Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-31 / 305. szám

Felnőttoktatásunk jelene és jövője Beszélgetés Hanga Mária oktatási miniszterhelyettessel '„Jobb lenne, ha mindenki a gyerekkorában tanulna, de ha akkor nem sikerült, hát pótolja felnőtt fejjel". t Tömegeket érint' és érdekei értelmileg alkalmas. Jobb len­nél unk a felnőttoktatás.' Az ne, ha mindéntki a gyerekko- áitalános iskolát'1955-ben több rában tanulna, de ha akikor nem sikerült, hát pótolja fel­nőtt fejjel. — Általános társadalmi érdek tehát, hogy minden­ki birtokában legyen az alapműveltségnek. De ér­deke-e a tanulás az egyes embernek, annak, aki nem szeret, sose szeretett tanul­ni? Műveletlenségén kívül, aminek terhét nem érzi, van-e valami kára, hátrány­ba kerül-e a munkában, a pénzkeresetben? mint tízezren, 1965-ben né­hány fő híján harmincezren, 1975-ben 29 523-art fejezték be ebben a formában. Ugyanezek­ben az években érettségi bi­zonyítványt közel hatezer, majd huszonnégyezer, illetve 25 554 felnőtt szerzett ilyen módon. Felsőfokú diplomát az 1955. évi hétszázhetvenhá- rommal szemben 1975-ben 10 714 felnőtt kapott esti ta­gozaton. Dr. Hanga Mária ok­tatási miniszterhelyettest kér­tük meg, adjon tájékoztatást felnőttoktatásunk jelenlegi helyzetéről: — Hogyan alakult a fel­nőtt tanulók száma az utób­bi években, van-e még ér­deklődés az esti, a munka melletti tanulás iránt? — A felsőfokú képzésnek változatlanul nagy a vonzere­je, évek óta mintegy negyveri- ezrén tanulnak a főiskolák és az egyetemek esti és levelező tagozatain. A középiskolákban 170 ezren, ugyanannyian, mint a nappali tagozatokon. A mun­kaerőhelyzetet is tekintetbe . véve csak örülhetünk, hogy ennyien vállalkoznak a mun­ka utáni tanulásra. A dolgozók általános isko­láival azonban gondjaink van­nak. Ide tavaly 31 659-en jár­tak. De hazánkban pillanat­nyilag csaknem másfél millió negyvenévesnél fiatalabb munkavállalónak bines meg a nyolc általános iskolai vég­zettsége. Ebbe nem nyugodha­tunk bele, ezen változtatni kell. — Szükség van-e rá, hogy ezek az emberek tanulja­nak? Hiszen, ha akartak volna, járhattak volna isko­lába az utóbbi harminc év­ben. Egyáltalán, kéll-e, va­lóságos társadalmi igénye­ket elégít-e ki a felnőttok­tatás? — Az a másfél millió em­ber többségében tanítható, ké­pezhető. Nem alkalmatlansága, hanem körülményei folytán maradtak ki az iskolából. Rossz helyzete miatt, ami nem anyagi nyomorúságot jelent, hanem szellemi igénytelensé­get, műveletlen, felelőtlen szü- keltek a tanulásban, illetve lök nemtörődömségét, vagy ép- a tanulás szervezésében mind pen kapzsiságát: minél előbb az iskolázatlanok, mind a vál- pénzkeresőt akartak csinálni a lalatok. De ez a jövő nincs gyerekükből. Most mondjunk olyan messze. Az érdek tehát le róluk abban a tudatban, valóságos. Csak nem minden­ki látja világosan, nem be­szélünk eleget róla. Ám, tudunk már olyan gyárról, amely nem alkalmaz senkit általános iskolai vég­tanulókkal egyetértésben a vállalatok is azt szorgalmaz­zák, hogy minden jelentkező ilyen rövidebb tanfolyamra kerüljön. így hamarabb túl­esnek rajta a tanulók is, az üzem is. Javul a statisztika. Ide irányítják azokat is, akik nem képesek megbirkózni en­nek a tanulási formának a követelményeivel, s ide isko­lázzák be a fiatalokat is, akik frissen felmentve, kimarad­tak a nappali tagozatról, s még dolgozóként is, tanköte­lesen, ifjúsági osztályban, te­hát azonos életkorúak között lenne a helyük. Ifjúsági osz­tályt azonban nagyon kevés helyen szerveznek a dolgozó fiatalok számára. Rövid a válasz: nem. Köz- A rövidebb tanfolyamon a tudomású, hogy — iparunk megoldhatatlan feladatokkal jelenlegi gépesítettségi szín­vonala folytán — segédmun­kásban van a legnagyobb hi­ány. És köztudomású az is, hogy a segédmunkások nem keresnek rosszul. Nem egy fiatal pedagógus elmondta már, hogy bukott, kimaradt, vagy elégségessel végzett volt tanítványa, 15—16 éves fiú, elébe állt és dicsekedett; ugynannyit, vagy esetleg töb­bet keres két évvel tanulmá­nyai abbahagyása után — ra­kodóként, anyagmozgatóként —, mint volt osztályfőnöke, a 25—26 éves tanár. De a 25 —30 éve dolgozó szakmunká­sok és az ugyanannyi ideje dolgozó iskolázatlan, szakkép­zetlenek keresetének összeha­sonlítása sem ösztönöz tanu­lásra. A gyárak, az üzemek sem érdekeltek benne pilla­natnyilag, hogy alkalmazotta­ikat iskolába járásra buzdít­sák, s hogy ezért még áldo­zatokat is vállal járták. Egy­szerűért nincsenek ráutalva, a technika még nem követeli meg. Jól tudnak használni teljesen képzetlen embereket is egész sor munkakörben, néhány órás betanítás után. Ha emberség és szocialista őket, ugyan miért törődnének ?u’asi készségét. Hogy ezt el­érhessek, ahhoz viszont a pe­szembenálló pedagógusok be­érik gyenge eredményekkel is, olykor megszegve a rend­tartást, mellőzve a vizsgakö­vetelményeket. Van tehát igazság abban, amit a „bizo- nyííványgyártásról” beszélnek, de ezen sürgősen változtatni kell. — Mit lehetne tenni el­lene? V , — Az általános és a szak- felügyeletnek kellene több időt és figyelmet fordítania a felnőttoktatás ellenőrzésére. Az idei tanév előkészítésekor felhívtuk rá a megyei műve­lődési osztályok figyelmét, tö­rődjenek jobban a dolgozók általános iskoláival. A legtöbbet, persze a lel­kiismeretes és hozzáértő pe­dagógusok tehetik a felnőtt- oktatásban is, mint minde­nütt a tanításban és a neve­lésben. Az emberi hangnem, a megértő és tapintatos bá­násmód eloszlatja a tudatlan­ság miatti szégyent, a gátlá­sokat, amelyekkel a felnőtt tanítványok oly gyakran küz­denek és fölkeltheti bennük az igazi tudásvágyat, a ta­segédmunkásaik sával ? iskoláztatá­dagógusoknak is maximális támogatást kellene kapniuk a A technikai fejlődés idővel közművelődésért felelős hiva- megköveteli majd a szakma- talos és társadalmi szervektől ilag és általánosan is kép- egyaránt. zett, a ' mainál jóval tanul­tabb művelt munkaerő tö­meges jelenlétét a termelés­ben. A jövőt tekintve érde­Csontos Magda Nagy erőfeszítések, nagy lehetőségek éve W ' Uj múzeum Salgótarjánban Az új évtized első eszten­deje a nagy erőfeszítések és a nagy lehetőségek éve lesz a megyei müzeológiában. Egész szellemi életünknek is ünnepi éve lesz 1980., az őszi múzeumi és műemléki hónapban ekkor nyílik meg az új Salgótarjáni Munkás- mozgalmi Múzeum- Az új intézmény jelentőségét orszá­gosan is értékelik, ezt jelzi — többi között — az, hogy az 1980-as múzeumi és mű­emléki hónap országos meg­nyitóját terv szerint Salgó­nekelőtt a munkásságra és áz ifjúságra figyelve —, a leg­fontosabb teendők az új mú­zeum átadásához kapcsolód­nak. Szóljunk ezúttal most ezekről, a teljesség igénye nélkül. Ez a munka a múzeumi tevékenység valamennyi te­rületére kiterjed. Ezért ezen öblösüveggyár segítségével magyar üvegművészeti kiállí­tást nyitnak. Továbbá meg­rendezik a nógrádi képzőmű­vészek kiállítását, amelyet je­lenleg Szécsényben láthatnak az érdeklődők. Ennek anya­gát azonban tovább bővítik erre az alkalomra. Külön gondot fordítanak az teendők nagy helyet kaptak eddig is eredményes múzeumi az 1980-as munkatervben is- Mindenekelőtt, el kel] . készí­teni az új állandó kiállítás tudományos forgatókönyvét. A tématen'et tudományos tarjánban rendezik meg, szempontokat figyelembe vé­mintegy ily módon is ráterel' ve a figyelmet a nógrádi megyeszékhely új intézmé­nyére. Nagy utat jártunk be ed­dig. 1979-ben volt húszéves ez a salgótarjáni intézmény, amely a két évtized alatt a munkásmozgalmi, forradal­mi hagyományokban gazdag város és környéke mozgalmi emlékeinek, a munkásélet­mód megannyi dokumentu­mának méltó őrizőjévé, gon­dos ápolójává és terjesztőjé­vé vált. Sokan emlékezhetnek még a kezdetekre. A múzeum a mai csillagház helyén állá hajdani Jankovich-kúriában kezdte meg működését, kez­detleges körülmények között. Az új múzeumépület éppen a szemközti oldalon, az egyko­ri Régiposta utaca volt déli bejáratának tájékán magaso­dik- Hosszú időre korszerű otthona lesz a munkásmoz­galmi múzeumnak, összesen négy kiállítóhelyiséget fog­lal magában, 1200 négyzet- méter alapterülettel, ez az összterületnek több . mint egyharmadát jelenti. Egyik helyiségében (110 négyzet- méter) nyílik a kisgaléria, időszaki kiállítások otthona. Ennyit — ezúttal csupán utalásképpen —, az új mú­zeum adta nagy lehetőségek­ről. Természetesen, nagy erő­feszítések is szükségesek ah­hoz, hogy a majdan megnyí­ló, új állandó és időszaki ki­állítások mind tartalmuk­ban, mondanivalójukban, mind pedig megjelenési for­májukban méltóak legyenek a korszerű múzeumi keretek­hez­Nem most kezdték meg er­re a felkészülést. Mégis, 1980-ban csúcsosodnak a ten­nivalók, szaporodnak az ör­vendetes gondok. A megyei müzeológiában — folytatva a tudományos és közművelődé­si tevékenységet is, minde­ve, értékesnek tartják a szakemberek. E munkához más tevékenységek is kap­csolódnak, például a kiáUú tásra szánt - tárgyak restaurá­lásának elvégzése, s ezután még számos technikai — ám rendkívül fontos — feladat, így a műtárgyvédelmi szem­pontokra gondosan ügyelő csomagolási, szállítási teen­dők, s augusztus végétől a kiállítás rendezésének meg­kezdése. Az időszaki kiállítások közművelődésre. Egyebeken túl, tovább erősítik a propa­gandatevékenységet' annak érdekében, hogy a közönség a lehető legjobban tájékozód­hasson a múzeumi munkáról, írásos kiállítási vezetőket ad­nak ki erre az időre. A mú­zeum műtárgyairól másola­tokat készíttetnek, amelyeket meg is lehet maid vásárolni; A műtárgyak más csoportiá­ról színes fényképfelvételek készülnek, és így tovább. Cikkünket dr. Horváth István megyei múzeumigáz- gató szavaival kezdtük: 1980. a nagy erőfeszítések és a nagy lehetőségek éve lesz. Kívánjuk, hogy ezekkel a le­megnyitására is nagy gondot hetőségekkel egész közműve­fordítanak. A Magyar Ipar- művészeti Múzeummal közö­sen, valamint a salgótarjáni lődésünk, szellemi hasznára éljenek. életünk T. E. Vasas Károly rajza. hogy jó az iskolázottsági sta­tisztikánk? Mert valóban óriá­si a fejlődés. Három-négy év­tizede az ország 15 éven felüli lakosságából csupán 15 száza­léknak volt a mai nyolc álta­lánosnak megfelelő végzettsé- zeítség nélkül. Beszélnek ar­ge. Ma több mint a felének, 56 százaléknak. Ha onnan, a múltból nézem, ez sok. Ha a fejlett szocialista társadalom szempontjából, akkor kevés. Napjainkban a tankötelesek­nek 82 százaléka rendes idő­ben végez, 91 százalékuk tizen­hat éves koráig szerzi meg a nyolcadik osztályos bizonyít­ványt. A kimaradókból mégis tanulatlan tömegek keletkeztek az évek során. Már pedig, akik a nyolc osztályt sem vég­zik el rendesen, azoknak alap­vető ismereteik sincsenek. Ne­hezebben boldogulnak magán­életükben, s nem tudnak ele­get tenni olyan feladatoknak, amilyeneket már természete­sen. magától értetődően ad fel az élet, a haladás. „Újraterme­lik” a műveletlenséget, a ma- j”“’rábírnunk radisagot. Ök azok, akik nem törődnek vele vagy éppenség­gel gátolják is, hogy tanköteles gyermekük rendesért járjon is­kolába. És az iskolázatlan, műveletlen felnőttek' hátrál-, tátják az egész társadalmát, a gazdasági, a politikai és a szellemi életben egyaránt, fe­hér foltot jelenteken a közmű­velődésben. Nem nehéz belát­ni' igenis társadalmi szükség­let ’ingy legalábbis a nyolc osztalv elvégzéséhez hozzá­segítsünk mindenkit, aki erre ról is, helyes lenne, hogy be­tanított munkás is csak olyan ember lehessen, aki sikeresen elvégezte az általános iskolát. Azt hiszem, ezek helyes el­gondolások. Arról természe­tesen szó sincs, hogy máról holnapra kötelezővé tegyék az ilyen eljárást. — Sokan azt mondják, ezt esti iskolák ,,bizonyítvány­gyárak”, papírt adnak, iga­zi tudást nem, s lelkiisme­retes pedagógusok szerint a hallgatóknak több mint a felét meg kellene buktatni. Mi ebből az igazság? — A dolgozók általános is­koláját — éppen fontossága miatt, s mert sok embert kel- a beiratko­zásra — többféle módon le­het elvégezni. Azért, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelő formát. A 320 órás oktatáson kívül —, amely a hagyományos eredetihez ké­pest már száz órával csök­kentett változat — létezik egy röv.idebb ideig tartó ok­tatási forma. Erre azokat kel­lene fölvenni, akik képesek az önálló , tanulásra, szorgal­masak és kitartóak az ottho­ni felkészülésben. Sajnos, a iiiiiiiiiiHitMtumiiiiiiiiiiiiiiuiHiiHmtnniniiiiimiitiiiiiitniimiiiitiHiiiiiHiiiiiiHiiiiHiiiuiniHiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiigiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiMMifiiiiiiiimiiiiiiitii F ehér törzsű, fiatal nyár­fák reszketnek a vaitta- cukorszerű hóesésben. Az öreg akácok, tölgyek meg se rebbennek, nekifeszítik csu­pasz karjaikat a fakó szélnek, s úgy várják a rájuk hulló pelyheket. A fehérség lassan Bizalom és bizakodás Új élet formálódik Kisterenyén ban össze tudjuk hangolni a művelődési házzal. — Már nagyon várjuk a költözés idejét — teszi hozzá Kecskés Andrásné, a könyv­tár helyettes vezetője. — A kölcsönzők • nem zavarják majd az olvasókat, az egyes korosztályok könyvtári foglal­kozásait. — Azt hiszem, ideális hely­. , rábbinál jobban ki tudja elé- a téren még nagyon a kez­ellepi az egesz kertet, s a kul- gíteni az igényeket — véléke- deteknél tartunk, turházba igyekvők lába riyo- dik Jelűnek Tibor, a Kistere- Hasonlóan vélekedik Má­rnát még egy ideig őrzi a hó... nyei nagyközségi közös Ta- lomvizi Zsolt, a művelődési — Nem tudom, a kömyé- nacs elnöke. — Javult a ren- ház igazgatója, akinek kiste- zetbe kerülünk az összeköltö- ken akad-e még egy ilyen dezvények előkészítése, szer- renyei tevékenységét meglehe- zéssel — vélekedik a művelő­szép környezetben fekvő kul- vezettebb a lebonyolítás, ered- tősen alacsony szinten kellett dési ház ^ igazgatója. — Egy- túrház — lelkesedik Malomvi- ményesebb a gazdálkodási te- elkezdenie, s tudatos, szívós mást segítve, támogatva dol­magasra gozhatunk. Ha pedig mun­kánkhoz az' eddiginél bizto­sabban sikerül megnyernünk az üzemek erkölcsi, anyagi tá­mogatását, nyert ügyünk lesz. Rengeteg energiát nyernénk az együttműködéssel, s akkor zi Zsolt, a kisterenyei műve- vékenység. Mindennek követ- munkával lődési ház ifjú igazgatója, aki kezménye: sokkal kevesebb emelnie. március elején vette át az in- ráfizetéses rendezvénye volt a — Kísérleti évnek tekintet - tézmény irányítását. — Való- kultűrháznak, mint az előző tem 1979-et — vallja az ener- jában még fel sem mértük, években. S az idén elkészült gikus fiatalember. — Két nagy mit jelent kulturális szem- a. helyi nagyüzemek támoga- tanulsággal szolgált a szá- pontból ez a hely, hogyan le- tásaval. egy hordozható szín- momra: ebben a közel nyolc- hetne a legcélszerűbben hasz- Pac^ melyet a , településen, a ezer lakosú munkásközségben mielőbb meg tudnánk valósí- nosítanunk. járásban bárhol fel lehet ál- óriási művelődési, szórakozási tani a tervemet: a kastélyker­. , lítani; elkészültét egyértelmű- igény él az emberekben, je- ti művelődési objektum sza­Emlékszem, par evvel ez- en a kultúrház igazgatója lentős mértékben lappangva, badidős-központtá történő fej- elott, amikor az intézmény járta ki. Ez is azt bizonyítja, kimondatlanul. Másik: ha lé- lesztését. Olyan ház lehetnénk, tevekenysege iránt érdeklőd- törődik a munkájával. nyeges változást, komolyabb amely műidig nyitva áll az ér­tünk, a szerény eredmények örömmel hallgatom a ta eredményeket akarunk elérni, deklődők előtt, amely maxi­zSKjrxsssfJss JssxsrLtSTmmi s *» ^,«*»** *•«*• 979-ben — statisztikai­lag — minden kistere­nyei lakos kétszer for- a művelődési ház­ban. Az intézmény régen volt ennyire népszerű. A művelő­dési ház új vezetőjének tehát nemcsak a községi vezetés, ha­nem a lakosság is bizalmat szavazott. Kisterenye közművelődése így hamarosan a salgótarjáni járás egyik legpozotívabb pél­dája lehet. «ÄTÄÄärSS ÄÄB .’S SriilüSa.i'Ä SSSTtS: jSASSTS au]t ­vények tartalmával, minőségé- lenség keserítette, bosszantót- ^ vei volt probléma, nem szá- ta> most az eredmények kiko- monrlia moltak eléggé az érdeklődés- ^°1dt^ala0^e^Í2ak°dáS Kiss László könyvtárigazgato sel_, az igenyekkel. Mert nem teszi deruShe a kedvet' _ Ez égy beépül ta művefődé­egeszen egy ev alatt gyökere- — Persze a kétségtelen fej- sí házzal. Az új helyen lénye- •lt07í>'tt a, heíí^1' „A l6dés ellenére még nem le- gesen javulnak a működési velodesi ház korábbi bevete- hetünk önhitten elégedettek, feltételeink, külön-külön fel­let sokszorosara teljesítette. az itteni népművészeti és nőtt- és gyermekrészleget, ol­— A kultúrház vezetésében munkásmozgálmi hagyomá- vasótérmet tudunk berendez- bekövetkezett személyi váltó- nyok közművelődési kiakná- ni, s az egy fedél alatt tartal- zás kedvezően hatott a tévé- zása még erőtlen, az itt élő mi tevékenységünket is job- kenységre: a munkavégzés embereket még nem sikerült a koncepciózusabb, karaktere- kívánt mértékben, aktívan be- T---------------------------------------------------------------------------­s ebb lett, az intézmény a ko- kapcsolni a művelődésbe. Ezen j NÓGRÁD - 1979. december 31., hétfő Sulyok László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents