Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

\ Waldheim Új-Delhiben Leonyid Brezsnyev Carter hidegháborús lépése Indiai aggodalmak a pakisztáni fegyverkezés miatt Röviddel teheráni látoga­tása után Kurt Waldheim, ENSZ-főtitkár megfigyelők szerint ismét rendkívül fon­tos feladatot vállalt magára: az afganisztáni fejlemények után kialakult helyzetet vi­tatja meg indiai vendéglá­tóival, nem zár ki egy eset­leges pakisztáni látogatást, s közben állandó kapcsolatban áll Ghotbzadeh iráni külügy­miniszterrel. Waldheim az ENSZ iparfejlesztési világ- konferenciájának megnyi­tására érkezett Űj-Delhibe. A világszervezet vezetőjé­nek tiszteletére vasárnap fo­gadást adott Naraszimha Rao, indiai külügyminiszter, aki nyomatékosan hangoztat­ta India aggodalmait a tér­ség rendkívül kiélezett hely­zete miatt. A külügyminiszter a Pa­kisztánnak nyújtott kínai— amerikai támogatásra utalva kijelentette, hogy bizonyos országok felfegyverzése csak tovább rontja a helyzetet. Rao leszögezte: India az Af­ganisztánnal kapcsolatban kialakult, rendkívül feszült légkörben arra törekszik, hogy a válság ne terjedjen tovább. Mint ismeretes, India fő­ként a Pakisztánnak nyúj­tott nagyarányú amerikai— kínai segítség miatt tartja különösen veszélyesnek a helyzetet. Űj-Delhiben ugyan­is attól tartanak, hogy a ka­pott fegyvereket Pakisztán ismét fel. India ellen használja helyzetértékelése Jó évek voltak Vászlasztási gyűlést tart rövidesen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke Moszkvában. A február 24­Erre figyelmeztetett egy pártértekezleten Indira Gandhi miniszterelnök is én esedékes v61uxt6sok előtt A Pakisztánnak juttatott I n„ c^jcp fM,tlráránalr amerikai katonai támogatást India rendkívül aggasztónak találja — mondotta. Koráb­bi nyilatkozataihoz hasonló­an kijelentette, hogy az Egye­sült Államok és Kína már korábban beavatkozott Afga­nisztánban. Jobboldali táma­dásra válaszul Gandhi asz- szony leszögezte, hogy India „nem helyezkedett sem szov­jetbarát, sem amerikabarát álláspontra: csakis indiai vo­nalat képvisel”. (MTI) Újabb tőkésszövetség Flesch István, az MTI tu­dósítója jelenti: Ohira, japán kormányfő hazaérkezett Ausztráliában ' és Űj-Zélandon tett, össze­sen hatnapos látogatásáról. A kiadott közlemények sze­rint a meglátogatott két or­szág vezetői támogatják Ohi- rának, az úgynevezett csen­des-óceáni közösség megte­remtésére vonatkozó tervét,' amely — a térség, Washing­tonnal szövetséges tőkésor­szágainak vezetésével —, a világtenger medencéjéhez tartozó államok szorosabb gazdasági és politikai össze­fogását irányozza elő. Tokiói sajtójelentésekből azonban kitűnt, hogy az Egyesült Államok katonai szövetségesének egymáshoz való politikai és gazdasági közeledését, valamint a ja­japán tervet egyfajta regio­nális stratégiai-biztonsági tömörülés kiindulópontjává szeretné változtatni. Egyelő­re nem tisztázott, vajon pon­tosan, mely országok csatla­koznak még a közösséghez. A délkelet-ázsiai országok szövetsége, az ASEAN, amelynek részvétele szintén szóba került, közismerten aggódik a fejlődő országok további alárendelése, nem­különben Kína esetleges be­vonása miatt. Közlemény J. B. Tito egészségi állapotáról Vasárnap délben Joszip nek elhalását és ezzel ve- Broz Tito köztársasági el- szélybe sodorták a beteg nőknek amputálták a bal Iá- életét. bát, miután a súlyos vérke­ringési zavarok megakadá­lyozták a bal láb vérellátását, meggyorsították a láb sejtjei­Tito elnök a műtétet jól vi­selte el. Közvetleri, műtét utáni állapota normális. Dánia nem költ... Dánia a következő négy évben nem akarja növelni fegyverkezési kiadásait — jelentette ki vasárnap rádió- nyilatkozatban Kjeid Ölesen dán külügyminiszter. Ölesen elmondotta, kormá­nya nem szándékozik követ­ni a NATO 1978 májusi, wa­shingtoni tanácskozásának határozatát, amely szerint — mint ismeretes — a tagorszá­goknak évi 3 százalékkal kell növelni fegyverkezési kiadá­saikat. (MTI) Robert Mugabe hazatér Joshua Nkomo, a Zimbab­we Hazafias Front egyik társelnöke az AP-hírügynök- ségnek adott nyilatkozatá­ban jelezte: Lord Soames, brit fökormányzóhoz, s szük­ség esetén az ENSZ Bizton­sági Tanácsához fog fordul­ni, ha Rhodesiában nem „vonják ki a forgalomból”, nem rekesztik ki a „bizton­sági” műveletekből az úgy­nevezett „kiegészítő erőket”. Ezek a volt miniszterelnök­höz, Abel Muzorewához hű segédcsapatok fegyveresek­ből álló politikai tömörülést Baljós egyetértés Ziaul Hak tábornok, a pakisztáni iszlám köztársaság államfője fogadta a kínai külügyminisztert, aki péntek óta tartózkodik az országban. Huang Hua látogatása szerves része annak a veszélyes célzatú tárgyalássorozatnak, ^ ame­lyet az Egyesült Államok és vele szorosan együttműködve Kína az Afganisztán ürügyén immár nyíltan szított szov- ietellenes kampány „kiszélesítéséért” folytat. Ebbe a folya­matba illeszkedett Lord Carrington brit külügyminiszter is- lamabadi Agha Sahi pakisztáni külügyi tanácsadó washing­toni és Harold Brown amerikai hadügyminiszter pekingi útja is. , . Akárcsak az előző megbeszéléseknek, Ziaul Hak es Huang Hua vasárnapi találkozójának is az volt a célja, hogy fokozzák az afgán népi rendszer ellen fellépő fegyve­res bandák támogatását. Ezeket az ellenforradalmi csopor­tokat Pakisztán már régóta „patronálja”, felszerelésükről és kiképzésükről pedig az Egyesült Államok és Kína „gon doskodik”. Ennek jegyében Kína külügyminisztere elindu­lása előtt ismét nagy mennyiségű hadianyagot küldött Pa­kisztánba. Huang Hua pedig a tábornokelnökkel folytatott megbeszélése után közölte, hogy „a két ország barátsága kiáll minden próbát”. Magyarán: teljes volt az egyetértés közte és vendéglá­tója között. Kína már régóta Pakisztán legfőbb szövetsége­se és legnagyobb fegyverszállítója: 1966 óta Islamabad több mint kétmilliárd dollár értékben 700 harckocsit, sok va­dászrepülőgépet és más hadfelszerelést kapott Pekingtől, így érthető, hogy az Egyesült Államok által felajánlott 400 millió dollárt a tábornokelnök keveselte. Ziaul Hak a je­lenlegi válságos helyzetet arra is igyekszik felhasználni, hogy a maga szája íze szerint javítsa meg országa kapcso­latait az USA-val. (Pakisztán és az Egyesült Államok Vi­szonya ugyanis az elmúlt évben némileg feszült volt. amiatt, hogy a Bhutto elnök polgári kormányzatát katonai puccsal megbuktató Hak tábornok atombomba kifejleszté­sére törekszik.) Huang Hua látogatása, akárcsak Lord Carringtoné, Harold Browné és a pakisztáni elnök külügyi tanácsadó­jáé, ismét a térség igen bonyolult helyzetének egyik, talán legveszélyesebb elemére utal: arra, hogy az Islamabadban székelő kormányzat gátlástalanul kész országa területét a veszélyes kínai—amerikai törekvések szolgálatába állítani. Aligha a véletlen időbeli egybeesés magyarázza azt a jelen­tést, amely szerint éppen a kínai külügvminiszter látogatá­sa idején pakisztáni csapatok vonultak fel Quetta város kö­zelében — Afganisztán határa felé... H. E. NÓGRÁD - 1980. január 22., kedd alkotnak, a rhodesiai bizton­sági erők engedelmes eszköze­ként zaklatják a népet, s nyomást gyakorolnak a la­kosokra, hogy a február 27— 29. választásokon szavazza­nak Muzóréwárá, nehezítik a megbékélést” — hangsú­lyozta Nkomo. Nkomo egyébként vasár­nap, törzse szűkebb hazájá­nak székhelyén, Bulawayo- ban 100 000 fős tömeg előtt beszélt. Hallgatóságát a fe­hérek és a feketék megbéké­lésére intette. Azt mondotta: „megtiltom önöknek, hogy a fehérekkel ugyanazt köves­sék el, amit ők követtek el velünk.. A The Rhodesia Herald hétfőn közölte, hogy Robert Mugabe, a Zimbabwe Haza­fias Front másik társelnöke — , csaknem ötévi távoliét után —, vasárnap .visszatér Salisburybe és választási nagygyűlésen szólal fel. Ha­zatérését — hívei szerint —, mindeddig szándékosan kés­leltette a Nkomo irányában részrehajló Lord Soames brit főkormányzó.- (MTI) az SZKP KB főtitkárának hétfőn nyújtották át azt az igazolást, amely szerint a szovjet főváros Bauman ke­rülete képviselőinek jelöltje az QSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsába. Válaszbeszédében Leonyid Brezsnyev köszönetét mon­dott a megtisztelő megbíza­tásért és röviden értékelte a legutóbbi választások óta el­telt több mint négyéves idő­szakot. — Természetesen, voltak nehézségek, kudarcok is, de ezek országunk sz'ámára jó évek voltak, amelyek jelen­tőségteljes eseményeket hoz­tak magukkal — mondotta. — A párt és a kormány munkájának minden terüle­tén biztosan haladtunk elő­re. Országunkban körülbelül ezer nagyobb ipari üzem épült fel, köztük olyanok, amelyekhez fogható sehol a világon nincs. Sokat tettek ,a mezőgazdaság fejlesztéséért is. A lakosság reáljövedelme az elmúlt négy évben csak­nem 14 százalékkal emelke­dett. Továbbfejlődött a szo­cialista demokrácia. Az új alkotmány megbízhatóan vé­delmezi a szovjet emberek jogait, méltóságát. — Szilárdabbak lettek a Szovjetunió nemzetközi kap­csolatai is. Idén emlékezünk meg a győzelem 35. évfor­dulójáról, és természetesen az a legnagyobb vívmány, hogy megvédelmeztük a bé­két — jelentette ki Leonyid Brezsnyev, majd közölte a választókerület küldöttségé­vel, hogy a szavazás előtt még találkozik a választók­kal és akkor részletesebben szól az elmúlt évek esemé­nyeiről, a bel- és külpolitika kérdéseiről, ismerteti a párt és a kormány terveit. (MTI) Fegyverek Egyiptomnak Az amerikai kormány a kö­vetkező években négymilli- árd dollár értékű korszerű fegyvert, hadianyagot szállít Egyiptomnak. Hasszán Mubarak egyipto­mi alelnök múlt heti washing­toni tárgyalásain állapodtak meg, az új, nagyszabású fegy­verszállításokban — jelentet­te hétfőn a The New York Times. Szadat • eredetileg 10—15 milliárd értékű hadi­anyagot szeretett volna, de nyilván így is elégedett: Wa­shington a többi között lég­elhárító rakétarendszereket, harckocsikat, és "F—16-os har­cigépeket szállít. Az utóbbi az amerikai légierő egyik leg­korszerűbb gépe. (MTI) Iránban folyik az elnökválasztási kamnánv. Kénünkön: te­heráni egyetemisták Baniszadr gazdasági miniszter röplapját olvassák. Eljutnak-e az amerikai sportolók Moszkvába ? Lord Killanin tiltakozása Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: Carter amerikai elnök va­sárnap kijelentette, azt igény­li, hogy az amerikai sportolók ne vegyenek részt a moszkvai nyári olimpiai játékokon. Car­ter ahhoz a, feltételhez kívánta kötni az amerikai csapat rész­vételét, hogy egy hónapon be­lül vonják ki Afganisztánból a szovjet csapatokat. Ellenkező esetben az Egyesült Államok nás’ országokat is a távolma­radásra szólít fel és javasolja: rendezzék meg másutt vagy halasszák el a iátékokat — mondotta tv-nyilatkozatában az elnök. Az elnök és vezető munka­társai már korábban úgy dön­töttek, hogy az olimpiai rész­vétel kérdését is felveszik hi­degháborús fegyvertárukba — mutatnak rá megfigyelőik. Car­ter hangoztatta: még akkor is a bojkott mellett van, ha más országok hern követik az ame­rikai példát. Amerikai kom­mentárok még azt sem tartják lehetetlennek, hogy — ha másképp nem megy — bevon­ják az olimpikonok útlevelét. A vasárnap megszólaltatott sportolók, edzők mély csaló­dással nyilatkoztak, emlékez­tetve rá: 528 amerikai sport­ember hosszú évek óta készül a moszkvai játékokra és sokan nem értik, miért kellene az olimpiától független, politikai okokból távolmaradniok. Edward Kennedy szenátor, Carter választási vetélytársu azt mondotta: mind a Szov­jetunióval szembéni gabona- szállítási tilalom, mind az olimpia bojkottja „jelképes lépés, amelyek nem helyet­tesíthetnek hatékony külpo­litikát”. ☆ Lord Killanin a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke dublini otthonában interjút adott a UPI amerikai hírügy­nökségnek és ebben — még a washingtoni bejelentést megelőzően — fefS2ő3ította Carter elnököt, hogy a Szov­jetunióval szemben folytatott politikájában ne használja fel eszközként az olimpiai játé­kokat és hangoztatta, hogy a moszkvai olimpia amerikai bojkottálása „katasztrofális” lenne a sportra nézve világ­szerte. Leszögezve, hogy a Nemzet­közi Olimpiai Bizottságnak nin­csen szándékában másutt meg­rendezni az 1980. évi nyári olimpiai játékokat — ez egyébként „jogilag és techni­kailag egyaránt lehetetlen lenne” —, Lord Killanin megállapította, hogy teljes mértékben támogatja őt a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság mind a 88 tagja és a Nem­zetközi Sportszövetségek Szö­vetsége. A NOB elnöke felkérte Car- tert, hogy „gondosan mérle­geljen minden körülményt, mi­előtt döntést hozna a bojkott­ról”. s rámutatott, nem az Egyesült Államok kormánya az, amely eldölnti, hogy ame­rikai sportolók részt v.egye- nek-e az olimpiai játékokon, hanem az Egyesült Államok olimpiai bizottsága. Hozzáfűz­te'— „rendkívül biztatónak” tartja, hogy ez a bizottság mindeddig szembehelyezke­dett a ránehezedő politikai nyomással. Load Killanin, a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság brit elnöke hétfőn utasította az Egyesült Államok olimpiai bi­zottságát, hogy hivatalos je­lentésben számolón be azok­ról a tárgyalásiról, melye­ket a washingtoni kormány­zat vezetőivel folytat Carter vasárnapi hidegháborús be­jelentéséről. A Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság lausanne-i központ­jában kiadott rövid nyilatko­zat szerint Lord Killanin ar­ra szólította fel Robert Ka­nét, az amerikai olimpiai bi­zottság elnökét és Don Mil­lert, a bizottság igazgatóját,’ hogy a fehér házi megbe­szélésekről szóló jelentést a NOB végrehajtó bizottságá­nak február kilencedikén, Lake Placidben kezdődő ülé­se elé terjesszék be. Islamabadi konferencia Negyvenkettőből huszonkilenc Eddig 29 állam mutatkozik késznek arra, hogy külügymi­niszteri szinten részt vegyen a 42 tagországot tömörítő iszlám konferencia elnevezé­sű szervezet Islamabadbpn, január 26-án megtartandó rendkívüli értekezletén — kö­zölte vasárnap a pakisztáni rádióban Habib Satti, a szer­vezet főtitkára. Mint ismeretes, Szíria — a szilárdság frontjának hatá­rozataival összhangban — el­utasította a tanácskozáson va­ló részvételt, mivel a kitű­zött időpont egybeesik az izraeli—egyiptomi kapcsola­tok normalizálásának idő­pontjával, és Szíria nézete szerint a Kairó és Tel Aviv közötti különalku a közel- keleti helyzet legégetőbb kér­dése, nem pedig az úgyneve­zett „afganisztáni helyzet”. A PFSZ ugyancsak' elzár­kózik az állítólagos „afganisz­táni probléma” megvitatásá­tól. Faruk Kaddumi, a szer­vezet politikai osztályának ve­zetője vasárnap egy nyilat­kozatában rámutatott: úgy tűnik, az Egyesült Államok az állítólagos „veszély” fel­nagyításával próbál szövetsé­geseket találni magának a Közel-Keleten. Teheránban Szadegh Ghot­bzadeh külügyminiszter be­jelentette: Irán képviselteti magát az értekezleten, de nem külügyminiszteri szinten, mivel Iránban január 25-én tartják az elnökválasztást. * Pakisztáni látogatása so­rán Huang Hua kínai kül­ügyminisztert vasárnap fogad­ta Ziaul Hak pakisztáni. élt nők. Bár találkozójukról hi­vatalosan nem közöltek sem­mit, a megbeszélésen nyil­ván a Pakisztánnak és az ott táborozó afgán ellenforradal­mároknak juttatott kínai katonai támogatás növelésé­ről volt szó. A pakisztáni el­nök korábban közölte, hogy országa 1966. óta 2 milliárd dollár értékű „segélyt” ka­pott Kínától. Huang Hua a nap folyamán ellátogatott az afgán ellenfor­radalmárok egyik határ menti táborába. Kijelentette: „Pa­kisztán és Kína barátsága ki­áll minden próbát", (MTI) Törökország nem enged a zsarolásnak Hayrettin Erkmen török külügyminiszter a Tercüman című konzervatív lap vasár­napi számában megjelent in­terjújában hangoztatta, szó sem lehet róla, hogy Törökor­szág gazdasági szankciókat hozzon akár Irán, akár a Szovjetunió ellen. A török diplomácia vezető­je rámutatott, hogy „azok a rendszabályok, amelyeket a nyugati országok a Szovjet­unió ellen latolgatnak sem­mi esetre sem elfogadhatók Ankara számára. Az iráni helyzetről szólva a török külügyminiszter leszö­gezte. még ha el is határoz­nának nemzetközi gazdasági szankciókat, a teheráni koi- mány ellen, Törökország ak­kor is előtérbe helyezné az Iránnal fennálló hagyomá» nyos baráti kapcsolatait. (MIM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents