Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-24 / 19. szám

Mit érdemes mit nem ? Ami eddig csak amolyan sürgető kívánság volt, napja­inkban kényszerítő valósággá vált. A termelési szerkezet kor­szerűsítését — ezt az unalomig hangoztatott közgazdasági ki­fejezést — sokáig jelszóként kezelték a vállalatok. Érdemi . intézkedés, jól használható terv készült az országban. Pe­dig ma már bizonyos: a termélési és teripékszerkezet fej­lesztése gazdaságunk egyik kulcskérdése. A hatékonyság növelésének legfőbb forrása egy, a hazai adottságoknak s a nemzetközi feltételeknek jobban megfelelő,' a külföldi pia­cokat is kielégítő korszerű termékösszetétel. — Mit jelent valójában ez a kifejezés? A legegysze­rűbben fogalmazva: azt gyártsa a vállalat, amire képes, amire adottak a személyi s tárgyi feltételek, amit jó áron a nemzetközi versenyben is értékesíteni tud. Nem várható el egy vállalattól — legalábbis egyelőre —. hogy valameny- nyi terméke megfeleljen ennek a legszigorúbb mércének. Ám elengedhetetlen, hogy ma már világossá váljon: a cikkeknek melyik csoportjára számíthatnak hosszú távon,, amely biztos alapot ad a további fejlődésre, gerincét adhatja egy gyár munkájának. A vállalatok termékszerkezet-korszerűsítési munkáját segítő első követelményrendszer hét éve látott napvilágot. Elveit mégiscsak elvétve alkalmazták a gyakorlatban. Sem a vállalati fejlesztési döntéseknél, sem a központig célkitűzé­sek megalapozásánál nem hasznosították a kritériumrend­szer előnyeit. Talán az újszerű gondolkodásmódban, a ta­nulmány elvont jellegében kereshető a magyarázat. Beszél­hetünk külső zavaró körülményekről is. Az 1973-ban tapasz­talt árrobbanás akadályozta egy újszerű vállalati magatar­tás kibontakozását. Néhány, külföldi piacokra is termelő nagyvállalat részletesen elemezte az új kritériumrendszer alapján a termékösszetételét, ám a kedvezőtlen eredmény miatt nem vont le megfelelő következtetéseket, s a tudo­mányos elemzésből elfekvő aikta lett. Több gépipari vállalat­nál a termékek öthatoda korszerűtlennek bizonyult. Január 1-én új szabályozó rendszer lépett életbe hazánk­ban. A vállalatok soha ilyen közel nem érezték magukhoz a világpiacot. A legmagasabb mérce áll most előttük is. Ilyen helyzetben elkerülhetetlen adottságaik eddiginél ponto­sabb felmérése, termékeik pontos vizsgálata s egy_ új stra­tégiai — hosszú távú — terv kidolgozása. Az első számítások után a legtöbb vállalat pontosan tudta: mit érdemes gyártani. A nyersanyag magasba szökő ára, a napról napra nehezebb piaci viszonyok lehetetlenné tették az elavult termékek értékesítését. De mit gyártsanak a korszerűtlennek bizonyultak helyett? Melyek azok a cik­kek, amelyeket feltehetően hosszú ideig értékel a világpiac? Receptet adni nem lehet. Megfontolt döntést hozni csak egy-egy iparág, vállalat adottságait figyelembe véve a helyi lehetőségek ismeretében lehet. Ám a tervezés módjának pil­lérei adottak. Milyen követelményeknek kell megfelelniük az úgynevezett korszerű termékeknek? Elsőrendű, meghatározó kérdés a sorozatnagyság. A vi­lág legnagyobb gyártóinak munkáját kell elemezni, az ott alkalmazott sorozatokhoz kell viszonyítani saját termelésü­ket is. Sokan már ennél a kérdésnél megtorpannak, arra gondolva, hogyan kelhetnének versenyre a százezreket fog­lalkoztató multinacionális konszernekkel. Pedig van rá mód. A Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár a világ egyik ..legnagyobb hátsóhídkészítöje, s az első számú exportőr. Az autókhoz, buszokhoz készülő alkatrészből csak a legna­gyobb járműgyárak gyártanak annyit, mint a Rába. Külön hátsóhídgygr Győrben létesült először a világon. A Rába nem is gondolt arra, hogy komplett teherautókból,' autóbu­szokból, traktorokból készítsén annyit, mint mondjuk a Ford. Ám ebből az egy igényes, fontos alkatrészből tudar.y- nyiit gyártani, mint bármelyik cég a világon. A második kritérium: a termék műszaki színvonala. A Taurus Gumiipari Vállalat nem tartozik a világ legnagyobb gumigyárai közé. Ha a termelés méreteit nézzük, hiába ke­ressük az első ötven között Ám nem egy termékből a vi­lág legnagyobb gyártója. Az olajkutatásnál használatos s mind fontosabb mély fúró tömlőkből Magyarországon készí­tik a legtöbbet. Kétszáz fős önálló kutató-tervező gárda fej­lesztette ki az új típust, amelynél korszerűbb sehol sem ké­szül. Az új mélyfúrótömlő métere több mint kétezer dol­lár. Az önálló szellemi alkotást értékeli ennyire a világpiac. Ha nagy sorozatban készül, s műszakilag megfelelő a termék, világszínvonalon keli eladni. Mert a piackutatás, piacszervezés, a kereskedelmi hálózat kiépítése ma már nem szakma, hanem tudomány, amely szellemi felkészültséget, jól képzett gárdát kíván. H. L. A termelékenység javításával Nehogy meglepetések érjenek... A Gránit Csiszolókorong- — Azért, mert a belföldi séges gépet az első negyed- majd a kvalifikált szakembe- és Kőedénygyár romhányi Vi- igényeket több tekintetben év végéig beállítjuk. Ez nem rek. Soraik közül megkülon^ denta-telepe is azon üzemek eddig sem tudtuk kielégíteni, növeli a költségeket. A zsu- böztetett elbírálásban részé- közé tartozik, ahol jelenleg Az importcsökkentés követ- gorfóliás megoldás lehető- sülnek az égetők, akik ne- nincsenek piacgondok, mivel keztében az idén a hazai vál- vé teszi, hogy ne rejtsük el a héz és bonyolult munkát eddig a belföldi igényeket lalatok is tőlünk kérik azokat vevő elől a terméket. Ez bi- látnak el. Az előbbiek, o4- sem tudták kielégíteni. Ez az a korongokat, amiket ed' zonyára fokozza majd a vá- állapot mégsem jelent gond- dig külföldről vásároltak, sári ókedvet, ugyanakkor esz- talan helyzetet, mert a tava- Mi pedig monopólhelyzet- tétikusabb is lesz. lyihoz képest nőttek a köve- ben vagyunk. Ezért nem te­telmények. Ez elsősorban ab- hetjük meg, de nincs is szán­ban jelentkezik, hogy 1979- dákunkban, hogy ne azokon hez képest termékeik ára 6 a területeken gyorsítsuk a százalékkal csökkent. Ugyan- munka tempóját, ahol ugrás­ukkor erre az évre 4,1 száza- szerűen jelentkeznek az igé" lékos termelési értékterv-nö- nyék. Ezek pedig a kis mére­vekedést írtak elő. Az előb- tű műszaki -korongok. Ugyan- kedett követelményeihez iga- binél jóval nagyobb mérték- ezeket kérik tőlünk külföldi zították belső érdekeltségi ben kell emelni viszont a megrendelőink is. rendszerüket. Differenciáltan — mozgóbérként A gazdálkodás megnöve­termeiés mennyiségét. Nem lesz könnyű a feladatok telje­sítése azért sem, mert a kí­vánságok a munkaigényes, ? *?“ko8 ^fejlesztést a kis meretu muszereszkoron- . , .. * ___KoraDui g ok irányába tolódtak el. Nagy teljesítményű gépekkel en vannak és alapbéremelés­ben részesülnek. A többi üzemrészt pedig a kombinált bérezési elszámolásra ■ állít­juk át. Ez azt jelenti, hogy a bérfejlesztésre szánt pénzt mozgóbér formájában kap­ják meg azok, akik a legjob­ban és a legtöbbet termel­nek. Az a dolgozó viszont, aki a megengedett 3 százalé­kos munkaközi selejtet túl­lépi, annak levonunk a napi teljesítményéből, ugyanakkor nem részesülhet a mozgóbér­ből sem. Aí\ előbbiekhez még azt is hozzá kell fűznöm, hogy a minőséggel , eddig sem — Ez évi céljainkat csak akkor tudjuk teljesíteni, ha növeljük a termelékenységet. Ezért rövidesen két új prés­automatát állítunk a terme­lésbe. Velük kettős felada­figyelem­— Milyen az export meg- . , oszlása’ — Nehogy meglepetés ér­’ , . . , . jen bennünket, ezért az idén — Programunk szerint évi a 4 . t évektől eltérően el portaijuk majd. A szociális^ sggorkan a minőségi követei- volt különösebb baj. A köve- ta országokba, így Romania- m£nyek növelésének szolga- telmények azonban növeked- ba es Bulgáriába ű tavalyi ja^ba állítjuk. A differenci- tek, mi sem hunyhatjuk be a val azonos mennyiseget szak ^ bérezés megvalósítására Wj^mig a tokespiacokra 35 hat variációt dolgoztam ki. Ebből a hatodikat fogadta el a szakszervezeti bizottság szemünket. Ahogy monda­ni szoktuk: jobb megelőzni a bajt. mint akkor kápkodni,' amikor már ég a ház — vé­lekedik a telepvezető. Tegyen többet A telepvezetőnek van iga* za még akkor is, ha az új követelményék teljesítését nem kíséri örömteli fogadta­tás, meghonosítása sem dia­dalmenet közepette valósul meg. Az intézkedések közér­mikus kötésű vlbrótestek központja tárgyalásokat foly- számolási, elbírálási rendszer, deket szolgainak, a fejlődés mikus kotesu vibrotestek a - nyugatnémet cé- annak ellenére hogy előző- mai követélményét tukro­gyartasanal foglalkoztatjuk. kkel 8Hogy ezekből mikor w ^óban ^yet f érettek ***• Eddig sem lehe­Ily módón itt is növelhetjük iivW nprn tllrfok 1*LSZODan 13 ertetteK tett, a jövőben pedig egyálta­százalékkal növeljük a kiszál lított áruk értékét. — Itt sincs gond a meg­rendelésekkel ? — A szocialista országok­nál minden rendben van. A tőkésmegrendeléseknek csú­fot oldunk mea- a tavalvi pan egy resze van a öirto- rej amj jól megmutatja, ° Bn-,- kunkban. A francia Triplex mire képes, ki mit érdemel. ' cégnek 30—40 ezer dollár ér- Megtehetjük, mert nálunk a ö tékben küldünk hat típusból munka természete ezt lehe­mintegy egymillió darab^ mű* tővé teszi. Igen, számolunk az első ne- azzal, hogy akadnak olyanok, gyedév végéig. Vállalatunk akiknek nem tetszik az új el­es a bizalmiak együttes ülése. Ebben a többi között az áll, hogy megszüntetjük a cso- poríbérezést, rátérünk az egyéni teljesítménybérezés­ki munkaidőalapot be véve növeljük az időszakra eső termékek meny- nyiségét, ugyanakkor a fel- ékt szabaduló munkáskezeket ° ugyancsak a keresett, kera a gyártmányok mennyiségét — mondja Gyökér István te­lepvezető lesz üzlet, arra nem válaszolni. vele. — Megmondaná, hogy mit — Milyen módon növelik takarnak az előbbi gondola­— Miért csak a mennyisé- még a termelékenységet? tok? get szorgalmazzák, talán minőséggel nincs baj ? a — Például a csomagolás gé- — Az egy főre eső fejlesz- pesítésével. Az ehhez szűk- tési összeg dupláját kapják Ián nem lehet figyelembe venni az igénytelenséget. Aki többet akar, aki jobban akar élni, az tegyen többet is. (venesz) Középpontban a nyereség VITATHATATLAN TÉNY: évinél is kevesebb lesz. Köz- hiszen az 1978-as tény hétmii- nyereségessé tették. A koráb- ma már a mezőgazdasági tér- rejátszott ebben a mostoha iió, a tervük pedig hatmillió bi négyszázezer forint veszte- melőszövetkezetek is vállala- időjárás, a gazdálkodás szigo- forint volt. Árbevétel-ará- séget hétszázezer forint nyere- tok, így á tevékenységük kö- rúbbá váló külső feltételeinek nyos nyereségük, az 5 száza- ség váltotta fel. Mindezt szak- zéppontjába a korábbi bruttó „hatása”, a költségek terme- lékot meghaladja, így optimu- szerűbb munkával érték el. jövedelem helyett a nyereség lést meghaladó növekedése, s nagyságához fűződő érdekelt- az üzemi munka többnyire is­mot feltételezve 4—5 százalék a termelésben „benne ma­Szőlőből úgy „préseltek ki*’ több árbevételt, hogy bár ke­ség lépett. Igaz, még a leg- métlődő gyengéi. Természete- radt”, ez becslések szerint is vesebb termett, jobb piacszer­zéssel, kedvezőbb áron érté­kesíthették. Az eredménypozíciót je­lentősen rontotta a mustár- ágazat vesztesége és a takar­kisebb tsz is nagyon bonyo- sen, az átlag a részek össze* legalább 4—5 millió forint, lult rendszer. Mégis, munká- géből tevődik össze. Ami nagy Mégis, mit mutat az üzemi jukat folyamatosan értékeim, eredmény, hogy az üzemek tükör? Mi az, ami teljesült, s minősíteni kell. A nyereség többsége törésmentes észtén- mi az, ami nem, mely terü­pedig az a komplex mutató, dőt zár. leteken vannak nagyobb ki­amely egyre tökéletesebben A pásztói Béke Termelőszö- esések, a hozzá kapcsolódó mányhelyzet stagnálása. Jól­méri, hogyan alakult terme- vetkezet is összegzi az elmúlt fontos tanulságokkal? Búzá- lehet a rét-legelő nem tartozik lés és költség, milyen haszon- év tapasztalatait, eredményeit ból, amely a szántóterületük a látványosabb területek kö­nai jártak az üzem befektető- és gondjait, s egyben mégha- közel harmadát foglalja el, zé, az itt bekövetkezett sei; felvázolja a jövő lehető- tározza az idei feladatokat. 4080 tonna össztermést tér­ségét, kell-e „húzni a nadrág- Mérleg, adat még nincs, de veztek és 2730 tonna lett­szíjon”, vagy összhangban nyereségük várhatóan mégha- Hektáronként nem kevesebb ho­zamcsökkenés már konkrét állati termékben és az így „el­maradt haszonban” is kife­van-e a cél és az üzemi erő- ladja az ötmillió forintot, s mint 32 százalékos a termés- jezhető. A szövetkezet a mar­forrás. ez egészséges bizakodással csökkenés. így az előirány­Az előzetes összesítések már tölti el a „vállalat” vezetőit, zott 2,8 millió forint nyere- jelzik: idén a tsz_ek nyerésé- Jól tudják, itt ge a tervezettnél és az előző féle csúcsról, Jobbat — nem többet hahizlalás tervezett vesztesé­gét „túlteljesítette” , és a tej- nincs valami- ségnek kevesebb, mint a fe- termelésben minden százalék rekordról szó. le teljesült. Bár a kiesés a csökkenése is igen érzékenyen mostoha időjárás követkéz- hatott. ménye, tanulság több is van. A kiegészítő és melléktevé­eljesítette elmúlt évi terme -II nyomtatványt adtak át, mnányi terméket készítettek lennyiségét növelni, azonban ezik. A pásztói üzemben m lkat, nemrégiben két darab ünkön — Fenyvesi László Iési tervét a Rákóczi Nyomda pásztói üzeme. Megrendelői knek 2240 tonna súlyú ügyvi- a szocialista brigádok kong resszusi munkafelajánlásának jóvoltából pedig további 20 el. Az idén — papírtakarék ossági okok miatt is —. nem kívánják a feldolgozott anyag munkaigényesebb, precízebb, minőségileg nagyobb értékű áruféleségek előállítását ter- indezek érdekében — folyamatosan — korszerű berendezésekkel cserélik fel az elavul- NDK gyártmányú Viktória 820-as típusú nyomógépet helyeztek üzembe, melyen — ké- gépmester és Sándor Judit végzi munkáját. — kulcsár — A magasabb termelési szint általában több nyereséggel is jár. A költség és hozam egybevetésénél mindig a „ket­tőjük” közötti különbség dönt. A költséget kell az adott ter­melési lehetőséghez és felté­telhez igazítani. Ma is időt­álló a százévesnél is idősebb szól ás mond ás: ha több a költség, mint a jövedelem, kész a veszedelem. Ami kiesett búzából, . rész­ben behozta a kukorica. Me­gyei szinten az öt tonnát meg­haladó hektáronkénti átlaggal az első helyet érték el. ■ Igaz, ez a jó kukoricatérmelő tsz- ek kritikája, hiszen volt már megyénkben 7,5 tonnás hek­táronkénti eredmény is. Ami viszont önmagáért beszél: öt­millió forintos termelés mel­lett kétmillió forint körüli a nyereségük- A kukorica szárí­tásánál jelentős költséget ta­karítottak meg pusztán azzal, hogy az égyes fajták helyes éréscsoportjának megválasztá­sával, alacsonyabb víztartalom mellett takarították be a ter­mést. Ez tonnánként csaknem 700 forintot jelent. Pénzt ho­zott a házhoz a jó szállítás­szervezés a szomszédos állami gazdasággal, s ami nem mér­hető, de haszna óriási: táb­lánként! tapasztalatcserét folytattak. A cukorrépát csökkenő te­rületen, veszteséges ágazatból kenységek sikeres ágazatok voltak, újabb piacok „meghó­dításával” a mezőgazdasági fejlesztésekhez jelentős forrást biztosítanak­Most a termelőszövetkeze­tek is készülnek a megválto­zott helyzet nagyobb felada­tainak sikeres teljesítésére. A múltra vetítve elkészültek a nyereségre kiható számítások, amelyek egyértelműen jelzik: a korábbi munka nem elég. Ha csak annyit teljesítenénk az idén, mint 1978-ban, húsz százalékkal is kevesebb, lenne a realizált nyereség. A sza­bályozók azonban azt sugall­ják, van bőven belső üzemi tartalék, s azt fel is kell tár­ni. A rossz munka következ­ményeiben nem vállal már „közösséget” a népgazdaság. AZ IDEI ÉV FELADATAIT úgy lehet megvalósítani, hogy a jó eredményt elérő szövet­kezetek még jobbak lesznek, a közepesek megszilárdulnak, a gyengébbek pedig megkez­dik a felzárkózást. Tisztán kell látni: nemcsak előrehala­dás. folyamatos fejlődés- van, hanem lemaradás is lehetsé­ges. Hogy ez egyetlen egei­ben se következzen be, a nyereséget keik az eddiginél is jobban középpontba állítani, s megtalálni az ösvényeket az eredmények növelése felé. Dr. Gyöngyösi István NÓGRÁD - 1980. január 24., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents