Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-20 / 16. szám
Lehet-e a támadóból védelmező T Űj taktika a láthatáron Washington —, mintha mi sem történt volna az iráni sah bukása óta eltelt egy évben — ismét Irán legfőbb védelmezőjeként próbálja feltüntetni magát, s erre a túszkérdés is alig vet némi árnyékot. Az új ötletet Hodding Carter washingtoni külügyi szóvivő pénteken fogalmazta meg, amikor is felajánlotta az Egyesült Államok védelmét Iránnak az állítólagos szovjet fenyegetéssel szemben. Hodding Carter pénteken azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok elkötelezte magát Irán területi sérthetetlensége mellett és ez előbbre való annál is, hogy Teherán az amerikai diplomaták fogva tartásával megsérti a nemzetközi jogot. Egyúttal ismét sürgette az amerikai túszok szabadon bocsátását — úgymond — „az afganisztáni szovjet beavatkozásra adandó amerikai és iráni válasz összehangolása végett”. Mint ismeretes, amerikai források röppentették fel azt a híresztelést, hogy a Szovjetunió állítólagos csapatösz- szevonásokat hajt végre Afganisztán nyugati határa mentén. A Fehér Ház hivatalos körei a szovjet részről határozottan cáfolti állítást arra igyekeznek felhasználni, hogy beárnyékolják a szovjet—iráni kapcsolatokat és Teherán figyelmét eltereljék az Iránt fenyegető reális veszélyről. Hodding Carter pénteki nyilatkozatának alapjául az szolgált, hogy Ghotbzadeh iráni külügyminiszter ennyit mondott: „Teherán természetesen gondosan megvizsgálja a határai mentén történt szovjet csapatösszevonásokról terjesztett híreket”. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy amióta kudarcba fulladtak az Irán elleni átfogó nemzetközi gazdasági megtorló intézkedéseket célzó amerikai kísérletek, Washington minden eszközzel a „szovjet veszély” rémét igyekszik felidézni a teheráni vezetők előtt. Elnökválaszfás előtt Iránban Egy héttel az Iráni Iszlám Köztársaságban tartandó első elnökválasztás előtt Khomeini ajatollah beavatkozott a választási kampányba és megtiltotta néhány jelölt indulását. A teheráni rádió szombaton beszámolt arról, hogy Irán legfőbb vallási vezetője megtiltotta azon pályázók jelölését, akik nem vettek részt az iszlám alkotmányt elfogadó 1979. decemr bér elején tartott népszavazáson. Nyugati hírügynökségek értékelése szerint az intézkedés néhány olyan jelölt ellen irányul, akik az ő megfogalmazásukban inkább a „baloldali táborhoz” tartoznak. Teheráni jelentések szerint egyébként Khomeini hívei között szakadás van abban a kérdésben, melyik elnökjelöltet támogassák. Miközben a főpaphoz közel álló iszlám köztársasági párt a kevéssé ismert Hasszán Ajad támogatása mellett szállt síkra, a cjumi teológiai fakultás tanárai és diákjai a jelenlegi kulturális minisztert, Hasszán Habibit, az iszlám forradalmi tanács szóvivőjét támogatják. Megfigyelők szerint további versenyben levő elnökjelöltek: Szadegh Ghotbzadeh külügyminiszter, Abold Hasznsán Baniszadr gazdasági és pénzügyminiszter és Hahmad Madam tengernagy. Az utóbMerénylef a rendőrök ellen Kómában szombatra virradóra pokolgépes merényletet követtek el egy rendőrségi laktanya ellen. Az ismeretién terroristák által felrobbantott bomba 17 rendőrt sebesített meg, köztük hármat súlyosan. A szóban forgó laktanya, a Massaua, az örökváros központjába vezető Momentana Úton található. Az erős detonáció több kilométeres sugárA japán miniszterelnök nyilatkozott Ohira Maszajosi japán miniszterelnök szombaton befejezte hivatalos ausztráliai látogatásét. Elutazása előtt Canberrái sajtóértekezletén nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Japán — noha nem ért egyet az Afganisztáninak történt szovjet segítségnyújtással — nem támogatja az Egyesült Államok által foötezerre emelkedett a nyolcvan kommunista értelmiségi felhívását aláíró párttagok száma — jelentette be a L’Humanité szombati száma, amely egyben közli az újabb aláírók listáját. A hét elején kiadott felhívás leszögezte, hogy a kommunista értelmiségiek támogatják az afgán nép harcát a társadalmi haladásért és függetlenségért, elutasítják a burzsoázia kommunistaellenes rágalomhadjáratát. A felhívás első aláírói között szerepelt, mint ielentetbi három jelölt a „függetlenek” színeiben indul. Maga Hasszán Habibi, az iszlám forradalmi tanács szóvivője a „The Iranian” című folyóirat szombati számábán megjelent nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az iráni vallási vezetés megosztott, a különböző csoportok gyakran a nézeteltéréseket arra használják fel, hogy zavargásokat provokálnak. Habibi kitért a síiták és a szunniták valamint a Khomeini és Sariat- madairi ajatollah közötti nézeteltérésekre is. Annak a véleményének adott hangot, hogy ezek a konfliktusok a társadalomról vallott eltérő koncepciókból fakadnak és mindaddig fennmaradnak, amíg „nem követjük a siizmus alap- elveit”. Habibi nyilatkozatában hangoztatta, hogy a vallási vezetés az elnökválasztás után is megőrzi befolyását, s a megválasztandó elnöknek —, mint mondotta — az alkotmány előírásainak megfelelően, semleges álláspontra kell helyezkednie. Kijelentette továbbá, hogy az iszlám forradalmi tanács semmifajta ellenőrzéssel nem rendelkezik a teheráni amerikai nagykövetséget megszállva tartó diákok fölött. Végül megerősítette, hogy a volt sah Iránnak történő kiadatása a túszok szabadon bocsátásának előfeltétele. ban felriasztotta álmukból az embereket. Hatósági közlés szerint csupán a szerencsés véletlenen múlott, hogy a robbanás nem ölt meg senkit. A nyomozók megítélése szerint a terroristák kifejezetten arra törekedtek, hogy tömegmészárlást idézzenek elő az alvó rendőrök között. Eddig még egyetlen terrorszervezet sem vállalt felelősséget áz újabb súlyos akcióért. ganatosított. a Szovjetunió ellen irányuló gazdaáági intézkedéseket. A kormányfő kijelentette: Japán nem enged Washington követelésének és nem hajlandó arra, hogy más országokkal szövetkezzen egy Szovjetunió elleni gazdasági bojkott érdekében. tűk, Aragon. Andre Stil és több más világhírű francia kommunista értelmiségi. A Francia KP nemzetgyűlési képviselőcsoportja ugyancsak nyilatkozatot tett közzé, amely elutasítja az afganisztáni helyzettel kapcsolatban kibontakozott kommunistaellenes propagandakampányt és hangoztatja, hogy a kommunista képviselők helyeslik a szükséges nemzetközi szolidaritást az imperializmussal szemben, a béke érdekében. Választás a SZU ban A Szovjetunióban szombaton új szakaszába lépett a választási kampány. Megkezdődött a szövetségi köztársaságok legfelsőbb tanácsaiba jelölt küldöttek összeírása. Az első jelölteknek a kommunista párt és a szovjet állam vezetőit javasolták. A moszkvai Bauman kerület választóbizottsága Leo- nyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökét jelölte az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsába. A Frunze választókerület jelöltje Aleikszej Koszigin miniszterelnök. Zavargás Szenegálban Ostromlott város képét mutatta pénteken a szenegáli főváros. A fokozódó diákzavargások miatt a város stratégiai pontjain, különösen az egyetemi negyedben lőfegyverekkel és könnygáz- gránátokkal felszerelt rendőri és katonai egységek álltak, a levegőben alacsonyan szálló helikopterek köröztek. Szemtanúk beszámolói szerint mindössze egyetlen sebesült leányt szállítottak el. A diákzavargások egy hónappal ezelőtt kezdődtek a dél-szenegáli Ziguinchor városában, ahol a rossz ellátás és az alacsony ösztöndíjak elleni tiltakozásul a diákok autókat és házakat — közöttük a polgármester házát Is — felgyújtották. Január 11- én a rendőrség és a diákok összecsapása során egy diákot agyonlőttek. Ez a valóság A nyugati tömegtájékoztatási, eszközök szándékosan hazug jelentéseket közölnek az afganisztáni belső helyzetről — írja a Central News Service, az indiai hírügynökség kabuli különtudósítójaKabul ezekben a napokban normális életét éli, nyitva tartanak az üzletek, a bazárok és rendes kerékvágásban folyik az üzleti élet, folyamatos a szállítás — írja a tudósító. A Pravda szombati számában indiai véleményeket idéz a jelenlegi dél-ázsiai helyzetről. A lap megállapítja, hogy az indiai közvéleményt nyugtalanítja Carter amerikai elnöknek az a döntése, hogy nagy mennyiségben szállít fegyvereket Pakisztánnak, valamint az a tény, hogy fokozódik az amerikai—kínai katonai együttműködés. A szilárd, következetes és független külpolitikát folytató India sehogyan sem illeszkedik be Washington általános világuralmi terveibe. Ezzel is magyarázható az Egyesült Államoknak az a leplezetlen törekvése, hogy „gyűrűt” vonjon c köré az ország köré. (TASZSZ) A francia kommunisták szolidaritása A hét három Mi jellemzi az afganisztáni helyzet alakulását? Afganisztánban harcok folynak még a pakisztáni és a kínai határhoz közel fekvő területeken, ahová szakadatlan szállítanak fegyvereket az ellenforradalmi erőknek az imperialista hatalmak haditervei szerint azok iszla- mabadi és pekingi csatlósai. Ezt a támogatást már nem is tartják titokban: Lord Carrington brit külügyminiszter az afgán határ tőszomszédságában, Peshawarban maga is megszemlélte afgán lázadók kiképzését, a tekintélyes svájci polgári lap, a Neue Zürcher Zeitung pedig egy helyszíni tudósításban beszámolt arról, hogy az afganisztáni szovjet segítségnyújtást megelőző napokban hogyan dobtak át pakisztáni területről amerikai és kínai fegyverekkel ellátott afgán ellen- forradalmi egységeket • . . A nyugati sajtó igyekszik eltúlozni a mai afganisztáni harcok nagyságát, szinte azt lehetne mondani, hogy az amerikai hírügynökségek által közölt számokból mindig el kell hagyni egy nullát! Érdekes, hogy a tévériporterek ugyanakkor a mindennapi életnek a rendes kerékvágásba való viszatéréséről tudnak csak tudósítani. Hja, harcokról nem lehet képeket kitalálni, írásban viszont minden szóbeszédnek hitelt „lehet adni” . . . Emlékszem, az első nagy „leégése” a nyugati sajtónak az volt, hogy pakisztáni forrásra hivatkozva jelentette: Afganisztánban már a rubel lett a törvényes és kötelező fizetési eszköz. Amikor kiderült, hogy kacsa az egész, akkor is csak egy-két komolyabb nyugati lap közölt helyreigazítást, a bulvárlapok olvasói Hamburgtól Londonig, New Yorktól Kairóig abban a hiszemben élnek, hogy teljessé vált Afganisztán „szovjetízálása” . . Ezek a lapok nem számolnak be Babrak Karníal nyilatkozatáról, amely szerint a lázadók ezrei tették le a fegyvert- A nyugati sajtó helyénvalónak tartja, hogy tovább tart az amerikai—angol—kínai—pakisztáni aknamunka a demokratikus Afganisztán ellen. Ennek az összehangolt diplomáciai-katonai' akciónak az egyik legújabb eleme a kínai külügyminiszter pakisztáni látogatása. Mi okozza az újabb aranylázat? A világpolitikai helyzetben az amerikai—iráni viszály miatt, majd az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítség ügyét szovjetellenes hecckampány ürügyéül felhasználó amerikai propaganda hatására — mi tagadás — fokozódik az emberek nyugtalansága, amelyet csak fokoz, hogy minden közgazdász a 80-as évekre gazdasági nehézségeket, visszaesést jósol. Az energia- válság egyre mélyül, a nyersanyagellátás mind bizonytalanabbá válik. Csoda-e, hogy a tőkésvilágban a tehetősebbek vagyonuk átmentésére a sok ezer éves megoldáshoz nyúlnak: aranyba fektetik tőkéjük egy részét. S, aki egy évvel ezelőtt váltotta aranyra a pénzét, az nemcsak megmentette, hanem négyszeresére is növelte. Egy uncia arany, azaz 31 grammnál valamivel több arany értéke a héten már meghaladta a 800 dollárt! (Hadd emlékeztessek arra, hogy amikor a dollár aranyalapon álló valuta volt, akkor a rögzített árfolyam szerint 35 dollárért bárki követelhetett egy uncia aranyat az amerikai államkincstártól..-) Nyilvánvaló, hogy az amerikai pénz fokozatos romlása indította el az egymás^ követő aranylázhullámokat. A dollár gyöngülése pedig tükrözte az imperialista nagyhatalom erejének fogytát. (Jó, jó, bárki ellenvetéssel élhet: mostanában a dollár korántsem veszít annyit az értékéből, mint amennyit nyer. Vagy azt is megjegyezheti valaki, hogy az USA soha eny- nyi katonai erőfeszítést nem tett, mégis gyöngült volna?) Egyelőre csak annak leszöge- zésével elégedjünk meg, hogy Carter Amerikája egész sor, számára bizonytalan erőpróbába bonyolódott bele: Irántól Közép-Amerikáig, a Szovjetuniótól Nyugat-Európáig, kockára téve erkölcsi-politikai hitelét, olaj ellátását. Az új aranyláz szédítő rekordösszegei láttán az ember nem tud szabadulni a gondolattól, hogy esetlég személy szerint is érdekeltek azok, akiknek módjukban volt a nemzetközi feszültség tudatos felszítása, hiszen pontosan klJ számíthatták, hogy a nyugtalanság felhajtja az arany árát. Mit jelent az olasz szocialisták új állásfoglalása? Az Olasz Szocialista Párt a hé4 végén úgy döntött, hogy február elején kiválik a jelenlegi kormánytöbbségből, amelyben eddig a mérleg nyelvének a szerepét töltötte be, jóllehet a parlamentben a képviselői helyeknek csak a 10 százalékát mondhatja magáénak. De enélkül a 10 százalék nélkül a kereszténydemokraták nem kormányozhatnak! (A múlt év legfontosabb olasz pártpolitikai alkuja épp az volt, amit Craxi, a szocialisták vezetője kötött a kereszténydemokratákkal- Akkor alakult ki a római politikai szójáték szerint a „ke- reszténydemocraxia . . .” Ügy látszik, ez most felbomlott). Az Olasz Szocialista Párt — munkáspárt, tagjai között tisztes arányban vannak kétkezi dolgozók is. Craxiéknak! tehát nem lehetett figyelmen kívül hagyni az olasz munkásság általános sztrájkját: 14 millió olasz nyolc órán át abbahagyta a munkát a három legnagyobb szakszervezeti szövetség egységes sztrájkfelhívása alapján. Ez az általános sztrájk, amelyhez foghatót rég látott Itália, épp a Cossiga- kormány gazdasági politikájának felülvizsgálatát követelte, és általában új vezetést sürgetett az ország élén. Nos, 72 órával az óriási sztrájk után az olasz szocialisták azzal válaszoltak, hogy a maguk részéről is új kormány megalakítását követelték, ahogyan megfogalmazták: „A nemzeti szolidaritás kormányáét”, amelyben már helyei kell, hogy kapjanak a kommunisták is! Egyelőre csak kisebb kormányátalakítás történt, azzal az egyetlen gyakorlati céllal, hogy be tudják tölteni Malfattinak, a régóta betegeskedő külügyminiszternek a helyét. Ruffini, eddigi hadügyminiszter került a külügyminisztérium élére, aki mellett nyilván az a „tapasztalat” szólt, hogy ő ott volt Brüsszelben tavaly decemberben a NATO ülésén, s tudja, honpan, hogyán, s miért fújnak az atlanti szelekPálfy József ígéretes építkezések színhelye Kabul. A főváros új lakótelepén 1620 lakásba költöztek be a boldog tulajdonosok. Politika, vagy sport Az amerikai kormány azt szeretné, ha az ország sportolói nem vennének részt a moszkvai olimpiai játékokon. Robert Káné, az amerikai olimpiai bizottság elnöke és Don Miller, a testület igazgatója pénteken délután illetékes fehér házi vezetőkkel tárgyalt. A sportvezetők kezdeményezésére tartott megbeszélések után Powell, Carter szóvivője megismételte, hogy az elnök még nem döntött ugyan véglegesen —, de már korábban kijelentette: azt szeretné, ha amerikai sportolók — a Szovjetunió afganisztáni szerepe miatt — nem vendének részt a játékokon. Az olimpiai bizottság vezetői újabb nyilatkozatban szögezték le álláspontjukat: az olimpiai mozgalom jövőjéről, szabadságáról van szó. Ameny- nyiben a kormány azt javasolná, ne vegyenek részt a moszkvai játékokon (utasítási joga a Fehér Háznak nincsen), akkor az érdekelteknek, tehát maguknak a sportolóknak kell dö'nteniük a kérdésben — hangzott a nyilatkozat. A bizottság és a kormány tárgyalásai folytatódnak és Carter várhatóan a következő napokban jelenti be végleges álláspontját. Értesülések szerint az amerikai kormányt zavarja, hogy a moszkvai játékok elleni politikai manővereit viszonylag igen kevés ország támogatja.
