Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-19 / 15. szám
Holdbéli tájon Közélet = szülői munkaközösség ? Hőpolltika Nógrádiban Amikor tíz esztendővel ezelőtt napvilágot látott a nőpolitikái határozat, a tennivalók között az is szerepelt, hogy a megvalósítás érdekében időről-időre ellenőrizni kell az eredményeket. Ezt tette a Hazafias Népfront megyei nőbizottsága is amikor a közelmúltban — immár harmadik alkalommal — felmérte a végzett munkát, és meghatározta a tennivalókat. Hogy a tapasztalatok valóban hűen tükrözzék az eredményeket, a vizsgálódásba bevonták a városi, községi népfrontbizottságokat és így elemezték a tapasztalatokat. Munka és család A megyei tanulságok igazolják, hogy a népfrontmozgalom a maga területén és eszközeivel sokat tett a szemléletváltoztatásban. Évek során a népfrontbizottságök fórumot, vitaköröket, kerek- asztal-beszélgetéseket, tanfolyamokat rendeztek, ahol minden esetben a női egyenjogúság elméleti és gyakorlati jelentőségét vitatták. Az már nem kétséges, hogy a munkahelyeken szükség van az asszonyok, lányok tevékenységére. A megyében például a munkaképes korú nők több mint hetven százaléka dolgozik. Mindez a társadalomnak és a családoknak is fontos. Döntő többségük a munkahelyi feladatok mellett becsülettel ellátja családját,. neveli a gyerekeket, vállalja a második „műszak” gondját. Elsősorban a szemléleten kellett változtatni, és lehetőséget teremteni a rátermett, közösségi feladatokat szívesen és örömmel vállaló asszonyok, lányok számára, a tanulásra, a szakmaszerzésre. A tanulás az egyik sarkalatos pont, amely az előbbrelépést bizto- síthatjá. Előfordult nem is egyszer — a „ézép” statisztika érdekében —, hogy megfelelő felkészítés nélkül, alacsony képzettséggel az egyébként lelkesen dolgozó asszonyokat erejüket meghaladó feladattal bízták meg. Az eredmény kudarc, lemondás, csalódás lett. Természetesen ellenkező példát is lehetne felsorolni. Kevés a nyolc általános Egyre inkább előtérbe kerül az a gondolat, hogy a lányok tanulásának nem szabad befejeződnie a nyolc általános iskolával. Ezzel a végzettséggel legfeljebb betanított munkára alkalmasak. A továbbtanulás, a szakképesítés nemcsak a napi munkában jelent előnyt, hanem szélesebb látókört is biztosít, alapot ad, segít a gyermeknevelésben. Az örvendetes, hogy a fiatal korosztálynál a közép- és felsőfokú végzettség szinte azonos a fiúk és lányok esetében. A termelésben dolgozó nők felének adott az általános iskolai bizonyítványa. Az iparban dolgozók egynegyede, a mezőgazdaságban tevékenykedőknek egyharmada nem szerezte meg az általános iskolai végbizonyítványt. Ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy a nőpolitikái párthatározat megvalósítása társadalmunk közös ügyévé vált. Ma már senki nem furcsáiba, ha erről esik szó, az eredmények igazolják az elképzeléseket. A munkahelyeken megbecsülést vívtak ki- a pontos, lelkiismeretes, igyekvő lányok, asszonyok. Nem véletlen, hogy a szocialista brigádok harmada női brigád. Véleményüket, állás- foglalásukat a munkahelyeken és a családokban is fontosnak, megszívlelendőnek tartják. Ami az anyagi elismerést illeti, a férfiak és a nők azonos munkavégzésénél már nincsenek indokolatlan arány- eltolódások a bérezésben. Viszont az is igaz, hogy sokan nem vállalják a nagyobb felelősséggel, de ugyanakkor nagyobb jövedelemmel, is járó vezető beosztást. Hivatkoznak a családra, gyerekekre. Amíg a férfiaknál előnynek számít a tapasztalattal és tudással egyaránt rendelkező középkorú életkor, addig a nőknél ez hátrányos tényezőnek minősül. Holott a gyermeknevelési gondoktól éppen ekkor mentesülnek legtöbben. Még sok a tennivaló Az eredmények mellett bőven van megoldandó feladat. Olyan következtetés ez, amelyet senki nem titkol, annál is inkább, mert a határozat megjelenésekor nyilvánvaló volt, hogy hosszú időt vesz igénybe a megvalósítása. Nemcsak a munkahelyeken, hanem a családban is. Bár itt is érezhető a változás. Egyre több édesapa hordja- viszi bölcsődébe, óvodába a gyerekeket, vállal részt a háztartás gondjaiból, mégsem mondható mindez általánosnak. A családi munkamegosztásban továbbra is áz asszonyokra hárul a nehezebb rész. A fiatalasszonyok legtöbbje igénybe veszi a gyermekgondozási segélyt. J elen- leg mintegy hétezer kismama van gyesen. Ami a közéletiséget illeti, a nők legtöbbjének közéleti munkája, a szülői munkaközösségre szorítkozik. Emellett sokan vesznek részt társadalmi munkában, a Vöröskereszt és a népfront által hirdetett akciókban. Gondot jelent, hogy a bölcsődei ellátás a megyében 6,4 százalékos. Ami az óvodai elhelyezést illeti, az 88 százalékos, míg a napközi a 40 százalékot sem éri el. Az is általános tapasztalat — és elválaszthatatlan a nőpolitikái határozattól —, hogy a tanácsok, a társadalmi szervek segítségével minden lehetőt megtesznek a gyermekintézmények • bővítésére, az egészségügyi hálózat javítására, és nem utolsósorban a szolgáltató- és kereskedelmi hálózat fejlesztésére. — cs — Rendet csinálnak maguk után Gyorsan jön a segítség Kétszer ad, aki gyorsan ad. így tartja az ókori mondás. Azok a balassagyarmatiak, akik az elmúlt évben igénybe vették a városgazdálkodási vállalat gyorsjavító-szolgálatát, a maguk bőrén érezhették igazát. A szolgálat tavaly több mint ezer hibát hárított el, közel hétszázat huszonnégy, további több mint kétszázat hetvenkét órán belül. Az adatokat Ács Boldizsár, a vállalat igazgatója ismerteti, aki elmondja, hogy a szolgálat, mint ötlet 1978-ban merült fel először, a lakossági igényeket értékelve egy párt- alapszervezeti ülésen. Szó szót követett, beleillesztették a cselekvési programba, és hozzáláttak, hogy valóra váltsák az elgondolást. — Az volt az elképzelésünk, hogy a város lakosságának a rendelkezésére bocsássunk egy szolgáltatást, mely a lakásokban gyorsan elhárítható, de nagy kellemetlenségét okozó, olykor a rendeltetés szerinti használatot is akadályozó hibákat szünteti meg. Körülnéztünk dolgozóink között. Kiválasztottunk hatot, nagy nehezen hozzájutottunk egy helyiséghez, 1979 január elsején — megkezdtük a munkát. Az első esztendő nemcsak arra bizonyíték, hogy a lakosság igényli és ki is használja a lehetőséget, hanem arra is, hogy az utolsó percben hoztuk létre ezt a rendszert, ugyanis az igények a korábbi évekhez képest szinte megkétszereződtek. Ügy találom, szolgálatunk szerelői elnyerték a lakosság bizalmát- Bár a vállalat a város peremén székel, a felvételi iroda, és a brigád kéziraktára a központban, a Bajcsy-Zsi- linszky út 9. számú épület alagsorában kapott helyet, hogy a bajba jutottak minél egyszerűbben közelíthessék meg a település minden pontjáról. Az ajtó után le kell húznia a belépőnek a fejét, ha nem akarja beütni. A lépcső alján levő helyiség Moharos Ferenc rezidenciája, aki nyugdíj mellett végzi a felvételt. Korábban maga is műszaki szakemberként v dolgozott, tehát egyáltalán nem idegen számára a sok gond. — Igyekszünk úgy megoldani, hogy még munkába menet bejelenthessék a hibákat. A brigádot dicséri, hogy van aki egyenesen a lakáskulcsot hozza; nem tud otthon maradni, végezzék el a javítást nélküle... Telefonon is felveszik a rendelést, munkaidőben a 351. számon. Nem, az nem itt van — válaszol körbefutó pillantásomra, mely a távbeszélőt keresi —, hanem a házke- zelőségi osztály telefonszáma, ahová tartozunk- Itt még nincs telefon. Pedig igen gyakran szükség volna rá', nem csak a bejelentések, hanem a központtal való kapcsolat miatt is... A „hatos fogat” vezetője Fre- nyó Endre 32 évesen a legidősebb. — Amikor alakultunk, megkérdezték, nem lenne-e kedvem ilyesfajta munkához, s a többiek kiválasztásában már ki is kérték a véleményem. Itt nem elég a kétszeres, többszörös szakma, a szerelőnek bizalomgerjesztőnek, tárgyalóképesnek kell lennie. Segítünk egymásnak, jól össze- kovácsolódtunk, ha valamelyikünk a szakmában feladat nélkül van, segédmunkásként segít azoknak, akik éppen dolgoznak. — Milyen jellegű javítások vetődnek fel? — Többek között vízvezeték-szerelési gondok, csőrepedés, kisebb kőművesmunka, tetőjavítás, elektromos szerelések. — És mit szólnak a háziak, ha a csőrepedés feltárásához kivésett lyukat meglátják? — Semmit, mert ahogy lehet, azonnal, a helyszínen visszafalazunk. Általában rendet csinálunk magunk után. Rossz munkát végezni nem éri meg. ugyanis egyrészt minden javításunkért garanciát vállalunk, ha pedig valaki nem megfelelő minőségben dolgozik, azt amit „elszúrt”, munkaidőn kívül, de ugyancsak rövid időn belül ki kell javítania- Szerintem a bizalom oka részben a minőségi, részben a tiszta munka. Ráadásul, ha — mint korábban sokan — maszekhez mennek, jóval többet kell fizetniük. — Mi okozza a legtöbb gondot? — Az anyagellátás. Igen sok szerelvény eleve hibásan érkezik. Mégis egész évben csak négy esetben nem tudtuk anyaghiány miatt elvégezni a javítást. Ugyanis, ha valami megjavítható, azt helyrehozzuk, s ami hiányzik — legalább ideiglenesen — pótoljuk leszerelt készülékek alkatrészeiből. — Az I979-es, kísérleti év volt. A szolgálat messzemenően beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Szeretnénk továbbfejleszteni — mondta az igazgató- — Mivel mindany- nyian rendelkeznek vezetői engedéllyel, ha lehetőség nyílik rá, egy gépkocsit, afféle mini műhelykocsit bocsáta- nánk a rendelkezésükre, ami gyorsabb és jobb megoldás a jelenlegi kerékpároknál. Reméljük a kivívott bizalom az idén te Käagmarad. —5 — Ahol a bauxit regénye kezelődöf í Aki nem sajnál néhány órás kirándulást, különös, valósággal holdbéli tájra juthat. A Vértes-hegység déli oldalát keresse föl! Mehet Bicskén és Csákváron át, vagy Tatabánya és Környe felől, avagy Székesfehérvár, vagy Mór irányából. Csák- vártól északnyugatra a hegy gyönyörű erdői és tisztásai között kiágazik egy út nyugatra. Gántra vezet, s tovább Gánt bányatelepen át Zá- moly, Székesfehérvár felé. Gánt neve talán nem hangzik ismeretlenül az olvasónak. S talán rémlik is, honnan ismerős: a „magyar arany”, a bauxit regényének fontos színhelye ez a kis falu. AZ ALUÉRC Hatvan-egynéhány éve már, hogy megalakult az első nemzetközi nevű magyar bauxitbányászó és bauxitfeldol- gozó vállalat, az ALUÉRC, s hatvan éve kezdte meg a kutatást éppen itt: Gánt, Csákvár, Csákberény térségében. A gánti bauxitot Balás Jenő bányamérnök fedezte föl, ő létesítette a bagolyhegyi kutatótárót. Ez ugyan már nem látható, de a közelében egy részben szabadtéri, részben föld alatti bauxitbányá- szati kiállítás van, ott a kitermelt bauxiitlencse helyén, illetve mellette. NÉHAI BAUXITTELEP Ha Gántról a bányatelep felé megyünk, egy kanyar előtt, az út jobb oldalán tűnik fel a múzeum, amelynek tágas parkolója van. Annak korlátjától lenézhetünk a mély bányahelyre, amelynek oldalain kitűnően láthatók a különböző kőzetrétegek, vetők, gyűrődések. Néhol szenes, fekete vonulatok ágyazódnak be, máshol sárgásabb rétegek, de az uralkodó a vasas és timföldes talaj vöröses színe. A látogatót jól eligazítják a gondosan kitett feliratok, tájékoztatva a földtani képződmények jellegéről, létrejöttéről. Aztán persze észrevesszük azt is, hogy egy táróbejáratként kiképzett kapu fölött ott a Jó szerencsét! felirat, előtte meg az egyik oldalon egy régi csörlő, a másikon egy csille, no, meg a bányászokat szállító kis szerelvény. E néhai bauxittelep tanulságos cs érdekes, sőt — azt is mondhatnánk — festői! Ám ez nem minden. MELEGES A parkolónál tábla irányit egy másik kirándulásra, s a nyíl útmutatását követve tényleg tízpercnyi sétával oda is érünk a Meleges Il-re. E kiterjedt bauxit-előfordulá- si terület a holdbéli táj! Mintha több emelet nagyságú ekék szántották volna föl! Itt is a vöröses talajszín uralkodik, de néha, esős idők után e lilásvörös, néhol sárga foltokkal enyhített buckák közt kis, türkizkék tavak csillognak. Ezen a mintegy ötvenezer négyzetméternyi területen már lefejtették a bauxitot. Ami megmaradt, az alatta levő fekü, egy karsztos, töbrös, dolomitos terület, amelyen váltakozó vastagságban és magasságban láthatjuk a széleken, a kiemelkedések peremén a különböző kőzetréteg- maradványokat. Néhol érdekes, szabályos vékony lemezekben elválasztható, törékeny mészpalák torlódnak össze ferdén. Egykori földrengések nyomát őrzik a megdőlt, egymásba torlódott rétegek. Tobzódnak itt a színek és a formák. . . A bauxit regénye korántsem ért véget, ha e két gánti bányatér már csak múzeum is. A közelben ma is dolgoznak, bányásznak. N. F. A kitermelt bauxitlencse helyén feliratok segítik az eligazodást a jól megfigyelhető kőzetrétegek között A holdbéli táj: a Meleges II. részlete NÓGRÁD — 1980. január 19., szombat 6
