Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-21 / 298. szám

Mimiig Jeleskedett Nagybátony a társadalmi munkaakciók szervezésében. A kilencezer laKosú településen egy esztendőben általában 3—4 millió íorint értékű munkát végez­nek el térítés nélkül a lakók, mellyel főleg a gyermekintézmények működési feltételeit sikerül Javítaniuk. A versenyző nagyközségek között általában „dobogós” helyre kerül­tek eddig. Az idén is sikerre számítanak. Az elmúlt évben kapott 400 ezer forint Juta­lomból három utcában oldották meg a vezetékes Ivóvízellátást. — kulcsár _ M agánépítők — közérdekek Az én húzum, az én vá­ram. — Ki ne ismerné ezt a mondást? Amikor 19ü0-ban elkezdő­dött az első IS éves lakásépí­tési program, az volt a cél, hogy a megépülő 1 millió la­kás egyharmada készüljön csak magánerőből — a többi az állam dolga. MEGFORDULT Nos, 1975-re az arány meg­fordult. A magánerő ugyanis nem azonos u házilagos kivi­telezéssel. Magánerősnek számít a statisztikában min­den olyan építkezés, amelyet nem teljes egészében finan­szíroznak állami forrásból. Így az OTP, vagy a munka­hely beruházásában, szerve­zésében épített lukások ugyanúgy magánerősek, mint az OTP-kölcsünnel, vagy anélkül épített családi házak. Az állami — célcsoportos — lakásokat értelemszerűen az állami építőipar készíti, míg a magánerőből épülőknek csak töredéke jut az állami kivitelezőkre. A nagyobb hányadon a szövetkezeti épí­tők, a kisiparosok és a házi­lagos kivitelezők (kontárok, fusizók, rokonok, barátok) osztoznak. A magánépítők körét szű­kítsük most azokra, akik csa­ládi házra —, vagy elvétve az ennél gazdaságosabb sor-, —, illetve lánc- — házra vágynak, és nézzük meg, hogy az ő érdekeik mikor, mennyire esnek egybe a köz érdekével. Ha valaki magára vállalja a lakásigényének megoldását, ezzel már önmagában csök­kentette az államtól lakást várók számát. Viszonzásul az állam — az OTP közbeikta­tásával — hitellel siet az építtető (a valóságnak jobban megfelelő, »közhasznú szóhasz­nálatiul: az építő) segítségé­re. A hitet összege aszerint változik, hogy az állam íjiennyire ítéli korszerűnek az építeni kívánt lakástípust. Legkisebb hitel — az építési A növények fejlődésében igen fontos szerepet játszik hatalmas föld alatti gyOkérrendszerUlt — amelyet ma még nem ts Isme­rünk teljesen. Ez a bonyolult szisztéma gondoskodik például ti növények vízháztartásának ellátá­sáról Is — ez pedig nem kis fel­adat. Nem is gondolnánk, hogy egv kukorica naponta mintegy 2J0 kilogramm vizet, egy hektár búza 2000 tonna vizet, egy hektár kukorica pedig 3290 tonna. vizet párologtat el icvélrendszerén ke­resztül. Ezt a hatalmas mennyi­séget a fö'.ilbdi a gyökérrendszer „szerzi be” a növényeknek, és enteilen még számos mis fontos funkciót Is betölt. Szállítja a táp­anyagot, talajlnw rögzíti n nö­vényt, hogy csak a legfontosabb A* költségek legfeljebb 50 száza­léka — a családi házra jár. Ennél magasabb hitel nyújt­ható a kisebb teleklgcnyű sor-, lánc- és átriumházakra. Ezeknél uz építési költségek 70 százalékát előlegezi az ál­lam és a visszafizetési határ­idő, valamint a kamat is en­nél a legkedvezőbb. A tanács természeti adottságaitól és anyagi lehetőségeitől függő­en közműves telkekkel segít­heti az építőket. 800 FORINTÉRT Az induláshoz tartozik meg a tervek készítése és az anyagok beszerzése. Az Épí­tésügyi Tájékoztatási Köz­pont'az egyedi tervek egytl- zedéért’ — átlagban 800 fo’ rintért — kínál típusterve­ket. Ezzel csak annyi az épí­tő dolga, hogy a telkére adaptáltatja. Az anyagi előny mellett — a több tucatnyi variáns miatt — változatosak is ezek a házak. Ésszerűen fedik a különböző életvitelű és nagyságú családok igé­nyét. Az is lényeges szem­pont, hogy a kereskedelem­ben kapható anyagokból áll­nak össze. Ennek ellenéré évente n kereken fél százezernyi családi házból mindössze 5—6 ezer ké­szül az ÉTK fővárosi, pécsi, kaposvári, debreceni, győri, szegedi, miskolci iro­dáiban vásárolható típuster­vek alapján. Sajnos még nem áldozott le Nógrádban sem a sátortetők korszaka, bár az 1973-as III. lakásépíté­si konferencia után — Itt az építészek ugyuncsak elítélték a rossz térszervezésű, szemet bántó családi házakat — olyan határozat született, hogy az egyedi, terveket en- gedelyezés előtt be kell mu­tatni az építészekből álló zsű­rinek. Ez a megoldás azon­ban felemásra sikerült. Mi­vel, ha előbb nem, akkor a fellebbezés után engedélyt kap az építő, ha a terv nem ütközik bele egyetlen építési szabályba sem. Pedig a kör­és legismertebb feladatait említ­sük. Nem véletlen tehát, hogy a kutatók figyelme az utóbbi idő­ben igen nagymértékben fordult a gyökerek felé. Megállapították például, hogy egy őszi rozsnak 143 főgyőkere van, a másodrendű gyökerek szá­ma 35 ezer, a harmadrendüeké 2 mil'ló 300 ezer, míg a negyedren­dű gyökerek — a legkisebb haj- szálgyökerek — száma 11,3 millió. Ez azt jelenti, hogy egy növény­nek i4 millió gyökere van, és ezek hossza mintegy 600 kilométer, amely 225 négyzetméteren helyez­kedik el. A különböző növények gyökereinek mélysége Is változó: a gabonaféléknél 1—J.S méter, a lucernáknál például a 10 méter az átlagos. nvezet és az épület harmoni­kus kapcsolata nemcsak el­vont „városképszempont”, ha­nem a lakpk közérzetét is be­folyásolja. Lépjünk még egyet, követ­kezzen az anyagbeszerzés. Üjra csak előnyösebb hely­zetben vannak azok, akik mondjuk sorház, vagy kisebb társasház építésébe fogtak, hiszen az utánjárás megosz­lik az építőtársak között és a jobb kihasználás miatt ol­csóbb lesz a fuvar. Tehát is- mét találkozik a köz- és a magánérdek. * Az utánjárás megosztása sajnos, nem utol­só szempont. A mennyiségi hiány mellett az anyagok ido­es térbeli egyenetlen elosz­tása Is bosszantó. Ha kapha­tó cement, akkor a TÜZÉP- telepeken jószerivel nem tud­ják hol tárolni. Ha pedig nincs, akkor a harmadik ha­tárba kell érte menni. Ezt ki­küszöbölendő, köt a TÜZÉP az építőkkel anyagbiztosítási szerződést. Ebben vállalja, hogy a 'beépítés sorrendjében szállítja a szükséges anyago­kat. Az építők tapasztalatai mégis azt mutatják, hogy er­re csak nagyon labilis prog­ram építhető és jobb előre megvásárolni mindent. HÁZILAGOSAN Ha a családi ház építési költségeiből levonunk 10 szá­zalékot a tervezésre, közmű- bekötésre, az anyagok meg­szerzésének olajozol uibbá té­telére, akkor a maradék há­rom — többé-kevésbá egyen­lő — részre osztható. Az el­ső harmad az anyag ára, a második a fuvardíj, míg a harmadik a munkabér. Ebből kiderül az is, hogy a szűkös kivitelezői kínálat mellett a költségek a házilagos kivite­lezést szorgalmazzák. így az­után csak a feltétlenül szakértelmet igénylő munkák, hoz fogad az építő szakem­bert. A többit igyekszik ügyes kezű barátokkal, isme­rősökkel. rokonokkal együtt elvégezni. Ezt megkönnyíti a kölcsönzővállalat, amely méltányos díj. ellenében ren­delkezésre bocsátja a szüksé­ges munkaeszközöket. A bé­relhető eszközök köre mára ugyancsak kibővült: többek között zsaluzóanyag, betonke­verő, tapétázógép, festékszóró szerepel a listán. A tapétázó­gép napi használata 100 fo­rintba, míg egy heti igénybe­vétele 500 forintba kerül; egy 230 literes betonkeverő gép­nek pedig 230 forint az egy­napi bérleti díja. Az építést a beköltözés kö­veti, de a komfortfokozat nö­velésére — például központi fűtés beszerelésére —, vagy később a felújításra újabb anyagi segítséget kaphat a tulajdonos. Ugyanis a lakások értékének növelése a közös­ségnek is érdeke. — németh — A növények föld alatti gyára Egységes betegellátás VictTnfÁrA téma &z egészségügyi in. T Ijjzuiciu tézmények integrációja — összevonása, egyesítése. Néhány évóel ez. előtt a kormány kezdeményezte: az egészség­ügyi ellátásban részt vevő egységek, szol­gálatok ne legyenek elkülönült ..várak”: a helyi, a területi sajátosságoktól függően ke­rüljenek szorosabb kapcsolatba ^egymással. Azóta országszerte — Nógrádbán is — megvalósulóban van az azonos tanács fel­ügyelete alá tartozó kórházak, rendelő- és gondozóintézetek, orvosi körzetek szervezeti összekapcsolása; természetesen az erősebb, a felkészültebb intézmény, valamely nagyobb kórház irányításával. * Mi minden tette szükségessé ezt az in­tézkedést? Az egyik ok az egészségügyi ellátás széttagoltságában keresendő. A körzeti orvo­sok, a rendelőintézeti és a kórházi szakor­vosok sok éven át egymástól függetlenül tevékenykedtek. Az új, nagyobb egészség- ügyi bázisok azonban egyre inkább azt a feladatot kapták, hogy ne csak településü­kön, hanem tágubb környezetüket tekintve is a gyógyítás központjai legyenek. Ezt azon. ban akadályozta, hogy a centrumban ke­véssé ismerték a vonzáskörzet betegeit, or­vosait, esetlegesek voltak a kapcsolatok, így magától értetődő követelmény lett az egyes láncszemek közötti szervezeti össze­tartozás. , Aztán megoldást sürgettek a gyakorlat egyéb gondjai, például az ellátás egyes fo­kozataiban — mindenekelőtt a rendelőinté­zetekben — mutatkozó már-már „krónikus” orvoshiány. A szakemberek főként a megbe­csült munkát kínáló kórházakba tömörül­tek, a rendelőintézetekben viszont egyre gyakrabban függesztették ki a táblát; sza­badság, betegség, vagy átmeneti munkaerő- hiány miatt szünetelt a betegek! fogadása- egyik-máslk orvosi szakterületen. A fúzió­val megoldható a szakemberek, jobb elosz­lása: az orvosok munkaidejüket felváltva a rendelőintézetbe» és a kórházban tölthe­tik. Az integráció természetesen a gyógyí­tás színvonalára is hat, hiszen orvos és or­vos között is lehet különbség; ám a szer­vezeti kapcsolat híd az egységes szemlélet, az azonos gyógyászati elvek-módszerek meg­teremtéséhez. A szervezeti változtatás gazdasági, taka­rékossági jelentősége nyilvánvaló. így lehet többet nyújtani a kevésből, az ország, s ezen belül a tanácsok pénztárcájából. így használhatók ki szélesebb körben a megle­vő műszerek és más eszközök, így hozhatók létre olcsóbban közös, korszerű bázisok, pél­dául laboratóriumok. De vizsgáljuk meg. milyen 3s az integrá­ció a gyakorlatban. Menjünk például a kö­zeli Vácra — bár megnevezhettünk volna számos hasonló adottságú települést. Vácott, előbb a tanácsnál zajlott le az egyesítő fo­lyamat; egy kézbe került a városnak és az egész járásra kiterjedő egészségügyi irányí­tás. Aztán 1975 óta- fokozatosan a váci kói­házhoz csatolták a helyi és a szobi rendelő- intézet. a zebegényi utókezelő szanatóriu­mot? az 'Ideggondozót, a városi orvosi kör­zeteket és nagyobb részt a járásban levőket is. A kórházi főorvosok a maguk szakterüle­tén felelnek a rendelőintézeti, sőt a körzeti orvosok munkájáért is. A belgyógyászatban, kialakították a sávos rendszert, azaz min­den belorvos négy-öt orvosi körzetet felügyel, figyelemmel kíséri az ottani betegeket. A vá­ci rendelőintézet lényegében a kórház szer­ves része: az orvosok többsége itt is, ott is tevékenykedik, három-négy hónaponként váltják egymást, s ha szükséges, a szobi ren­delőintézetben is helyettesítenek, az egyesí­tett szervezet’ ugyanis köteles gondoskodni a hiányzók pótlásáról. És et a módszer nem váci specialitás, a többi között Szombathelyen, az egyesített kórház és rendelőintézet orvosainak nyolc­van százaléka váltőpórban dolgozik: Haso'nlő a helyzet Hajdú Csongrád és Baranya me­gye egyesített egészségügyi bázisaiban. De térjünk vissza még egy gondolatra a váci példához: korábban sok volt a párhu. zamos vizsgálat, a rendelőintézetben is és — további gyógykezelés szükségessége esetén — a kórházban is sort kerítettek az alapvető vizsgálatokra. Most a betegek, amennyiben kórházba utalják őket. magukkal viszik a laboratóriumi és a röntgenleleteik .másola­tát, vagy igazolását. Nem csak a röntgenfelvé­tel költségét és a beteg fáradságát takarítják meg. hanem a kórház igen szűkös idejét is. Tavaly ezért egy-egv beteg átlagosan 4,7 nappal kevesebbet töltött az intézményben, ezzel csökkenhetett a műtétre várakozók szá­ma is. Ilyen töi-ekvések országszerte tapasz­talhatók. Hajdú megyében például, zömmel a párhuzamos vizsgálatok messzüntetése foly* tán. a megyei kórház-rendelőintézetnél ta. valy a megtakarított röntgenfilmek és vegy­szerek értéke 250 ezer forint volt. Az integrált intézményhálózatban köny- nyebb a körzeti orvosok munkája, akik most úgy érzik, tartoznak valahová. A központi bázis beszerzi a gyógyászati anyagokat, esz­közöket, s általában egy évre előre mindent megrendelnek számukra, méghozzá nagyke­reskedelmi áron, tehát olcsóbban. .Jellemző még a közös mosoda, varroda, a műszerek, berendezések karbantartásának központosí­tott megszervezése. A szerint a kormány két "évvel e* jcriVK ezejőtti döntése — miszerint mindazok a teendők kerüljenek helyi hatás­körbe, amelyek a városi, kerületi, községi „kézben” jobban szolgálhatják a lakosság el. látását — megkönnyíti az intézmények irá­nyítását. Az integráció lehetővé teszi a taná­csok számára az egységes létszámgazdálko­dást, a mozgó szakorvosi szolgálatok meg­szervezését, a szakemberek egységes tovább­képzését. Vagyis az alapintézmények közötti szorosabb kötelék jól szolgálja a kitűzött célt: a lakosság egészségügyi ellátásának javítását, szélesítését. ________ P *• S zécsónyi tapasztalatok / A lakosság egyre inkább felismeri: a biztosítás, a gondoskodás egyik formája A biztosítás, a gondoskodás egyik formája. Tények, ada­tok sokasága bizonyítja, hogy a lakosság Igényli a „szolgál­tatásnak" ezt a fajtáját. Tóth Endrével, az Állami Biztosító szécscnyi tiókjának vezetőjé­vel az igények, a lehetőségek helyi tapasztalatairól beszél­gettünk. — Társadalmunk alupve* tő politikai célkitűzése az élet­színvonal rendszeres emelése, Ennek egyik előfeltétele, hogy amit már egyszer elértünk, még átmenetileg se csökken­jen. Mindenkit érhet váratlan esemény, elemi csapás, egész­ségromlás, hosszan tartó be­tegség, váratlan haláleset. A biztosításnak az a jelentősé­ge, hogy ezekben a nehéz időkben anyagi támogatást, se­gítséget nyújt. — Mi az ön tapasztalata: ::: gazdasági egységek, a csa­ládok mennyire ismerik fel a biztosítás fontosságát? — Hazánkban néhány köte­lező biztosítási forma ismert. Ilyen például a gépjármü­veké, vagy az OTP csak abban az esetben ad építési kölcsönt, ha az épület be van biztosít­va. Egyébként mindenki a saját belátása szerint választ a biztosítás széles lehetőségei közül. Az a véleményem, hogy mind a lakosság, mind a gaz­dálkodóegységek részéről fo­kozott érdeklődés nyilvánul meg a biztosítások iránt. Ez érthető, hiszen a magasabb színvonalú, fejlettebb gazdál­kodás nagyobb gondoskodást, előrelátást, gazdasági bizton­ságot igényel. „ — Mi a tapasztalata a köz­vagyon ilyenfajta törődésé­ről a nagyközség gazdasági zül az Ipoly Bútorgyár dol- egységeiben? gozólnak 99 “„-a CSÉJHag. — A biztosítás szükségessé- Az erdészetnél, állami gaz- gét az üzemeknél, a szövet- daságbah 90 % felgtti az aránv, kezeteknél Jól felismerték. Az ELZETT-nél és uz ÉP- Mindenütt • korszerű, össze- SZÖV-nél dolgozók több mint vont vagyonbiztosítással ren- 80 %-a rendelkezik CSÉB-lug- delkeznek. A gazdúlkodóegy- sággul. Elég alacsony (50 % ségeink vezetőinek hozzáúl- alatti) a termelőszövetkezet - lásu pozitív. A közös vagyon- ben, az intézményeinknél, a ra vigyáznak, felelőtlenségből hivatalokban a CSÉB-tagok adódó kár az utóbbi Időben száma. nem történt. -—A lakosságnak mennyi — A legnagyobb elővlgyif- kártérítést fizettek ki? .zatosság mellett is történik — Az idén magánvagy on­baj. Gondolom,, hogy tpbb kártérítést 35 személy kapott, millió forint kártérítést ÍK- melynek összege 83 ezer fő­zetnek ki évente. Melyek vol* rint. A magánszemély-blztosí- tak a kirívóan magas károk? tásra 309 ügyfelünknek közel — A milliós szám valóban 1 millió forintot adtunk át. igaz. Kirívó esemény 1977-ben — A szülők mennyire „e’ő­egy istálló leégése, mely után relátóak”? Mi a helyzet a la- több mint 2,0 millió forintot nulóbizfcosítással? fizettünk ki. A következő év- — A szülők egyre inkább ben közel- 1 millió forintot ráébrednek gyermekük bizto- fizettünk egy erőgép tűzkára sításának fontosságára. Az ál- mlatt. talános Iskolában i)9.3. az — A lakosság mennyire' ve- óvodában pedig 100 %-os a szi igénybe a vagyonblztosí- tanulói balesetbiztosítás. Sai* lást? nos, a statisztikai adatok szo­— A kérdésre talán számok- morú képet mutatnak. Emel­kal válaszolok. A nagyközség- kedik a gyermekbnlesjelek «na­ben 1889 lakásból 1229 bizto- ma. Befejezésként talán any- sltotl. Az arány 65 %. Szé- nyit, hogy úgy érezzük, jó a csényben 475 személygépko- kapcsolatunk a lakossággal. A csit tartanak nyilván. Ezekből még jobb ügyfélszolgálat el- 282-re kötöttük meg a Casco- látása érdekében az azonnali biztosítást. Ez 59,4 #70 kárkifizetések számát azutób­— A személyi biztosítás bi időben növeltük és tovább egyik legismertebb formája a kívánjuk fokozni. A lakossá- CSÉB... ság jobb tájékoztatása érde­— Igen. Mi is ezt tapasztal- kében minden szerdán nyúl­juk. Viszont meg kell jegyez- tótt nyitvatartási Időben ék nem, hogy egyre többen is- lünk az ügyfeleink rendelk#> merik fel a nagy életbiztosítás zésére. előnyeit is. Az üzemeink kö- sz. t. NÓGRÁD — 1979, december 21., péntek 5 \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents