Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-20 / 16. szám

Lehet-e a támadóból védelmező T Űj taktika a láthatáron Washington —, mintha mi sem történt volna az iráni sah bukása óta eltelt egy év­ben — ismét Irán legfőbb vé­delmezőjeként próbálja fel­tüntetni magát, s erre a túsz­kérdés is alig vet némi ár­nyékot. Az új ötletet Hodding Car­ter washingtoni külügyi szó­vivő pénteken fogalmazta meg, amikor is felajánlotta az Egyesült Államok védelmét Iránnak az állítólagos szov­jet fenyegetéssel szemben. Hodding Carter pénteken azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok elkötelezte magát Irán területi sérthetetlensége mellett és ez előbbre való an­nál is, hogy Teherán az ame­rikai diplomaták fogva tar­tásával megsérti a nemzetközi jogot. Egyúttal ismét sürget­te az amerikai túszok szaba­don bocsátását — úgymond — „az afganisztáni szovjet be­avatkozásra adandó ameri­kai és iráni válasz összehan­golása végett”. Mint ismeretes, amerikai források röppentették fel azt a híresztelést, hogy a Szov­jetunió állítólagos csapatösz- szevonásokat hajt végre Afga­nisztán nyugati határa men­tén. A Fehér Ház hivatalos körei a szovjet részről hatá­rozottan cáfolti állítást arra igyekeznek felhasználni, hogy beárnyékolják a szovjet—iráni kapcsolatokat és Teherán fi­gyelmét eltereljék az Iránt fenyegető reális veszélyről. Hodding Carter pénteki nyilatkozatának alapjául az szolgált, hogy Ghotbzadeh irá­ni külügyminiszter ennyit mondott: „Teherán természe­tesen gondosan megvizsgálja a határai mentén történt szovjet csapatösszevonásokról terjesztett híreket”. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy amióta kudarcba ful­ladtak az Irán elleni átfogó nemzetközi gazdasági meg­torló intézkedéseket célzó ame­rikai kísérletek, Washington minden eszközzel a „szovjet veszély” rémét igyekszik fel­idézni a teheráni vezetők előtt. Elnökválaszfás előtt Iránban Egy héttel az Iráni Iszlám Köztársaságban tartandó első elnökválasztás előtt Khomei­ni ajatollah beavatkozott a választási kampányba és megtiltotta néhány jelölt in­dulását. A teheráni rádió szombaton beszámolt arról, hogy Irán legfőbb vallási ve­zetője megtiltotta azon pá­lyázók jelölését, akik nem vettek részt az iszlám alkot­mányt elfogadó 1979. decemr bér elején tartott népszavazá­son. Nyugati hírügynökségek ér­tékelése szerint az intézkedés néhány olyan jelölt ellen irá­nyul, akik az ő megfogalma­zásukban inkább a „balolda­li táborhoz” tartoznak. Teheráni jelentések szerint egyébként Khomeini hívei kö­zött szakadás van abban a kérdésben, melyik elnökje­löltet támogassák. Miközben a főpaphoz közel álló iszlám köztársasági párt a kevéssé is­mert Hasszán Ajad támoga­tása mellett szállt síkra, a cjumi teológiai fakultás taná­rai és diákjai a jelenlegi kul­turális minisztert, Hasszán Ha­bibit, az iszlám forradalmi tanács szóvivőjét támogat­ják. Megfigyelők szerint to­vábbi versenyben levő elnök­jelöltek: Szadegh Ghotbzadeh külügyminiszter, Abold Hasz­nsán Baniszadr gazdasági és pénzügyminiszter és Hahmad Madam tengernagy. Az utób­Merénylef a rendőrök ellen Kómában szombatra virra­dóra pokolgépes merényle­tet követtek el egy rendőrsé­gi laktanya ellen. Az isme­retién terroristák által fel­robbantott bomba 17 rendőrt sebesített meg, köztük hár­mat súlyosan. A szóban forgó laktanya, a Massaua, az örökváros köz­pontjába vezető Momentana Úton található. Az erős deto­náció több kilométeres sugár­A japán miniszterelnök nyilatkozott Ohira Maszajosi japán mi­niszterelnök szombaton befe­jezte hivatalos ausztráliai lá­togatásét. Elutazása előtt Canberrái sajtóértekezletén nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Japán — noha nem ért egyet az Afganisztáninak tör­tént szovjet segítségnyújtás­sal — nem támogatja az Egyesült Államok által fo­ötezerre emelkedett a nyolcvan kommunista ér­telmiségi felhívását aláíró párttagok száma — jelentet­te be a L’Humanité szomba­ti száma, amely egyben köz­li az újabb aláírók listáját. A hét elején kiadott felhí­vás leszögezte, hogy a kom­munista értelmiségiek tá­mogatják az afgán nép har­cát a társadalmi haladásért és függetlenségért, elutasít­ják a burzsoázia kommunis­taellenes rágalomhadjáratát. A felhívás első aláírói kö­zött szerepelt, mint ielentet­bi három jelölt a „függetle­nek” színeiben indul. Maga Hasszán Habibi, az iszlám forradalmi tanács szó­vivője a „The Iranian” című folyóirat szombati számábán megjelent nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az iráni val­lási vezetés megosztott, a különböző csoportok gyakran a nézeteltéréseket arra hasz­nálják fel, hogy zavargásokat provokálnak. Habibi kitért a síiták és a szunniták vala­mint a Khomeini és Sariat- madairi ajatollah közötti né­zeteltérésekre is. Annak a vé­leményének adott hangot, hogy ezek a konfliktusok a társa­dalomról vallott eltérő kon­cepciókból fakadnak és mind­addig fennmaradnak, amíg „nem követjük a siizmus alap- elveit”. Habibi nyilatkozatá­ban hangoztatta, hogy a val­lási vezetés az elnökválasztás után is megőrzi befolyását, s a megválasztandó elnöknek —, mint mondotta — az alkot­mány előírásainak megfele­lően, semleges álláspontra kell helyezkednie. Kijelentet­te továbbá, hogy az iszlám forradalmi tanács semmi­fajta ellenőrzéssel nem ren­delkezik a teheráni amerikai nagykövetséget megszállva tartó diákok fölött. Végül megerősítette, hogy a volt sah Iránnak történő kiadatása a túszok szabadon bocsátásának előfeltétele. ban felriasztotta álmukból az embereket. Hatósági köz­lés szerint csupán a szeren­csés véletlenen múlott, hogy a robbanás nem ölt meg senkit. A nyomozók megítélése sze­rint a terroristák kifejezetten arra törekedtek, hogy tömeg­mészárlást idézzenek elő az alvó rendőrök között. Eddig még egyetlen terrorszervezet sem vállalt felelősséget áz újabb súlyos akcióért. ganatosított. a Szovjetunió ellen irányuló gazdaáági in­tézkedéseket. A kormányfő kijelentette: Japán nem en­ged Washington követelé­sének és nem hajlandó arra, hogy más országokkal szö­vetkezzen egy Szovjetunió el­leni gazdasági bojkott ér­dekében. tűk, Aragon. Andre Stil és több más világhírű francia kommunista értelmiségi. A Francia KP nemzetgyű­lési képviselőcsoportja ugyancsak nyilatkozatot tett közzé, amely elutasítja az af­ganisztáni helyzettel kap­csolatban kibontakozott kommunistaellenes propa­gandakampányt és hangoz­tatja, hogy a kommunista képviselők helyeslik a szük­séges nemzetközi szolidari­tást az imperializmussal szemben, a béke érdekében. Választás a SZU ban A Szovjetunióban szomba­ton új szakaszába lépett a vá­lasztási kampány. Megkezdő­dött a szövetségi köztársa­ságok legfelsőbb tanácsaiba jelölt küldöttek összeírása. Az első jelölteknek a kommunis­ta párt és a szovjet állam ve­zetőit javasolták. A moszkvai Bauman ke­rület választóbizottsága Leo- nyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökét jelölte az Oroszországi Föde­ráció Legfelsőbb Tanácsába. A Frunze választókerület je­löltje Aleikszej Koszigin mi­niszterelnök. Zavargás Szenegálban Ostromlott város képét mutatta pénteken a szenegá­li főváros. A fokozódó diák­zavargások miatt a város stratégiai pontjain, különö­sen az egyetemi negyedben lőfegyverekkel és könnygáz- gránátokkal felszerelt rend­őri és katonai egységek áll­tak, a levegőben alacsonyan szálló helikopterek köröztek. Szemtanúk beszámolói sze­rint mindössze egyetlen se­besült leányt szállítottak el. A diákzavargások egy hó­nappal ezelőtt kezdődtek a dél-szenegáli Ziguinchor vá­rosában, ahol a rossz ellátás és az alacsony ösztöndíjak el­leni tiltakozásul a diákok autókat és házakat — közöt­tük a polgármester házát Is — felgyújtották. Január 11- én a rendőrség és a diákok összecsapása során egy diá­kot agyonlőttek. Ez a valóság A nyugati tömegtájékozta­tási, eszközök szándékosan ha­zug jelentéseket közölnek az afganisztáni belső helyzetről — írja a Central News Ser­vice, az indiai hírügynökség kabuli különtudósítója­Kabul ezekben a napokban normális életét éli, nyitva tartanak az üzletek, a bazá­rok és rendes kerékvágásban folyik az üzleti élet, folyama­tos a szállítás — írja a tudó­sító. A Pravda szombati számá­ban indiai véleményeket idéz a jelenlegi dél-ázsiai helyzet­ről. A lap megállapítja, hogy az indiai közvéleményt nyug­talanítja Carter amerikai el­nöknek az a döntése, hogy nagy mennyiségben szállít fegyvereket Pakisztánnak, va­lamint az a tény, hogy foko­zódik az amerikai—kínai ka­tonai együttműködés. A szilárd, következetes és független külpolitikát folytató India sehogyan sem illeszke­dik be Washington általános világuralmi terveibe. Ezzel is magyarázható az Egyesült Államoknak az a leplezetlen törekvése, hogy „gyűrűt” von­jon c köré az ország köré. (TASZSZ) A francia kommunisták szolidaritása A hét három Mi jellemzi az afganisz­táni helyzet alakulását? Afganisztánban harcok foly­nak még a pakisztáni és a kínai határhoz közel fekvő területeken, ahová szakadat­lan szállítanak fegyvereket az ellenforradalmi erőknek az imperialista hatalmak hadi­tervei szerint azok iszla- mabadi és pekingi csatlósai. Ezt a támogatást már nem is tartják titokban: Lord Car­rington brit külügyminiszter az afgán határ tőszomszédsá­gában, Peshawarban maga is megszemlélte afgán lázadók kiképzését, a tekintélyes svájci polgári lap, a Neue Zürcher Zeitung pedig egy helyszíni tudósításban beszá­molt arról, hogy az afganisz­táni szovjet segítségnyújtást megelőző napokban hogyan dobtak át pakisztáni terület­ről amerikai és kínai fegy­verekkel ellátott afgán ellen- forradalmi egységeket • . . A nyugati sajtó igyekszik eltúlozni a mai afganisztáni harcok nagyságát, szinte azt lehetne mondani, hogy az amerikai hírügynökségek ál­tal közölt számokból mindig el kell hagyni egy nullát! Ér­dekes, hogy a tévériporterek ugyanakkor a mindennapi életnek a rendes kerékvágás­ba való viszatéréséről tudnak csak tudósítani. Hja, harcok­ról nem lehet képeket kita­lálni, írásban viszont minden szóbeszédnek hitelt „lehet ad­ni” . . . Emlékszem, az első nagy „leégése” a nyugati saj­tónak az volt, hogy pakisztá­ni forrásra hivatkozva jelen­tette: Afganisztánban már a rubel lett a törvényes és kö­telező fizetési eszköz. Amikor kiderült, hogy kacsa az egész, akkor is csak egy-két komolyabb nyugati lap kö­zölt helyreigazítást, a bulvár­lapok olvasói Hamburgtól Londonig, New Yorktól Kai­róig abban a hiszemben él­nek, hogy teljessé vált Afga­nisztán „szovjetízálása” . . Ezek a lapok nem számolnak be Babrak Karníal nyilatko­zatáról, amely szerint a láza­dók ezrei tették le a fegy­vert- A nyugati sajtó helyén­valónak tartja, hogy tovább tart az amerikai—angol—kí­nai—pakisztáni aknamunka a demokratikus Afganisztán el­len. Ennek az összehangolt diplomáciai-katonai' akciónak az egyik legújabb eleme a kínai külügyminiszter pakisz­táni látogatása. Mi okozza az újabb aranylázat? A világpolitikai helyzetben az amerikai—iráni viszály miatt, majd az Afganisztán­nak nyújtott szovjet segítség ügyét szovjetellenes hecckam­pány ürügyéül felhasználó amerikai propaganda hatásá­ra — mi tagadás — fokozó­dik az emberek nyugtalansága, amelyet csak fokoz, hogy min­den közgazdász a 80-as évek­re gazdasági nehézségeket, visszaesést jósol. Az energia- válság egyre mélyül, a nyers­anyagellátás mind bizonyta­lanabbá válik. Csoda-e, hogy a tőkésvilág­ban a tehetősebbek vagyonuk átmentésére a sok ezer éves megoldáshoz nyúlnak: arany­ba fektetik tőkéjük egy ré­szét. S, aki egy évvel ezelőtt váltotta aranyra a pénzét, az nemcsak megmentette, hanem négyszeresére is növelte. Egy uncia arany, azaz 31 grammnál valamivel több arany értéke a héten már meghaladta a 800 dollárt! (Hadd emlékeztessek arra, hogy amikor a dollár arany­alapon álló valuta volt, akkor a rögzített árfolyam szerint 35 dollárért bárki követelhe­tett egy uncia aranyat az amerikai államkincstártól..-) Nyilvánvaló, hogy az ame­rikai pénz fokozatos romlása indította el az egymás^ köve­tő aranylázhullámokat. A dollár gyöngülése pedig tük­rözte az imperialista nagyha­talom erejének fogytát. (Jó, jó, bárki ellenvetéssel élhet: mostanában a dollár koránt­sem veszít annyit az értéké­ből, mint amennyit nyer. Vagy azt is megjegyezheti va­laki, hogy az USA soha eny- nyi katonai erőfeszítést nem tett, mégis gyöngült volna?) Egyelőre csak annak leszöge- zésével elégedjünk meg, hogy Carter Amerikája egész sor, számára bizonytalan erőpró­bába bonyolódott bele: Irán­tól Közép-Amerikáig, a Szov­jetuniótól Nyugat-Európáig, kockára téve erkölcsi-politi­kai hitelét, olaj ellátását. Az új aranyláz szédítő re­kordösszegei láttán az ember nem tud szabadulni a gondo­lattól, hogy esetlég személy szerint is érdekeltek azok, akiknek módjukban volt a nemzetközi feszültség tudatos felszítása, hiszen pontosan klJ számíthatták, hogy a nyugta­lanság felhajtja az arany árát. Mit jelent az olasz szo­cialisták új állásfoglalása? Az Olasz Szocialista Párt a hé4 végén úgy döntött, hogy február elején kiválik a je­lenlegi kormánytöbbségből, amelyben eddig a mérleg nyelvének a szerepét töltötte be, jóllehet a parlamentben a képviselői helyeknek csak a 10 százalékát mondhatja ma­gáénak. De enélkül a 10 szá­zalék nélkül a keresztényde­mokraták nem kormányozhat­nak! (A múlt év legfontosabb olasz pártpolitikai alkuja épp az volt, amit Craxi, a szocia­listák vezetője kötött a ke­reszténydemokratákkal- Ak­kor alakult ki a római poli­tikai szójáték szerint a „ke- reszténydemocraxia . . .” Ügy látszik, ez most felbomlott). Az Olasz Szocialista Párt — munkáspárt, tagjai között tisztes arányban vannak két­kezi dolgozók is. Craxiéknak! tehát nem lehetett figyelmen kívül hagyni az olasz mun­kásság általános sztrájkját: 14 millió olasz nyolc órán át ab­bahagyta a munkát a három legnagyobb szakszervezeti szö­vetség egységes sztrájkfelhí­vása alapján. Ez az általános sztrájk, amelyhez foghatót rég látott Itália, épp a Cossiga- kormány gazdasági politiká­jának felülvizsgálatát köve­telte, és általában új vezetést sürgetett az ország élén. Nos, 72 órával az óriási sztrájk után az olasz szocia­listák azzal válaszoltak, hogy a maguk részéről is új kor­mány megalakítását követel­ték, ahogyan megfogalmaz­ták: „A nemzeti szolidaritás kormányáét”, amelyben már helyei kell, hogy kapjanak a kommunisták is! Egyelőre csak kisebb kor­mányátalakítás történt, azzal az egyetlen gyakorlati cél­lal, hogy be tudják tölteni Malfattinak, a régóta bete­geskedő külügyminiszternek a helyét. Ruffini, eddigi had­ügyminiszter került a külügy­minisztérium élére, aki mel­lett nyilván az a „tapaszta­lat” szólt, hogy ő ott volt Brüsszelben tavaly december­ben a NATO ülésén, s tudja, honpan, hogyán, s miért fúj­nak az atlanti szelek­Pálfy József ígéretes építkezések színhelye Kabul. A főváros új lakóte­lepén 1620 lakásba költöztek be a boldog tulajdonosok. Politika, vagy sport Az amerikai kormány azt szeretné, ha az ország spor­tolói nem vennének részt a moszkvai olimpiai játékokon. Robert Káné, az amerikai olimpiai bizottság elnöke és Don Miller, a testület igazga­tója pénteken délután illeté­kes fehér házi vezetőkkel tár­gyalt. A sportvezetők kezde­ményezésére tartott megbeszé­lések után Powell, Carter szóvivője megismételte, hogy az elnök még nem döntött ugyan véglegesen —, de már korábban kijelentette: azt szeretné, ha amerikai sporto­lók — a Szovjetunió afganisz­táni szerepe miatt — nem vendének részt a játékokon. Az olimpiai bizottság veze­tői újabb nyilatkozatban szö­gezték le álláspontjukat: az olimpiai mozgalom jövőjéről, szabadságáról van szó. Ameny- nyiben a kormány azt java­solná, ne vegyenek részt a moszkvai játékokon (utasítá­si joga a Fehér Háznak nin­csen), akkor az érdekelteknek, tehát maguknak a sportolók­nak kell dö'nteniük a kérdés­ben — hangzott a nyilatkozat. A bizottság és a kormány tár­gyalásai folytatódnak és Car­ter várhatóan a következő napokban jelenti be végleges álláspontját. Értesülések szerint az ame­rikai kormányt zavarja, hogy a moszkvai játékok elleni po­litikai manővereit viszonylag igen kevés ország támogatja.

Next

/
Thumbnails
Contents