Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-20 / 16. szám
Lézertechnika külszíni bányászatnál A Lauchhammer barna- szénbánya-kombinát (NDK) kiettwitzi külszíni fejtésében a fedőkőzet elszállításához külfejtési szállítószalagos berendezést is használnak. Ez a szállítási technológia a tudomány és a technika magas fokú alkalmazását követeli meg. A fejtést lényegében irányítókészülékkel felszerelt traktorok végzik- E munka racionalizálására irányított lézersugaras eljárást vezettek be. A szállítószalag végén lézerállványt állítanak fel, ezen van az irányító toldalékkal ellátott lézerszerkezet. A szalag elején egy traktor áll, amelynek a tetejére lezér-ve- vőkészüléket szereltek. A vezetőfülkében piros, fehér és zöld lámpával ellátott jelző- készülék van. Miután a traktor és a lézer az üzemeltetés megindítására jelzést kap, megkezdődik az irányítási folyamat. A lézersugarat a traktor vevőkészülékére irányítják, a középen levő tükröt érő lézersugarat a fehér ellenőrző lámpa kigyulladása jelzi. Ezután megkezdődik a fejtés. A traktor vezetője úgy kormányoz, hogy a fehér ellenőrző lámpa lehetőleg mindig világítson, ez azt jelenti, hogy a megfelelő irányba halad a traktor. Jobbra, vagy balra történő eltávolodása esetén (a zöld, vagy piros lámpa felvillanásánál) az irányt változtatni kell. A további fejlesztésnél a kormányzást teljesen automatizálják, s így a vezető minden figyelmét a fejtésre koncentrálhatja- Ezzel a munka pontosságát is növelték. A szalagfejtésnek ezt a gazdaságos módszerét más üzemek is átvették. Lovak a vaskorban A szakirodalom mind ez ideig nem tudott világos képet adni az európai őskori lovak osztályozását illetően, aminek sok oka közül többek között azt említik fel, hogy különböző szempontú vizsgálatokat végeztek, nem volt egységes a mérési módszer, nem végeztek összehasonlító vizsgálatokat és kevés anyagot, vizsgáltak. Az elmúlt évek során azonban lehetővé vált minden közép- és kelet-európai leletet áttanulmányozni, azonos módszerekkel vizsgálni. A mérési adatokból az derült ki, hogy a vaskorszakban Európában két jól elkülöníthető csoportra lehetett a lovakat választani- A keleti csoport, amelyből a szkíta lovak lehetnének származtathatók, az Altáj hegységig követhető és nyugat' felé Ausztriáig nyomult előre. A másik csoport Nyugat-Európa vaskori lova. A két csoport közül a keleti volt a nagyobb növésű és a tenyésztő szempontjából kedvezőbb. így érthető, hogy eljutott a szkítákhoz és más népekhez is, legalábbis az előkelőekhez. Nem lehetetlen, hogy szerepe volt a nagy növésű római lovak létrejöttében is, s az, sincs kizárva, hogy a korai kelta lelőhelyeken talált nagyobb testű lovak valójában a szkíta csoporthoz tartoztak. A szkíta lovak mindenekelőtt a kedvezőbb földrajzi tényezőknek köszönhették nagyobb termetüket, ehhez járultak a jobb táplálkozási viszonyok és minden valószínűség szerint kiváló belső-ázsiai lovakkal történt keresztezés. A nyugati csoporthoz tartozó állatok kisebb növésűek voltak, de még mindig tisztázandó kérdés, hogy kialakulásukban csak a már említett földrajzi tényezők különbözősége, vagy pedig tartási, táplálkozási és öröklődési .tényezők is szerepet játszottak. Az ocean kora Naprendszerünk valameny- hyi bolygója közül csupán a Föld rendelkezik olyan atmoszférával, amelyben szabad oxigén is található. Óceán is csak a Földön jött lét- .. re és éppen benne képződik könnyítik a válaszadást ezek- az a szükséges mennyiségű re a nem könnyű kérdésekre. moszféra vegyi összetétele vajmi keveset változott. A közelmúltban olyan új tények váltak ismeretessé, amelyek valamelyest megoxigén, amely az atmoszféra oxigéntartalékainak az utánpótlási bázisát jelenti. Sokan felteszik a kérdést, milyen evolúciós folyamat zajlott le: óceán — élő anyag — atmoszféra? Hol volt a kezdet? Hány éve létezik óceán? Jellemző, hogy ezekre a kérdésekre még* ma sincs egyértelmű válasz, csupán hipotézisek vannak. A segítséget a geokémiai izotópkutatások eredményei jelentik. Az óceánok életkorának megállapítását lehetővé teszik a kénizotóp összetételének vizsgálatai. A kén négy stabil izotópból áll, s ezek csaknem egyforma kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek. De ez a „csaknem” elegendő ahhoz, hogy 'néhány természeti folyamatban leját. szódjék az izotóp átesoporto- Egyesek szerint az óceánok sulása. A kísérleti adatok le- és az atmoszféra fokozatosan, hetővé teszik azt a következ- az egész földi élettel együtt tetést, hogy legkevesebb 570 fejlődve alakult ki, az óceánok nagysága, sós vize, az atmoszféra terjedelme, az élő anyag mennyisége bolygónkon fokozatosan, még ma is tartó fejlődés eredménye. Mások azt vallják, hogy a Föld alapvető gáz- és Vízburka a bolygó életének kezdeti, a geológia előtti fejlődéstörténeti szakaszában alakult ki, s azóta a gáz-vízburok terjedelme, az óceánok és az atmillió év óta a kén körforgásának tényezői elvileg változatlanok. Ez az 570 millió év a Föld, mint bolygó történetének csupán harmadrésze. Czeizel Endre dr. A genetika évszázada Századunk a természettudományok sohasem látott, sőt nem is remélt, fejlődésének tanúja. A fizika forradalma után a kemizáció tetőzött, majd napjainkban a biológia és ezen belül a genetika eredményei ejtik bámulatba a világot. 1978- ban megszületett az első lombikbébi és ezt azóta több is követte. Ezzel a női meddőségek leggyakoribb okában, a petevezeték elzáródásában vált a közeljövő reális reményévé a sikeres gyógykezelés. 1979- ben már sor került „peteátadásra” is. Az USA- ban egy fiatal leányban nagy ritkán jelentkező rosszindulatú daganat miatt el kellett távolítani a méhet. Ezzel gyermekvállalása is lehetetlenné vált. Legalábbis tudásunk akkori szintjén. Méghá- zasodása után a fiatal pár nem akart beletörődni a gyermektelenségbe és maguk ajánlották kezelőorvosuknak a következőt: A leánynak a t petefészkében ép petesejtek vannak. S van egy nővére is, aki hajlandó lenne az ő gyermekét kihordani. Az orvos csak ámult a javaslattól, de azért tovább küldte a fiatalasszonyt a megfelelő szak- intézménybe. S ott vállalkoztak a kísérletre. Eltávolították a fiatalasszony petéjét és ezt mesterségesen megtermékenyítették a férj ondósejtjével. Ezt követően megfelelő tápfolyadékban biztosították az első osztódások lehetőségét a fejlődő magzat számára. Közben a nővért hormo- pális kezeléssel álterhessé tették, vagyis felkészítették a megtermékenyített pete ■ befogadására. A fogamzástól számított 4. napon ültették be húga magzatját a nővérbe és az megtapadt: a terhességi reakciók pozitívvá váltak. Zavartalan terhesség után ez év utolsó negyedében született meg a gyermek. Akit tehát nem anyja szült meg, hiszen szülőinek mindenképpen a pete- és ondósejtet adó, tehát az öröklődést biztosító házaspárt kell tekinteni. Így még a „szülő” megnevezés értelme is módosulásra szorul. .. A génsebészet eredményei is meghökkentőek. Az inzulin és sok más alapvető fontosságú gyógyszer újszerű: hatékonyabb és olcsóbb előállítására nyílik majd lehetőség. Két liter baktéri umkul- tűra képes annyi hormon termelésére, amelyet természetes úton 5000 birkaagyve- lő feldolgozásával nyertek. S ezek az eredmények a betegek, a családtervezők, az emberiség érdekében születtek. Jogos büszkeséggel tölt el minket az a tény is, hogy 1979-ben csak a mi genetikai tanácsadónkat több mint kétezren keresték fel. l’O évvel ezelőtt hazánk teljes lakossáCzeizel Endre dr. előadást tart a televízióban. gában nem érte el ez a szám a 200-at. S ma már 12 genetikai tanácsadó működik hazánkban. Lakosságunk őszintén érdeklődik a genetika iránt. Minap egy másfél órás rádióadás során több mint 400 értelmes és érdekes kérdést tettek fel az öröklődéssel kapcsolatban. Sokat léptünk tehát előle eéljaink, a betegségek és a kedvezőtlen állapotok; a gába vetett hit rendülhet meg. Mi hát a teendő? Sok. Nagyobb összegeket kellene fordítani a tudomány adta új eredmények gyakorlati alkalmazására. Így például az orvosi ellátás technikai színvonalának fejlesztése nélkülözhetetlen. Közismerten jól állunk az orvosok népességarányos számával, mégis, a gyógyító-megelőző munkában nem mindig tudják álmeddőségek, a koraszületé- kalmazni a korszerű diagsek, az örökletes ártalmak stb. megelőzése, illetve ártalmas következményeik korlátozása felé. Teljesen elégedettek lehetünk tehát eredményeinkkel? Ezt sem mondanám. A tudomány fejlesztésében a legmeghatározóbb erő ma sem az ember védelme, hanem éppen aZ élet kioltása, nosztikai és gyógyító eljárásokat. Ennek a betegek látják kárát. Az orvosképzésben és -továbbképzésben is jobban biztosítani kell az új módszerek gyorsabb és eredményesebb elsajátításának lehetőségét. A gyakorló orvosok csakis így lehetnek képesek a kutatás biztosította eredmények hasznosítására. vagyis a fegyverkezési haj- Végül mind nagyobb fontossza. Szent-Györgyi Albert ságot kell tulajdonítanunk a szerint az emberiség egész népesség egészségi kultúrájának, valamint az ennek emelését biztosító egészségnevelésnek és a tudományos ismeretterjesztésnek. fgy érhető el, hogy a lakosság tudjon az új orvosi gyógyító-megelőző módszerekről és igényelje is azokat. Sokszorosan igazolt tény: az orvosi ellátás legjobban a betegségek megelőzésével biztosítható, és ez feltétlenül a lakosság tudatos együttműködését igényli. története alatt a tudományos kutatásra fordított összegek csak 1/5-ét teszik ki a jelenleg egyetlen év alatt fegyverkezésre költött pénznek. Az átfogó, az összes fontosabb társadalmi érdeket figyelembe vevő tervezéssel is bajok vannak. Elég a környezet szennyeződésére és a természeti kincsek, energia- tartalékok terén észlelt rablógazdálkodásra, illetve ennek veszélyeire utalni. Korunk tudományának súlyos problémája a kutatás eredményei és ezek felhasználása, alkalmazása közötti egyre fenyegetőbb szakadék. Csak egy példa: a hetvenes években a fővárosban született értelmi fogyatékosoknak legalább 20 százaléka (de valószínűleg inkább 30 százaléka) megelőzhető lett volna, ha élhettünk volna a tudomány, sőt a magyar egészségügy biztosította lehetőségekkel. S ebbe sem szabad beletörődnünk, mivel emiatt éppen a tudomány és a kutatók társadalmi hasznossáS így talán remélhető lesz — Benjamin László szavaival —, hogy „s az új század, a késlekedő huszadik nemcsak a naptárban, tudományban, iparban, — megszületik a ielkekben is, az emberi kapcsolatokban, s a nagy forradalom „Energialökések9 — lendkerékkel A München közelében levél garchingi magfizikai kutató* intézetben olyan lökésáramgenerátor építése folyik; amely 150 megawatt villamos teljesítményt hoz létre 1® másodperc időtartamra. X villamos hálózatról nagyon nehéz ilye'n roppant „energia^ lökéseket” produkálni, márJ pedig a magfúziós kísérleteké hez ezekre feltétlenül szükség van. A lökésáram-generátor köz-' bülső energiatárolóját, egy 230 tonna tömegű lendkereket a villamos hálózatról táplált hajtómotor percenként 1650 fordulatra gyorsítja fel. Ekkor a lendkerék — forgási energiaként — 400 kilowattóra energiát tárol. A lendkerékhez forgóáramú genera- tor kapcsolódik, az hozza létre — egyenirányítón át — hatperces idő-közö’nként 10 másodpercre a szükséges villamos teljesítményt. Hat percre van szükség, hogy a lend- . kerék újra felgyorsuljon, ugyanis minden egyes energialeadás kb. 1250 fordulatra fékezi le. A 150 megawattos villamos teljesítményre az energiatermelő magfúziós folyamat megvalósítását célzó kísérletekhez van' szükség. A plazmagenerátor mágnesteker- cseiben ugyanis hatalmas mágnesteretr hoz létre ez a villamos teljesítmény. A kutatók remélik, hogy az új ló-' kőáram-generátor üzemibe helyezése utá'n sikerül majd megközelíteni azt a hőmérsékletet, plazmasűrűséget és plazmabelövési időt, amely a folyamat létrehozásához szükséges. A radioaktív háttérsugárzás mérése Életünk folyamán állandó-' an radioaktív sugárzásnak va- gyünk kitéve. Ez a sugárzás részben természetes környezetünkből: a világűrből, a levegőből, a földből, az épületek falából stb. származik.' Másik részéért korunk technikája a felelős. Ide sorolhatók az orvosi röntgen-, izotópdiagnosztikai és -terápiái! sugárterhelések, valamint a reaktorok, részecskegyorsítók, az iparilag alkalmazott izotópok sugárzása. Ezekhez a „külső” sugárforrásokhoz járulnak a „belső” sugárforrások, az emberi szervezet ugyanis mindig tartalmaz radioaktív anyagokat. A szervezetbe épült sugárzó anyagok: is az előbbiekhez hasonlóan csoportosíthatók: a kálium— 40 izotóp pl. a szervezetek nélkülözhetetlen alkotó része, ami mellett újabban még járulékos terhelés is fellép- Ennek oka az orvosi izotópalkalmazás. Ma minden ember szervezetében található cézium—137 és stroncium—90 ra-‘ dioaktív izotóp. A kutatók a környezet aktivitását ezért vizsgálják, ,. I hogy megfelelő sugármentes kordonban-fogott szava, máig > hely és kis aktivitású ámyé- „ bajtársatkolóanyagok kiválasztásával kereső: Szabadság, ; olyan, szinte teljesen sugárEgyenlőség, Testvériség — J zásmentes szobát tudjanak s a másiké, a velünk [készítem, ahol az emberi test egykorúé: i sugárzása jól kimutatható. A I legjobb sugárvédő árnyékoNemzetköziség, Béke, őskori fegyverek kozmikus anyagokból Ä mai szovjet Kazahsztán területén hajdan élő ősemberek olyan fegyverekkel vadásztak, amelyeknek a hegyei nem földi eredetű, igen kemény kőből készültek. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a csiszolt nyíl- és dárdahegyek egy több millió évvel ezelőtt földünk vonzásába került és lezuhant óriás meteoritből származnak. Kutyáknál gyakori Állatok cukorbetegsége Már igen sok állaton figyeltek meg valódi cukorbetegséget (szarvasmarha, kutya, ló, sertés, juh, macska), de csak újabban sikerült spontán, több nemzedéken át öröklődő cukorbetegséget megállapítani. Eddig azt tartották, hogy e betegség háziállatoknál általában nem gyakori. Egy amerikai kutató azonban Bostonban 30 000 állaton végzett megfigyelései alapján a betegség gyakoriságát kutyákon 1:200, macskáknál pedig 1:800 körül állapította meg. A cukorbaj minden korosztályban előfordul, de kutyáknál jóval gyakoribb a 8. életév után. Macskáknál több hím, kutyáknál pedig több betegedett meg. A betegség klinikai képe a következőképpen alakult- Lovaknál a bőr durvává és fénytelenné vált, a vizelet cukortartalma és mennyisége megnövekedett és nagyfokú szomjúság lépett fel. Az állatok jó étvágyuk ellenére lefogytak, bágyadtakká váltak. Néhány esetben egy-, vagy kétoldalú hályogot, sőt teljes megvakulást és a szem szaruhártyájának kifekélyesede- sét észlelték. Szarvasmarháknál súlyosabb esetekben a vér savi, irányba eltolódott, mely végül is pusztulásukat okozta. Mindig találtak elváltozásokat az állatok hasnyálmirigyében is. Juhoknál nőstény eszméletlen, görcsös állapotot is megfigyeltek. Jellemző a vér és a vizalet cukortartalmának megnövekedése, ace- ton jelenléte a vizeletben, valamint a vér zsírtartalmának a növekedése. Inzulinos kezeléssel teljes gyógyulást értek el és emellett megelőzésként csökkentették a táplálék szénhidráttartalmát is. Cukorbetegséget kísérletileg többféle módon lehet kiváltani állatoknál: az agyalapi mirigy élülső lebenyéből, vagy pajzsmlrigyből készült kivonattal, mellékvese- kéreg-hormonokkal, részleges hasnyálmirigy-eltávolítással hosszú időn át adagolt szőlő- cukorral- Hatására megnő*, T vekszik a vér cukortartalma. | j Közösségi Tulajdon, világ-mentésre, világ-alkotásra nyúlik át a megszakított idő peremén... s nem mint kinyújtott s el nem fogadott kéz, mint apáink keze, s a mi / kezünk, mellyel most életünket, munkánkat, céljainkat, mint egy szerződés szövegét, kiterítjük az utódok előtt aláírásra vagy elvettetésre”. lást nem ólomból lehet építeni, hanem vasból, de a vasat is célszerű elektrolit-rézzel borítani. A levegő mindig tartalmaz radioaktív szennyeződést, ezért a mérőszoba levegőjét meg kell szűrni. A levegő szennyező hatásával magyarázható az a jelenség, hogy a vaslemezeken aktivitás mutatható ki, de alapos tisztítás után az aktivitás megszűnik. A hajszál keresztmetszetén M. Maszljuk zsmerinkai la- dául egy traktort és két pótkos (Ukrajna) rendkívül sok- kocsit ábrázolt. Az eredetihez oldalú ember. Zenét szerez, a legapróbb részletekig hagyűjt, órát készít, miniatűröket alkot. Az általa készített tárgyak kollekcióját csak mikroszkópon keresztül lehet megtekinteni. Az emberi hajszál metszetén pélso'nlító — mozdonyból és húsz vagonból álló szerelvény — mindenkit elkápráztat. A Kreml Szpasszkij-harangtor- nyának élethű másolata mind. össze 0,25 milliméter. NÓGRÁD — 1980. január 20., vasárnap 11
