Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

DIB-sportbizottsági ülés Idei tapasztalatok, jövő Nógrád megyében, Somos­kőújfalu sportegyesületé'nek klubhelyiségében tartotta meg soros ülését a mi'nap a Duna­kanyar Intéző Bizottság sport- bizottsága. Barna József elnök megnyitója után Répássy Lász­ló, a megyei TSH módszertani főelőadója számolt be az idei DIB-sportrendezvények ta­pasztalatairól Nógrádban. A Palóc Kupáért kiírt ké­zilabdatorna január végétől március 11-ig tartott, Salgó­tarján és Balassagyarmat sportcsarnoka volt a két hely­szín. Ebben az évben már olyan nagy volt az érdeklő­dés a torna iránt, hogy egyes csapátok jelentkezését vissza kellett utasítani. Végül is 6 női, 8 férfi és 6 ifjúsági férficsa­pat részvételével, sikeresen zajlottak le a kupaküzdelmek. A DIB kardvívó minősítő versenyre több Nógrád megyei és fővárosi egyesület negyven­nél nagyobb létszámú, II. és III. osztályú versenyzőt ne­vezett be. A jövőben tőr- és párbajtőrvívásban is lehetne hasonló versenyt szervezni. A júniusi, nemzetközi lab­darúgótorna, amelynek Ba­lassagyarmat volt a központ­ja. igen nagy érdeklődést vál­tott ki. Elismerés illeti érte a helyi rendezőket és minden közreműködőt a szálláshelyek személyzetétől kezdve a váro­si tanács elnökéig. Egyre népszerűbb az orszá­gos szövetség versenynaptárá­ban is helyet kapott Lebo at­létikai emlékverseny. Az idei nemzetközi viadalón, Balassa­gyarmaton 150 ifjúsági és ser­dülő atléta állt rajthoz, pati­nás, I. osztályú fővárosi egye­sületektől is. A DIB-természetbarátok há­romnapos táborozásán, Bán­kon mintegy 70 turista vett részi Komárom, Nógrád és Pest megyéből. Jól előkészített, vonzó programokkal színezett találkozó volt, erősítette a me­gyék turisztikai vezetőinek, természetjáróinak személyes kapcsolatait. Összességében javult a DIB- sportrendezvények színvona­la, növekedett szakmai érté­kük és tömegességük. A né­zőszám is tízezer fölé 'nőtt. De növekedtek a lebonyolítási költségek is. Egyes versenye­ken lehetett volna még több résztvevő. és a propoganda- munkában is előbbre kell lép­ni. Ajánlatos a versenyhely­színek térségét bővíteni, ki­terjeszteni például Romhány- ra, ahol az épülő sportcsar­nokban jövőre színvonalas röplabdacsatákat lehetne ren­dezni. A most „belépett” MHSZ-sportokkal tovább bő­vülhet a sportági „választék”. Túróczi Béla, a Pest megyei TSH elnöke is támogatta hoz­zászólásában a röplabdaverse­nyeket. Megfontolásra java­solta, hogy a labdarúgó-mér­kőzéseken ne II. osztályú csa­patok szerepeljenek-e az ed­digi megyeválogatottak he­lyett. Horváth Béla, a balas­sagyarmati VTSF elnöke el­mondta, hogy a városban ren­dezett DIB-sportversenyek nagyot lendítettek a helyi sportéleten. Ezért is vállal­koznak jövőre szintén hasonló eseményeknek otthont adni. A Nógrád és Komárom megyei MHSZ-szervek jelenlevő kép­viselői arról beszéltek, miként lehetne a honvédelmi sporto­kat bekapcsolni a DIB- versenj-sorozatba. Bár Túróczi elvtárs felhívta a figyelmet a takarékoskodásra, Szúnyog Tibor; a Nógrád megyei TSH elnöke javasolta, hogy a ver­senyeknek otthont adó taná­csokkal összefogva teremtsék meg a DIB sportszervei a ku­évi tervek paküzdelmek további bővíté­sét. Barna elvtárs is felhív­ta a figyelmet a túlzások el­kerülésére és a propaganda- münka javítására. A második napirendi pont a jövő évi munka terv megbe­szélése volt. Túróczi Béla el­mondta az 1980-ra tervezett ülések helyszínét és időpontját (legközelebb januárban ül össze a bizottság Érsekújvá­ron), majd felsorol fa. milyen témákkal kívánnak foglalkoz­ni a következő esztendőben. Ezek közt szerepel a sportági rendezvények arányos fel­osztása a megyék között, a propagandatevékenység fej­lesztése, a díjazás rendszere, az MHSZ-sportokkal bővült „re­pertoár” egyeztetése. Csónak- kikötők és -tárolók, kerékpár­kölcsönzők létesítését, kispá­lyák és tornapályák építését tervezik a három megyében. Készülnek a természetbarátok szervezett túralehetőségeinek bővítésére, autós és motoros parkolási lehetőségeik fejlesz­tésére, valamint a hét végi üdülőterületek sportterületei­nek növelésére, az adottsá­gok fokozására. A DIB-ver- senyek iránt érdeklődő közön­ség számára is lehetne tömeg­sportversenyeket szervezni. A tervek közt van még egy cél­lövölde építése Visegrádon és a Duna-kanyari csónakkikö­tők szemléje a duplájára bő­vült csónakparkkal kapcsolat­ban. Barna József röviden is­mertette a megyei sporthiva­talok következő ötéves fej­lesztési tervének néhány ada­tát és a DIB-versenyekkel. va­lamint a sportbizottsággal kap­csolatos újdonságokról be­szélt. Az ülés hangulatos ebéddel és klubdélutánnal ért véget. v. f. Sportélet a pásztói középiskolában Mérkőzés előtt Mindenképpen győzni kell Már a' szerdai edzőmérkő­zésre is foghíjasán állt ki az STC sok sérültje miatt. Köz­vetlenül a kezdőrúgás előtt Szűcs ismét olyan szerencsét­lenül nyúlt egy kapura lőtt labdába, hogy az elvitte a bal keze kisujját. A röntgen törést állapított meg, begipszelték a kapus kezét, és csak december 22-én veszik le róla a rögzí­tő kötést. Tehát az őszi sze­zonban már nem állhat csa­pata rendelkezésére. Szeptem­ber 5-i, hasonló sérülése után ez már kifejezetten perso­rozatnak számít. A régebbi sé­rültek mellett Varga comb- izomhúzódása és Juhász láb­fejre kapott rúgása miatt is kissé tartalékos lesz a csa­pat. Az Újpesten biztatóan be­mutatkozó középpályás a hé­SzőcsJános: ten már elkezdte a könnyű mozgást, de még nincs telje­sen felkészülve ismét az NB I- es szintű terhelésre, ezért a tartalékcsapatban játszik. Akárcsak Földi, aki szintén most kezd felépülni sérülésé­ből. Szijjártóra és Szpóra sé­rülésük mellett fegyelmi el­járás is vár, idén alighanem ők sem lépnek már pályára. Bemutatkozik viszont ma éle­te első NB I-es mérkőzésén Fábri János, akit Balassagyar­matról igazolt az STC nyáron, s aki ifjúsági válogatott is volt. A szerdai edzőmérkőzé­sen kitűnően játszott, alacsony termete ellenére két fejesgólt és két másikat szerzett. — Mindenképpen nyer­nünk kell a PMSC ellen, ezt a fiúk is tudják — mondta Farkas Szabolcs technikai ve­zető. — Ök is érzik a két pont fontosságát, elszántak is tehát. Jó a hangulat, még ér­ződik az újpesti siker hatá­sa. A várható összeállítás: Kun — Cséki, Kegye, Csíki, Kovács J. — Kiss, Valuch, Fábri — Bíró. Mohácsi, Berindán. A1 kispadon Hulitka, B. Kovács és Kajdi ül majd. További NB I-es mérkőzé­sek: DMVSC—Békéscsaba. Bp.‘ Honvéd—MTK-VM, Tatabá­nya— ZTE. Ü. Dózsa—Sz. MÁV Előre. PVSK—Dunaújváros, FTC—DVTK, Videoton—Vo­lán SC. Rába ETO—Vasas (ez utóbbit a tv is közvetíti 12.55 órától). Várkonyi Ferenc várok Legalább egy pontot Rájár a rúd a PMSC labda- i-úgóira, mert egymás után dőlnek ki a sorból a kulcsjá­tékosok. November elején a Rába ETO elleni mérkőzésen Pál a lábát törte, majd Kat- zirz dereka rándult meg a vá­logatót tkeret-edzésen. Később Nagy Imre szorult kórházi ápo­lásra, most pedig Lutz sérült meg, szalagszakadása van és idén már nem is játszhat. Mind a négy játékos a csapat erősségei közé tartozik, így ,aztán igencsak törheti a fe­jét Szőcs János vezető edző az összeállítást illetően. — Tudom, hogy az STC is nehéz helyzetben van, elle­nünk bizonyára javítani sze­retnének — mondotta az el­utazás előtt a vezető edző. — Az Újpest elleni, váratlanul sikeres pontszerzés, gondo­lom, önbizalmat adott a tar- jániaknak, ezért a szombati mérkőzésen még elszántabban játszanak majd. Nekünk is égetően szükségünk van a si­kerre, hiszen szeptember 22- én nyertünk utoljára. Ha Sal­gótarjánból vesztesként kell távoznunk, akkor a kieső zó­nába kerülünk. Remélem, csapatom mindent megtesz a siker érdekében, és legalább az egyik pontot megszerezzük. Ami az összeállításunkat il­leti, még néhány poszton kér­déses. Csak az utolsó pillanat­ban dől el, hogy a válogatott Katzirz vagy Bodnár lesz a kapus. Ugyancsak bizonyta­lan Lői'incz szereplése, a leg­utóbbi edzésen megsérült. Ha nem játszhat, akkor Kerekes lesz a helyettese. Valószínű­leg 4—4—2-es hadrendben lépünk pályára. A várható csapat: Bodnár vagy Katzirz — Tapaszt-, Torna, Schulteisz, Kincses — Dohány, Dárdai, Lőrincz vagy Kerekes, Varga — Kardos. Réti. Készenlétben áll Baumann és Brezniczky. Lázár Lajos I« „Összetettben Magyart is megelőzhetem!" Kovács Péter a tornász-világbajnokságról Erre újabb két évet kellett Bagyinszki Borbála, a pásztói gimnázium testnevelő tanára alacsony termetű, és csupa temperamentum. Ar­ról kérdeztem, milyen sport­élet van az iskola falai kö­zött? — Annak ellenére, hogy nincs megfelelő tornater­münk, ahol például gyűrűt, nyújtót is fölszerelhetnénk, és nyitott pályánk gondozá­sa, rendben tartása sem meg­oldott, véleményem szerint megfelelő bázisa a középis­kola a Pásztói SE-nek és a környékbeli falvak egyesüle­teinek — mondja a fiatal pe­dagógus. — Az ide járók 30 százaléka a PSE igazolt ver­senyzője. A megyei bajnok­ságban szereplő női kézilab­dacsapatban például nyolc lány játszik innen. A fiúk kevesen vannak, de így is előfordult, hogy 8—10 aktív labdarúgót adott a gimná­zium a megyei és járási baj­nokságokban szereplő, helyi csapatoknak. Emellett kosa­raslányaink rendszeresen jól helytállnak a középiskolai bajnokságokban. Akad aztán birkózó és atléta is a tanu­lóink között. De sokuknak hamar elmegy a kedvük a sportolástól. — Ennek mi az oka? — Nem minden szakosz­tályban foglalkoznak velük megfelelően. Előfordul, hogy kimennek a pályára érdek­lődni, körülnézni, mozogni, s az edző rájuk sem hederít. Lézengenek, lötyögnek, aztán szedik a sátorfájukat és nem­igen próbálkoznak legköze­lebb. De sokukban eleve van valamiféle szembenállás a sporttal, a rendszeres moz­gással. Azt tapasztaltam, hogy a gimnazista lányok közül nem egy kifejezetten bosszantó kényelmetlenségnek tartja, hogy magával kell „ci­pelnie” a tornafelszerelését, az órákon át kell öltöznie, utána zuhanyozni, megint át­öltözni. .. Ez a kellemetlen­ség valami középiskolás be­tegség, mert az általánosban még alig fékezhető a moz­gásigényük, örömmel labdáz­nak és futkároznak. Persze sokan már onnan is megfe­lelő alapok nélkül, elemi készségek és képességek hiá­nyában, edzetlenül kerülnek ide. De az is előfordult, hogy notórius felmentettből éltor­nász lett itt... — Ezek szerint Janus-arcú a gimnázium sportélete? ■ — Én azt hiszem, nem le­becsülendő, hogy az itt tanu­lók harmada igazolt verseny­ző, és kívülük sokan mások is rendszeresen sportolnak a maguk kedvére. Érdekes vi­szont, hogy a közös kirándu­lásoknak már nincs olyan vonzereje, mint régen. Nehéz egy ilyen diákköri rendez­vényt összehozni, mert aiig akad jelentkező. Se kerék­párral, se gyalog nem szíve­sen fárasztják magukat kö­zépiskolásaink. Még teiente, ha jó hó van, jönnének síel­ni sokszor ölvenen is, 'dé az iskolának csak (?) 15 pár sí­léce van. A szánkót már mintha gyerekesnek tartanák. Ugyanakkor a kevésbé fá­rasztó, játékosabb és mégis minden izmot mozgató aszta­litenisznek sok a híve ná­lunk. Öt asztalunk is van, amelyeken szinte minden szabad órában pattognak a labdák. , — Kik a legtehetségesebb sportolóik? SZOMBAT LABDARÚGÁS NB I. STC—Pécsi MSC, Sal­gótarján, Kohász-pálya, 13 óra, v.: Pádár. Tartalékcsa­pat: STC—Pécsi MSC. Salgó­tarján, Kohász-stadion, sa­lakpálya, 11 óra, v.: Ádám. RÖPLABDA SZÖVOSZ Kupa ’79 o*»zá- gos selejtezők, Salgótarján, sportcsarnok, 8 órától, PSZF, — A lányok közül a PSE- ben kézilabdázó Kaposi Dó­rát emelném ki, aki minden más sportágban is szívesen kipróbálja képességeit. A fiúik közt Scheili László (szintén kézilabdás), az egyik legna­gyobb ígéret, de megemlít­hetem Varga Tibort is, aki mellesleg az egyik legjobb tanuló. De én jobban örülök, ha a tömegsportrendezvé­nyeinken minél többen vesz­nek részt diákjaink. Renge­teg sportágban van házibaj­nokság nálunk. Ilyen a lövé­szet, a kispályás labdarúgás, a kézilabda, a torna, a ko­sárlabda, az asztalitenisz, az atlétika is. Úszásoktatásra sajnos, csak nyáron adódik lehetőség, de akkor szívesen kihasználják az itt tanuló diákok. Amíg azonban tart a tan­év, a hét végeken, a sport- délutánokon labdák pattogá­sától, a diáktársak biztatásá­tól hangos az iskola udvara. A napokban kapta meg a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola az Állami Ifjúsági Bizottságtól az ezzel kiérdemelt jutalmat: pénz­utalványt sportfelszerelések vásárlására. 211. sz. ISZI és Budapesti úti iskola tornaterme, 9 órától. VASÁRNAP LABDARÚGÁS NB II. Keleti csoport: Bgy. SE—Debrece'ni Kinizsi, B.- gyarmat, 13 óra, v.: Dorozs­mai L. Tartalékcsoport: Bgy. SE II.—Bp. Előre II.. B.-gyar- mat, nagyligeti sportpálya, 10.30 óra, v.: Gáspár. Országos ifjúsági és serdüúő- ba.'fiokság: STC—Olefin SC, S.-tarján, tóstrandi pálya, 11, illetve 12.30 óra. Petárdák nem robbantak, az újságok nem írtak róla öles cikkeket, núként a zengzetcs nyilatkozatokat sem az ő tel­jesítményével kapcsolatosan tették meg. Mindössze annyi történt, hogy Kovács Péter „szép csenaben” ezüstérmet nyert az idei tornász Európa- bajnokság szerenként! döntő, jébea, az egyik ieg.átványo- sabb szeren, a nyújtón. Májusban robbant be a nem­zetközi élvonalba, hogy az­után ugyanolyan észrevétle­nül, minden feltűnés nélkül folytassa azt a munkát, ame­lyet tíz évvel ezelőtt szülőhe­lyén, Heves nagyközségben el­kezdett. A budapesti torna- csarnok büféjében, két edzés között először az első lépések­ről kérdeztem a Dunaújvárosi i Kohász színeiben versenyző világbajnoki reménységet. — 1959. szeptemberé­ben születtem, tízéves ko­romban vettem részt először tornaedzésen — jöttek a jól- f és ült válaszok a 169 centis­re nőtt legénytől. — Akkor testnevelő tanárom, Tóth Gyu­la beszélt rá, hogy nagy moz­gásigényemet az általa irányí­tott edzéseken vezessem le. Igaz. kézenállni már akkor is Megyei I. osztályú bajnok­ság: St. Síküveggyár—Barna, Szécsény—Egyházasgerge, Ka- rancslapujtő—Romhány, Nagy- bátony—Pásztó, Kazár—2. sz. Volán. Szőnyi SE—Balassi SE, ÖMTE—Somoskőújfalu, St. Bá­nyagépgyár—Szurdokpüspöki, Vörös Csillag—Mátranovák. Kezdési idő 13, ifjúságiaknál 11 óra. RÖPLABDA ÄZÖVOSZ Kupa ’79 orszá­gos döntő, Salgótarján, sport­csarnok és PSZF tornaterme, 8 árától. tudtam, a szertornáról azon­ban fogalmam sem volt. Azért csak eiment, két évvel később peoig már a területi úttörő­ül impián sikerült győznöm. — Első edzőjétől tehát jó alapokat kapott... — Mindig is köszönettel em­lékezem meg róla, annak el­lenére, hogy egy idő után mu­száj volt eljönnöm otthonról. A tornászéi eket is kinőttem, a tucatnyi edzőpartner közül vé­gül már egyedül én marad­tam. A sorsom 1972 nyarán pecsételődött meg: ekkor egy központi edzőtáborban látott meg, s hívott magához jelen­legi klubedzőm, Papp Zoltán Dunaújvárosba. 1973 óta ná­la lakom, úgy kezel, akár a saját fia lennék. — Dunaújvárosban minő­ségi körülmények fogadták, ez további lendületet adott fejlődésének. — 1973-ban kezdtem meg ott középiskolai tanulmányai­mat egy testnevelés tagozatos osztály tanulójaként. Már az iskola is jobban tetszett, mint az otthoni, ahol alsósként a ze­nei tagozatra kellett járnom. Szóval 1975-ben az országos if­júsági bajnokágon is első let­tem azután, hogy 1974-ben már bemutatkozhattam az if­júsági válogatottban. Bulgá­riában. Újabb két év elteltével pedig nemzetközi sikerben is részem lehetett: a lengyelor­szági Zabrzeben megrende­zett IBV-n enyém lett a ló­lengés aranyérme. Kovács Péter lólengésben el­ért sikere azért lehetett meg­lepő, mert ő maga úgy nyi­latkozott, miszerint nem tart­ja jó „lovasnak” önmagát. Az aranyérem ténye persze ettől még tény marad, mint ahogy azt is feljegyezték a króniká­sok, hogy szintén 1977-ben Kovács Péter a felnőtt Euró­ba-bajnokságon is lehetőséget kapott, összetettben 18. lett, akkor azonban még egyetlen szeren sem került a fináléba. varnia. — Esseni sikeremben nagy része volt a tavalyi, strass- bourgi VB-nek, ahol rengeteget tanultam Azután bejött az idén januártól gyakorolt új figurám, amely (dupla szaltó át a vas fölött és visszafogás a vasra, majd ebből folytatva óriás körrel) megtette a hatá. sát. A májusi EB-ig megcsi­náltam vagy kétszázszor: ez í idő tájt pedig már a 8—900-ika kísérletnél tartok. A 62—63 kilós versenysú­lyú tornász szerencsés al­kat, az utóbbi egy évben jó­szerivel még kisebb sérülése sem volt. Bízik benne, hogy ez így lesz a továbbiakban is. s nyugodtan tervezget a decem­ber á-án, a texasi Fort Worth- ban kezdődő felnőtt tornász VB-vel kapcsolatban is. — Huszonkilencedik válo­gatottságom lesz a világbajno­ki szereplés — válaszolja jó statisztikusként, pedig nem rrjatematikus, hanem bip’ó- gia-—testnevelés szakos tanár szeretne lenni! —, s alig húsz­éves koromra eljutottam odá­ig. hogy a magyar csapatban már nem én leszek a legfia­talabb. Ez azt is jelenti, hogy nagyobb a felelősségem a csa­patta] szemben is, meg az egyéni eredményemet illetően is. összetettben elképzelhető­nek tartom, hogy Magyar Zol­tánt is megelőzhetem, a sze* renkéntiben pedig ott szeret­nék lenni a nyújtó döntőjé­ben. Az más lapra tartozik, hogy a legjobban a korlátot szeretem... Kovács Péter azt is hozzá­fűzte, hogy a szovjetek és a japánok mellé felzárkóztak az amerikaiak, akiket ezúttal a hazai pálya előnye is segíteni fog. A magyaroktól azt várja, hogy a kínaiakkal és az NDK-beliekkel vívandó hely­osztón becsülettel helytállja­nak. Jocha Károly NÓGRÁD — 1979. december 1„ szombat 7 Hét végi sportműsor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents