Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-30 / 304. szám

H:" Október végen nyitották meg a megyeszékhely egyik legdinamikusabban fejlődő városré­szén, a Besztercc-lakótelepen a KARANCS Húsipari Szövetkezeti Közös Vállalat húsbolt­ját, amely bő áruválasztékával a környék jobb áruellátását hivatott szolgálni. A bolt osztott nyitvatartással üzemel, reggel fél 7-töl fél 10-ig, illetve délután 2-től este 6-ig. Na­ponta közel kétszáz vásárló keresi föl az üzletet, melynek az elmúlt havi forgalma ne­gyedmillió forint volt. Szocialista brigádok vetélkedője az erdőgazdaságban Balassagyarmat felszaba­dulására már hagyományo­san úgy emlékezik az erdő- gazdaság, hogy akkor bonyo­lítja le a szocialista brigád­vetélkedők — szellemi — döntőjét. Az előző két évben a szocialista brigádok min­den hónapra kaptak felada­tot. amelyre tesztlapok kitöl­tésével válaszoltak. A kérdé­sek között szerepeltek kul­turális, sport, gazdasági vo- natkozásúak, de szó volt a szocializmus építésének ese­ményeiről is. Idén a közművelődési bi­zottság a vetélkedőt módosí­totta. Már februárban meg­adta a novemberi elődöntő té-( maanyagát, de havonként „vizsgázni” nem kellett a kérdésekből. A brigádok ez­zel lehetőséget kaptak arra, hogy nagyobb önállóságra tegyenek szert. Ez a módszer nem vált be a remélt mér­tékben, mert sem a brigádok részvételi aránya az önmű­velésben, sem a tanulás szé­lesítése nem sikerült. Akik viszont eddig is tevékeny ré­szesei voltak e nemes moz­galomnak, inkább megerősí­tették pozícióikat. Az idei vetélkedő anyaga nagyrészt a nevezetesebb év­fordulókhoz, jelentősebb ese­ményekhez kapcsolódott. így például feldolgozásra került Móricz Zsigmond élete, mun­kássága. Foglalkoztak a SALT—Il-vel kapcsolatos eseményekkel, a KGST tevé­kenységével, a Szovjetunió politikai és gazdasági életé­vel, fejlődésének fontosabb állomásaival és nem utolsó­sorban a szakmai munkavé­delemmel. Az elődöntők novemberben Balassagyarmaton és Verőce­maroson zajlottak le. amely­re a megjelent csapatok igen komolyon felkészültek. El kell mondani — mert igen érdekes —, a brigádok milyen gyakorlati feladato­kat oldottak meg. 1977- ben népművészeti ré­giségeket, régi szerszámokat, munkaeszközöket . gyűjtöt­tek. amelyekből a végén rep­rezentatív kiállítást állítottak össze a rendezők. 1978- ban az erdőgazdaság területének számtalan népi elnevezését és azok eredetét kutatták fel. mintegy bekap­csolódva abba az országos mozgalomba, amely ilyen ku­tatásokat végez. 1979- ben pedig a nemzet­közi gyermekévre való tekin­tettel azt a feladatot kapták a brigádok, hogy kutassák fel és mutassák be azokat a gyermekjátékokat. amelyek rég ..kimentek a divatból”. Igen sok érdekes, természe­tes játék leírása érkezett be. Olyanok, amelyekre a mai idősebb korosztály emléke­zik. Az a cél, hogy ezeket újra közkinccsé tegyék. A fentebb említett két elő­döntőből 15 brigád került a december eleji döntőbe. A megnyitón Makóy Oszkár igazgató ismertette a vetél­kedő díjait: az erkölcsi elis­merés értékű amely beváltható külföldi, vagy belföldi utazásra, könyvre, táskarádióra. A brigádokat' 4—4 ver­senyző képviselte, közöttük fizikai, rműszaki és admi­nisztratív dolgozók. Az értékelés során kide­rült, hogy a versengés szín­vonala megfelelt a várako­zásnak, és annyira szoros volt, hogy az első három he­lyezett között mindössze fél­tos utazási utalvány juta­lommal. 3. A _ balassagyarmati mű­szaki erdészet Gagarin Szo­cialista Brigádja, jutalma 4 ezer forint értékű utazási utalvány. A 4—6. helyezettek 2000— 1800—1500 forintos könyv­mellé 46 ezer forint utalványt és 1—1 táskarádiót jutalomutalvány járt, kaptak jutalmul. A 7—15. helyezett brigád pedig 800— 1000 forint értékű könyvvá­sárlási utalványt kapott. A döntő során Pest és Nógrád megye felszabadulá­sának eseményeivel kapcso­latos viilámkérdésekre adott jó válaszokkal — egyénileg —, 50, 100 forintos könyvvá- sárlási utalványt nyertek az önként jelentkezők. A zárszóban Rith Lajosné, az MSZMP Balassagyarmat fél pont különbség mutatko- város pártbizottságának első zott: 1. A nagymarosi erdészet Aranyeső Szocialista Brigád­ja. Jutalma 8 ezer forintos utazásra felhasználható utal­vány. 2. Az erdőgazdaság köz­pontjának Vadas Jenő Szoci­alista Brigádja, 6 ezer forin­titkára elmondta, hogy az erdőgazdaság szocialista bri­gádjai ismét bebizonyították: feszített termelési feladataik mellett nem feledkeznek meg a szocialista együttélés fej­lesztéséről és műveltségük gyarapításáról. Prókay Gyula Nem emelnek poharat Munkában szolgálatban ..Utolsókat rúgja az eszten­dő”. Szilveszter napján már csak a háziasszonynak, házi­embernek becézett rabszol­gák dolgoznak, de órájuk is átragad valami az ünnepi hangulatból, a fárasztó mun­ka mellett is vidámság hatja át az otthonokat. Ezt még az sem rontja el igazán, hogy innen is, onnan is hiányzik valaki. Valaki, aki nem ün­nepel, hanem a dolgát teszi, amíg a többiek vidámságok közepette búcsúztatják az óesztendőt. Műszakban, ügye­letben, szolgálatban. Ismer­jünk meg közülük néhányat. Később ünnepelnek A technológia nagy úr. Technológiai okokból folya­matosan kell működnie a salgótarjáni öblösüveggyár automata gépeinek. így az­tán az pzeken dolgozóknak nincs szilveszter. Illés Ist­ván gépész huszadmagával látja el a J kádból táplálko­zó gépet. Tizenharmadik esz­tendeje dolgozik az üveg­gyárban, nem ez az első szil­vesztere amit a gépe mel­lett tölt, amely az idén az év utolsó perceiben is vizes­poharakat — úgynevezett hordópoharakat — gyárt. — Nem egészen olyan ez, mintha otthon lennék — mondja Illés István. Persze azért más benn a hangulat szilveszterkor, ez is mond valamit, az is, azután éjfél­kor meg is köszöntjük egy­mást szép szóval. A gép ak- óév kor se áll le, a szemünk ott téltől van rajta. — De újévet csak ünnepel­nek? — Tudja, elsején hajnal­ban hazamegyünk, este me­gint jövünk. Aztán jön két nap szabad, de másodikén legtöbbje inkább alszik, aki ünnepel, az leginkább harma­dikén jut hozzá... gyógyszerész, másodszor ke­rült rá a sor, hogy év végi ügyeletet kell adnia. Az idén a karácsonyt is ő vállalta. — Nem egészen olyan, mint más ügyelet. Kevésbé kihaltak szilveszterkor ,az utcák, az ablak alatt vég nél­kül szerenádoznak a papír­trombiták, a Pécskőből néha italos Ügyfelek is jönnek. Biztos nagy kereslete lesz a szódabikarbónának. Kará­csonykor is ezt vitték a leg­többet, meg gyermekgyógy­szereket. Egyik front a má­sik után, nagyon sok a be­teg gyerek. Jólesik látni a szülők arcát, amikor meg­nyugodnak. Nekem is van két gyerekem, megértem ag­godalmukat. Egyedül va­gyok ügyeletben, a család­ién pihenten léphessenek közbe. Az évváltást azért nem hagyjuk ki. Éjfélkor a szolgálatparancsnok riaszt és köszönti az elvtársakat. Ha tűz nincs is, néha pityókás emberek bosszantanak. Be­telefonálnak. hogy „jöjjenek gyorsan, ég a gyomrom!” Rágondolni is rossz, mi len­ne. ha ilyen felelőtlen jópo- fáskodók miatt nem tudná­nak 'egy valódi tűzesetet je­lenteni. Kár, hogy vannak még, akik nem fogják fel; a tűzjelzés nem játék! Éjféltől csúcs Akik az esztendő utolsó napján teletonon keresik fel a távhívó hálózatba nem kap­csolt távollevő szeretteiket, dal csak újév napján találko- azok hívására valószínű­zom. leg egy üde fiatal hang je­— Éjfélkor — legalább a lentkezik: „Salgótarján, fel­tükörrel — koccint? vétel”. Tulajdonosa Tres­— Szó sem lehet róla! tyánszki Judit, aki nyár óta Karácsonykor is előfordult, központkezelő. A szép új, hogy éjjel kanalas gyógy- korszerű telefonközpont tú­szért kellett kevernem, mert olyan receptet hoztak. A mi munkánk nem enged meg semmi efféle lazaságot.’ Szó­rakozásnak legfeljebb a té­vét nézhetem, ha éppen nem szól a csengő. Készenlétben Szabó Pál törzsőrmester a telefonügyeletest tűzoltó fő- betegeskedő helyettesí­gas helyiségében ketten bo­nyolítják le az óév végi, új év eleji forgalmat. — Ügyis csak otthon szil­vesztereztem volna, így az­tán elvállaltam ezt az éjsza­kát. Remélem, hogy jó lesz. Egész éjjel fenn kell len­nünk. Az idősebbek mondták, hozzunk be elemózsiát. Azt is mesélték, éjféltől kettő­ig a legnagyobb a forgalom, így aztán nem valószínű, Ó sem először van távol az búcsúztatásakor szeret­ti az esztendő utolsó napján, hogy időnk marad, akár egy­más köszöntgetésére is. Négy arc a sok ezerből. És mennyi marad ki ha megpró­báljuk felsorolni: közlekedé­si és hírközlési alkalmazot­tak, vendéglátóipari dolgo­Nézhetem a tévét — Az az igazság, hogy a legritkább esetben van riasz­tás szilveszterkor. Nem is nagyon emlékszem rá, hogy zók, orvosok, nővérek, mű- az utóbbi években vagy akár vészek, rendőrök, határőrök, huszonegy éve, amióta tűzol- katonáik... Azért vállalták a tó vagyok, lett volna komo- távollétet a családtól és ün- lyabb tűzesetünk. Természe- néptől, azért mondtak le az tesen ez nem változtat azon, éjféli koccintásról, hogy mi hogy folyton készeknek kell többiek minél zavartalanab- lennünk, hogy segítsünk. Van- bul ünnepelhessünk. Köszön- nak, akik a tévét nézik, de jük és ezúton is kívánunk az első szeresek — akik a ri* mindannyiuknak sikerekben A salgótarjáni gyógyszertár osztásra azonnal indulnak — gazdag, eredményes, boldog új éjszakai ügyeletét Lukács ilyenkor is inkább lefeksze- esztendőt. ‘ Zoltánné látja el. Tíz éve nek aludni, liogy baj ese- — gáspár — — ........................ , , , ----------n“-______________________ K uba tengeri kapuja Újjászületnek a kubai kikö- teles jelentőségűek. A fórra- és más szocialista országok tők. A legnagyobb rekonstruk- dalom győzelme után e téren technikai segítséget nyújtanak, ciós munkákra Havannában, a is felgyorsult a fejlődés: rak- Sok a teendő. Az új dokkok legfontosabb tengeri kapuban tárak és silók épültek, új úszó-. 7 kilométer hosszúságúak, a került sor, E kikötőn az im- darukat állítottak munkába, s raktárak befogadóképessége portáruk 60 százaléka halad át. részben gépesítették a rakó- 17,5 millió tonnával bővül. A De átépítik és bővítik a cien- dást is. Manapság azonban ez havannai kikötőben négy óri- fuegosi, a Santiago de Cuba-i, is kevés, ezért a szakemberek ás raktár épül, amelyeket a a nuevitasi, a marieli kikötőt 1990-ig szóló, hosszú távú tér- legmodernebb technikai be- is. vet dolgoztak ki a kikötők rendezésekkel látnak el. Kü­A világ sok-sok országával korszerűsítésére. Ennek végre- lön kikötőhely létesül a kon- élénk kereskedelmet folytató hajtására az állam 400 millió téneres szállítmányok kezelé- Kuba számára a kikötők kivé- pesót folyósít. A Szovjetunió sére. — Látod, vonul a munkás- ________■_______r________ M ■ — S nem fárasatja lábait az o sztály — mosolyodik el az ^HsUK ■ IS örökös jövés-menés? Öreg, miközben beérem a ^ ** __ ...Lassabban megyek hegynek tartó gyalogút cup- / már, no, az igaz. De hát nem pogó sarában. ....................................................... ........... ■ . ■ ■ ■ ■ • . .„ ke]j m gyorsfutónak lenni. B alta van a vállán, meg fű- Eléggé megszervezték a dol­rész a másiker; átlósan kérész- _ Hogy az isten izéi jen meg val, elégedettem nézi a hegy- megtömött dobkályha lanka- got, s csak elvétve fordul az tül vetve. Szépen csillogó, téged is, ha ezt komolyan kér- hát alakulását. dó tiizét; meg is fújja, apróra is elő. mint most, hogy „kiha­nagyfogú fűrész, minek fogai dezted! Hát minek képzelsz te — Olyan ligetet csinálok én vágott gyűjtést is betűzdel a gyott” a diszpécser, úgy simulnak az öreg vihar- engem: díszsztahanovistának, ebből tavaszra, hogy csak na...! füstölgő, kialvásnak indult da- Fészkoiődik a lócán az,öreg, vert. valaha sötétkék-volt pu- vagy pénzhaj húszénak, vagy Örömmel elmosolyodik, s rabok közé. S mikor felcsap a s megkérdezi: nem harag­fajkájára. mint a frontgéppus- minek...?! Azt hiszed, igaz, biztos léptekkel vágja be ma- láng, ül le a hosszú lócára. szom-e, ha eszik beszéd köz- kás töltényhevedere. Mon- am;t itt rólam beszélnek? gát az útszéli cseres sűrűjébe. — Maga még mindig dől- ben..Nemet intek fejemmel, s dóm is neki a hasonlatot, mire Hogy csak a pénz érdekel, s ezzel válaszol: megőrülnék, ha havonta nem — Ez is van olyán hatásos lenne meg a hatezer forintom? műszer, mint amaz... Tudod, Kiköp’egyet, éppen gumi­amikor Alekszejevsz,kától sza- csizmás lábára, ladtunk visszafelé, többet ért _ Hidd el! Én nem tudok volna a fűrész, mint a gép- meglenni munka nélkül. Hiá- puska. Isten tudja már, me- ba, hogy a hatvanhetedik esz- lyik folyón keveregtünk volna tend ómét taposom, ds beleza- keresztül... Ott torlódtak egy- varodnék a tétlenségbe. Mín­gozik, Feri bácsi? — kérdem, elfogadom tőle az első frissen — ... Hát, már csak ezt a füstölt szalonnából, kenyérből megengedett óramennyiséget, és savanyúuborka-szeietből Mert, tudod, négy éve elmen- álló „katonát”. Falatozik jó- tem már nyugdíjba. . ízűén, s hogy végzett, kis bics­S kell még ezt magának ^áját törli a csomagolópapír­tenni? ba és rámkérdez: — Kell! Belezavarodnék a Aztán te szeretsz-e dol- takarékbetétjüktől nyeri el tétlenségbe. Hosszúak már na- S0211,1­majd minden évben a kiváló gyón az esték, megromlott a Rámosoiygok ráncos-kedves----- formálom már ma- a szavakat, de meg­— Ügy va’nnak ezek a jő pénzű, nyugdíjas öregek — mondja valaki —, hogy az is­ten pénze sem lenne nekik elegendő. Gyűjtik, kuporgat- ják a forintot, a posta az ő munkába. — Meg inas két kezük ere­jét is. — Azt is, persze. Mi elme­gyünk inunk szakadtáig. zott maradványai, javarészt hasogassam a gyújtást, csak alig elvétve, hónapo'n- adót. A világ eseményei érdé- . —. • • • Me!'t mi >§en- A mi még teljes fegyverzettel, s meg bevigyem az asszonynak ként legföljebb egyszer, nem kelnek, a Tarzan-film meg fajtánk az igen. Hidd el. szí­csak néztük, néztük az ősz- azt az egy-két vödör vizet, is öltözködnek, külföldre... €?) mái- nem. Újságot sem tudok melegét is beleadjuk a szetört jégtáblákkal élőt- ami ken a moslék elkészítésé- niég Bükkszékre se járnak. olvasni, igaz, a szemüvegem is tünk hömpölygő folyót. kez a disznóknak. Én olyan __________________ ki kéne cseréltetni, de mindig A műszaki alakulatok vagyok, hogy: míg meg nem húzom-halasztom, hót akkor vagy megsemmisültek már döglök, addig dolgoznom kell! Láttam az előbb az öreget: meg... Inkább bejöttem ide Urivnál. vagy lemaradtak tő- g míg meg tudom fogni a vagy húsz-harminc kilónyi a gyárba, segítek a gyerekek­lünk. Mit nem adtunk volna szerszám nyelét, addig élek. vasgubát emelt le óvatosan a nek, elfoglalom magam. Lát- —— _ e gyetlen fűrészért... hogy leg- ez: a munka, ami éltet. És válláról, s tette le az eszterga- tad, az elébb Is... Nem volt alább tutajhoz való fát tud- gyönyörűségemet lelem ben'ne. gép mellé. targonca, ami felhozta volna, a De sokan is vagytok, ti, tunk volna kitermelni. Sűrű pelyhekben-cseppek- — No, itt van, öcsi! — darabotóból a Józsi fiúnak a szép, serény öregek, kik mag­— De most nem az emléke- ben kezd záporozni a havas mondta a svájcisapkát szinte tengelyhez való a'nyagot, én tanítottatok minket is sok zés végett cipeli a- fontos szer- eső, rápöffent egy Munkásra teljesen a szemébe húzott meg a más 'tétlenségét sem mindenre. Jelesen — egyetlen számot? az öreg és megindul lefelé a „drehásnak” — dolgozhatsz állhatom. Lementem, feldobták Példaként: a munka szerete­Megáll velem szemben, le- hegyről. Erdőritkítást vállalt szakadatlan. a vállamra és komótosan fel- téré. törli arcáról a kucsma alól le- az erdésztől — ő úgy titulál- Most is látom: házilag gyár- sétáltam vele. Karácsony György gördülő'verítéket, beleszipákol ja: kerülőtől —, s, minden- tott, hosszúra nyújtott nyelű kockás zsebkendőjébe és káromkodja magát: el- nap, mikor végzett a maga piszkavassal szítja a német tempója által diktált norma- brikettel és kányási szénnel NÓGRÁD — 1979. december 30., vasárnap 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents