Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-18 / 14. szám

1 Szociálpolitika a tanácsokon Egyedül nehéz Jó évet zárt az IBUSZ Beszélgetés Kálovits Géza igazgatóval A helyi tanácsok rendkí­vül szerteágazó feladataik között szerepelnek a szociál­politikai teendők. Egyebek között időről időre gondos­kodnak azokról, akik egész­ségügyi okoknál fogva, vagy meglett koruk miatt gyámo- lításra szorulnak, A támoga­tás egyik bevált formája a segélyezés. A tanácsok segé­lyezési tevékenységét két esz­tendeje a megyei népi ellen­őrzési bizottság is megvizs­gálta, s javaslatokkal élt a munka színvonalának javítá­sára. S, hogy a tanácsoknál megszívlelték-e az ajánláso­kat, erre is kíváncsiak voltak a népi ellenőrök. Vették a faradságot és a közelmúlt­ban visszatértek a korábbi helyszínekre. Ügy tűnik, a szociálpoliti­ka méltó helyen áll a testü­letek munkájában, hiszen a megyei, városi végrehajtó bi­zottságok mellett a nagyköz­ségi és községi taná­csok kilencven százalé­kánál napirendre került. Megkülönböztetett figyelem kíséri a segélyezéseket is. En­nek egyik jelzője, hogy az er­re a célra szánt összeget az 1978. évihez képest a taná­csok negyven százalékkal nö­velték. A szociális otthoni és öregek napközi otthonai ellá­tására 1,4 millió forinttal ju­tott több, s az egészségügyi feladatok költségei között négyszázezer forint segíti a cigánylakosság társadalmi beilleszkedését. A megyei tanács egészség- ügyi osztályának szociálpoli­tikai csoportja felelősséggel látott hozzá a NEB-vizsgálat által feltárt hiányosságok megszüntetéséhez. A javasla­tokat főorvosi értekezleteken vitatták meg, megszervezték az ügyintézők továbbképzé­sét, s ami különösen említés­re méltó: az anyagi lehetősé­gek gyarapítása érdekében a megye tizenöt nagyüzemével felvették a kapcsolatot. Az üzemek ezúttal sem zárkóz­tak el, újabb szocialista szerződések születtek, meg­újultak a régiek, a szocialis­ta brigádok vátlozatlan kedv­vel patronálják az öregek otthonait, a helyi tanácsok pedig a termelőszövetkezetek­kel kutatják a lehetőségét a járadékosok segélyezésének átvállalására. Akadnak már szép példái a közös gazdasá­gokban a rászorulók támoga­tásának. A nézsai termelő- szövetkezet évente 44 ezer forintot fordít e célra, az ecsegi tsz járadékosainak ne­gyedévenként még háromszáz forintot biztosít, összességé­ben azonban a gazdasági egy­ségek még adósak a jelentő­sebb segítéssel, ez a helyi ta­nácsoktól a meggyőzőbb pro­pagandát kívánja. Felhőtlen viszont a taná­csok és a községi Vöröske- reszt-al^pszervezetek együtt­működése ezen a területen. Hatására javult a felderítés, a patronálás. Ezt segíti, hogy a megyében a gondoskodás valamennyi formájára kitérő felméréseket végeznek, be­vonva a munkába a társa­dalmi aktívákat is. Szélesedett a házi szociá­lis gondozószolgálat, az ezt élvezők száma 307-ről 557-re emelkedett. A társadalmi gondozók — több mint há­romszázan — rendszeresen látogatják az idős embere­ket, számukra a rétsági já­rásban házi betegápolás! tan­folyamot is szerveztek. A szociális étkeztetésben része­sülők száma a megyében már meghaladja a négyszázat. A mizserfai és ludányhalászi szociális otthonok igyekeznek megoldani a környék öreg­jeinek étkeztetését is. Má­sutt a vendéglők vállalják. Igaz az árakkal nincs minden rendben. A népi ellenőrök pásztói tapasztalata, hogy a Mátra étteremben 13,20-at, az Ágasvár étteremben 21,70- et kértek térítés címén. S ahol nincs a környéken szo­ciális otthon, étterem? Ott az óvodai, iskolai konyhákra hárulna a szociális étkeztetés segítése. A kezdeményezések­kel még szűkében vannak. A legtöbb helyen az első szóra nyújtják a segítő ke­zeket. A romhányi tanács például megállanodást kötött a FIM Gránit Videnta gyár­egység vezetőivel. A szerző­désben az üzem magára vál­lalta. hogy évente felújítja az öregek otthonát, dolgozói segítenek a nagytakarítás­ban. A tanácsok képtelenek a szociálpolitikai feladatokat egyedül teljesíteni. Méltán számolnak a környezet támo­gatásával, a megértéssel. An­nál is inkább, hiszen semmi garancia nincs rá, hogy a mostani támogatást nyújtók esetleg évtizedek elmúltával nem tartoznak-e a rászorulók közé. M. Sz. Gy. Az IBUSZ elmúlt évi Nóg- rád megyei tevékenységének értékelésére, az idei év elő­zetes bemutatására kértük fel Kálovits Gézát, az utazási iroda megyei igazgatóját. A tavalyi évet illetően igen jó eredményekről számolhatott be. — Az IBUSZ 1979-ben ösz- szesen 186 millió 641 ezer fo­rintot forgalmazott a megyé­ben. Ez mintegy 21,5 millió­val több az előző évinél. Amellett, hogy a növekedés­ben része van a valutaforga­lomnak, a legjelentősebb emelkedést a belföldi idegen- forgalom tekintetében értük el. — Milyen módon sikerült népszerűbbé tenni ezt a ko­rábban kevésbé igénybevett szolgáltatási formát? — Két irányban tettünk lé­péseket. Egyrészt közel 130-cal növeltük a megyeszékhely szálláshelyeinek számát. Rész­ben a TIT-tel kötött szerző­désünk alapján, részben pedig létrehozva a fizetővendég­szolgálatot, amely több éves vajúdásra tett pontot. Ugyan­csak a megyébe utazókra szá­mítva bővült az IBUSZ által forgalmazott üdülőhálózat. Katalin-pusztán. valamint az idegenforgalmi hivatallal együttműködve Bánkon, Hol­lókőn, Eresztvényben a Ho­tel Salgóban és a Dornyai- (turistaházban fogadunk üdü­lőcsoportokat. Tapasztalatunk, hogy kezdik jobban felfedez­ni a megyét a belföldi turiz­mus hívei. Az ország minden tájáról érkeztek hozzánk cso­portok. — Mi a helyzet a nógrádi­ak utaztatásával? — Ezen a téren is jelentő­sen növeltük a lehetőségeket. Ezeket azonban még koránt­sem használják ki annyira, amennyire szeretnénk. Szíve­sen állunk rendelkezésükre iskolai csoportoknak, brigá­doknak, egyéb kollektívák­nak, de akár egyéni utazók­nak is, rugalmasan, a prog­ramfüzet tartalmazta lehető­ségeken túl is. — Mi a helyzet a külföldi utakkal? — Az általunk utaztatottak számában — különösen a szo­cialista országokba induló egyéni utasok tekintetében — némi visszaesés tapasztalha­tó. Ez azonban nem jelenti, hogy kevesebben utaznak, in­kább arra utal, többen vág­nak neki a bizonytalannak. Az utazók növekvő számát igazolja, valutaforgalmunk nagy arányú növekedése, melyről már esett szó. — A külföldi utak között volt-e különlegesség az el­múlt évben? — Több is. Hogy csak né­hányat említsünk: az iroda fennállása óta először utazott önálló helyi csoport szilvesz­terre Moszkvába. Távoli terü­letek, utasaink számára új élmények sora vált elérhető­vé- Megyénkbeli fordult meg többek között Phenjan- ban, Washingtonban és Del­hiben. Több szervezett cso­port kereste fel Nyugat- cs Dél-Európát, a CSEDOK-kal pedig meglepően olcsó utakat tudtunk szervezni Szlovákia legszebb tájaira. — Soroljon fel néhányat az idei lehetőségek közül! — Jelenleg 31 önálló nóg­rádi csoport útja áll készen. Ezek legnagyobb része a meg­szokott célpontokat keresi fel: Moszkvába, Leningrádba, más szovjet városokba. Jugo­szláviába, Törökországba, Olaszországba, Ausztriába irányulnak. Az utak ára va­lamivel emelkedett, de az ér­deklődés arra mulat, hogy nem riasztja vissza azokat, akik megkedvelték ismerete­iknek ebben a formában való gyarapítását. Természetesen korábbi utaztatási hagyomá­nyainkat is folytatjuk. Idén is 120 fős csoportot indítunk kü- lönrepülőgéppel a nőnapra Jaltába, tizenhatodszor is el­indul a béke- és barátságvo­nat, és felkészültünk arra, hogy minden igényt kielégít­sünk 2—3 napos „kishatár- menti jellegű” külföldi utak­ban. — Az év idegenforgalmi szenzációja a moszkvai nyári olimpia. Milyen lehetőséget kínál erre az iroda? — Eddig 120 jelentkezést tartunk nyilván. Értesüléseim szerint ennél több jelentke­zőt is fogadhatunk. — És a belföldi utaztatá» sok? — Idei tevékenységünk so­rán jelentős figyelmet kívá­nunk szentelni az üdültetés­nek. Bizonyos mértékig a szakszervezeti bizottságok gondjait is szeretnénk enyhí­teni, mert bár az IBUSZ nem nyújt annyi kedvezményt, mint a szakszervezeti üdülés, de a lehetőségek, a választék sok mindenért kárpótolja az érdeklődőket. Felkészültünk az iskolák tavaszi utazási, ki­rándulási igényeinek a kielé­gítésére is. Természetesen 1980-ban is elsődleges cél, ügyfeleink igényeinek mesz- szemenő figyelembevétele mellett az, hogy szolgáltatá­sunkkal minden hozzánk for­duló elégedett legyen — fe­jezte be Kálovits Géza igaz­gató. — g — Néhány szó a fejtetvességről ' 'A ruháié tű okozta kiütéses nevű folyadékokat adják e vest-.serkést találtunk. Tavaly tífusz a török hódoltság ide- célra, melyek a tetűt és ser- már több mint 30 ezer embert jén olyannyira elterjedt volt kéiket is elpusztítják. Ezzel vizsgáltunk, fertőzött 123 hazánkban, hogy „kiérdemel- kell alaposan bedörzsölni, pár volt. A gyermekintézmények- te” a Morbus Hungaricus ne- óráig a hajon hagyni, majd ben, munkásszállásokon elő vet. A fejtetvesség nem okoz közvetlenül száradás előtt sű- mintegy 8000 személynek ugyan nagy járványokat, de rűfésűvel alaposan átfésülni mindössze 1,5 százaléka bi- igen jelentős szociális-higié- a hajat. Egyszeri bedörzsölés zonyult fertőzöttnek a leg- nes problémákat okozott vi- azonban nem elég! Még min- utóbbi vizsgálat során. De lágszerte a XVII—XVIII. szá- dig használható, bár kisebb azt is el kell mondani, hogy zadbam. hatásfokú a régi módszer: az a fejtetvesség egyik napról a A tetvészkedés, mint téma ecetes vizes hajmosás és fé- másikra százból akár ezer a művészettörténetben is he- sülés. fertőzést is csinálhat, lyet kapott. Hogarth rézmet- — Mii tanácsol a megelő- — Hol fordul elő a város­szete a XVIII. századbeli an- zéshez? ban a legtöbb fertőzés? goi női börtön tetvészkedő — Mivel ott fordul elő — A bölcsődékben évek foglyait ábrázolja. Tetvésaés gyakrabban, ahol a rendszeres óta nincs. Az óvodákban ta- látható Van Ostade festmé- mosakodást és hajmosást el- valy a második fél évbén ösz- nyén, s az 1689-ben készült hanyagolják, természetesen szesen nyolc fertőzött esetet Bosche-alkotasnak is ez a cí- az alapos és rendszeres tisz- találtunk. Nagyobb a gond az me: Tetűfésű munkában. tálkodás a legnagyobb ellen- iskolákban. A legutóbbi vizs­Azt gondolná az _ember, sége. De, ha már eső után gálát alkalmával csupán a hogy a kozmoszba törő XX. köpönyeg, akkor azonnal meg vizslási, a Somoskőújfalui, a század és a tetve&seg már kell kezdeni a kezelést! És ez zagyvarónai és a Néphadse- nem fér' össze. Aki azombán nem CSUp^n a KÖJÁL, nem reg úti iskola volt fejtetves- hallgatta a közelmúltban a js csak a pedagógus, hanem ségtől mentes. Az iskolák, Sűrűfésű című rádióműsort, elsősorban a családok felada- óvodák nagy segítségünkre az tudja, hogy még egyes fő- ta> vannak a tetvesség elleni küz­városi gyermekközósségek- — Mennyire gyakori a tét- delemben, de nem győzöm ben is nagymérvű a fejtetves- vesség Salgótarjánban? eleget hangoztatni: az első­ség. , . , „ — Szerencsére nem tragi- rendű kötelesség a családoké! Az utóbbi két esztendőben kus. Három éve csaknem 25 Gondos tisztálkodás, magas nemcsak hazánkban, hanem ezer főt vizsgáltunk, köztük színtű környezeti kultúra más európai^ országokban is igi volt a tetves, vagy ser- nélkül soha meg nem szaba- időnként erősen terjedő fér- kés. Két éve a több mint 27 dulunk ettől a kellemetlen tőzöttséget figyeltek meg. ezer vizsgált között 128 tét- élősditől. — szcndi — — Mi is a fejtetvesség? — fordultunk a kérdéssel dr. Virág Zoltánhoz, a salgótar­jáni KÖJÁL főorvosához. — Közös használati tár­gyakkal és közvetlen érintke­zés után terjed az élősdi, még gondozott, tiszta embereken is előfordulhat. Ezért tőleg zsúfolt gyermekközösségek­ben. kollégiumokban, mun­kásszállásokon fordul elő — néha jelentős számban. Ová­lis alakú, 3—4 mm nagyságú petéit, a serkéket erős ce­mentanyaggal szorosan a haj tövéhez ragasztja, majd ezek a hajszál növekedésével el­távolodnak a fejbőrtől. A leg­több serke a halánték és a tarkó táján található. Belőlük a tetvek 7—8 nap alatt kel- hek ki. — Hogyan vizsgálják a fer- tőzöttséget? — A haj laza szétválasztá­sával elsősorban az említett kritikus helyeket nézzük meg alaposan. Barna és fekete hajban szabad szemmel Is könnyen észrevehetők, sző­kéknél alaposabb vizsgálat, kézi nagyító használata szük­séges. — Mivel és hogyan kell ke­zelni a tetvességet? — Az élősködőktől könnyein meg lehet szabadulni, de azért hosszas, tüzetes kez.elést igé­nyei. A gyógyszertárak jelen­leg az Ergo és a Neociklotox Népfrontfórumokon Gazdagodó lehetőségek tál-beszélgetéseket, összejőve- két megsokszorozhatják a teleket szerveznek a bizottsá- szívvel, lélekkel végzett tár­gok. Arra törekedve, hogy a sadalmi munkák. Többes népgazdasági és a helyi fej- számban beszélhetünk, mert lesztési tervek, célok ossz- nem egy községben, városke- hangba kerüljenek. rületben évente több alka­Gazdag lehetőséget nyújtót- lommal is vállalnak közös tak — az említett összejőve- munkát. Az ötéves terv első telek mellett — a tanácstagi három évében a társadalmi beszámolók, a falugyűlések, munka értéke meghaladta valamint a lakossági elbeszél- a százhetvenkétmillió forin- getések pártnapi témákból, tot a megyében- A legutóbbi Mindezek eredményeként a értékelés szerint egy-egy la* megye valamennyi települé" kosra háromszázötvenkét fo­sén megvitatták gazdasági rint értékű munka jut. Külö- építőmunkánk időszerű kérdé- nősen a két város, a nagyköz* seit. Különösen sikeresek vol- ségek értek el kiváló eredmé- tak a minden lakost érintő, nyékét ezen a téren, avagy sok család gondját fel- Az sem érdektelen, hogy a táró fórumok. Sokan vettek megyében negyvenkilencezer részt a magánerőből építke- háztáji és kisegítő gazdaság zők tanácskozásán, a kisipari van, melyek termelési értéke és kereskedelmi szolgáltatás meghaladja az egymilliárd fo- helyzetét, feladatait elemző rintot. Mindenképp fontos összejöveteleken. gazdaságpolitikai tevékenység A tapasztalatok azt mutat- ez, amelyet segíteni kell. ják, hogy a népfront gazda- Tervekben, elképzelésekben ságpolitikai munkája egyenlő ebben az évben sincs hiány, rangot „szerzett” a mozgalom A népfrontbizottságok tovább- más területével- Elsősorban ra is figyelemmel kísérik a azt a szemléletet kívánják a lakossági szolgáltatások hely- népfrontbizottságok elmélyí- zetét, igyekeznek támogatni a teni, hogy az ország tovább- kertbarátköröket, segítve a lépéséhez, gazdasági boldogu* háztáji és kistermelő gazdasá­gsához szükség van minden gok fejlesztését szolgáló ha- ember becsületes, rendes, va- tározatok megvalósítását, lóban nyolc órát kitöltő mun- A népfrontmozgalom to­kájára. Nem elég nagy szava- vábbra is elsőrendű feladatú­kat mondani, terveket gyár- nak tartja a településfejlesz- tani, felszólalni, hanem helyt- tési, társadalmi munka szer- állni a földeken, a munkagép vezését, részt vállal a környe- mellett; Így jobban érthetővé zetvédelem munkájából, ösz- váiik az ésszerű takarékosság, szejövetelekre hívják a iakos- a munkaidő fegyelmezett, ságot, a nyílt város- és köz­jobb kihasználás^ és az élet- ségpolitika jegyében. Vagyis színvonal-emelés lehetősége cselekvésre ösztönöznek, ész- közötti összefüggés- szerűbb szemléletalakításra, Visszafogottabb, ésszerűbb amely végső soron mindany- tervezésről beszéltünk. Vi- nyiunk közös érdeke, szont a meglevő anyagi erő- cs- e. Több mint 75 ezer forint értékben vásároltak olvasnivalót az elmúlt évben a Nógrádi Szénbányák központjában a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat bizományosától- A legnépszerűbbek a szépirodalmi művek, valamint az útikönyvek­A takarékosság csúcsa A kiéleződő energiaválság­ra tekintettel az amerikaiak nem szűnnek meg „bombáz­ni” a kormányt a tüzelő­anyag-megtakarításra vonat­kozó ötletekkel. Többek között javasolták, hogy a hét egy napján ne közvetítsenek tele­vízióműsorokat, adóztassák meg a melegített vizű uszodá­kat, emeljék az elektror konzervnyitók árát... R olyan javaslat is érkéz hogy a Szik'as-hegységet venként szedjék szét, majd ra rakják össze a köveket, ezúttal a kanadai határ m tén. hogy védjék az Egyes Államok területét a hideg s lektől. NÓGRÁD - I960, január 18., péntek Hatékonyabb termelés, visz- szafogottabb tervezés, éssze­rűbb, takarékosabb gazdálko­dás. Mindezekkel nap mint nap találkozunk nemcsak az újság hasábjain, a rádióban és televízióban, hanem a gya­korlati munkában is. Mindezeket a tennivalókat vette számba a napokban a Hazafias Népfront megyei gazdaságpolitikai bizottsága. Elsősorban azt vizsgálták, hogy a népfrontbizottságok a maguk sajátos eszközeivel mi­ként tudják segíteni gazda­ságpolitikai terveink megvaló­sítását­A népfront mindezekből de­rekasan részt vállal. Egyrészt közvetít a lakosság és a taná­csok között, eljuttatva a ja­vaslatokat, tanácsokat, elkép­zeléseket a tervekkel kapcso­latban. A közgondolkodás, a szemlélet alakítása érdekében társadalmi vitákat, kerekasz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents