Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

Bemutatjuk a pécsi Klimd-konyvtáraf „Gazdagabban távozz, férj vissza gyakrabban" ' Az ország első, 1774-ben megnyílt közkönyvtárát a pé­csi püspökség 1923-ban a Po­zsonyból Pécsre költözött egyetemnek adományozta. A jogi egyetem ma is élő könyv­tára így kissé csökkenti e műemlékjellegű állomány volt, könyvtárőreit pedig úgy a világtörténelmi és -föld­utasította, hogy a könyvek rajzi szakirodalom is. A jogi újrarendszerezésekor „csupán irodalom, például Justiliánus: a külső szimmetriára” kell te- A római jog forrásai, vagy kintettel lenniük. E rendelke- Grotius Hugo: A háború és zés végrehajtása következté- béke jogáról első kiadása ben alakult ki az ún. Arany- mellett a gyors fejlődésnek terem és Hártyaterem, ame- indult természettudományo­hírnevét. Talap ez az oka, vlyek a bennük elhelyezett kat: számos értékes mű, még könyvek kötése alapján nyer- orvostudományi munka (pl. ték nevüket Cooper es Vesalius anatómiá­ja) is képviseli. Szepesy sokat adott a tar- ott sorakoznak a polcokon talmi feltárásra is. A betűren- a Nagy Francia Enciklopédia des mellett a korábban ritka- kötetei, hazai viszonylatban Ságnak számító szisztematikus egyedüli teljességgel. A fió­(téma és szak szerinti) kata- kok pedig ritka, egylapos do­lógust állíttatott fel, s létre- kumentumokat őriznek: hozta a könyvtári munka és „Mijküchök Mehemed hatal­használat minden mozzanaté- más, győzhetetlen török pa­ra kiterjedő utasításgyűjte- sának levelé”*t és hihetetlenül jós király alapította, de már ményt, a Norma Ordinae cirkalmas aláírását; Tinódi Mátyás korában sem működő Publicae Bibliothecae Quinques Lantos Sebestyén Hádnagyok­egyetem visszaállításának Eccleciensis-t. Ebben a nak szóló tanulsága szövegét könyvtárnak Klimo halálát kottáját egyaránt tartal- követő sanyarú sorsán okul- mazó kéziratot; Petőfi Ku- va — a könyvek védelme ér- ruttyó című balladája nem- dekében szigorú szabályokat re8jl^n előkerült ismeretién állapított meg, miszerint „még í a professzorok sem” kölcsö­nözhettek könyvet. Ez a ti­lalom, úgy látszik, süket fü­lekre talált. A XX. század elején ugyanis szokatlan per indult híres nyelvemlékünk, a ^nyg^em^. Az előbbi Nyirkalloi kódex tulajdonjo- elveszett, az ásványtár pedig gáért, amelyet 1779 óta senki az jskolai oktatást segíti. Az sem látott, holott a püspöki Aranyteremben álló, 1707-ből könyvtár nyilvántartásában származó éggömböt valószí- Klimo adományaként __ szere- nűleg jóslásra használták, pelt, Horváth Antal műgyűjtő rnert a különböző csillagké­_________ hagyatékában bukkantak rá pékét is feltüntették rajta. o rszágos ünneppé tétele is fű- újra, 1912-ben. ződik — már esztergomi ka- A Széchényi Könyvtár ak- nonokként kezdte a könyv- kori igazgatója a kódex érté- gyűjtést. Püspöksége alatt to- két 15—20 ezer koronára be- vabb folytatta a tervszerű csülte. A pécsi püspökség — könyvbeszerzést, túlnyomó- méltányosságból! — 50—60 részt külföldről, főként Olasz- koronát ígért érte, s amikor országból, Ausztriából és Hol- az örökösök nem voltak haj- r kö­Mábó! hozatta a legújabb ^ ’S iámos tudósát, kiadásokat. Sámte varosról ilyen csekély összegért, pert , órmúev meetaláliuk városra követni lehetett egy- indíttatott ellenük. Hosszas Mária Teréziát A ki­__* —z__x —X-.-.-----huzavona után a formulagyűr rnmt Mana tereziat. a ki h ogy a Klimo püspök alapí­totta intézmény kevésbé ne­ves, mint azt becses darab­jai érdemelnék. A könyvtár alapját Berényi Zsigmond püspöknek és a káptalannak a könyvállomá­nya képezte. Ezt gyarapította Klimo saját gyűjteményével. Klimót azonban a könyvtár létrehozásában és a Nagy La­gondolatában nemcsak a tu­dományok szeretete vezette. E cselekedetei ben kétségkívül szerepet játszott az a motí­vum is, hogy ha az egyetemet felállítja, s ezzel a lakosság régi vágyát teljesíti; csökken­ni fognak a személye és a vá­rosi polgárság között egyre erősödő ellentétek, i EGY-EGY HORDÓ TOKAJIÉRT i, Tény azonban az is, hogy a jobbágysorból felemelkedett Klimo püspök — akinek ne­véhez egyébként augusztus 20. nyék korabeli lejegyzését egy Kelemen nevű kanonok tollá­ból stb., stb. A kor szokásához híven a könyvtár tartozéka volt még az igen értékes érem- és ás­LENGYELORSZÄG SORSA A KÖNYVTÁR KEZÉBEN VOLT Klimo könyvtára 1774-től töretlenül megőrizte nyilvá- A kölcsönzők kö­zött hazánk számos tudósát, egy küldeményt, mégis meg— * . „ v w ”” „ 11 VT* ' * ’’T, 7 ■ rálvnő a magvar korona jo' történt, hogy egy 1769 január- temenyt, az egyetlen eredeti akarta szerezni Lén­iában Rómából útnak indított Pécsi püspökség- °yeIorsz|g ^ reszét, Halicsot értékes, ritka könyvekkel nek ítélték, megrakott ládának nyoma ve- E kódex olyan, a ..... és Ladomériát. A Codex Dip- .„zIkI lomatieus Regni Polonie cí­•zett kancellária által kibocsátott mű dokumentum tanuhná­A könyvtár a vételen kívül irtokat tartümK, nyozása nélkül ez lehetetlen i&nsiawjriroi ic eredetije elpusztult. De ezek vállalkozásnak számított. A ajándékokkal is gyarapodott. nél is fontosabbak azok lengyelek természetesen me­kri szimbenl háláia gyakran &aeiJegyzettK; ameiyeKex az ^ elzárkóztak e mű köl- .sr,bS) Í££SS a.­nónokkal szemoen toDD «Den kolostorízű megjegyzések a anvaváhan is - egy-egy Kordo tokaji bor hermafroditákról, majd en- A k&i^árhoz im, te ér formájában nyert kifejezést. nek stüszerű folytatásaként az k€tnek ol^ kérd2lk &me- Klimo könyvtára elérte a asszonyi állat gonoszságáról. e]ső hallásra távol es­15 ezer kötetet, de 1777-ben krónika következik n€^ gyűjtőkörétől. Szinte hi­bekövetkezett halála után az a törökökkel való 14do. évi betétien például, hogy a pé. értékes gyűjteményt elhanya- nagyváradi csatáról. E szöveg. cs; pinceproblémák egyik golták, rendszeres fejlesztését peT\ találkozhatunk a magyar kulcsa a gyűjtemény doku- mellőzték. A könyvtár „tete- irodalomban első Ízben a hu- meritumaiban keresendő, mes csorbulást szenvedett, szar szó használatával. melyet — olvashatjuk az _ _ . . JÓSGÖMB ÉS EGéfÉB ÉRDEKESSÉGEK 1822-ből származó leírásban — az alaptalan előítélet ejtett rajta. T. i. mintha minden eretnek toliból folyt munka Felcdy Gyula Kossuth-díjas grafikusművész gyűjteményes kiállítása nyílt a Mű­csarnokban. Tehát a felbecsülhetetlen értékű, kb. 33 ezer kötetet számláló Klimo-könyvtár a'nyaga nagyszerű kiegészí­tője az Egyetemi Könyvtár A Nyírkállóin kívül még állományának. Napjainkban bár’ a’ hitet távúiról sem érin- hét kódex van a könyvtár bir- is a kutatók rendelkezésére té,' veszedelmes volna; 'mely- tokában. A további könyv- áll, akik élnek is az alka- nek következtében ezek szin- an.yag igen sokrétű, korá- lommal. csaknem annyi kö- te halmonként az enycsztő na^ majd minden tudumány- tetet kölcsönöznek évente, lángok martalékjául jutottak, ágát felöleli. Igen terjedelmes mi.nt amennyi Pécs lakosainak úgy, hogy jelenleg a’ lelkes a teológiai és filozófiai _ tár- szama. Klimo által megszerzett mun- művek sora, de bőséges Mátraházi Zsuzsa kékből több mint 200 hiány­zik.” Mindhiába szóltak hát a Klimo által összeállított Hasz­nálati Szabályzat utasításai: „Kérd a könyvet, amelyet ol­vasni óhajtasz. Használd azt, cpfőrizd meg tisztán, ne ron­gáld.” S végül: „Fizetned nem kell. Gazdagabban távozz, tárj vissza gyakrabban.” A NYlRKÁLLÓI KÖDEX-PER Az áldatlan állapot akkor változott meg, amikor mint­egy 50 évvel Klimo halála után Szepesy Ignác került a pécsi püspöki székbe. Létre­hozta a Joglyceumot, s en- nek tartozékaként 1830-ban megépítette Piacsek József tervei » alapján a könyvtár je­lenlegi. klasszicista épületét. A tölgyfából* készüli, rokokó oromdíszítésü könyvállványok korszerűségét mutatja, hogy polcaik állíthatók. Ennek -kö­vetkeztében vált 1 könnyen megvalósíthatóvá, hogy egv- egv oolcon hasonló alakú és nagyságú könyvek legyenek. Szepesy a könyvek külsejének egyöntetűségére nagy* gondot lordílott, saját könyvkötője Ott áll, a szél széttárja a hajót, a kezében egy, az épít­kezés közben elhányódott cső, amibe homokot tölt, dü, dü, dü — dü, olyan meggyőző­déssel löki ki magából a han­gokat, hogy a nyála is ki­fröccsen közben, és szórja a csőből a homokot felém, aki a terasz betonján ülök, el­hagyva magamat a vasárnap ernyesztő levében , forgok, zsibbadtan, az egész heti reg­geltől estig tartó feszültség nyűgét levetve, gondolat és mozdulat nélkül lebegek be­lefeledkezve a zavartalanság e ritka pillanatába; odalenn a völgyben, szinte a lábam előtt az úton a ritkás vasár­napi forgalom kering, a bő­römbe már belevágódtak a beton apró egyenetlenségei, de arra sincs erőm, hogy va­lamit, párnát, pokrócot, mit tudom én, magam alá gyűr­jek, tűröm inkább az egyelő­re csak gyönge hullámokban jelentkező fájdalmat, s arra várok, bár tudom, hiába, hogy végül egyszer magától múlik el. A felém fröccsenő homok alig érezhető érintésé­re azonban fölkapom a fe­jemet. Pedig az előbb még kőműves volt, fordul meg bosszúsan a fejemben. Talán a vasárnapi kalandfilm, ami­től nem tudtam visszatartani, fordította így meg a törekvé­seit? Csak találgatni tudok, bizonyos semmiben nem le­hetek. Kipirult arccal éli be­le magát a szerepébe, és lő, és lő, és lő. Ingerült tekinte­tem találkozik a tekintetével, amiben az alig leplezett bűn­tudat kifejezés bújkál. Talán túlságosan is fölingerel, de Oláh János: A lövés nem tehetek róla: ahogyan talán ő se arról, amit tesz. — Hagyd abba! — mondom visszafojtott hangon. Hallja, de mintha nem hallaná. — Talán nem tudod, hogy nem szabad lövöldözni? Bántani más embert, miféle dolog ez! — Látszik az arcán, tudja, nem hagyom ennyiben. a szelídségem csak álarc, amit tüstént levetek, de bárhogy fél is, mert fél a következmé­nyektől, az látszik az arckife­jezésén, nem hagyja ennyi­ben, elszánta magát, és vég­sőkig feszíti a húrt. — Mit mondtam! — emelem föl a hangomat. Számíthattam vol­na rá, most mégis váratlanul ér, és a végsőkig bosszant, hogy ennek az újabb figyel­meztetésnek sincs semmi eredménye. — Nem érted? — És már kiabálok, pedig ez az, amitől olyan nagy erőfe­szítéssel óvtam magamat ed­dig. A hang idegen, és mégis az enyém, s ez a fölismerés a végsőkig elvadít. Látom, összerezzen. Pedig számított rá, most mégis mintha várat­lanul érné hangom durvasá­ga. — Nem lőttem — mondja, a leplezetlen hazugságtól se riadva vissza. Hát ennyire ellenem van? Megrémülök tőle. — Legalább ne tagadd le! „Láttam. Láttam, érted? — Ügy látszik, teljesen hiába magyaráztam el neki száz­Rzor; ezerszer; fingj? mlcr! nö tegye, értetlen tekintetén lá­tom, nem fogta föl magyará­zatom értelmét, ami talán a számára teljességgel felfogha­tatlan is. Nemrég még én se voltam ilyen, háborúsdit ját­szottam, madarakra vadász­tam, a fegyvert éppolyan eszköznek tekintettem, mint bármi mást. Egy idő óta azonban — úgy látszik öreg­szem, ez is másképp van, be­tegesen irtózom a gyilkolás­nak, az erőszaknak még csak a gondolatától is. — Gyere ide! — közelebb jön. de a puska a kezében, és rám fog­ja, miközben a pofontól félve sunyin behúzza a nyakát. Lá­tom az elszántság és a félelem keverékéből összeállt furcsa tekintet villanását; ahogy rám vetül, s le-lesiklik ró­lam. íVjost szívesen lelőne, ha tehetné. Pedig a fiam. Meg­bántottam? Dehát mivel? — Dobd el! — mondom. — Miért? — Sír és közben görcsösen markolja a csövet, ami még mindig rám, egye­nesen a mellemnek mered. — Csak — ordítom. Hirte­len az arca elé kapja a ke­zét, azt hitte ütök, hogy vé­dekezzen, és még mindig nem enged. Szinte hideg fej­jel, pedig nem ezt akartam, az ellenkező oldalról, hogy a vascsövet kikerüljem, lekeve­rek neki egy pofont. Még el se veszem a kezemet, látom, vékony, éles vércsík indul meg az orrától lefelé a szá­ja szögletéig. Most dobja el a puskát, ami csörömpölve esik le a terasz kövére, és gurul, egy ócska alumínium cső, egyenesen a lábam elé. Tízéves a Panocha-kvartett A Panocha-kvartett 1968 őszén mutatkozott be első íz­ben a nagyközönségnek. A fi­atal muzsikusokat azóta meg­ismerte a Prágai Tavasz ren­dezvénysorozat közönsége, a lengyel, a szovjet, a magyar, az NDK-beli hangverseny-lá­togatók, de tapsolt művésze­tüknek 15 amerikai állam és több kanadai nagyváros pub­likuma is. "E viszonylag rö­vid idő alatt 650 hangversenyt adtak az ifjú csehszlovák mű­vészek, akiknek műsorán fő­leg hazájuk zeneszerzőinek kiváló alkotásai szerepelnek. A cseh klasszikusok — Dvorák, Smetana — mellett a ma élő hazai művészek, így többek között Viktor Kalabis műveit ugyanúgy sikerre viszik, mint a bécsi nagy mesterekét: Haydn, Mozart, Beethoven re­mekeit. A vonósnégyes tagjai: Jiri Panocha (hegedű), Pavol Zej- fart (hegedű), Miroslav Seh- noutka (brácsa) és Jaroslav Kulhan (cselló). Életkoruk 27 és 29 év között van. A prágai zenekonzervatóriumban szerez­ték diplomájukat. Tanító- mesterük és ihletőjük dr. Josef Micka professzor. Ez évben újabb külföldi meghívásoknak tesznek ele­get: Portugáliába, az USA-ba, Kanadába, az NSZK-ba és Hollandiába látogatnak az év végén. Több lemezfelvételük is lesz, a rádió- és televíziós hangversenyekről nem is be­szélve. Hemingway-illusztráció Portré Botár Attila: Tótól tavakig érő Fáj ez a fekvés a levegőben —, csigolycrcsikordító. Aknával álmodom játékait, haját, virágbaborult testét, fölverő csöndjét. Gyermek ceruzarajza ilyen őrjöngó-pontos tétovázás, ilyen rákapás az elhúzódó végtelenre. Cemzarajz a vízen s megáll a fölkapott sirályszín a levegőben és fáj ez a fekvés, tótól tavakig érő fehértűz, akárha kendővel integetne viszontlátást, viszontszeretést viszonthalált — pedig csak egyetlen nyaram egyetlen napján ég az ég, Bezzeg János: * Szabálytalan szonett őszi háttérrel ahogy a hajnali fény hintái arcodon ahogy a csillagok hozzák a lázat útrakel bennem boldog alázat testedhez amíg elérek asszonyom * s merülök édes örvénylő kútba - bárha a tengert mások bérlik együtt c'sillaglunk akár az égig és világol melled holdja ezt q háborút csak ezt a ringatást tűzvésztől izzó fáradt hallgatást míg békésen szikrázik Európa — gesztenye-sortűz kivégző század ősz könnyezteti a fákat — míg álmunk az ébrenlét befonja A Brecht Színház külföldön A nagy hírű ..Berliner Ensemb­le”. a Brecht Színház a világ úgy­szólván valamennyi országában vendégszerepelt már A harminc évvel ezelőtt alakított neves szín­házi együttes a XX. század egyik legnagyobb drámaírója Bérlőid Brecht (1898—1956) vezetésével har­colt a modern német színjátszás megteremtéséért és ma Is alapító­ja szellemében él és dolgozik Az ő tolmácsolásukban lett világsiker az ötvenes évek óta sok Brechl- darab, mint például a „Kurázsi mama”, Helene Weigellel a címsze­repben, „A kaukázusi krétakör”, a „Koldusopera”, az „Állítsátok meg Arturo Uit”. A Berliner Ensemble ez év őszén olaszországi vendégjátékon veit részt. Műsorán — a milánói Kis Színházban — többek közölt a Puntilla úr és szolgája, Matti” szerepelt, a német irodalom egyik legjobb szatirikus vígjátéka, . a munkásnyúzó földcsúr karikatúrá­ja, amely annak idején — még Brecht vezetésével — az egvüKes első előadása volt. és a „Galilei élete” című. az értelmiség hivatá­sáról szóló Brecht-darab. NÓGRÁD — 1979. december 9., vasárnap 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents