Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-27 / 22. szám

Gyöngyös kontra Tarján A szomszéd rétje mindig Honnan, honnan nem, hí- reszteli a szóbeszéd, hogy a salgótarjániak Gyöngyösre járnak vásárolni. Az újabb kori kisebb népvándorlás konzekvenciáit a közvéle­mény ekcpp vonta le: igen, ez azért van, mert amott jobb a választék. Hát hogyan is van ez? Mit kap Gyöngyösön a tai- jáni vevő, amit itthon hiába keres? Vagy netán ezúttal is az örök elégedetlenség moti­válta, a „szomszéd rétje min­dig zöldebb” látásmód érvé­nyesül? Dr. Institórisz András, a Nógrád megyei Iparcikk-kis­kereskedelmi Vállalat igaz­gatója az első számú érintet­tek egyike ebben az ügyben. A Gyöngyös kontra Tarján téma nem új számára. Már az elmúlt cvben is több al­kalommal, legutóbb pedig egy hete csapott fel alkalmi Sherlock Holmes-nak a gyön­gyösi üzletekben. — Milyen tapasztalatokat szerzett? — Mondhatom, meglepő­eket. Az áruterítés és -kíná­lat oly módszereivel talál­koztam több esetben, amit vállalatunk üzleteiben nem tűrnénk el. De tételesen is végignéztem a Gyöngyszöv Áruház és néhány szakbolt választékát, s azt kell mon­danom, hogy az nem jobb a miénknél. Egy valamit azon­ban el kell ismernünk. Gyön­gyös város kereskedelmi há­lózatának éppen elavultságá­ból következően megvan az az előnye, hogy több kisebb szakboltot működtethet. Ta­lálkoztam például kalap-, nyakkendő-, divatáru-szak- üzletekkel. Ezzel szemben ná­lunk az áruházi ellátás do­minál. — Az apró szaküzletek ta­lán helyzeti előnyben van­nak az áru beszerzésénél? — Ez nagyrészt összekötte­tések kérdése. Annyi azon­ban bizonyos, hogy a szak­boltvezető több energiát ál­dozhat a választékosabb készlet vásárlására, nem kell más profilok felé elkalandoz­nia. Ez létérdeke is, hiszen az általa tartott szűk profil­ból kell megélnie. Ha viszont a nyakkendőket például egy kötöttáruosztály kebelén be­lül kínálják, akkor az ezer- forintos kardigánok mellett majdhogynem elhanyagol­ható kérdés a nyakkendők választékának milyensége. Az is tény, hogy a szakbol­tok mindenkori választéka az üzletvezető egyéniségét tükrözi, s ennyiben legalább­is feltétlenül más-más a kí­nálata az egyes szakboltok­nak. Egyébként vállalatunk üzleteiben is vásárolnak az ország szinte minden részé­ből. Tavaly csak bútorból mintegy három és fél millió értékű került megyén kívül­re. Baráthi István, a Pccskő Uzletház igazgatója témánk­hoz a következő véleményt fűzi: — Motorizált korban élünk, a legjobb választékkal sem lehet meggátolni a más helye­ken lebonyolított vásárláso­kat. Tavaly például 64 után­vétes csomagot küldtünk Bu­dapestre, 48-at egyéb váro­sokba, olyanoknak, akik va­sárnap nálunk járva kinéz­tek maguknak valamit a ki­rakatból, s azt levélben meg­kérték. A választék megíté­lése egyébként is nagyon szubjektív. Egyik vevőm pél­dául az egekig dicsérte a kötöttáruosztály választé­kát, leszólta a cipőét, mert előbbi helyen megtalálta, amit keresett, utóbbin nem. Meggyőződésem, hogy éppen cipőben voltunk erősek, s kötöttáru-kínálatunk volt gyengébb. A kereskedelem ma 200 ezer cikket hoz for­galomba. Ha figyelembe vesz- szük a szín- és méretskálát, ez a szám megközelíti az egymilliót. Valamennyi egy­idejű tartása a lehetetlen­séggel határos. Nagy István, a salgótarjáni Centrum Áruház igazgatója először a rendszeresen vég­zett vevőszámmérésekről számol be: zöldebb? — A vevők számának ál­landó emelkedése mellett gyarapodik a megyén kívül lakó vásárlók száma is. Ter­mészetesen ez mit sem vál­toztat azon, hogy — áruház lévén —, a mi dolgunk to­vábbra is a tömegigény kie­légítése. De ahogyan beszé­lünk Skála-választékról, egy­re inkább jogos Centrum­választékról is szólni. Mono­polcikkeket hozunk forga­lomba, a Centex-üzem pél­dául csakis a Centrum-áru­házaknak termel. Nagyot lép­tünk előre a termeltetésben, s az átlagost meghaladó im­portlehetőségünk is. Meg­annyi adottság ez a válasz­ték színesítésére, mint aho­gyan ezt a célt szolgálja a kishatármenti forgalom és a külföldi áruházakkal való választékcsere is. Nem lebe­csülendők azonban a szak­boltoknak az igényes, minő­ségi választék tartásban levő lehetőségei. Éppen ezért még az idén gyermekruházati és méteráru-szaküzletet nyitunk Salgótarjánban. A pásztói ÁFÉSZ áruháza szoros kapcsolatot tart a gyöngyösivel. Akcióikat He­ves megyében éppúgy meg­hirdetik, mint Nógrádban. Darankó Gyulának, a pász­tói ÁFÉSZ osztályvezetőjé­nek tehát első kézből szár­mazó információi lehetnek. — Pásztó és Gyöngyös áru­ellátási szintje általában azo­nos. Kétségtelen azonban, hogy a húskészítmény-ellátás amott — a kiterjedtebb ipari háttér és a magántermelés­ből való nagyobb fogyasztás következtében — kiegyensú­lyozottabb. Ugyanez érvényes a szerelvényárura. Mi egész évben nem jutottunk hozzá az annyira keresett szovjet kiskazánhoz, Gyöngyösön kapható volt. Az ottani sze* relvényáruboltot ugyanis közösen üzemeltetik az ellá­tó nagykereskedelmi válla­lattal, s annak érdeke a ki­emelt választék biztosítása, mert részesedik az árrésből. — Ezek szerint a közös üzemeltetés az egyik módja az igényesebb választék meg­szerzésének? — Feltétlenül, ezt az utat mi is járjuk. Áruházunkban a méteráru- és a lakástextil­osztály ilyen, de számtalan közös üzemeltetésű részleg és bolt működik másütt is a megyében. — Forgalomfelfutásunk is bizonyítja, hogy kínálatunk mindenképpen versenyképes a gyöngyösiével — teszi hoz­zá Vallus István, a pásztói áruház igazgatója. — A de­cemberi nagy vásárlási láz idején tévéink Veszprémbe, Pécsre is elkerültek, mert nálunk még akkor is kapha­tó volt, amikor a kínálat máshol már „kifújt”. A Gyöngyös vagy Tarján kérdés helyett mostanra már így lehet fogalmazni: szak­bolt vagy áruház? Jóvári Tibor, a salgótarjáni Lakbe­rendezési Áruház igazgatója így vélekedik: — Nem vagy-vagy, hanem is-is. Biztos, hogy a kis szak­boltokban nem személytele- nedik el a vevőkapcsolat, előnye az is, hogy nem a fél város szeme láttára zajlik le a vétel. Az igényesebb vá­laszték mellett ez is indo­kolja, hogy a vásárlók mos­tanra már előnyben részesí­tik a szakboltokat. Pusztán ezekkel azonban nem lehet az ellátást kielégíteni, gon­dolni kell a tömegigényekre is. S az is vitathatatlan, hogy a jövőben — ismerve gazdasági viszonyainkat — könnyebb lesz szakboltokat lé­tesíteni, mint nagy alapterü­letű áruházakat építeni. A téma kibogozására szánt út utolsó állomása Divéki László, a megyei kereskedel­mi osztály munkatársa. — Ügy látom, nekünk épp­úgy van tanulnivalónk a gyöngyösiektől, mint azok­nak tőlünk. Ami minket il­let: most jut nagyobb anya­gi erőnk a szakbolthálózat gyarapítására, ebben már az idei év is sikeresnek ígérke­zik. A nagykereskedelmi vál­lalatokkal való közös üzemel­tetés pedig minden esetben egyedi elbírálás kérdése, ha előnyösnek mutatkozik, a jö­vőben is szorgalmazzuk. A vásárló megjelenésében való konkurrencia egészséges ver­senyszellemet szül, emiatt idegeskedésre nincs okunk. A mi dolgunk az, hogy az igények letapintásával, nívós kereskedelmi munkával mind közelebb kerüljünk vásárló­ink igényeihez. Az aktív ke­reskedelmi munka az egyet­len alternatívánk, másképp nem boldogulhatunk. S, ez utóbbi konklúzió már nem is a Gyöngyös-járás kapcsán jutott az eszünkbe. Szendi Márta Több új, divatos formájú női ruha gyártását kezdték el a Buda­pesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyáregységében. A jerseyanyagból készülő ruhákkal már a nyáron találkozhatunk az üzletekben. Botladozások nélkül Összevont párttaggyűlés a Magyarnándori Állami Gazdaságban összevont taggyűlésen tékelték a pártvezetőség esztendős tevékenységét a Ma- gyamándori Állami Gazdaság kommunistái. A vezetőség be­számolója után, amelyet Szi­ér- kát jelentene az is, ha gondo- döntést hoztak felkészült szak­ot- sabb tenyésztői munkával, az emberek alkalmazására, a ve- állategészségügyi. követeimé- zetés erősítésére. A döntések nvek szigorúbb megtartásával végrehajtásában azonban nem csupán néhány százalékkal si- voltak mindig következetesek, kerülne lejjebb szorítani a fiatal jószágok elhullását. Mert lényegesen magasabb, mint a ÖS2­kora Pál párttitkár terjesztett elő, a helyenként szenvedély- megye nagyüzemeiben, tői fűtött, felelősségteljes vita szességében. résztvevői érthetően a gazdál­kodásról, az utolsó évek botla- Tanulságok félvállról dozásairól szóltak a legtöbbet. Az idősebb testvér Az elmúlt esztendőben volt harminc'éve annak, hogy Ma- gyamándorban létrejött az állami gazdaság. A ma már mintegy tízezer hektáron gaz­dálkodó nagyüzem példás munkájával, az új agrotechni­kai eljárások bátor alkalma­zásával „siettette” a szocialis­ta mezőgazdaság térhódítását Nógrádban. A gazdaság szak- József A termelés, a gazdálkodás gondjaira a két éve végzett felügyeleti vizsgálat, majd a balassagyarmati járás párt- végrehajtóbizottsóga egyaránt felhívta a gazdasági vezetők, a pártvezetőség' figyelmét. A vizsgálat, a munka tapasztala­tait megvitatta a pártvezető­ség, és cselekvési programban fogalmazta meg a legsürgő­sebb teendőket. Ám úgy tű­nik, hogy a tanulságok meg­vonása félvállról történt. Deli A munkaügyi osztály vezető­jét, aki alkalmatlanná vált a vezetői munkára, a nyugdíj előtti évek védelmébe burkol­ják. Heves, esetenként in­dulatoktól sem mentes vitát váltott ki a taggyűlésen a volt kertészeti ágazatvezető esete. A szakmáját értő, mun­kaszerető, de diktatórikus módszerekkel dolgozó, csak parancsokat osztogató ember maga ellen fordította azokat a munkásokat, asszonyokat, akik az irányítása alatt dol­goztak. Félreállították. Ám, amikor utódja nem váltotta be a termelésben és a gazdál­kodásban a hozzáfűzött re­ményeket, újra megbízták az ágazat vezetésével! Miután a p_ Vp*J7pl kP T emberei az idősebb, a tapasz- mondta el többek között, hogy kerteszeti ágazatvezető maga- taltabb testvér jogán hasznos a termelési szerkezet egyszé- tartasa jottányit sem változott, tanácsokkal segítették az egy- rűsítésében, az állattenyésztés kezdődött minden elölről. Fel­hozamai'nak növelésében, a jelentéseket írtak ellene. Olyan vetkezeteket. Közben ok_ is termelési költségek csökkenté- visszaélésekkor is vádolták gyarapodtak. A korszerű ge- sében végül is minden év ekl 1S vadoltak, pék, a hozzáértő szakemberek, PITf]mpnvt hoz Mécsem halad- amelyeket nem követett el. A a növénytermesztők, a gyű- nak g k;vánt ütemben, mert háborúságban egyre kisebbre molcskerteszek es az allatte- közben a követelmények is zsugorodtak az érdemei. Aa nőttek. nyésztők, csaknem ezer dolgo­zó munkájának eredménye­képpen, a gazdaság termelési értéke mái- a kétszázötven­millióhoz közelít. A nyereség A tervek kialakításéban, el­lenőrzésében, a munka, és üzemszervezésben, a termelé­pedig, 1977-ben először^ „túl- si költségek elemzésében so- szaladt” a tizenötmillión. kát várnak a gazdaságban a . _ .... , közgazdasági osztálytól. Ezért Ám a milliók nem jöttek sürgették az összevont ágazatvezetőt végül is mán munkaterületre helyezték, da a személye körüli huzavona senkinek sem vált javára. Sok­sok figyelmet, erőt vönt el a munkától. maguktól! Dolgoztak érte ke­tag­Következetesebben , . . __ gyűlésen is, hogy öt esztendő m enyem következetesem kom- után vé ^yék folyamatos. mumstak es partonkivuliek. a munkájulcat Mert a terv- . . Ä r,rŰbb' a. szervezettebb mun- dolgozni a gaza as igazgatója is eiis kara, az esszeru, a ta karók o­rnerte.hojty az utóbbi evek" sabb gazdálkodásra most, hogy Pedi® munkáiból eddig seni T^ítvánvok0deS nétónv életbe ^P^t ^ új szabályo- vol£ hiá«y, s a hónapok, aa lete. A tanítványok néhány '.kk^ ,.ai. evek múlásaival a feladatija mostohább körülmények kö­zött gazdálkodó termelőszö­vetkezet is —, sok tekintetben megelőzték mesterüket. A múlt évi időjárás rovására sok minden felróható. Ha viszont őszintén, felelősséggel szem­benéznek a szigorú tényekkel — s a kommunisták ezt tet­zásd rendszer, szigorúbbá vál- múlásával a feladatok tak a gazdálkodás körűimé- egy1-« nőttek. Az idei terv a nyei, különösen szükség van. termelési érték tizenkét szá- Veszelka József tette szóvá, ^ókos növelésével számol,’ hogy meglehetősen nehéz fe- üz és £él milliós nyereséggelj lelősségteljesen dönteni, a Az elmúlt évek eredményeire munkát megszervezd és ellen- alapoztak a párttagok, amikor őrizni, ha a kerületvezetők arr® szóltak, hogy nem lehe-; csak késve tudják meg, mi- teüen dolog mindezt elémij tóit lyen termelési feladatot kell Ahogy Ispán András és TorJ ték Magyajnartdorban —, ak- megoldaniok, s ehhez milyen "F06 Jozse£ mondották, m nö* koc kiderSl, hogy a szerve- technikai és an vasi véhytermesztésben és az állaH kel «ámolhatrik A l^el- t*ny^zt*sben egyaránt növeH ^ Jto^Sdl önzetlenségnek «5 ^ forrása ,ni„k€?] a hozamokat. Óvni hoGsanoai etenarad lehet. Így nehéz helyzetbe ke- kf? jobban kihasználni a rülnek azok a kerületvezetők draga gépeket, s ésszerűbben, akik megkövetelik a rendet á árnyékosabban gazdálkodni fegyelmezett munkát. ’ az anyaggal, az energiával, az emberi erővel. Ügy, mint a Nem kétséges, hogy a mun- Szocialista brigádok teszik.' ka megszervezése, ellenőrzése Hanzel István magyarázta, és következetes számonkéré- hogy a XII. pártkongresszus se a vezetés, az irányítás dől- és a hazánk felszabadulásának ga. Joggal tették szóvá a kom- évfordulójára kibontakozott munisták a vezetés erősítését munkaversenyhez csatlakozva a központban és a kerületek- mintegy két és fél milliót érő ben is. Ennek előfeltételét a vállalást tettek. tak a tervezettől. Nem sike­rült lényeges változást elérni a tömegtakarmány termelésé­ben és takarékos felhasználá­sában sem. A gazdaságban magasak (ahogy számolják, hatvanmilliónál tartanak) a takarmányozási költségek. Csak tetézd a gondokat, hogy Szügyben és Borsosberényben a szakosított tehenészeti tele­peken nehezen sikerül szót ér­teni az állattenyésztőkkel a követelményekben. Abban, hogy a három és fél ezer lite­tervszerűbb kádernevelésben, az alkalmatlanná vált veze­tők átgondoltabb cseréjében rés tehenenkénti tejtermelés jelölték meg. Többen elmond- ugyan 'nem kevés, sok nógrá- ták azt is, hogv a gazdasági cü üzem örülne ennek. Ám *•- • a korszerű telep ennél jelen- ’ p zetoseg osz­tősebb termelésre is lehetősé- tönzésére és segítségével, az Abban is egyetértettek a kommunisták, hogy a pártve­zetőség, az alapszervezetek, a párttagok dolga, hogy mind­ezeket a követelményeket ne csupán a szocialista brigádok tagjai értsék, hanem a gazda­......... . valamennyi dolgozója is­get kmal. Mint ahogy millió- elmúlt evekben egy sor helyes merje. Tegyen érte! Mindez természetesen más, hatéko­nyabb módszereket követel a a politikai munkában a párt- vezetőségtől, s a gazdaságban tevékenykedő hét alapszerve­zettől. Nem kétséges, hogy a gazdaságpolitikai tennivalók szervezése, következetes szá­monkérése jelenti a pártszer­vezetek, a kommunisták leg­fontosabb tennivalóit az idén és a következő években is. Jórészt a párttagokon, a kom­munista vezetőkön, szakembe­reken és szak munkásoko’n mú­lik, hogy a gazdaság híréhez- nevéhez méltón teljesítse ter­veit. Az üzemi demokrácia szélesítésével teremtsenek olyan légkört a kerületekben, a gazdaság központjában, hogy a fegyelmezeti a haté­kony, az eredményes munká­nak. a munkáját tisztességesen ellátó embernek legyen becsü­lete és fizetsége. Nagy poli­tikai felelősséggel mondták el véleményüket a magyarnándo- ri kommunisták arról is, a párttagok példás munkája ad­ja az alapot ahhoz, hogy a közösséget károsító fegyelme­zetlenség láttán, egyetlen eset­ben sem maradjon el a fele­lősségre vo'nás. Energiafelhasználási korlátozás a közülieteknél Az előzetes számítások sze- zott eddigi központi intézke- rint évente mintegy 50 ezer dések, valamint a tárcák és tonna kőolajjal egyenértékű országos hatáskörű szervek megtakarítást eredményezhet végrehajtási utasításai első- a nehézipari miniszter új sorban a termelővállalatokat rendeletének végrehajtása, kötelezték mértéktartóbb fel- A rendelet — az egészség- használásra, s e szabályozás­ügyi, az oktatási és a szociális nak máris kézzelfogható ered- intézmények kivételével — menyei vannak. A közületek korlátozza a közületek ener- túlnyomó részére kiterjedő új giafelhasználását. Eszerint az szabályozást alátámasztja, érintett közületek villamos hogy a múlt évi ellenőrzések energiából, földgázból és a városi gázból, kokszból és háztartási tüzelőolajból 1980- től kezdve nem használhat­nak fel többet, mint ameny- nyi az 1978. évi tényleges fel- használás 95 százaléka volt. Az újabb létesítményeknél szerint általában az előírtnál jóval melegebbre fűtötték a helyiségeket. Az ellenőrzött helyek nagy részében 23—26 Celsius-fok volt a hőmérsék­let, de nem egyszer elérte a 28—30 fokot is. Óvatos szá­mítások szerint is az egész és berendezéseknél az 1978. évi tüzelőanyag-felhasználás évi tervezési normához vi- mintegy 30 százalékát lehet szonyítva csökkentendő 5 megtakarítani, ha az eddig 26 SZBZäl6KK31 " ~ 1980. január Írtől érvé- fokosra £űtött helyiségek hő­Az _ _________ n yes új rendeletet számos mérsékletét az előírt 20 fokra körülmény indokolja. Az ener- csökkentik, giagazdálkodás fejlesztésére, a pazarlás megszüntetésére és T T “ " ~1 az ésszerű takarékosságra ho- I NÓGRÁD — 1980. január Vincze Istvánná 27., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents