Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-07 / 286. szám
Településfejlesztés társadalmi munkában Nvitntt kapugat dönget a Hazafias nyilOIT Népfront Országos Tanácsa, amikor felhívja az ország lakosságát, tana- csait és társadalmi szerveit, Hogy indítsanak településfejlesztési társadalmi munkamozgalmat az ország városaiban és községeiben. Maga a népfront is érzi ezt, nem véletlen, hogy a szeptember 2-án keltezett felhívás már utal a lakosság korábbi felajánlásaira, amelyekkel hozzá kívánnak járulni lakóhelyük fejlesztéséhez, csatlakozva a XII. kongresszus és a hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozó munka, versenyhez. Nálunk már hagyománya van a település, fejlesztési társadalmi 'munkamozgalomnak. Évek hosszú során át száz- és százezrek segítették önkéntesen és díjazás nélkül a településfejlesztési terveidben szereplő közérdekű célok megvalósítását, járultak hozzá a lakosság életkörülményeinek, ellátottságának Javításához, a környezet védelméhez. A bölcsődék, óvodák, iskolák, napközi otthonok, játszóterek és sportpályák építése és fenn. tartása, a járda-, út", vízvezeték- és csatornaépítés, a fásítás, a parkosítás, öregek napközi otthonának létesítése és támogatása nem tartozik a rendhagyó események közé. Még az önmagában nem túl szívderítő, úgynevezett „lesz agitációnak” is a legrokonszenvesebb formája, amikor a különböző települések lakóinak, szocialista brigádoknak a felajánlásairól érkeznek hírek, mert valameny. jiyien megszoktuk, hogy az ilyen természetű vállalások rendre tel jesülnek is. Igen, kétségtelenül átment a köztudatba, milyen nagy segítséget nyújthat a társadalmi munka a települések fejlesztésében, egész előrehaladásunkban, az arányok első hallásra mégis sokakat érthetően meghökkentenek. Mert a statisztika azt mutatja, hogy a társadalmi münkában megtestesült érték országosan is meghaladja a tanácsi fejlesztési alapok 10 százalékát, például Baranya megyében 28,5 százalékkal növelte a lakóhelyek fejlesztésére fordítható összeget és létezik olyan település is, ahöl a fejlesztések 80 százaléka társadalmi munkából származik. Az abszolút számok is megérdemlik a figyelmet. A társadalmi munka értéke országosan 1976-ban 2,6 milliárd forint, 1977-ben 3.2 milliárd, tavaly már 3,8 milliárd forint volt, t> az idén ennél is jóval többre számíthatunk. Joggal bízhatunk tehát abban, hogy a településfejlesztést szolgáló társadalmi münkának a negyedik ötéves tervben teljesített 7,4 milliárd forintos értéke a most folyó ötéves tervben megduplázódik. Aki szeret olvasni a sorok között, az eddigiekre támaszkodva több fontos kérdést fogalmazhatott meg magának. Beszéljünk ezekről nyíltan, amiként nagyon őszintén vitatkoztak ugyanezekről á kérdésekről a közelmúltban a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a Miniszterta'nács Tanácsi Hivatalának közös ankétjén is. Az egyik ilyen, nem is teljesen indokolatlan aggály, hogy meddig fokozható még a társadalmi munka. Jelenlegi gazdasági helyzetünk, amelyre mostanában más alkalmas érv híján könnyen hivatkozhatunk, ebben az esetben is kínálja magát. Hiszen, ha településeink egy része — jelentős része — csak a saját szűkös bevételi forrásaira van utalva, s ugyanezeken a településeken a lakosság jogos igényei várnak kielégítésre, nem sok szó férhet a válasz igazságához; ha azt akarjuk, hogy legyen, csinálni kell, vagyis tovább kell növel'ni a társadalmi munka részarányát, mert nincs más választásunk. Szerencsére e kényszer szülte érvnél azért többet is tudunk mondani. Már a mai gyakorlat is igazolja, hogy a településfejlesztés társadalmi segítésében, az új létesítmények építése mellett, mind nagyobb szerephez jutnak a karbantartó, fenntartó jellegű münkák, s a jövőben — elsősorban a városokban — e területeken, sőt, még a lakóház-fenntarta- soknál is fokozódhat a társadalmi közreműködés. S a szakemberek szerint a település- fejlesztési társadalmi munkában még jó néhány más területen is jelentős kihasználatlan tartalékokkal rendelkezünk. Csak egy jellegzetes példát erre: Ha a már elvégzett társadalmi munkát mindenütt pontosan tartanák nyilván és számólnák el, az derülne ki, hogy országosan 10—15 százalékkal nagyobb értéket hozunk létre jelehleg is, mint amennyiről a hiányos adatok tanúskodnak. Könnyű belátni, hogy a teljesítményt híven tükröző, pontos nyilvántartás tovább növelné a részvételi kedvet és ezen keresztül a produktumok értékét is. A másik, teljesén kézenfekvő észrevétel, hogy miképpen adódhatnak annyira nagy különbségek a társadalmi munka részarányát tekintve település és település között? (Az egy lakosra jutó társadalmi munka tavaly a megyékben 437 forint. Budapesten 36 forint volt, és hasonló aránytalanságok mutatkoznak, ha egy-egy megyeszékhelyet a kisebb községekkel vetünk össze.) Ismert, hogy a fejlesztések finanszírozásának jelenlegi gyakorlata a központi támogatás elosztásakor a nagyobb településeket, a nagyvárosokat részesíti előnyben. E megoldás mellett szól a pénzeszközök hatékonyabb felhasználása, ellene viszont az az egyáltalán nem kívánatos következmény, hogy ilyen módon a települések közötti aránytalanságok tovább növekszenek. A lakosság mindenesetre érzékeli ezt a különös gyakorlatot és a társadalmi munkakedv — fordított arányban — ehhez igazodik. Egyszerűbben szólva, az adatok azt mutatják, hogy azokon a településeken a legkisebb a társadalmi munka részaránya, ahol a legnagyobb a központi támogatás. E helyzeten mielőbb változtatni közös érdek, ezt kívánja településeink arányos fejlesztése és a társadalom igazságérzete egyaránt. A_i csak ráadásnak tekinthetjük, hogy ennek révén tovább nő Nógrádban Is a lakosság aktivitása, a településfejlesztést szolgáló társadalmi munkában való részvétele. K. T. Magyar expedíciósievél ' Részben magyar vonatkozó- Iák közé ékelődött, és minden edény elpusztult, de minden sú lelettel, egy több mint 100 mentési kísérlet hiábavalónak egyebet megkimélt az idő, éves levéílei gyarapodott a bizonyult, a legénység csóna- üzenetbe, a narancsunk leningrádi sarkkutató-múze- kon, majd a szigetcsoporthoz többek közt ezt írja A hafó um kollekciója. A levelet az érve, gyalogszerrel vágott ne- irányuló tón 1872—74-es osztrák—magyar ki az útnak. Kiszaoaauasara irányuló minészak-sarld expedíció osztrák Az expedíció parancsnoka z0" ^ wényséí parancsnoka, Kari Woyp^ch. M.M. ® rom" csónakba .sálit iffy «! Irt,. As expedíció m.ey.r g^an, a izovj,! t.n.Etajö. fi ™í‘" *. >“«1 tagja Kepes Gyula orvos volt. zási minisztérium vízrajzi megemlíti meg, hogy április Érdekes a levél története, vállalatának egyik munkatár- ÄX * JSJf Miután az expedíció „Tege- sa. A gót betűkkel írott, perga- bj há Q t ■ szintén betea thoff admirális” (osztrák ten- menbe és fóliába csomagolt le- 01 lldrom tagJa szinten beteg, gernagy Volt) nevű hajója az velet az expedíció tagjai fából A sarkkutató-expedíció tagakkor még ismeretlen Ferenc készült tolltartóba, majd por- jait az északi tengerpart hajó- József-föld közelében jégtáb- celán edénybe helyezték. Az sai mentették meg. Párttaggá nevelés a KISZ-ben Hogyan segít az ifjúsági mozgalom? Vessünk egy pillantást a sta- nénk adni, akik képesek lesz- gá neveléssel, a kampányszetisztikai ^adatokra; 1975 janu- nek a helytállásra. árjától ez év elsejéig mintegy 1700 KISZ-fiatal lépett be a — Mennyire veszik figyelembe a rétegek sajátosságarűség pedig nem engedhető meg. Jobbítandó lehet több helyütt a párt- és a KISZMagyar Szocialista Munkás- it, és a kort tekintve milye. alapszervezet közötti együttpártba, s a felvetteknek csaknem 95 százaléka a helyi nek a megoszlások? — Munkánk lényeges eleműködés, az egymásra figyelés, a szoros együttműködés. ifjúsági szervezet ajánlását me hogy a rétegek sajátos- Gondjaink vannak az éi telkapta „útravalóul”. Ám nem- ” t'r't '- .. ságai kellőképpen Ts^ek fiatalok egy részével csak ez az adat illusztrálja a latba a párttaggá nevelésben. peldau'. az KISZ párttaggá nevelését, ha- Érdekes jelenség, hogy a párt nem erről igazán az a min- iránti érdeklődés a fiatal szakkal, ugyanis KÍSZ-szervezetedennapos tevékenység, törődés munkások és- betanított női ink nem tudnak mindig megmunkások között általában feeloen foglalkozni e fiataad hű képet, melyet sok helyütt végeznek. E munka me18—20 év közötti korban a lókkal. Ennek részben az az gyei KISZ-es tapasztalatairól legintenzívebb, míg a segéd- oka’ hogy nem ismerik a fia- a-j .... -- -- talok egyetemi „előéletét’, emiváltottunk szót Juhász And_ munkásoknál ez 25—30 éves rassal, a KISZ Nográd me- korra tehető, az értelmiségi att csökken azok kezdeménye- gyei bizottságának titkárával, fiataloknál pedig tulajdonkép- z°készsége, s elhúzódik a tag- Előbb a KISZ-szerveze- pen nincs ennyire korhoz köt- vételi folyamat, tek párttagajánlást segítő irá- ve gok tényező szerepet játsz- munká járói hat ebben, kezdve a családul KISZ Nógrád megyei bizottsága nemrégiben tár. gyalta a párttaggá nevelés ta- — A KISZ-munka irányító- szén a helyi mozgalmi szer- _és* “L e}1X°Vft^e nyító-ellenőrző szóljunk. Hogyan történik ez? alapítási nehézségektől egésának legfontosabb láncsze- vezeti munka milyenségéig, me az éves akcióprogram, ugyanis a különböző szintű szervezetek ebben fogalmazzák meg effajta teendőiket. Megjegyzem, hogy a párttagjelöltek kiválasztásában a KISZ- és a pártalapszerveze— Nem marad ki a személyes példamutatás sem . . . — Nem maradhat ki ző időszakra feladatokat ha. tározott meg. Melyek ezek? — Szeretnénk, ha a KISZszervezetek növelnék kezdesz ményezésüket, politikai felesem, természetesen. És ha már lősségüket és még nagyobb fifölvetette, hadd fűzzem hozzá, gyeimet szentelnének e leg- hogy különösen a KISZ-veze- fontosabb tevékenységnek, kü- .-a ■» e“* 7 tők példamutatása jelent so- lönösen a rétegek sajátossátek között föltétlenül szoros es Könnyebb, hatásosabb és gainak figyelembevételét folyamatos együttmuko esne eredményesebb a párttaggá szorgalmazzuk mind a KISZnevelési munka ott, ahol egy mind a párttagfelvételben. kell lenni. Általában már társadalmilag-politikailag érett.. „TO_ . , ___ _ *-_______________ f iatalok kerülnek a nevelési }e*kes; KISZ-titkar, párttag Voltaképpen feladattervünk tervbe s számukra bőven ki- lranyitja a mozgalmi életet, nálkozik lehetőség a képessé- — Milyen gondok, hiányos- gek, az emberi magatartások súgok merülnek föl e munka és a különböző készségek bi- során? zonyítására. Tulajdonképpen A jórészt pozitív tapasz- mat. Azt kérjük a megye ifolyan próbaidőszak ez, mely- tálatok melett akadnak or- júkommunistáitól, hogy e for- nek során kiderül mennyire v°slásra váró gondok is. Rit- ’ 1 * * - . . alkalmas az illető a párttag- kan> de előfordult, hogy nem a politikái súlyának megfe- meg. lelöen foglalkoztak a párttagnem fogalmaz meg új alapelveket, feltáratlan lehetőségeket, hiszen ismert és jól bevált az eddigi nevelési folyamai kereteket megfelelő és méltó tartalommal töltsék sagra. — A kiválasztásbani és a felkészítésben, vagyis a nevelésben nagy szerep jut a KISZ-szervezeteknek: kit, hogyan és milyen feladatokkal bíznak meg, illetve menynyire követekezetes a szá. monkérés, az ellenőrzés? — Egyre növekszik a párt • és annak tagsága iránti érdeklődés, tehát megvannak a lehetőségeink a legjobbak kiválasztására, figyelemmel kísérésére. Milyen feltételek mellett? Nos, az ifjúsági mozgalom szervezeti életében erre is bőven vannak módok, például a különféle vitakörökben, politikai képzési formákban való részvétel, a helyi szervezet mozgalmi életének alakulásába történő bevonás és még sorolhatnám hosszasan a különféle kezdeményezéseket, akciókat, a kialakult formákat. Azt várjuk a belépni szándékozóktól, hogy példamutató legyen a magatartásuk a munkában és a magánéletben,, aktívan vegyék ki részüket a közéleti teendőkből és jól ismerjék a párt programját, szervezeti szabályzatát, annak szellemét. Félreértés ne. essék, nem úgynevezett kész párttagokat akarunk mi nevelni, hanem a tagságra érdemes, a párt soraira méltó fiatalokat szeretT. L. A SALGÖ I. beruházási program keretében, mintegy 45 millió forint költséggel új segédüzemet építenek a salgótarjáni öblösüveggyárban. Az előregyártott rlem-kből készülő építményben kap helyet a faipari részleg, a dobozüzem és több »aktár. Az épület fejrészében szociális blokkot alakítanak ki. A kivitelezési munkálatokat — az IPARTERV tervei »lapján — a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat végzi. (báb-) Az adminisztráció stoptáblái Megfőzik a kávét, kiöntik a látjuk, hiába jönnek a gépek, kávét, elmossák a csészét... A azért az emberek maradnak, hetvenes évek elején —, de Persze, valakinek irányítani még napjainkban is —, fel- kell az automatákat Is. nyugkorbácsolta a kedélyeket az fázhatja a kevésbé szkepti- adminisztrációban dolgozók kus lelkületű honpolgár. Nyíl- munkaidejének kitöltése. Mert vánvaló, szükség van kezelő- egyeseknek csak az a felada- személyzetre. De mekkora tűk, hogy a presszós kisasz- személyzetre? szony teendőit lássák el. Ez Nemcsak a gépesítésnek, pedig tűrhetetlen. hanem a gépek és az admiÁltalában a munkaerő- nisztráció több menetes küz- utánpótlás csökkent, nagyon delmének is tanúi lehetünk, sok helyen hiányoznak a szór- Vásárolunk világszínvonalú gos kezek, ugyanakkor számos számítógépeket, irodagépeket, területen felduzzadt az admi- de kihasználásukban elmara- nisztráció — feleslegesen, dunk a világszínvonaltól. Még Ezért született három évvel a szervezéssel foglalkozó ha- ezelőtt az ismert rendelet, zai szakemberek is a hagyo- Minden vállalatnak ki kellett mányos adminisztráció bűvö- tennie a stoptáblát az újon- létében élnek. Külföldi kollé- nan jelentkező adminisztratív gáik közel sem tisztelik eny- munkaerő elé. Sőt, leépíté- nyíre az adminisztrációt, és sek, átcsoportosítások, egyszó- ezért merészebben mutatnak val, szigorú önvizsgálatok kö- rá egy-két íróasztalra, hogy feleslegesek. A hivataloknál, intézményeknél megjelenő ügyfélt vetkeztek. Minden vállalatnak érdeke, hogy jó szakemberei legyenek. ____ __ ____ A zokat jól meg is kell fizet- leginkább az érdekli, ha ván nie! A vezetők így gondol- gép, és hozzá szép számú szekodtak: ha több alacsony bé- mélyzet is, dolgát mielőbb el- rű munkavállalót alkalmaz- intézzék. Ha nem ez történik, nak. akkor jobban meg lehet bosszankodik. Mióta a taka- fizetni a képzettebb dolgozó- rékpénztárak országosan átkát, több jut nekik a béralap- tértek az átutalási betétszám Uál fi- r-t-Zi ból. Szükségük volt tehát a „bérmanökenekre”. Hogy Magyarországon a hetvenes évek elejére felduzzadt az admilák számítógépes feldolgozására, az ügyfelek többet panaszltodnak, mint korábban. . a • • - . . , A korábbi hagyományos ügynisztracio, annak_ részben ez kezeléshez képest később tuda pénzügyi manőver volt az ják meg. mennyi pénzük maoka' Racionálisabb munkaerő- radt meg a múlt hónapról. Ké- gazdalkodassal sokat lehetne söbb kapják meg az elszámojavítani a jelenlegi helyzeten. Napjainkban is növekszik az adminisztráció, , ez a burján lást, mint régen, pedig szeretnék hamarabb tisztázni, mennyit kell befizetniük a zás világjelenség. intézmé- bankba, hogy a következő ha- nyek, irodák születnek, új fel- vi számlákat kiegyenlítsék, adatok megoldására. Mind- Felvetődik a kérdés: a gépek- egyik kitermeli a maga admi- kel van a baj? Aligha, de any- a —iá- '• ny. biztos: az adminisztráció nisztrációját. A futurológusok szerint a harmadik szektor szolgáltatás, hamarosan fölzárkózik az ipar mellé, és r> a akadozik, nincs összehangolva a gépesítéssel. Egyszeri intézkedéssel nem legalább olyan aranyu lesz itt lehet e?y életre rendezni a2 is a nem termelők szama, adminisztráció eevszerűsítAsémint a termelőké. Megszoktuk a gépeket. Senki sem csodálkozik, ha a híradminisztráció egyszerűsítésének ügyét. Minden intézményben, üzemben a vezetőknek kellene tisztában lenniük közléstől az ipar legkülönbö- azzal, hogy valóban kihaszmál- zőbb és speciális területéig az ják-e a racionalizálás lehetőokos automaták elfoglalják az ségét, hogy tovább csökkenjen ember helyét, s kiszorítják az aránytalanság a termelés-1 a Í-A A — 1 — 1 - - -.A’ * őket az íróasztalok mögül. A nagyszerű eredmények fölötti ellágyülásunk azonban hamar méltatlankodásba csap át, ha és az adminisztráció munkaerő-létszáma között. Halász Miklós NÓGRÁD - 1979. december 7, péntek
