Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-28 / 302. szám

Sm M w mm ’ mm ■■ ft 3 HkJI ■A1 ftl na w m Hü ■H ■ 1 1 ■VMfc v m a wam Mi MAI ■ ft 1 WiMOL. m ft «Hü ftfev vsa Kft M llk ftM ■T 4M m rimi m BBSS ■ftftdH jfij[ IHBflfti AfeftÉ tBBL SAAB MA íffi VW —— ■MriftHÉA 1 IfttMi ■ mm AHA 4Mb ■1 ISA WM mm ■ ■KAMU BBHf ■ EK ftfti BASK BEK Kft vm m uw m HA ftA AAAI —> W 'T w W r T ▼ ftAA ÁTÜT 'ASk \i j ag I lelőtt! Másfél hét műsorvágta Most aztán alaposan káté- Szabó Péter szép feladatra rézhettük magunkat. Másfél vállalkozott, amikor történel- hét műsorvágta van mögöt- mi játék keretében feldől­tünk, melynek sorén jófor- gozta Kazinczy Ferenc mű­mán szusszanásnyi időnk vét, a Fogságom naplóját, sem jutott. Jó és gazdag un- Kellemes színfoltja volt a népi programban volt :é- programnak Simái Kristóf szünk, nagyoknak és kicsi- 1792-ből ránk maradt Molie- nyeknek egyaránt — kivált re-i hangütésű komédiája. A ez utóbbiaknak, akik a más- szerelemféltők, melyet az fél hét bármely napszakában Egri várszínház pompás elő­ültek képernyő elé, mindig találtak valami őket érdek­lő, velük foglalkozó vagy ró­luk szóló műsort­Egyébként az eltelt idősza­kot általában az ünnepélye­sebb hangütés jellemezte, bár a derű óráinak sem marad­tunk híján. A gazdag választékból ez­úttal inkább csak számbavé­tel igényével sorolunk fel néhányat, melyek leginkább érdemeseknek bizonyultak figyelmünkre. Az adásnapok sorrendjében szívesen láto­gattunk el a kamera jóvol­tából, 80. születésnapján Hi­das Antal költő otthonába. A köszöntő műsor és a költő visszaemlékezései egy dús­gazdag életpálya legfonto­sabb eseményeit idézték meg számunkra- Szentmihályi adásában élvezhettünk. El­gondolkodtató, társadalmi tanulságokat hordozó törté­netet ismertünk meg Zimre Péter: Tyúktolvajok című tévéfilmjében. Nagyon igé­nyes vállalkozás volt az ..Ember az embertelenség­ben” címmel látott, a mun­kásmozgalom kiemelkedő szobrászművészéről, Gold- mann Györgyről készült em­lékezőportré, születése 75. évfordulóján­Láthattuk továbbá a mis­kolci Nemzeti Színház gon­dos produkciójában Ibsen: Kísértetek című drámáját, a karácsonyi ünnepeket hangu­latilag sok líraisággal előké­szítő, a Nem olyan, mint a többi este... című NSZK té­véfilmet, olyan két kiváló művészegyéniséggel, mint Heinz Rühmann és Peter Ustinov, majd az ünnep napjaiban Maeterlinck vi­lághírű mesejátéka, A kék madár szovjet—amerikai filmváltozatát. Millöcker kedves operettje, A koldus­diák tévéfeldolgozását, s vé­gül, az ünnepzáró esten Móricz Zsigmond regénye, a Forró mezők Hajdúfi Mik­lós rendezte remek tévéfilm­változatát, a Nemzeti Szín­ház előadásában pedig Sha­kespeare rjtkán játszott Téli. regéjét. A kicsinyeknek, s a tízen túliaknak szánt műsoroknak se szeri se száma nem volt az elmúlt másfél hétben- Legizgalmasabb és legérté­kesebb vállalkozásnak a Cimbora-matinét éreztem, melynek keretében (két rész­ben) Ruszl József, a Nép­színház főrendezője Vörös­marty Csongor és Tündéjét rendkívül érdekes, a tizen­éveseknek közérthető dráma- elemzéssel megismertette és kiváló művészek közreműkö­désével bemutatta. (b. t.) Kitáruló gyermekvilág „A szép, mint tudjuk, roko­na a jónak és - igaznak. A szépnek ősi elemei élettani eredetűek, ritmus, hangok, for­mák stb. felhasználása fo­kozottabban adhat lehetőséget végig. Jövő év elején újra 10 az érzelmi» megismeréshez és fő vizsgázik, így már szép bá nyomán. Ennél azonban sok- számon például a pásztói Kun kai többen jártak el, csak nem Béla iskola kisegítő tagozatá- mindenki tartja fontosnak, nak napközis bábcsoportját hogy az engedélye meglegyen, (ma már a művelődési köz­nem a tiszteletdíjért csinálják pontban próbálhatnak, fenn­tartásukat átvették) — ebben annak elmélyítéséhez.,. nem­csak nevelő, de hosszú évek óta bábjátékos is vagyok, ezért vált segítőmmé a bábu osztályban és napköziben...” Tóthné Horányi Ilus „Báb­játék a napközi otthonban” cí­mű stencilezett kiadványát la­pozgatom — a megyei peda­gógus-továbbképzési kabinet adta ki tavaly, már csak szí­vességből, pár napra kaptam Zisa lesz Nógrádban a bábjá­téknak. SZEMÉLYISÉGFORMÁLÓ TÉNYEZŐ — Hány bábozó gyermek- csoport működhet a megyé­ben? Egész pontos számot nem cigány származásúak játsza­nak, Nyit'rai Zsoltné tanítónő irányításával. Hasonló körből tevődik össze a karancssági napközis bábcsoport, Scheffer Józsefné vezetésével. Ók pél­dául a televízió válogató fel­vételére kiugróan szép műsort készítettek. — Búcsúzóul még egy kér­tudok mondani — a megye dést badd tegyek fel: milyen bábmozgalmát én nem Irá­kölcsön egyet, szétkapkodták nyitottam, csak június óta va­a nevelők. Szerencsére, hama­rosan újra stencilezik — ez a terv. HÉT ÉVE NÓGRÁDBAN A Kemerovo-lakótelep felé gvok bábos szakfelügyelő. A kabinet tervbe vette a fel­mérést. Az biztos, hogy meg­bábokat szeretnek leginkább a gyerekek ? — Legegyszerűbb válasz ez lenne: a szépeket! Csúnya bá­bot, persze, nem is szabad a vannak olyan nevelők, akik a seregszemléken részt vettek vezető utcában lakik Tóthné csoportjukkal, 71 fő járt tan* ^számban ^beTáni - a teTm^ Horányi Ilus — vagy ahogy sokan hívják: Tóth Ilus. A kertes ház minden zuga a folklór iránti vonzalomról, a szép tárgyak iránti érzékről árulkodik. A csodaszép feke­folyamra. Alig van olyan is­kola, amelynek falai között ne használnák a bábokat — ha nem- is komolyabb ..darabok” megtanulására, de olvasmány dramatizálására. egyszerű me­te cserepekkel, szőttesekkel, sék megelevenítésére, a nap­hímzésekkel gazdag nappali- közis foglalkozások színesíté- ban beszélgetünk. sére. — Hetedik évet töltöttem — Elfogult nevelői véle- Nógrád megyében. Korábban mény-e, hogy a bábozásnak 2ükbe. Egyébként a gyermek Debrecenben tanítottam. A komoly személyiségformáló fantáziája kimeríthetetlen tes szépérzék benne van a legkisebbekben is általában, ízléstelen formákkal ezt le­rombolhatjuk. A kicsik általá­ban a könnyen megfogható botbábokat szeretik, a nagyob­bak kezére már jobban illenek a mozgékonyabb kesztyűbá­bok. Kedveltek a folklórfi­gurák — a hagyományőrzés nemes, feladatát is végzi az a pedagógus, aki ilyet ad a ke­szakfelügyelet úgy látta, hogy hatása van? a rajzoktatásban jó vagyok — ezért én vittem nyolcadikig végig a rajzot, a politechnika mellett. Ezek rokonságban vannak a bábozással... — nyolc esztendő alatt egy jó csoport nőtt ki a kezem alól. Kipróbáltam, velük a bábozás minden változatát, lehetőségét. Olvasás. írás tanításához igen jól tu'" i hasznosítani. Mió­ta ide kerültem, talán már ér­zékelhető, hogy óvodában, is­kolában egyre több helyen megtaláljuk a bábozást, egy­re többen fedezik fel az eb­ben rejlő értékeket. — Nem elég azonban fel­fedezni. .. — Ahhoz, hogy a gyakor­latba átültethessék, sokat se­gítettek az MMK-ban meg­lelhető kiadványok mellett a báboá képzések. Már az első évben elkezdődött, majd há­rom évvel ezelőtt újra na­gyobb lendületet vett ez. Ti­zennyolc pedagógus szerzett ,.C” kategóriás működési en­— Én is elfogult vagyok — a gyerekeket és a bábok vilá­gát egyaránt igen-igen szere­tem. Személyes véleményem, sőt meggyőződésem, hogy az ismeretszerzésben a személyi­ségnek, a személyiségről ket­tős szerepet kaphat. Azaz: a pedagógus közelebb kerülhet a gyermekeket foglalkoztató dolgokhoz, gondolkodásukhoz, a gyermek pedig sok mindent megtudhat, megismerhet a vi­lágról, a fogalmakról, karak­terekről, gazdagodhat érzelmi világa. — Sokaknak döntő művé­szeti élményt is jelenthet — most azokra a hátrányos hely­zetű gyermekekre gondolok, akik így találkoznak az önki­fejezés lehetőségével, iroda­lommal, mozgással először és talán egyetlen formában. HAGYOMÁNYŐRZÉS, IZLÉSFORMÁLÁS — A megyében működő jobb mindent bábbá, művészetté tud varázsolni. Ezt ki kell használni a pedagógusoknak! G. Kiss Magdolna A csodálatos B. B. A háború utáni nemzedékek szimbóluma Vele kezdődött a duzzogó szájú, hosszú hajú gyereklá­nyok korszaka. B. B. — ez a két betű a háború utáni években csupa élvezetet, fe­szes érzékiséget jelentett, melyet már olyan régóta nélkülöztek az emberek. A póz, mely világhírűvé tette: leányos ártatlanság, és démoni elvetemültség együtt. Kissé butácska, kissé ördögi —, melyet sok férfi szeret. Mindent szeretett és szeret, ami finom kezeihez simul: kutyákat, macskákat — és természetesen a férfiakat. Brigitte Bardot 1952 óta — akkor volt tizennyolc éves — 49 filmben játszotta el a főszerepet, az utolsót 1973* ban, mielőtt a negyvenedik életévét betöltötte volna. Harmincéves korában el­tökélte, hogy- nem fog negy­venévesen fiatal szeretőket alakítani mint más „öreg bútordarab”. Látható, hogy Brigitte Bardot-t már akkor kísér­tette az öregedés gondolata, amikor sima arccal nézhetett a tükörbe. És természetesen ez is, mint minden, ami Brigitte Bardot-t mozgatja, a férfiak­hoz kapcsolódik. B. B. .. .BÉBÉ. .. Valószínűleg nincs még két olyan betű ebben az év­szazadban, mely többet tud mondani a nőről, mint Ma­dame Bardot iniciáléi. B. B. — csupa élvezet, a háború utáni nehéz években. Nem amerikai mintára al­kotott, kitömött melltartő- jú, csíkos térdzoknis teena­ger. Nem látomás volt. Ö nő volt, az első filmjétől kezdve, » amikor Curd Jür- genst, az ujjai közé csavar­ta- — nő és semmi más, mint nő. „ ... és Isten megteremtet­te a nőt”. Ez a bibliai mon­dat volt annak a filmnek a címe, mely világhírűvétet­te. A filmet Roger Vadim rendezte, akinek akkoriban olyan híre volt, hogy a pá­rizsiak a film címét hama­rosan az „.. .ördög megte­remtette Bardot-t”-ra cse­rélték. 1949. nyarán találkoztak, ekkor Bardot 15 éves volt, — polgári házból származó jól nevelt lány, apjának, az egykori tábornoknak, gyára volt — , és Vadimot elvará­zsolta az a „tiszta szenvedé­lyesség”, melytől minden mesterkéltség idegen volt. „Ügy táncolt, mint egy Simon színiiskolájába, és elin- őrült, aztán hirtelen abba- tézte neki az első szerepet hagyta az órájára nézett, Jean Boyer filmjében. A film megragadta az iskolatáskáját, „La Trou Mormand” emiítés- és elrohant a gimnáziumba”, re sem érdemes, írja később Vadim. B. B. Csak a második, a érettségizett —, háztartási is- éjszakák Maninával” asszisztensének: „Ez az iga­zi !” Roger Vadim reményteljes regényírónak érezte magát, a filmrendezőnek dolgozott, mint kifutófiú. És Brigitte el volt ra­gadtatva az akkor tizenkilenc éves Vadimtól, és minden szabad óráját annak Quai d’ Orléansd bútorozott szo­bájában töltötte, .. Közben Bardot papa revol­verrel hadonászott leánya körül időről időre, és kiabált: „Ha ez a fiú elcsábít, ölöm!” vés nőcskének bizonyult. és nem többnek. * Brigitte Bardot, eközben semmit sem tett olyan szíve­sen akkor, minthogy első kö­zös -otthonában állandóan sú­rolt, sikált, állandóan otthon ült, férjét a legnagyobb nyil­vánosság előtt „nyomorult szeretőnek” nevezte. Ez ellen persze sok párizsi szépség til­takozott. Csak lenyűgöző természe­tessége tette lehetővé számára, hogy karrierjének veszélyez­tetése nélkül vigye a nyilvá­nosság elé magánéletének ilyen titkait, s hogy meztele­nül jelenjen meg a vásznon. Egyik film a másikat követte — 1954-ben kettő Rámában, kettő Párizsban — 1955-ben forgatta első angliai filmjét, rögtön utána négyet Párizs­ban. És mindegyikbén benne volt Roger Vadim keze, aki így kommentálta ezt: „Ha foglal­koztatják, legalább nyugod­tak otthon az estéim!” El le­het képzelni, hogy B. B.-ért ebben az időben világszerte férfiak milliói bolondultak, közben Vadim hálát adott az égnek, ha felesége éjszakán­ként nem ment haza. Rómában botrányt okoztak azzal, hogy egy szálloda bal­konján hárman (!) és pucéran jelentek meg: B. B., Vadim és egy tizenhét éves svájci nő, aki Itáliába költözött, hogy ott filmkarriert fusson be; Ursula me§- Andrgss. Bár férje egy távoli város- _ „ ban tartózkodott, — írja egV ÍGY KEZDŐDÖTT angol újságíró: „B. B. leszá­Aztan amikor Vadim mo]t anyjának azzal a képte- tanárának, Allegremek asz- rögeszméjével, hogy a szisztált ^ Angliában egy szex árt az egészségnek”, film elkészítésében, Brigitte Mindezt az ötvenes években. Bardot majdnem az eszét vesztette. Amikor visszajött, GARBÓT AKARTA és elmagyarázta Bardot-nak, UTÁNOZNI hogy végre meg akarja írni a regényét, és ezért Dél- Franciaországba utazik, Bar- dot elvesztette az életkedvét. A szülei, akik természete­sen nem engedték, hogy Vá­di mmal elutazzon, az uta­zás napjának estéjén a konyhába találták, a gáz­tűzhelyre hajolva, öntudat­lanul. Az ijedt szülők aztán meg­engedték neki. hogy össze­költözzön Vadimrr.al, di­nem adták meg az engedélyt ahhoz, hogy születésnapja előtt férjhez- menjen. így aztán az 1934. szep­tember 28-án született Bar- dot 1952, október l*én ment Roger Vadim büszkén hir­dette: „ö az én teremtmé- Inyem. Liberális elveit én ala­kítottam ki, én szabadítottam meg a régi, elavult erkölcsi gátlásoktól”. Ez a mondat 1956-ban hangzott el, amikor Raoul Levy, a fiatal produ­cer megadta neki a lehetősé­get, hogy filmet rendezzen, fe­leségével a főszerepben. Ez a film az .......és az Isten meg­t eremtette az asszonyt”, Curd Jürger.sszei. tizennyolcadik Bardot neon­omé farihP7- csak világsztár lett, hanem megtalálta azt a helyet, ahol élete utolsó napjáig maradni akar — és a Roger Vadammal való közös munka új formá­ját is, mely az 1957 végén be­mereteket tán ült (ha főzni nem is), és érett mind a korai középkorról szóló dol­gozatok megírásához, mind a halaskofa módra való károm­kodáshoz. Ismeretségük első évében 1 megakadályozni. Ezt követte a Vadim múzsája lett, de az harmadik film, melyben elő- a megállapítás, hogy ő is fe- szpr lépett fel Roger Vadim, dezte fel Bardot-t, nem helyt- mint színész a felesége mél­áim. lett. Egyedül az 1952-es évben ^Közben Vadim beíratta René ^kezett válást n^mon kö* Bár 1959 júniusában hozzá­ment a fiatal színészhez, Jacques Charrier-hoz, hogy családot alapítson, — Roger Nvári Vadim a tanára, bizalmasa és „im,-: kedvenc rendezője maradt. A legnagyobbakkal dolgo­zott együtt, René Clairrel a „Nagy manővert”, Jean Coc­teauval a „Az Orpheus vég­rendeletét”, Louis Malles-jal a „Viva Máriát”, Clouzet-val a „La Varietét”, Duvivier-vel „Az asszony és. a babát”, Go- dard-ral a „Les Méprist”, hogy csak a legnagyobbakat említ­sük. című rázta fel a közönséget: Abban ugyanis Brigitte Bardot már Éva-kosztümben jelent meg a filmvásznon. Bardot apja fél- tucat ügyvéddel jelent meg, de a botrányt már nem tudta Marc Allegret, a híres j?* keletfváás^efötT— Charrler­filmrendező a felfedezője, aki az ;,Elle” újság címlap­ján Brigitte nevető arcú fotóját látva azt mondta az gedélyt a tanfolyam elvégzése csoportok között tarthatjuk 4 NÖGRÁD - J979. december 28., péntek | Szilveszteri tévéelőzetes „Össznépi” szórakoztató műsorral kedveskedik a te­levízió szilveszterkor — kö­zönségének : olyan progra­mot állítottak össze a szer­kesztők, amelyben — remé­lik — a legkülönbözőbb íz­lésű és érdeklődésű nézők megtalálják a kedvükreva- lót. Az I. programban az est első műsoraként új krimi­vel, a világsajtóban sokat reklámozott Charley angya­laival ismerkedhetnek meg az izgalmakat kedvelők, majd az év bel- és külpoli­tikai fonákságait tűzi toll-, illetve „kamerahegyre” A Hónap, valamint a népszerű Parabola szilveszteri kiadása, a Szuperbola. A hagyományos kabaré; műsorból — a többi között — kiderül: megfér-e öt du­dás egy csárdában, ha olyan kiváló művészekről van szó, mint Agárdi Gábor, Bencze Ferenc, Bodrogi Gyula, Körmendi János és Sztankay István. Lesz paró­dia a televízió műsorairól és discovilágsztrárokról, be­mutatót tart Alfonso világ­színháza, s nem hiányoznak majd a cirkuszvilág legna­gyobb attrakciói sem. A második műsorban a hdlnap színészei mutatkoz­nak be musical részletekkel, a Fővárosi Operettszínház Denevér előadása után pedig Micsoda szilveszter címmel Kállai István és Bednai Nándor bohózatával búcsúzik a 2. adás az óévtől. még mindig nem Vadim-ren- dezések. Ehelyett Vadim elküldte a cannesi filmfesztiválra, ahol az a hallatlan dolog történt, ., , hogy amikor a névtelen Bri- gitté megjele’nt, ha .„Midway” nevű amerikai repülőgép- anyahajó fedélzetén, ahol ép­pen Lana Turner, Olivia de Havilland, Leslie Caron, Sil­vana Mangano, Edward G. Robinson, Gary Cooper és Kirk Douglas fQtósok százai és a tengerészek előtt pózol- ,. . ,, . , .. tak, azok hirtelen otthagyták lak (és nok) b°londi­hollywoodi sztárjaikat, és toíta. mfg’ a^kuI' , a Bardot-ra vetették magukat, v?laha >s k°™lyah aki pajzánul nevetve szétnyi- leko(t°tte vol"a- <;;Csak a P«az tóttá nekik a blúzát... mia“ “ m°^ta gyakran.) Sokkal szívesebben FÉRJE AKKOR VOLT volt otthon — természetesen BOLDOG, HA KÉSŐ MENT ne?? egyedül. HAZA Harminckilenc eves kora­Még ebbe’n az évben Kirk.bfn befhi,ezte- Mi’ndig Garbót Douglas oldalán az „Act of fk^Jltai}°™k„?kjLkov®tk«­tól fia született, Nicolas, — megkezdődött életében az erős, jóképű, fiatal férfiak fel­vonulása, mely minden más még Hollywoodban is, lehetetlenné tett volna, de nem Bardot-t. Házassága Günter Sachszal? „Borzasztó őrültség volt, ne is beszéljünk róla!” — nyilat­kozta egy német újságnak. Bizonyára az évszázad, nagy teljesítményei közé tartozik, hogy húsz éven keresztül fér­Love”-ban játszott, Anatol Lit- vak rendezésében, és ezután a fotói bejárták az egész vilá­got. Az 1953-as évet is há­rom filmmel zárta — és a zetessége miatt csodált. „Tart­sanak meg az emberek szép­nek és fiatalnak az emlékeze­tükben”. Ma ruhákat tervez, butikiai St. fiatal házasság alapjai máris s valt°zatlanul megremegtek, alig hogy meg­kötötték. Brigiit^ Basket Wa Tropezben él legszívesebben. (—S. b.-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents