Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-18 / 14. szám

it GÓT tóv Tanulmányi versenyek a középiskolák­ban A hét elején kezdődött és január 25-ig tart a középis­kolások legjobbjainak erőpró­bája, az országos középisko­lai. tanulmányi verseny első fordulója- Hagyományosan a matematika nyitotta a sort, majd biológiából, kémiából, fizikából, oroszból, angolból, franciából, németből, magyar nyelv és irodalomból, törté­nelemből, politikai gazdaság­tanból írtak és írnak dolgo­zatot a tanulók. A sort a földrajz zárja. Megyénkből is sok diák kö­szönheti ennek a verseny­nek, hogy felvételi nélkül be­jutott valamelyik egyetemre, , illetve, hogy csak a másik szakból, felvételi tárgyból kellett vizsgáznia. Az iskolák közül eddig a legtöbb sikert a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium érte el — volt olyan esztendő, hogy négy diákjuk is az első tíz közé került. Szintén sok jó eredményt tarthat számon a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium. Természetesen nem csak azok nyernek, akik az élbolyban végeznek, ha­nem mindenki, aki komolyan veszi a felkészülést, munkát fektet a tárgy minél alapo­sabb megismerésébe. Hiszen nem csupán a tudásanyaguk gyarapszik, hanem a tájéko­zódási képességük, a gondol­kodásuk, megtanulhatnak he­lyesen tanulni. Az első fordulóban megírt munkák közül azokat, ame­lyek elérik a megfelelő pont­számot, a megyei művelődési osztályra, majd az OPI-ba továbbítják, matematikából a Bolyai Társulat helyi tagoza­tához, majd központjába. A második fordulóra meghívott versenyzőket március közepé­ig értesítik. Március 17-től 26-ig zajlik a második menet, valamivel később a nyelvi versenyek szóbeli része. A legjobbak küzdelme, a döntő április 18—30 között lesz. Nincs már sok idő hátra az Arany Dániel matematikai versenyig sem — az első és második osztályosoknak ren­dezik február l'én. Erre ösz- szesen 183 diák nevezett a megyénkből. Az OKTV-re a két legnagyobb gimnáziu­munkból indult a megye kö­zépiskolásainak mintegy 80 százaléka — a Bolyaiból 123 diák, a Balassiból 99- Hogy idén mit hoznák a versengé­sek, azt még nem lehet tud­ni. Eddig a legtöbb babért ké­miából szerezték, a legsiker­telenebb a fizika volt, és a matematika (pedig utóbbiból jelentkeztek a legtöbben...) Sikeres tárgynak számít még az orosz és a földrajz is. Ér­dekes, hogy idén az eddiginél többen vállalkoztak dolgozat­igényes tárgyakból —, minta magyar, történelem, földrajz, politikai gazdaságtan. i/ilág proletárjai egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVI ÉVF., 14. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980 JANUÁR 18., PÉNTEK Tanácsülés Balassagyarmaton Mire költik a város pénzét 1980-ban ? Takarékosabb gazdálkodás — Szerényebb fejlesztési tervek Mindenki számára elfogad­hatóan igaz az a megállapí­tás, hogy Balassagyarmat az utóbbi tíz esztendőben min­den korábbi évtizedhez mér­ten jelentősebb fejlődésen ment keresztül. Igaz, ez a meg­állapítás akkor is, ha az új esz­tendő első tanácsülésén, a ta­nácsi költségvetés megvitatá­sa során, viszonylag több szó esett a gondokról, mint az eredményekről. Balassagyar­mat város Tanácsa csütörtöki ülésén tárgyalta a városi ta­nács 1980. évi fejlesztési ter­vének és fenntartási költség- vetésének előterjesztését. A tanácsülés munkájában részt vett Várhelyi Ernő, a Nógrád megyei Tanács pénzügyi osz­tályának vezetője. Az ülésen, amelyet dr, Vass Miklós, a városi tanács elnöke nyitott meg, elsőként Horváth József, a városi tanács általános el­nökhelyettese, a végrehajtó bizottság határozata alapján vitaindítóként szóbeli kiegé­szítést tartott. Az elmúlt gaz­dálkodási év előzetes tájékoz­tatójaként Horváth József egyebek között rámutatott, hogy a tanácsi gazdálkodás nyomán a város fejlődése 1979-ben folytatódott. Igaz ugyan, hogy ez a fejlődés nem volt gondoktól mentes, hiszen a tervezett 20 OTP-la- kás építésének befejezése és átadása műszaki problémák és anyaghiány miatt nem vált lehetségessé. Ugyanakkor je­lentős mértékben meggyor­sult a kórházi rekonstrukció, s ennek eredményeként az idei év egyik feladata a „G” jelű épület kivitelezésének megkezdése és a tavalyról el­maradt mosodai üzembe he­lyezés megvalósítása. Tavaly folytatódott a Balassi Bálint Gimnázium, a 200 személyes szakmunkás-kollégium és a Dózsa György úti Általános Iskola építése. A költségveté­si keretből ötvenszemélyes óvodabővítést is megvalósí­tottak: jelentős társadalmi segítséggel elkészült az Ipoly- szögi Általános Iskola felújí­tása. A városban krónikus vízhiány megszüntetése érde­kében a városi tanács komoly erőfeszítéseket tett az elmúlt esztendőben is: kétlépcsős megoldást dolgoztak ki, amely­nek megvalósítására minden feltételt biztosítottak. A vá­rosi tanács általános elnökhe­lyettese ezzel kapcsolatban el­mondta, hogy az ügyben ér­dekelt csehszlovák partnerek egyetértésével első lépésként rövidesen megkezdik az Ipoly-víz hasznosításának mű­szaki kivitelezését. Napi 800 köbméter vizet emelnek ki az Ipolyból, amelyet megfelelő tisztítással az ivóvízhálózat­ban hasznosítanak. Ugyan­akkor megfelelő ütemben ha­lad az előkészítése annak" is, hogy a város vízellátását a nyugat-nógrádi regionális rendszerhez csatlakoztassák. Véget ért a KGST-VB ülése A jegyzőkönyv aláírásával befejeződött Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának 93. ülése. A mun­kában a tagállamok állandó képviselői, a kormányok el­nökhelyettesei vettek részt, magyar részről — Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese, hazánk állandó képviselője a Xölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában. Mint jelentettük, az ülés határozatot hozott arról, hogy a KGST megemlékezik Lenin születésének 110. évforduló­járól. A végrehajtó- bizottság jóváhagyta az ezzel kapcso­latos terveket. Megvitatták a tagállamok képviselői a hosszú távú együttműködési célprogramok végrehajtásának eddigi ered­ményeit, meghatározták a további teendőket. Megbe­szélést folytattak a tagálla­mok együttműködésének to­vábbfejlesztéséről, így a töb­bi között az új ötéves terv­időszakkal összefüggő témák­ról. Szó volt a KGST nem­zetközi kapcsolatairól és több más fontos kérdésről. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta, hogy a Magyar Népköztársaság kormányának javaslata alapján Kádár Bé- lánét kinevezték a KGST tit­kárának helyettesévé. Az ülésről közleményt tesz­nek közzé. (MTI) Ülésezett az IG Nógrád megyei parancsnoksága Kérdőjelek az ifjúgárdisták Megyénk két városa ifjúgár­distáinak képzési tapasztala­tait tűzte napirendre az Ifjú Gárda Nógrád megyei pa­rancsnoksága a csütörtökön Salgótarjánban megtartott ülésén, melyen Berki Tiva­dar megyei parancsnok elnö­költ. Előbb Balassagyarmat IG-parancsnoka, Dombi Lász­ló ismertette a helyi tapasz­talatokat­Mint mondotta, a Szántó Kovács János Szakközépisko­la kivételével mindenütt be­indult a képzés, kisebb-na- gyobb zökkenőkkel. Általában a fiatalok érdeklődnek nem­csak a hazafias honvédelmi nevelés, hanem az időszerű kül- és belpolitikai kérdések iránt is. Az elméleti fölkészí­tés mellett gyakorlati kép­képzésében zésen vesznek részt az ifjú­gárdisták, egy-egy közbizton­sági akción jelen vannak, il­letve lövész- és akadályver­senyeket szerveznek. Gondok adódnak viszont a szemlél­tetőeszközök ellátásával, az egyenruhákkal és nem utol­sósorban a látogatottsággal, s a létszámmal. Dombi László erősen kifogásolta a KISZ- bizottságok szervezési munká­ját. Mint említette, a leg­több helyen „kiadják albér­letbe az Ifjú Gárda törődését”. Salgótarján mintegy két és fél száz ifjúgárdistájának képzéséről Toldi Miklós pa­rancsnok számolt be- Egye­bek között hangsúlyozta, hogy a fiatalok kedvelik a foglal­kozásokat, s a gyakorlati és az elméleti képzés arányát az elkövetkező időszakban sze­retnék az előbbi javára bil­lenteni. A ruhaellátással és a létszámszervezéssel itt is gon­dok vannak, ami természet­szerűleg hat az iG-alegységek munkájára. A tervek szerint csaknem duplájára kellene növelni a megyeszékhely if­júgárdistáinak számát, de ehhez a KISZ-szervezetek jó­val nagyobb segítségére lenne szükség. Az ülés további részében az olimpiai ötpróba szervezé­séről, a jövőbeni teendőkről adott tájékoztatót Balta Ár­pád, a KISZ Nógrád megyei bizottságának munkatársa, majd ismertette az ifjúgár­disták egyenruha-forgalma­zásával kapcsolatos szervezési tudnivalókat. Balassagyarmat város Taná­csa fejlesztési és fenntartási költségkeretei összességükben mintegy 270 millió forint fel- használást tesznek lehetővé ebben az esztendőben. Fejlesz­tési célokra mintegy 74 millió forintot, a tanácsi intézmé­nyek fenntartására pedig az előző évinél 18 százalékkal magasabb összeget: 196 millió forintot fordíthatnak az idén- Szigorúbb gazdasági feltételek mellett a tartalékok további feltárásával, a nem tanácsi szervekkel történő még foko­zottabb együttműködéssel, és az eddig is jelentős eredmé­nyeket létrehozó társadalmi munkával érhető el — miként azt többen is megállapították —, hogy a város életében az 1980-as esztendő is sikereket hozzon. A vitában többen foglalkoztak az egészségügyi ágazat továbbfejlesztésének szükségességével; a kórházi rekonstrukció folytatásának nem minden feszültségtől mentes kérdésével, a lakásépí­tés elmaradásával, hangsú­lyozva azt, hogy minden esz­közzel el kell érni: a lakás­építés folytonosságát ez év vé­gén is! A tanácstagok felszó­lalásai ebben a kérdésben mindenképpen arra figyel­meztetnek, hogy a tanácsi gazdálkodásban az idén még fokozottabban érvényesülnie kel] többek között a követke­zetességnek. Várhelyi Ernő, a megyei ta­nács osztályvezetője hozzászó­lásában hangsúlyozta, hogy a városi tanács költségvetési és fejlesztési, gazdálkodási tervei megfelelnek azoknak a köve­telményeknek, amelyek taná­csainknak előírják a tervek teljesítését és az alapvető in­tézmények úgynevezett szin- tentartását. A minőségi fej­lesztésekre csak akkor kerül­het sor, ha mindezeken felül még rendelkezésre áll megfe­lelő pénzösszeg. Rendkívül fontos, különösen a szigorúbb (Folytatás a 2. oldalon.) A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat gépkocsiveze­tőinek lelkiismeretes munkája, az építőanyagok pontos szál­lítása az egyik előfeltétele a különböző épületek határidőre való elkészítésének. A korszerű teherautók takarékos üze­meltetése, szervizelése a vállalat eredményes gazdálkodását segíti. Képünkön Kuris László gépkocsivezető, akinek mun­kájával elégedettek az „építősök”. — kulcsár felv- — Negyvenötmillióval csökkentik a költségeket Növelik a belföldi árualapot és a nagyobb nyereséget hozó termékek arányát A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szakszervezeti bi­zottsága a gazdasági vezetők előterjesztésében megtár­gyalta a vállalat 1980. évi gazdasági és fejlesztési tervét. A párt- és kormányzati szer­vek útmutatása alapján fel­mérték a hazai és külföldi piacok, az anyagellátási lehe­tőségek, a vállalati kapacitás, valamint a munkaerő éssze­rű felhasználásának lehető­ségeiből származó előnyöket. Ezek ismeretében a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek termelése 1980-ban az elmúlt évhez képest mennyiségben 1.6, míg értékben bázisáron 3,5 százalékkal növekszik. Ez az 1980. január l.-el életbe lépett áron számolva 6,2 szá­zalékos növekedésnek felel meg. Az új gazdasági évre tervezett többletmennyiség 25 százaléka a belföldi áru­alapot növeli, hogy ezzel is segítsék a jobb hazai ellá­tottságot, a fokozódó igények kielégítését. A terv kialakításánál fi­gyelembe vették és érvényesí­tették azt az országos igényt, hogy . a kevésbé gazdaságos termékek aránya csökken­jen, míg a jobb áron elad­ható és a nagyobb nyereséget biztosító termékek aránya nö­vekedjen. Ennek megfelelően a huzalmű termelésének mennyisége bizonyos mérték­ig csökken, míg a hengermű, valamint a kovácsoló gyár­részleg nagyobb nyereséget biztosító termékeinek meny- nyiségét növelik. A termelési költségek csökkentése érdekében előre­látó, átgondolt intézkedése­ket tesznek, amelyből az 1980-as évben 45 millió fo­rintos megtakarítást tervez­nek. Ennek keretében anyagta­karékosságból 21 energia­megtakarításból, 8,5, míg munka- és üzemszervezésből 15,5 millió forintos megtaka­rítást szeretnének elérni. Az ilyen természetű eredmé­nyek hozzájárulnak a bérfej­lesztési lehetőségek megala­pozásához. ezért a gazdálko­dás költségeinek csökkenté­sében a gvár minden dolgo­zója személyesen érdekelt. Ugyancsak következetes készletgazdálkodással akar­ják biztosítani, hogy az át­lagos készletértékük növeke­dése a termelés bővülésének 0,5 százalékát ne haladja meg. A gyár az elmúlt év végé­re a gazdaságos készletezési tervnek megfelelően 660 mil­lió forint készlettel rendelke­zett, ami az 1980-as árszin­ten 765 millió forintot je­lent. Ügy szeretnének dolgoz­ni, hogy a folyamatos terme­lés feltételeinek biztosítása­képpen mindenféle anyag időben rendelkezésre álljon. Így minden tényezőt figye­lembe véve, 1980-ra 4,6 száza­lékos növekedést tervezve de­cember végére az összkész- letet 800 millió forintra jel­zik előre. Ehhez azonban hozzáteszik, hogy a készletnorma betartá­sa minden szinten követke­zetes munkát kíván. Mind az alapanyag, mind a befeje­zetlen, a készáru, a tartalék. alkatrész, a segéd- és rezsi­anyag területén megfontolt gazdálkodásra van szükség, hiszen ez a vállalat egész pénzügyi helyzetét jelentősen befolyásolja.

Next

/
Thumbnails
Contents