Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-02 / 282. szám
Mágneses olaj A megtervezett repülőgép- alkatrészek prototípusait Igen szigorú vizsgálatoknak vetik alá. amelyek között terhelési próbák is szerepelnek. Az üzem közben fellépő rezgé" sek hatásának utánzását egy különleges vibrátor végzi, amelyekben először nyert alkalmazást a mágneses olaj. Az alkatrészt olajfürdőbe merítik, az olajfürdő egy elektromágnes erőtérben áll. A mágneses tér ereje és iránya változtatható a változtatás frekvenciája folyamatosan és tetszés szerint • beállítható. A mágneses olaj mozgásával követni igyekszik a tér változásait, így az egész olajfürdő rezgésbe jön. Az olajos vibrátor legnagyobb előnye a mechanikus próbapadokkal szemben, hogy a vizsgálandó alkatrész rögzítési problémáit kiküszöböli, és a hatás az egész felületet érve. egyenletesen veszi igénybe a próbapadot. A mágneses olaj nem valamilyen különleges vegyü- let: közönséges gépolajban kolloiddá őrölt ferromágne- ses magnetit van egyenletesen elosztva. Ezt a szuszpenziót olajsavval stabilizálják, így a vaskolloid nem ülep- szik. A vasrészecskék oly finomak, hogy gyors rezgésük nem okoz az alkatrész felületén elváltozásokat. A mágneses- olajnak további érdekes és hasznos tulajdonságai is vannak. Így például viszkozitása arányosan nő a hatótér erősségével, egészen a teljes megszilárdulásig, amikor az így létrejött „olajtömb” — természetesen továbbra is mágneses térben tartva —, szerszámgépeken megmunkálható. A folytonos viszkozitásnövelés lehetővé teszi az ún, elektromágneses kuplungban való felhasználását is. Á számítógépek környezete Bravúros kézműtét A kézsebészet látványos eredménye: elektromos balesetnél sérült bal hüvelykujjat a jobb láb nagyujjával helyettesítették egy bostoni kórházban. A kéz az ember legfőbb munkaeszköze, az agy gondolatainak a végrehajtója, a tapintás szerve, valamint egyéb érzékszerveink működésének a kiegészítője. Többszörös és fontos funkciója ellenére kezeink nem állnak olyan gondos anatómiai védelem alatt, mint más érzékszerveink: testünk perifériáján teljesen szabadon helyezkednek el, és feladatuk végzése közben minduntalan érintkeznek, ütköznek a környezet tárgyaival. Ezeknek az érintkezéseknek nagyon gyakran sérülés a következménye. A statisztikai adatok szerint a baleseteknek több mint felében a kéz károsodik. A kéz sérüléseit a legutóbbi időkig az általános sebészek gyógyították. Ma már azon- ban a külön szakágat képviselő kézsebészek nemcsak a betegség megszüntetésére, hanem a sokrétű működés megtartására és helyreállítására is törekednek. Üj szemléletű és módszerű munkájuk alig két évtized alatt minimálisra csökkentette a nyomorék és amputált kezek addig ijesztően nagy számát, az emberek tíz- és százezreinek mentette meg dolgozó, alkotó, érző kezét. A kéz testünk egyik legbonyolultabb szerve. Szó szerint „tenyérnyi” területen több mint 200 „alkotórész” (27 csont, 17 ízület, 42 izom, ín és alig számlálható ér, ideg) van összezsúfolva. A kéz műtétjeit az „aktív mozdulatlanság” jellemzi. Az operálok nem állnak, hanem ülnek a műtőasztal mellett, alkarjukat a kéztartó asztalon biztonságosan megtámasztják, mozdulataik kimértek, pontosak, finomak. Az operatőr nagyító szemüveget és homlokreflektort visel. A műszereknél a finomság, élesség, roncsolásmentesség a követelmény. A kézsebészeti műtét legkényesebb művelete a roncsoló- dott, szakadt inak és idegek egyesítése. Rendkívüli türelmet, figyelmet, nagy kézügyességet igénylő eljárások ezek, és még arra is ügyelni kell, hogy az összeillesztett idegvégek tengelyiránytoan ne legyenek elcsavarodva egymáshoz képest, mert lényeges, hogy az idegtörzsön belüli rostok is pontosan találkozzanak egymással. Lényeges követelmény az is, hogy a varrófonalaknak nem szabad érintenie magukat az idegszálakat, csak az idegtörzset körülvevő vékony hüvelyt szabad varrni. De nem könnyebb feladat a kéz vékony ereinek az ösz- saevarrása sem. A már betakarított, leszüretelt kertészeti terményekből, naponta jelentős mennyiség kárba veszhet, elsősorban a víztartalom csökkenése miatt, ami különösen nagy lehet a sok vizet tartalmazó zöldségféléknél és gyümölcsöknél. Növelik a veszteséget a kártékony élő szervezetek is, leggyakrabban a különféle rothasztó, baktériumok és gomba- kórokozók. Mindezek és a szedés után sem szünetelő, csak lelassuló, többnyire bomláshoz vezető élettani folyamatok nemcsak az általuk előidézett súlyveszteség miatt károsak, hanem azért is, mert rendszerint kedvezőtlenül befolyásolják a termés ízét, zamatát, állományát, és hasznosanyagösszetételét. A veszteségek pedig leghatásosabban azzal csökkenthetők, ha mielőbb gondoskodunk a termény tárolásáról. A legegyszerűbb, akár idegilenes szükségtárolókban is rendszerint sokkal kevesebb veszteség éri a terményeket, mint szabadon. Tárolásukkal tehát még akkor sem célszerű várni, ha a későbbiekben kerülhetnek majd a végleges tárolóhelyükre. Konzerváló tárolás Szükség esetén, különösen a vártnál sokká', nagyobb, rekordtermések idején még a hagyományos, egyszerű tárolási lehetőségekkel is élni kell. Ezek biztonságossága fokozható, ha műanyag fóliatakaróval is kiegészülnek, ami fokozottan véd az átnedvesedéstől. A műanyag fólia-burkolat előnyét bizonyítjdThogy a priz- mázás után fedetlenül hagyott cukkorépában napi 0,02 százalék cukorveszteség lehet. A műanyag fóliával kétharmad részéig fedett, felül szabadon hagyott, tehát jó levegőző, csak a fagvok beköszöntőkor leszalmázott cukörrépapriz- mákban viszont, felére csökken a cukcM-veszteség, és még a kisebb fagyokat is károsodás nélkül átvészelhetik. A tél végén, tavasszal hajtatáshoz használt műanyag fólia burkolatokkal a prizmákban felha'mozott terményt is meg lehet védeni a csapadék és a szél kedvezőtlen hatásai ellen, addig, amíg a nagyobb hidegek beállta előtt ki nem kerül alóluk a termény védettebb tárolóba, vagy már közvetlenül felhasználásra. A műanyag fóliáknál is nagyobb fokú hőszigetelő képessége és az ezzel járó hőtartó és egyben hőingadozást tompító hatása miatt lehet nagy szerepe a szükségtárolásoknál is a Temaforg Textilhasznosító Vállalat Temizol elnevezésű, paplanra emlékeztető, körülbelül másfél cm vastag műanyag termékének. A konzervgyárakban feldolgozásra váró és a már kész termékek, továbbá a prizmázott burgonya, és esetleg más hasonló módon eltartható termények védő borításán kívül, alkalmasnak ígérkezik a különféle, egyszerű tárolóhelyek és tárolási módok esetében a hő- szigetelés javítására, de még a faiskolai áruk kiszáradástól, túlhűtéstől védő takarására is. Kezelése könnyű, egyszerű, tekercs formába göngyölhető, kevésbé rongálódik, a használat és tárolás során, mint a nád, a szalma és más hagyományos takaróanyagok, és a súlya is sokkal kisebb ezeknél, még nedves állapotban is. Készítenek már műanyagból tárolóvermeket is, Oldaluk kettős műanyag lemez, amelyek között faforgács, vagy egyéb szigetelőanyag van. Földre állítva, ezekből prizma alakzatok állíthatók össze. Egyes országokban tárolás céljára gyártanak kettős falú, műanyag palástokat is. Ezek akár a begyűjtés helyén is rövid idő alatt felállíthatók, mert csak fel kell fújni őket levegővel. A „merevítő” levegő egyben kitűnő szigetelőréteg. Mindegyikük előnye a viszonylagos gyors és egyszerű felállításon kívül, hogy használat után összehajthatok és kis helyen elférnek. A műanyag fóliák használhatóságával kapcsolatos vizsgálatok egyikénél henger alakú cellákban és fekvő silókban fekete polietilén palástokat helyeztek el, föléjük körülbelül 30 százalékos nedves- ségtartairnú kukoricát töltöttek, majd a íóliapalástot légmentesen lezárták. Ezután szivattyúzással légritkítást végeztek és kéndioxidot vagy nitrogéngázt fújtak a palást alá. Az így tárolt kukoricaszemeknél csupán színváltozást és csíraképesség-csökke- nést tapasztaltak, egyébként, többek között takarmányozási szempontból nem károsodtak. Több országban használnak is már a gabonafélék és a kukorica tárolására rendszerint butilfóliából készült, dupla falú, felfújható műanyag burkolatokat, még inkább hatalmas henger alakú műanyagzsákokat. Ezeket először fel fújják, levegővel, majd egyetlen nyílásrészükön át szállítószalaggal vagy pneumatikus ter- ménybefűvóval feltöltik a tárolásra váró terménnyel. Feltöltés után a felesleges levegő kiszivattyúzásával érik el a légmentes zárást. A légmentesen zárt térben a terményeket károsító élő szervezetek elpusztulnak, tehát nemcsak az időjárás viszontagságaitól, hanem a kártékony szervezetektől is védett a termény. A légmentesen záródó légterű tárolókban — megfelelő, szárítási lehetőség hiányában vagy az időjárás miatt, esetleg egygb okokból — a kívánatosnál nagyobb nedvességtartalmú olajos magvak, és más szemes termények tárolása is lehetséges, ugyanis ha a légterükbe megfelelő arány- ban.í széndioxidot adagolnak, ez meggátolja a magvak romlását, valósággal konzerválja őket. A vetésre már nem kerülő, legfeljebb 22 százalék nedvességtartalmú szemes termények úgy is tárolhatók, előzetes leszáritás nélkül, hogy 10 C-fok alatt tartják a tárolóterük hőmérsékletét, ami a vizsgálatok szerint 10—2Ö naponként végzétt, néhány órán át tartó hideglevegő-befúvás- sal elérhető. Mindezeken kívül hazai kutatók olyan önhordó-műanyag bordázat között műanyag habbal kitöltött és külső-belső felén egyaránt üvegszállal erősített elemekből álló — héjszerkezetet is kialakítottak, amelyből az eddig ismerteknél nemcsak sokkal gazdaságosabban. hanem gyorsabban is létesíthetők tárolóheiyek. Várhatóan, ezek a megoldások is terjednek majd az előregyártóit elemekből ugyancsak gyorsan összeszerelhető köny- nyűszerkezetes tárolók mellett. Az utóbbiak kőéül egyébként különösen a bárhol gyor- san felállítható, többnyire henger alakú és felülről a töltésük, alulról az ürítésük gépesítésére lehetőséget nyújtó ltöny- nyűfém tárolótartályoknak lehet nagy jövőjük. Számítógépterem a Vilnius! egyetemen. Impozáns látvány egy számítógépterem. Apró lámpák villogása, mágnesszalagok forgása, írógépek kopogása, televíziós képernyőn megjelenő szövegek és ábrák, valamint a somyomtatón folyamatosan kijövő nyomtatot papírtömeg jelzi, hogy a gépek dolgoznak, számításokat végeznek. A gépkezelők, operátorok feladata a programok elindítása, a _ feldolgozáshoz szükséges adatokat tartalmazó adathordozóknak a megfelelő olvasóegységben való elhelyezése, a gép működésének az ellenőrzése éc rendkívüli, a programozó által előre nem látott esetekben ők avatkoznak közbe. A kisebb, egyszerűbb é3 olcsóbb gépek általában nem igényelnek különösebb bánásmódot: pormentes helyiségben, szokványos hőinga- dozások mellett a villamoshálózatról üzemeltethetők. Fokozott gondosságot és védelmet igényelnek azonban a közepes és a nagy számítógépek. A számítógépek hibátlan működésének egyik feltétele, a gépterem klimatizálása, azaz á levegő hőmérsékletének és páratartalmának meghatározott értékek között tartása, A gépteremben a hőmérséklet 19—25 C-fok között van, a levegő relatív páratartalmát 45—55 százalék között tartják és az l mikrométernél nagyobb szennyeződéseket kiszűrik a levegőből. Egy-egy nagyobb yagy esetleg két közepes teljesítményű számítógépnek az elhelyezésére alkalmas gépterem 150—200 négyzetméter alapterületű, magassága pedig 3 méter. Födémét általában könnyen tisztítható, változtatható magasságú lábakon álló. álpadlóyal .fedik be.' Ez alatt helyezik el a számítógép különböző egységeit összekötő villamos kábeleket, és ott alakítják ki a iégcsa- tornákat is. A mennyezetet lyukacsos álmennyezet fedi, ez egyrészt a hangszigetelést szolgálja, másrészt alatta is futnak villamos kábelek és légcsatornák. A világításhoz és a klíma- berendezés működtetéséhez a villamos energiát általában a szokványos hálózatról veszik, a számítógépet azonban mindig stabilizált feszültségű árammal táplálják. A gépterem jó megvilágításának, a padló, a fal és a mennyezet megnyugtató hatású színezésének nemcsak esztétikai szerepe van; minden eszközt felhasználnak, hogy a gépteremben lehető legjobb munkakörülményeket biztosítsák, mert ott minden figyelmetlenségből, fáradtságból adó-dó hibás cselekvés súlyos károkat okozhat. Képünkön: Diktafon a mellényzsebben A mágnéses hangrögzítés — magnetofontechnika — fejlesztése érdekében az utóbbi évtizedekben igen sokat tettek a konstruktőrök és a gyártók. Bár a magnók működési alapelvében változásról nemigen beszélhetünk, a gyártmányok megbízhatóságának és hanghűségének javítása terén, valamint a miniatürizálásban szép eredmények születtek. Annak köszönhetően, hogy az orsóstechnika mellett a kazettás hangrögzítés is megvalósult és elterjedt, elkészülhettek a mellényzsebbén is elférő szövegrögzítő készülékek, az ún. diktafonok, a miniatürizálás valóságos kis remekei. A diktafonok megtervezői valamivel könnyebb helyzetben vannak, mint a magnetofonok konstruktőrei. A beszédrögzítés ugyanis sokkal kevésbé kényes, feladat, mint a zenei anyag magnószalagra való élethű felvétele és visz- szajátszása. Éppen ezért a diktafonok a szokásosnál kisebb szalagsebességgel működhetnek, ami megnöveli a felvételi időt, és a szalagnak sem kell a legkiválóbb minőségűnek lennie. A zsebdiktafonok arra jók, hogy használójuk olyan helyzetekben is rögzíthesse gondolatait, amiko-r bines alkalma azokat leírni (pl. utazás közben, ágyban fekve stb.) Másrészt egyszerűen arra is valók, hogy helyettesítsék a papírt és az írószert. A zseb- diktafon-kazetták rendszerint 60 percnyi beszédszöveg tárolására alkalmasak. Olyankor is hasznát lehet venni a zsebdiktafonnak, amikor nem a magunk gondolatait, utasításait akarjuk rögzíténi, hanem a mások szájából elhangzó szöveget akarjuk megörökíteni. Képünkön: Egy osztrák gyártmányú zsebdiktafon, amely egyike a legkisebbek- ni. A eigarettacsomag nagy- nek. Egy-egy kazettájára 90 ságú Memocord-mini K—77 perces felvételt lehet készíte- súlya mindössze 350 gramm. í NÓGRÁD — 1979, december 2., vasárnap 11
