Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

...Ha minden feltétel Akkor van csönd, nyu­godtság, akkor „oké” min­den, akkor jó művezetőnek lenni, ha minden feltétel megvan a folyamatos mun­kához — állítja Márton Sándorné, az öblösüveggyár exportcsomagolójának mű­vezetője. — Csakhogy, ami­kor elegendő áru van, ak­kor nincs hozzá doboz, ha pedig doboz van, akkor nem mindig azt az árut kapjuk, ami abba való. Most sze­rencsénkre minden van, így hát nyugodt a légkör is, mindenki örömmel, nagy szorgalommal dolgozik. Amikor hiányzik valami, persze, hogy összezördülünk a művezetőnkkel, mert az­ért jövünk be, hogy keres­sünk — folytatta az előbbi gondolatot Simkó Ferencné szakszervezeti bizalmi, a Zója nevét viselő, többszö­rös arany fokozattal kitün­tetett kollektíva vezetője a salgótarjáni öblösüveg­gyárban. Az előbbi vélemények bi­zonyos tekintetben vissza­köszönnek- A mostani, szi­gorúbb követelményeket előíró új esztendőben pedig már az első munkanap első órájában felerősödnek. Ért­hető, mert az életszínvonal megtartásához a korábbinál többet és jobban kell dol­gozni. Ezt a kollektívák bi­zonyos tekintetben már sa­ját bőrükön, a tavalyi esz­tendőben is érezték. Nem­csak megértik, tudomásul veszik, hanem számolnak vele, s ehhez igazodva kí­vánnak dolgozni. Ezért nem szabad csodálkozni, méltat­lankodni azért, ha a mun­káskollektívák a szokottnál erőteljesebben, a korábbinál hangosabban és gyakrabban kérik, szorgalmazzák és kö­vetelik a folyamatos terme­lés feltételeinek biztosítá­sát. Ennek megteremtése pedig a különböző beosztá­sokban dolgozó vezetők együttes feladata. ök sincsenek' könnyű helyzetben, mert a nyitott szemmel járó öntudatos munkások sokasága, a szo­cialista brigádok több ezres tábora) a különböző társa­dalmi tisztségviselők nem ok nélkül hangsúlyozzák nevelő, felvilágosító, meg­győző, érvelő munkájuk so­rán: hogy jusson pénz bér­emelésre, a szociális, kultu­rális, egészségügyi célokra, jutalmazásra, ezért a tava­lyinál eredményesebben kell dolgozni, a munkanap minden percében. Mindenkinek. Régi, megdönthetetlen igazságot jelez az előbbi gondolat. Sokan talán már elcsépelt közhelynek tekin­tik- Akárhogyan is minősí­tik, egy azonban biztos: olyan megfellebbezhetetlen mai igazságot, követelményt takar, aminek megvalósítá­sa jelen helyzetünkben a nap minden percében, órá­jában a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket, alapossá­got, előrelátást, felelősség- érzetet, szemléletbeli és ma­gatartásbeli változtatást igé­nyel. Nem holnap, hanem már ma. Ezért nem lehet ráérős, patópálos hangulatban kez­deni és végigíoiytatni az idei évet. A múlt esztendő példái messzehangzóan ta­núsítják: ahol nem óhaj­nak, hanem konkrét való­ságnak tekintették az év el­ső munkanapjának első per­cétől kezdve a hatékonyság növelését, ahol a munkások már a növekvő követelmé­nyeket a munkakezdéskor is megvan érezték, ahol nemcsak sza­vakban, hanem konkrétan is megkövetelik a munkát, ahol az első munkanap vé­gén a vezetők mindjárt a helyszínen minősítették a kollektívák tevékenységét, szóvá téve azt, amivel elé­gedetlenek, amit kifogásol­nak, amit nem fogadnak el, amit újra kell kijavítani, vagy az elrontott munkáért kártérítést fizetni, ott való­ban olyan szemlélet és gya­korlat uralta az egész évi termelő-, gazdálkodótevé­kenységet, ami mindenkor gyorsan és rugalmasan iga­zodott a követelményekhez. Ezt a fajta vezetési stí­lust nagyon támogatták azok a becsületes fizikai dolgozók^ műszakiak, alkal­mazottak, akik a megbecsü­lés, a tekintély alapjának, a munkás igazi rangjának,. a tisztes' hírnévnek minden­kor a példásan ‘elvégzett egyre növekvő munka mennyiségét és minőségét tartották és tartják ma is. És nekik lett igazuk. Ennek az alapigazságnak a felerősödéséhez hozzásegí­tettek bennünket a világ- gazdaságban számunkra be­következett igen szigorú kö­vetelmények, ugyanakkor erre kényszerít bennünket saját, jól felfogott érde­künk, fejlődésünk minden mozzanata. De ez mind kevés. Csak olyan terméket sza­bad és kell gyártani, ami piaci igényekkel megala­pozott, jó nyereséget hoz a kollektívának. Az Ipoly Bú­torgyárban az idén nem gyártják a veszteséges ter­mékeket- A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárában ez év első negyed­évében értékben 10—12 szá­zalékkal növelik a tőkésex­portot, aminek egy része az alumínium világpiaci árá­nak emelkedéséből is adó­dik. A VEGYÉPSZER sal­gótarjáni gyárában is azo­kat az atomipari berendezé­seket termelik, amivel tel­jesítik az államközi szerző­désekben foglaltakat, eköz­ben jól megtalálják számí­tásukat is. Tovább kell lépni: Az anyag- és energiataka­rékosságban mint a költ­ségcsökkentés alapvető le­hetőségeiben, csökkenteni kell a készleteket, a koráb­binál jóval ésszerűbben gazdálkodni a létszámmal. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál az idén 39 fizikai és 19 alkal­mazottal mérséklik a fel­adatok elvégzéséhez szüksé­ges létszámot. Az új gazda­sági' szabályozók lehetővé teszik, hogy minden válla­latunk, gyárunk 3 százalék­kal kevesebb létszámmal oldja meg feladatát. A fe­leslegessé vált dolgozók bé­rét azoknak adhatják oda, akik eddig is jól, kifogásta­lanul, megbízhatóan dolgoz­ták, akikre a jövőben is bizton számíthatnak. Igaz,, hogy az idei első perctől kezdve dolgozunk folyamatosan. A követelmé­nyek a korábbinál jóval magasabb szintű, sokré­tűbb, több tekintetben új feladatok megoldását jelen­tik. Emiatt az előzőeknél jó­val nagyobb a súlya azon kívánságnak, hogy a nap minden percében, órájá­ban dolgozzunk hatékonyan, termelékenyen, gazdaságo­san­Ennek teljesítése elől sa­ját érdekünkben, létünk biz­tonsága szempontjából sem tudunk kitérni. Venesz Károly Kambodzsa felszabadulásának egyéves évfordulójára Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bi­zottság nyilatkozata a Kam­bodzsa felszabadulásának egy­éves évfordulója alkalmából. A Béke-világtanács 1980. január 7-ét a kambodzsai néppel vállalt nemzetközi szolidaritás napjának nyil­vánítottá és állásfoglalásában szolidaritási akciók kezdemé­nyezésére hívta fel a világ békeszerető erőit. Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bi­zottság kifejezve a magyar nép testvéri érzéseit, csatla­kozva a Béke-világtanács fel­hívásához, teljes mértékben támogatja a kambodzsai nép hősi küzdelmét. Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXVI. ÉVF., 4. SZÁM ARA: 1,60 FORINT 1980. JANUÁR 6., VASÁRNAP Az Országos Anyag- és Arhiyatal a fogyasztói árak 1980. évi változásáról Az 1980. évi népgazdasági terv előirányzataival és a ter­melői árak január 1-i módosításával összhangban egyes fo­gyasztói árak január 7-én, mások viszont ezt követően a kereskedelem új beszerzéseinek megfelelően — különböző kereskedelmi vállalatok üzleteiben eltérő időpontban — változnak. A központi elhatározás alapján így a sorra kerü­lő. fogyasztói árváltozások (áremelések és áresökkenések) összességében a fogyasztói árszínvonalat mintegy 0,8 száza­lékkal emelik. A FŐBB TERÜLETEKET ÉRINTŐ ÁRVÁLTOZÁSOK: A textilruházati tenpékek fogyasztói árszínvonala ‘csök­ken. Olcsóbbak lesznek a szin­tetikus kötöttáruk (kb. 20—22 százalékkal), a fésűs gyapjú- szövetek és az ebből készült férfiöltönyök (kb. 30 százalék­kal), a szintetikus függönyök (kb. 35 százalékkal). A máso­dik negyedévben csökken a harisnyák, a harisnyanadrá­gok és a zoknik fogyasztói ára is. A kártolt gyapjúszövetek ára mintegy 18 százalékkal, a bőrkabátoké 20—30 százalék­kal, a tréningruháké 4—12 százalékkal növekszik. Emel­kedik a szövött és kötött al­sóruházati termékek árszínvo­nala. Mintegy 14 százalékkal nő az ágytextíliák ára, csök­ken a műszőrme bélésű télika­bátok, ballonkabátok, vala­mint a rövidáruk árszintje. A vas-műszaki termékek ár­színvonala 3—4 százalékkal emelkedik. Növekszik a tartós vas-műszaki fogyasztási cik­kek és a háztartási villamos készülékek — automata mosó­gép, villanytűzhely, bojler, hűtőgép —, csökken a fekete­fehér tv-készülékek ára. A vas-műszaki tömegcikkek kö­rében jelentős áremelkedések és -csökkenések is lesznek. A fém evőeszközök ára például mintegy 60 százalékkal, az alumínium edényeké kb 90 százalékkal emelkedik, átlago­san 16 százalékos az árcsök­kenés a csavaráruknál és az épületszerelvényeknél. A háztartási vegyicikkek és kozmetikai termékek nagyobb részének az ára csökken. Egyes cikkcsoportok, például arc-, ajak-, köröm- és babaápoló­szerek, valamint a borotvakré­mek ára azonban emelkedik. A festékek ára mintegy 18 százalékkal nő. *■ Emelkedik a gázolaj, a ke­nőanyagok, a műtrágyák, a növényvédő szerek, valamint a mezőgazdasági kisgépek ára. A játékok ára átlagosan mint­egy 10 százalékkal csökken. A sportszereknél jelentős eltérő irányú változások mellett az árszint valamelyest csökken. A gyermekkocsik ára nem vál­tozik. Az egyéb vegyesiparcikkek árszínvonala áremelkedés, il­letve -csökkenés mellett kis­mértékben növekszik. A ház­tartási műanyagáruk árszint­je például mintegy 9 százalék­kal lesz alacsonyabb, a kő­edények ára pedig 40 száza­lékkal emelkedik. Az órák á:a változatlan marad, azon­ban az ébresztőórák árszint­je emelkedik. A divatékszerek (bizsuk) ára 15 százalékkal csökken. A papírok és írószerek ár- szintje viszonylag csekély mértékben emelkedik. Az optikai cikkek — ezen belül a szemüvegek — ár­szintje változatlan marad, nem változik a fényképezőgépek ára. Az egyéb fotógépek ára általában csökken. Emelkedik viszont a fotófilmek, -papí­rok és -vegyszerek ára. A különféle javítószolgál­tatások árszínvonala — a lábbelijavítás kivételével; amelynek díja változatlan marad, — január’7-től átlago­san 20 százalékkal emelkedik.1 ■ Nem nő a mosás, a vegytisz- títás árszínvonala. Emelkedik ugyanakkor az árufuvarozás díja (MÁV, VOLÁN árufuva­rozás, boyszolgálat), továbbá az építőanyagok megyei átlag­fuvardíja. Azokban a termékcsoportok­ban, ahol a fogyasztói árak 1979 nyarán emelkedtek, nem változnak az árak. Kivételek egyes felnőtt- és gyermekcipők, illetve bútorok. Ezeknél a fo­gyasztói árak emelkednek, vagy csökkennek, de az ár­változások a termékcsoporto* kon belül kiegyenlítődnek,’ vagyis az árszínvonal nem változik. Az 1980 januári fogyasztói árintézkedések tehát nem érintik az élelmiszerek, az él­vezeti cikkek, a tüzelő- és üzemanyagok, a gyógyszerek, az alapvető építőanyagok, a mosószerek, a lakbérek, a személyszállítási díjak, a kul­turális és közüzemi szolgálta­tások fogyasztói árát. •A■ Az úgynevezett szabadáras termékek árai, amelyek ed­dig is a kereslet és a kínálat hatására folyamatosan változ­tak, rugalmasabban követik a belföldi piaci viszonyokat és a külpiaci árakat. Ennek következtében a fogyasztói árszínvo­nal 2,9 százalékkal növekszik. Az ismertetett árváltozások (0,8 százalék), továbbá a vár­ható piaci ármozgások (2,9 százalék) a népgazdasági tervvel összhangban 1980-ban együttesen mintegy 3,7 százalékkal növelik a fogyasztói árszínvonalat. Hét községben 8000 látogató Kulturális szolgáltatások megyénkben Kísérleti kulturális szolgál­tatási program indult tavaly Nógrád megyében. Célja volt, hogy kialakítsanak az intéz­ményeknél egy új típusú szol­gáltatási mintát, a községi in­tézményeknél pedig alaptevé­kenységet kiegészítő többsíkú közművelődési tevékenységet. Ez a szolgáltatási program mintaként szolgál a járási körzeti közművelődési intéz­ményeknek, ugyanakkor ezen intézmények is bekapcsolód­nak a közvetítésbe. Pályázat alapján hét községet jelöltek meg a szolgáltatási program fogadására, Homoktere- nyét, Karancslapujtőt, Nógrádmegyert, Bércéit, Bujákot, Hollókőt (Nagy- lóc) és Nógrádot. A pályázatban a községi in­tézmény fenntartója vállalja a tárgyi és személyi feltéte­lek nyújtását a programok ki­alakításában és lebonyolításá­ban. Szolgáltatási programot is mellékeltek, amelyben az intézmények által ajánlott művelődési formák voltak megtalálhatók. Egy-egy for­mán belül több témát is meg­jelöltek, így a községek válo­gathatta^ a szolgáltató me­gyei művelődési intézmények által ajánlott lehetőségek kö­zül­A megyei művelődésügyi osztályon nyert információk szerint kezdeményezésük tar­talmi eredményei jelentősek. Olyan programokat kaptak a községek, amelyeket saját szervezésben és saját anyagi eszközeikkel nem tudtak vol­na lebonyolítani. Újdonság­ként említhető, hogy a szol­gáltatásba a megyei József Attila Művelődési Központon és a megyei Balassi Bálint könyvtáron túl, amelyeknek intézményhálózati hátterük van, bekapcsolódott a megyei múzeumok igazgatósága és a Nógrád megyei Mozi üzemi Vállalat is. így a múlt év so­rán ’összesen 19 program kö­zül tudtak válogatni a közsé­gek. Előzetes számítások sze­rint, mintegy nyolcezren vet­tek részt a programokon a hét községben. Akadt gond is. Például. Nem mindenütt teremtet­ték meg a rendezvények feltételeit. Ennek oka, hogy több helyen intéz­ményvezetői változások voltak. De a községek vezetői sem tartották mindenütt felada­tuknak a szolgáltatások meg­felelő fogadását- Összegezve azonban eredményesek voltak a szolgáltatások. A megyei tanácson már ké­szül az idei program, amely­nek lebonyolításába a már említett megyei intézménye­ken kívül bekapcsolódik a Nógrád megyei Levéltár és a járási módszertani intézmé­nyek is. A tél örömei

Next

/
Thumbnails
Contents