tervek kialakításéban, ellenőrzésében, a munka, és üzemszervezésben, a termelépedig, 1977-ben először^ „túl- si költségek elemzésében so- szaladt” a tizenötmillión. kát várnak a gazdaságban a . _ .... , közgazdasági osztálytól. Ezért Ám a milliók nem jöttek sürgették az összevont ágazatvezetőt végül is mán munkaterületre helyezték, da a személye körüli huzavona senkinek sem vált javára. Soksok figyelmet, erőt vönt el a munkától. maguktól! Dolgoztak érte ketagKövetkezetesebben , . . __ gyűlésen is, hogy öt esztendő m enyem következetesem kom- után vé ^yék folyamatos. mumstak es partonkivuliek. a munkájulcat Mert a terv- . . Ä r,rŰbb' a. szervezettebb mun- dolgozni a gaza as igazgatója is eiis kara, az esszeru, a ta karók ornerte.hojty az utóbbi evek" sabb gazdálkodásra most, hogy Pedi® munkáiból eddig seni T^ítvánvok0deS nétónv életbe ^P^t ^ új szabályo- vol£ hiá«y, s a hónapok, aa lete. A tanítványok néhány '.kk^ ,.ai. evek múlásaival a feladatija mostohább körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezet is —, sok tekintetben megelőzték mesterüket. A múlt évi időjárás rovására sok minden felróható. Ha viszont őszintén, felelősséggel szembenéznek a szigorú tényekkel — s a kommunisták ezt tetzásd rendszer, szigorúbbá vál- múlásával a feladatok tak a gazdálkodás körűimé- egy1-« nőttek. Az idei terv a nyei, különösen szükség van. termelési érték tizenkét szá- Veszelka József tette szóvá, ^ókos növelésével számol,’ hogy meglehetősen nehéz fe- üz és £él milliós nyereséggelj lelősségteljesen dönteni, a Az elmúlt évek eredményeire munkát megszervezd és ellen- alapoztak a párttagok, amikor őrizni, ha a kerületvezetők arr® szóltak, hogy nem lehe-; csak késve tudják meg, mi- teüen dolog mindezt elémij tóit lyen termelési feladatot kell Ahogy Ispán András és TorJ ték Magyajnartdorban —, ak- megoldaniok, s ehhez milyen "F06 Jozse£ mondották, m nö* koc kiderSl, hogy a szerve- technikai és an vasi véhytermesztésben és az állaH kel «ámolhatrik A l^el- t*ny^zt*sben egyaránt növeH ^ Jto^Sdl önzetlenségnek «5 ^ forrása ,ni„k€?] a hozamokat. Óvni hoGsanoai etenarad lehet. Így nehéz helyzetbe ke- kf? jobban kihasználni a rülnek azok a kerületvezetők draga gépeket, s ésszerűbben, akik megkövetelik a rendet á árnyékosabban gazdálkodni fegyelmezett munkát. ’ az anyaggal, az energiával, az emberi erővel. Ügy, mint a Nem kétséges, hogy a mun- Szocialista brigádok teszik.' ka megszervezése, ellenőrzése Hanzel István magyarázta, és következetes számonkéré- hogy a XII. pártkongresszus se a vezetés, az irányítás dől- és a hazánk felszabadulásának ga. Joggal tették szóvá a kom- évfordulójára kibontakozott munisták a vezetés erősítését munkaversenyhez csatlakozva a központban és a kerületek- mintegy két és fél milliót érő ben is. Ennek előfeltételét a vállalást tettek. tak a tervezettől. Nem sikerült lényeges változást elérni a tömegtakarmány termelésében és takarékos felhasználásában sem. A gazdaságban magasak (ahogy számolják, hatvanmilliónál tartanak) a takarmányozási költségek. Csak tetézd a gondokat, hogy Szügyben és Borsosberényben a szakosított tehenészeti telepeken nehezen sikerül szót érteni az állattenyésztőkkel a követelményekben. Abban, hogy a három és fél ezer litetervszerűbb kádernevelésben, az alkalmatlanná vált vezetők átgondoltabb cseréjében rés tehenenkénti tejtermelés jelölték meg. Többen elmond- ugyan 'nem kevés, sok nógrá- ták azt is, hogv a gazdasági cü üzem örülne ennek. Ám *•- • a korszerű telep ennél jelen- ’ p zetoseg osztősebb termelésre is lehetősé- tönzésére és segítségével, az Abban is egyetértettek a kommunisták, hogy a pártvezetőség, az alapszervezetek, a párttagok dolga, hogy mindezeket a követelményeket ne csupán a szocialista brigádok tagjai értsék, hanem a gazda......... . valamennyi dolgozója isget kmal. Mint ahogy millió- elmúlt evekben egy sor helyes merje. Tegyen érte! Mindez természetesen más, hatékonyabb módszereket követel a a politikai munkában a párt- vezetőségtől, s a gazdaságban tevékenykedő hét alapszervezettől. Nem kétséges, hogy a gazdaságpolitikai tennivalók szervezése, következetes számonkérése jelenti a pártszervezetek, a kommunisták legfontosabb tennivalóit az idén és a következő években is. Jórészt a párttagokon, a kommunista vezetőkön, szakembereken és szak munkásoko’n múlik, hogy a gazdaság híréhez- nevéhez méltón teljesítse terveit. Az üzemi demokrácia szélesítésével teremtsenek olyan légkört a kerületekben, a gazdaság központjában, hogy a fegyelmezeti a hatékony, az eredményes munkának. a munkáját tisztességesen ellátó embernek legyen becsülete és fizetsége. Nagy politikai felelősséggel mondták el véleményüket a magyarnándo- ri kommunisták arról is, a párttagok példás munkája adja az alapot ahhoz, hogy a közösséget károsító fegyelmezetlenség láttán, egyetlen esetben sem maradjon el a felelősségre vo'nás. Energiafelhasználási korlátozás a közülieteknél Az előzetes számítások sze- zott eddigi központi intézke- rint évente mintegy 50 ezer dések, valamint a tárcák és tonna kőolajjal egyenértékű országos hatáskörű szervek megtakarítást eredményezhet végrehajtási utasításai első- a nehézipari miniszter új sorban a termelővállalatokat rendeletének végrehajtása, kötelezték mértéktartóbb fel- A rendelet — az egészség- használásra, s e szabályozásügyi, az oktatási és a szociális nak máris kézzelfogható ered- intézmények kivételével — menyei vannak. A közületek korlátozza a közületek ener- túlnyomó részére kiterjedő új giafelhasználását. Eszerint az szabályozást alátámasztja, érintett közületek villamos hogy a múlt évi ellenőrzések energiából, földgázból és a városi gázból, kokszból és háztartási tüzelőolajból 1980- től kezdve nem használhatnak fel többet, mint ameny- nyi az 1978. évi tényleges fel- használás 95 százaléka volt. Az újabb létesítményeknél szerint általában az előírtnál jóval melegebbre fűtötték a helyiségeket. Az ellenőrzött helyek nagy részében 23—26 Celsius-fok volt a hőmérséklet, de nem egyszer elérte a 28—30 fokot is. Óvatos számítások szerint is az egész és berendezéseknél az 1978. évi tüzelőanyag-felhasználás évi tervezési normához vi- mintegy 30 százalékát lehet szonyítva csökkentendő 5 megtakarítani, ha az eddig 26 SZBZäl6KK31 " ~ 1980. január Írtől érvé- fokosra £űtött helyiségek hőAz _ _________ n yes új rendeletet számos mérsékletét az előírt 20 fokra körülmény indokolja. Az ener- csökkentik, giagazdálkodás fejlesztésére, a pazarlás megszüntetésére és T T “ " ~1 az ésszerű takarékosságra ho- I NÓGRÁD — 1980. január Vincze Istvánná 27., vasárnap
