Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-22 / 299. szám
Világ proletárja!, egyesüljetek! NOCRAD AZ MSZMP NOGRAD MÉCYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV evF 299. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1979 DECEMBER 22., SZOMBAT Törvénybe iktatták a jövö évi költségvetést Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Gordon Judit, az MTI főmunkatársa jelenti a Parlamentből. Pénteken a jövő esztendei állami költségvetés tervezetének vitájában folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Részt vett a tanácskozáson Lázár György is. Az elnöki megnyitót követően a hozzászólások következtek. A külkereskedelmi miniszter hozzászólása Veress Péter elöljáróban hangsúlyozta: az 1979. évi gazdasági folyamatok egyik legjelentősebb eredménye, hogy a dollárelszámolású behozatali többletet sikerült jelentősen mérsékelnünk. Jogos az a reményünk, hogy tőkés külkereskedelmi mérlegünk hiánya 1979-beh a tervezett körül alakul. Dollárelszámolású exportunk értéke dinamikusan nőtt, behozatalunk az előző évi szintet közelíti meg. A számok mögé tekintve azonban már nem lehetünk egyértelműen elégedettek az összességében kedvező folyamattal. Ugyanis az export legnagyobb hányadát — körülbelül 44 százalékát — kitevő anyag- és félkészjelle- gű termékek kivitele 'növekedett a leggyorsabb ütemben, 36 százalékkal. Emellett több mint 24 százalékkal emelkedett a gépipari termékek exportja is, de ez továbbra is szerény hányadot, csupán mintegy 10 százalékot képvisel az összes dollárelszámolású kivitelünkben. A külkereskedelem jövő évi feladatait bonyolult, ellentmondásos nemzetközi politikai és gazdasági körülmények közepette kell megoldanunk — mondotta Veress Péter. A fejlett tőkés- és a fejlődő országok többségét lassú termelésnövekedés jellemzi. Az Egyesült Államokban új gazdasági visszaesés bontakozott ki 1979 folyamán. Hatása 1980-ba'n más országok gazdaságában is érződni fog. A lassú fejlődés ellenére az infláció állandósult, s jelentős zavarok forrásává vált a világgazdasági — különösen a nemzetközi pénzügyi — kap-, csőlátókban és az egyes államok belső gazdasági életében. Ebben vitathatatlanul szerepet játszott az energiaellátás feltételeinek rosszabbodása, az energiahordozók, mindenekelőtt az olaj' árának az előrejelzéseket is meghala- ladó és tovább folytatódó emelkedése. A világgazdaság kedvezőtlen változásai a mieinkhez hasonló gondokat okoznak más szocialista országoknak is. Ez érezteti hatását az egymás közti kapcsolatokban is. Mérséklődik a fejlett ipari országok gazdasági növekedésének üteme, importjuk csökkentésére, kivitelük fokozására törekszenek. Ennélfogva éleződik a verseny a piacon, szigorúbbá válnak a minőségi, műszaki és szállítási követelmények. Erősödnek a szocialista partnerek minőségi igényei is. Egyre jobba® előtérbe kerül mindenütt a magas színvonalú, korszerű termékek iránti igény. Ezek ára könnyebben tud lépést tartani a nyersanyagokéval. Hazánk nemzetközi megítélése — problémáink ellenére — továbbra is kedvező, gazdaságunkat megbízhatónak ítélik külföldön. A magyar vállalatok évente mintegy 50—70 kooperációs szerződést kötnek, a fejlett tőkésországok cégeivel, elsősorban a gépipar területén, de jelentősek a konfekcióipar és az utóbbi időben a gyógyszer- és műanyagipar szerződései is. Lényeges, hogy a megkötött szerződések több mint egyhar- mada tartalmaz közös fejlesztést, szellemi termékek átvételét vagy átadását, ezáltal biztosítva a piaci versenyképességhez szükséges műszaki és minőségi elemeket. Legszilárdabb kereskedelmi partnereink továbbra is a szocialista országok, első helyen a Szovjetunióval. Legjelentősebb energia-, nyersanyag-, gép-, s berendezés- és nem utolsósorban fogyasztásicikk- szállítóink és egyben legnagyobb vevőink is. Erőfeszíté- seinkban a szocialista integrációra támaszkodunk, s ennek érdekében mindent megteszünk. Az 1980. évre szóló árucsere-forgalmi megállapodások létrehozására irányuló tárgyalások még folynak. Jövőre a szocialista országokkal körülbelül 5 százalékkal nő az árucsere. A nehezedő körülményekhez e piacokon is jobban — az exportképesség javításával és több, jobb vásárlással — kell alkalmazkodnia a magyar gazdaságnak. Tervünk szerint jelentősen kell növelnünk kivitelünket a tőkésországokba, feldolgozott gazdaságos termékeink arányának növelésére, az ármunka javítására, a kooperációs kapcsolatok további szélesítésére törekedve. A terv exportelőirányzatainak teljesítése igen jelentős erőfeszítéseket kíván a termelő és a kereskedelmi munka minden területén. A lehetőségek szerint tovább fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal is. Egyik legfontosabb feladatunk a — többségében importból származó — energia- és a nyersanyag-felhasználás fajlagos csökkentése. Az energiafelhasználás 5 százalékos csökkentése a mai árakon mintegy 200 millió dollárral javítaná külkereskedelmi mérlegünket. A miniszter aláhúzta: minden viszonylatban erősödő követelmény a jó minőség, bővebben értelmezve a szállítási feltételek pontos betartása, a termelő- és külkereskedelmi vállalatok együttműködésének, a külkereskedelem vállalati szervezetének továbbfejlesztése. Törekvéseink azt célozzák és ezt várjuk termelőpartnereinktől is, hogy a külkereskedelem és a termelés egységei között hatékony vállalati, kulturált emberi kapcsolatok alakuljanak ki és széles körű összefogás jöjjön létre közös céljaink eléréséért — fejezte be hozzászólását Veress Péter. Dr. Bognár József (Bp. 24. vk.) akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbinál szigorúbb feltételek jellemzik majd a következő időszak gazdasági politikáját és gyakorlatát. Minden területen következetességre, erélyre és türelemre lesz szükség a hazai gazdasági mechanizmus, az irányítási rendszer továbbfejlesztéséhez. A célok világosak: meg kell szüntetni a népgazdasági, a csoport- és egyéni érdekek konfliktusait — természeteset! mindig a magasabb rendű érdek javára, — gazdaságos exportra, a minőség javítására, a technika korszerűsítésére van szükség. Azért is ösztönözzük a gyors termékváltást, hogy új piacokat hódíthassunk meg, s a régebbieken is helyt tudjunk állni. Vetsz Antalné (Veszprém m. 8. vk.), a marcaltői Egyetértés Tsz raktárosa a megye iparának fejlődéséről szólva hangsúlyozta: az eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult a vegyipar, az alumíniumipar, a gépipar, az élelmiszeripar gyors ütemű növekedése. Jó eredményeket hozott a korszerű üzem- és munkaszervezési módszerek bevezetése. Meghozta gyümölcsét az is, hogy következetesebben számon kérték a munka- és technológiai fegyelem betartását. S. Hegedűs László (Pest m. 24. vk.), a HNF OT titkára kiemelte: a népfrohttanácsko- zások vitáiban sok szó esett a szerződéses fegyelemről és a munkafegyelemről. A nagyobb következetességet, a szigorúbb megítélést a munkások és a vállalati vezetők többsége helyesli és támogatja. A rend, a fegyelem, az Megnyílt a zománc- és üvegművészet* biennálé Tegnap délután élénk érdeklődéstől kísérve megnyílt az V. zománc- és üvegművészeti biennálé Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában. A biennálét a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége észak-magyarországi területi szervezete, a Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya, a Salgótarjáni városi Tanács VB művelődésügyi osztálya, valamint a megyei művelődési központ rendezte. A megnyitóünnepségein jelen voltak a megyei, városi párt-, állami és társadalmi szervek képviselői, a besztercebányai nemzeti bizottság városunkban tartózkodó delegációja. Kugel Tibomé, Salgótarján város Tanácsának elnökhelyettese mondott megnyitó beszédet Többi között hangoztatta, hogy ma Magyarországon minden iparművészeti műfaj törvényszerűen ott találja meg bázisát, ahol annak az iparágnak súlya, tekintélye vah. Salgótarjánban két üveggyár és egy zománcgyár dolgozik, lassan már száz éve. Városunkban tehát a szükség- szerű ipari bázis közművelődési és művészetpolitikai alapunkká vált ahhoz, hogy az üveg- és zománcművészet meghonosodjon. Művelődés- politikánk és termelőüzemeink közös feladata, hogy énnek feltételeit kimunkálja, teret és lehetőséget teremtsen művészeknek, ipari forma- tervezőknek, hogy esztétikai érzéket hordozó elképzeléseik megvalósuljanak. Salgótarján művelődéstörténetének hozzátartozója, mai valósága az üveg és a zománc, amely e biennálén hangsúlyosan a tárgyak világában jelenik meg. A megnyitó után a művelődési központ klubjában fogadást adtak a kiállító művészek és meghívottak számára. Itt adták át Kányák Klárának, Kányák Zsófia hagyatéka gondozójának a Pro arte plakettet, a kiállító művészeknek pedig a biennálé emlékplakettjét. igazságosság társadalmi igény. Krasznai Károlyné (Szolnok m. 5. vk.), a Tisza Cipőgyár szakszervezeti jogsegélyszolgálatának vezetője elmondta; alkalmazkodva a világpiaci igényekhez, megváltoztatták a gyártmá'nystruktúrát, s az eredmény nem is maradt el — dollárelszámolású export az utóbbi években megkétszereződött. Dr. Szabó Kálmán (Bp. 36. vk.) akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára kiemelte: gazdasági törekvéseink változásai csak akkor lesznek igazán eredményesek, ha a gazdasági élet minden rendű és rangú szereplője változtatni tud és akar azokon a megszokott- ságain, amelyek nem csupá'n a szabályozók függvényei. Például, a szerződéses fegyelem megjavítása soha nem volt égetőbb, mint a jelen helyzetben. Púja Frigyes felszólalása Púja Frigyes (Békés m. 7. vk.) külügyminiszter, hangsúlyozta: a szocialista és a fejlett tőkésországok kétoldalú kapcsolatainak alakulása igen fontos szerepet játszik a nemzetközi életben. E kapcsolatok ma már széles körűek; gyakoriak a politikai eszmecserék a ■ legmagasabb szinten, s fejlődtek a gazdasági és a kulturális kapcsolatok is. A szocialista és a fejlett tőkésországok kétoldalú kapcsolatainak további bővülését azonban zavarja, hogy egyes nyugati körök beavatkoznak a szocialista országok belső ügyeibe, propaganda- kampányokat bontakoztatnak ki, gazdasági diszkriminációt, egyes esetekben embargót al- kahnaznak ellenük. A Magyar Népköztársaság határozottan támogatja a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Kambodzsai Népköztársaság kormányát és népét abban a hősies küzdelemben, amelyet a kínai expanzionisták ellen folytatnak. Sajnáljuk, hogy számos kormány akad még — így az ASEAN-országok kormányai is —, amely a senkit sem képviselő Pol Pot- csoportot tekinti Kambodzsa képviselőjének. Csak idő kérdése, hogy minden délkeletázsiai ország felismerje ennek a csoportnak az igazi szerepét és azt, hogy honnan fenyegeti őket az igazi veszély. A közel-keleti válság továbbra is komoly veszélynek forrása. Egyiptom pálfordu- lása kedvezett az amerikai— izraeli céloknak, de egyben új ellentétek sorát szülte. Az elmúlt két esztendő eseményei teljes mértékben igazolták a szocialista országok álláspontját; az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről történő teljes kivonása, a palesztinai arab (Folytatás a 2. oldalon.) Teljesítették idei tervüket Munkásgyűlés a FŰTŐBER-ben Tegnap munkásgyűlést tartottak a FÜTÖBER nagybáto- nyi gyáregységében, A lég- technikai üzem csarnokában megrendezett munkásfórumot Szőke Hugó, az üzemi szak- szervezeti bizottság elnöke nyitotta meg. A gyáregység gazdasági és mozgalmi vezetése nevében üdvözölte a megjelent dolgozókat és vendégeket, köztük Kovács Lászlót, az SZMT vezető titkárát, Szabó Istvánt, a salgótarjáni járási pártbizottság első titkárát és Varga Lászlót, a FÜTÖBER Vállalat igazgatóját. Ezt követően Szőcs Gyula gyáregységigazgató mondott beszédet. Értékelte az 1979-es gazdasági évet, szólt a jövő év főbb feladatairól. Mint mondotta: az ezerfős gyári kollektíva péntekre teljesítette 501 millió forintos termelési tervét, s az év hátralevő időszakában várhatóan teljesíteni fogja a pártkongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny- vállalásában szereplő hatmillió forint termelési értéket is. Mindez a dolgozók és vezetők szorgalmas és becsületes munkájának eredménye. A FÜTÖBER vezetése nagy gondot fordított a munkások állandó jellegű képzésére, a dolgozók felét jelentő szakmunkások továbbképzésére. Rendszeresen fejlesztette a fiatal műszaki gárda tudását is. Lényeges feladatának tekintette, hogy a dolgozók érezzék munkájukban az alkotás örömét, bekapcsolódhassanak a vezetésbe, a közéletbe, hogy mindenki valóra válthassa elképzeléseit. A gyáregység 10 év alatt felzárkózott az európai színvonalhoz. Ezt nemcsak az elmúlt két évben elért Kiváló gyáregység cím és a díjnyertes termékek bizonyítják, hanem az is, hogy a gyár piaci helyzete stabil. Szőcs Gyula az 1980-as tennivalókról szólt. Hangsúlyozta, hogy a demokratikus fórumokon elfogadott 532 millió forintos terv — figyelembe véve a kedvezőtlenebb nemzetközi és hazai körülményeket is — teljesíthető. Alapfeltétele: a gyári munkás- és vezetőgárda kitartó, pontos és minőségi munkája. Mindezt új szemlélet, a különböző politikai, gazdasági és bérezési kérdések helyes — a népgazdaság érdekeinek megfelelő — értelmezése kell, hogy kísérje. Ezt követően Szabó Ferenc főmérnök ismertette az 1980- as munkaverseny-vállalást. Ennek lényegesebb részeit az alábbiak jelentik: a termelési értéket a bázishoz képest 7 százalékkal növelik. A megkezdett Erka-Super—90 tetőtéri gázkazánból 400 darab készül el és 3,5 millió forint értékű anyag- és energiamegtakarítást érnek el. Normakarbantartási intézkedések eredményeképpen 25 ezer normaórát takarítanak meg. A termelékenység 7 százalékkal emelkedik. A dolgozók 25 százaléka tanul a képzés valamilyen formájában és tízezer közhasznú társadalmi munkaórát teljesítenek. A munkásgyűlésen felszólalt Jakubovics László, a II. Rákóczi Ferenc nevét . viselő aranykoszorús brigád tagja. A szocialista kollektíva nevében bejelentette csatlakozásukat a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny-vál- laláshoz. Egyben kérte a többi szocialista és a szocis'is'a címért küzdő kollektíva és a dolgozók csatlakozását is.
