Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-02 / 282. szám

ben áll a társadalmi érdekkel, mert az igazi műveltséghez a természettudományok megfelelő szintű ismerete éppúgy hozzátartozik, mint a

Tanuló-életforma

A műveltség kérdőjelei

A JELEN ISKOLÁIBAN a matika és a természSttudo- ség fogalomkörébe. Némelyek a jövő társadalmának művelt- mányi tárgyak valamivel több régi iskola klasszikus, görögös ségé formálódik. Azok a fia- órát kaptak a korábbinál — —latinos műveltségeszmé- talok, akik most ülnek az is- egyébként a többi iskolatípus- nyét szeretnék feltámasztani, kolapadokban, harminc- ban is —, s úgy látszott, hogy mások ezzel szemben pokolra

negyven év múlva, tehát a alap- és középfokon néhány kívánják a „holt nyelvek, XXI. században is dolgozni évtizedre sikerült kialakíta- holt kultúrák” iskolai taní- fognak, ezért nem lehet kö- nunk a helyes oktatási ará- tását, és a természettudomá- zömbös, hogy milyen művelt- nyokat. nyos tárgyak további témyeséggel bocsátja szárnyra őket Ma viszont már nem keve- résének a hívei. E végletes

napjaink iskolája. Ez a fel- sen aggódnak amiatt, hogy az vélemények talán érzékeltetik, ismerés váltotta ki az utóbbi iskolákban megbomlottak az hogy milyen nehéz közös ne- évek szenvedélyes vitáit, ame- arányok a humán és reál tan- vezére jutni a műveltség ér- lyek akörül forognak, hogy tárgyak között az utóbbiak telmezésében. milyen jellegű műveltségre javára, s ennek következtében Pedig nem nehéz belátni

lesz szüksége az ezredfordu- a művészetek és a humán hogy a humán és a reál kulió emberének. kultúra oktatása a második túra szembefordítása nem veAz efféle eszmecserék ko- vonalba került. Van olyan is- zethet eredményre, ellentét- rántsem újkeletűek, hiszen a kolatípus — az általános is- XIX. századi ipari forradalom kola —, ahol a magyar nyelv kibontakozása óta szinte év- és irodalom heti óráinak szá- tizedenként fölvetődik a kér- ma negyven százalékkal ki- dés: milyen műveltséget adjon sebb, mint 1950-ben volt. Enyaz iskola a fiataloknak, hogy nyíre elrugaszkodtunk volna? művészeti-irodalmi-nyelvi tá- tanulmányaik befejeztével mi- KÉTSÉGTELEN, hogy a jékozottság. A viharos gyor- nél hasznosabban vehessenek természettudományi tárgyak saságú tudományos—technikai részt a termelésben, a társa- az utóbbi két-háröm évtized- fejlődés útján nem juthatunk dalmi életben? 1916-ban a Vi- ben heti óraszámban is „meg- előre nemzedékek hézagos lág című lapban folyt ^nagy- izmosodtak , de az arányuk természettudományi és rnate- szabásu vita a korszerű mű- egyelőre nem vall veszélyes matikai alapműveltségével És véhségről, s akkor Ady End- egyeduralomra. Az 1972-es a szakmai képzés magas szintre védte meg a humán kultú- oktatáspolitikai párthatározat je miatt napjainkban mind rát Ignotus technokrata néze- is azt ajánlotta, hogy a követ- több szakműveltségi elem teivel szemben. A felszaba- kező tantervi reform során ne épül be az általános művelt- dulás előtti műveltségviták változtassunk a társadalom- ségbe. kevés embert érintettek, mi- tudományok és a természetként a műveltség is kevesek tudományok arányán iskola- kiváltsága volt akkor, az ural- inkban.

kodó köröknek nem állt ér- Sok-e a fizika, a kémia, a dekükben a dolgozó osztályok biológia, a matematika, az gyermekeinek kiművelése. Jel- alap- és középfokú iskolák- lemzésül: 1939-ben például ban, és árnyékukban tényleg csak 5082 fiatal tett érettsé- elsorvadóban van a művészeti ^vizsgát, most évente 55 « -g^ hggjc. hogy üksé le_

Már a múlt század végén táji” kérdése, mert az iskolai felhasználható 6 ^"tekilítTihen megkezdődött a középiskolák tananyag arányai, tendenciái hármas feladat hárul az^staü „szakosodása”, létrejöttek a jelentősen befolyásolják a jö- ,d™dS f ^

reáliskolák országszerte, illet- vő társadalmi műveltségének fenekei ott szocialista Tm' ve a gimnáziumokban humán szerkezetét és tartalmát. Nagy bért neveljenek (ebbSn mm’ és reál osztályokat indítót- horderejű társadalmi problé- egyes tTmáravna^ tanár' tak, egyikben a társadalom- ma rejlik a kérdés mögött, k f* fmt mmJln

nevezetesen az, hogy egyen- " „ J/ , elet’ minde"

súlyban van-e az általános és d a ana v szerepe van), a szakmai képzés. Erre nem lehet egyetlen szóval válaszolni.

Először is az a kérdés — s nemcsak nálunk, hiszen más

Milyen tudással vértezze föl végül is gyermekeinket az iskola? Természetesen ne speciális szakismeretekkel, mert ezek korunkban elég gyorsan elavulnak, hanem olyan széles körű, általános tájékozottsággal, amely a tártudományi, másikban a természettudományos tárgyak kerültek előtérbe!

A humán—reál ’ felosztás egészen az 1960-as évek elejéig megmaradt, amikor is az azonos alapműveltséget adó egységes gimnázium lépett a helyébe. Ekkor kjs időre elültek a viták, mert a mateadják át nekik az általános emberi és a magyar kultúra értékeit (ez főleg a humán tárgyakra vár), készítsék fel őket a társadalmi munkamegosztásban való részvételre (a országokban is viták folynak term^szettudomanyi és a műróla —, hogy voltaképpen mi tartozik bele az igazi műveltSzabó Gáspár: Kazári asszony

a

NÓGRÁD — 1979. december 2., vasárnap

szaki tudományok eredményeinek megismertetésével!)

NAPONTA LÁTHATJUK,

hogy a termelőerők gyors fejlődése miként változtatja meg a szellemi és a fizikai munka arányát, egymáshoz való viszonyát. Ez a változás a műveltség fogalmára is kihat, nem lehet hosszú távra kijelölni műveltségtartalmakat. Amit ma korszerűnek tartunk, az holnap már avitt lesz. Valójában ezért keli folyton tanulnunk, s az ifjúságot arra nevelnünk, hogy a dolgozó életforma egyúttal tanuló életforma is.

P. Kovács Imre

Új találkozásaink

a szovjet

filmmel

1979-ben hazánkban fesztiválját,

is megrendezték kel: étellel, jó szóval, taná- séggel csatázik. Kár, hogy a szovjet filmek csókkal, útravalóVal. Iljenko Rosztockij negatív figurákat

A hagyományok- a Születésnap képsorain a — és indulatokat — alig árnak megfelelően bemutatták nagy változásokat is érzékel- nyalta, s kissé elnyújtotta a azokat az alkotásokat, melyek teti, de a két cselekménymoz- filmelbeszélés ritmusát. Vja- az utóbbi időszak, java terme- zanat csak lazán kapcsolódik cseszlav Tyihonov alakítása sét képezik. Négy mű tcrrné- egymáshoz. Másik kritikai mindemellett élményszeru, s szetesen kevés ahhoz, hogy megjegyzésünk: meglehetősen a fekete fülő, fehér Bim is tendenciákról beszéljünk, bi- didaktikus a mese, leegyszerű- remekül „adja elő” önmagát, zonyos törekvések azonban sítettek a szituációk, a „mit” A legkiegyensúlyozottabb

így is kirajzolódtak, s képet összehasonlíthatatlanul fon- rendezői teljesítmény Dinara alkothatunk magunknak a tosabb (és értékesebb), mint Aszanova nevéhez fűződik mai szovjet film hagyomány- a „hogyan”. Ez azonban nem (Nem fáj a feje a harkály- tiszteletéről és útkereséséről, jó: hatékonyabb formát kel- nak). Kamaszok játsszák ben*

lett volna választani a huma- ne a főszerepet. Egy szépsé- Korábban — még a lassan nista tartalom kifejezésre jut- gesen hamvas szerelem is kivéget érő évtized elején is tatása érdekében. bontakozik előttünk. Bepil*

többnyire látványos-mozgal- Rosztockij rendezte A feke- lanthatünk a mai szovjet csa- mas tablók idézték fel a nagy te fülű, fehér Bim meghatóan ládi életbe. Ahogy mondani történelmi sorsfordulókat, érzelmes filmtörténetét. (Iro- szokás: „semmi különös” sincs Mostanában egyre inkább a dalmi előzmény: Gavriil Tro- benne, de az egyszerűség ter- lélek mély rétegei felé fordul jepolszkij magyar nyelven is mészetessége és a realitások a figyelem: a rendezők a csa- napvilágot látott prózája). Az poézise árad belőle. Aszano- ták rekonstrukciói helyett a állatok főszereplésével készí- vának sikerült általános érvé- csöndes hétköznapok króni- tett mozisztrorik szerzői ál- nyű körképpé szélesítenie a káját örökítik meg. A Nálunk tálában „biztosra mennek”: lazán egybefűzött életdarabo- csend volt című Samsurin- néhány kliséből szövik a cse- kát.

drámában például nem a lekményszálakat, s főleg a Mivel a magánélet, az érharci események érdekesek, kalandokat, a humort, az eg- vényesülésért, a boldogságért hanem azok a konfliktusok, zotikumot „beszéltetik”. A folytatott harc továbbra is a melyeket a nagy világégés köz- Csendesek a hajnalok után is- szovjet filmművészet érdeklővetett következményeinek te- mét jelentkező művész másra désének homlokterében áll. a kinthetünk. A kis északi vá- törekedett. Iván Ivanovics és közeljövőben gyakran találásokban a világtól elzártan a kölyökkutya korától vele közünk majd hasonló temati- élnek az emberek, de megszo- együtt élő Bim kapcsolatának kát boncolgató alkotásokkal, kott életvitelük felbolydul. tükrében a szokás, a morál, a Az öt estében, a Néhány in- Bergman, a nagy svéd ren- felfogás különféle változatait térjú magánügyben című. film- dező „isten csendjét” ábrázol- mutatja be. Ebben a filmben ben, az Őszi maratonban a ta, Samsurin a rettegését és fS a kötődés, a kapcsolat- á félelemét. Sűrűn érkezik a teremtés folyamata a „nagy

téma”: a tiszta humanizmus a lélektelen riém törődömhalálhír, a postai híradások nem éppen szívderítőek. És egyéb kellemetlenségek is adódhatnak. A' háború nem-' csak szétzilálja a kapcsolatokat, hanem — kerítőként — újakat teremt. És kész a baj, ha ezzel családi összháng bomlik meg.

A korábbi normák megváltoznak a szülők és a gyermekek, á házastársak, a barátok stb. egymás közötti érintkezésében. Erről tudósít a visszafogott mű, melyben elsősorban a fájdalom szomorúsága csendül ki. Józan, realista film néhány torokszorító epizóddal és oldott hangulatokkal. Nem folytatja a nagy vonulatot, ám ennek ellenére szívesen raktározzuk el egyre szaporodó „háborús film”-él- ményeink közé.

A Születésnap (a sokáig operatőrként tevékenykedő Jurij Iljenko munkája) nagyobb időszakot fog át: több évtized viharai zugnak el a főszereplők — főleg Anna, a hősnő — feje fölött. A film egy becsületes élet példázatát tárja elénk. Az asszony árvagyerekek istápolásában találta meg társadalmi és személyes tevékenysége értelmét. Közel ötven különböző nemzetiségű kicsit — a perifériára jutott elesetteket — nevel fel, s mindegyiket ellátja kincsekmenviség minőségbe csap Erről bővebben — talán 1980-as filmünnepen.

s. f.

át.

az

Káldi János:

DOHOGÓ

Csimby Zsiga egy gólt rúgott: tízezer ember ordít örömében már-már önkívületi állapotban.

írtam egy verset (lehet, hogy tíz gólnyi érték), de elteszem ■ szerényen

a fiókomba, s lélekfagy ottan

gondolok arra: hiába is publikálnám; olvasnák — ha százan. Minek is lengessem-mutogassam?

Elsüllyed a vers a mocsárszínű visszhangtalanságban.

Meg se írom ezután, hordom magamban;

hadd fájjon belül, hideg-hangú szélzúgás közt, megszületetlen. A gólról mindegyik lap

ujjongva ad hírt; de szülhet remeket a szellem, arról alig vagy egy sort se írnak.

Ne vegyétek rossz néven, ha mindezt nem fogadom vidáman. Ki rakja helyre az értékrendet az emberek tudatában? —

Szokolay Károly:

MÉRLEG

Isteneim, makacsok, lelkemben szerte tanyázók, mindegyik önmaga kóbor létét ismeri el csak.

Értelem értelmet, szív jó szívet s ösztöneimnek istenei csak az ösztönöket, s még sok buja isten fújja magáét, vak-süketen, jogait követelve.

Lökdosik egymás vonzköreit, nem tudva, hogy ők most arrébb mozdultak, s hogy én csak úgy vagyok ember, hogyha közöttük rendet tartok, tolva, emelve, mérlegemen jól egyensúlyban tartva e káoszt.

itiifnnnimiifiiiniiiiitiiHiiiiitiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiHiiiiniiiHiiiiiiiliiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimii

Ki kicsoda a magyar zeneéletben?

íveket. ^Szerepelnek a kötetben a Nemzetközi Koncertigazgatóság közvetítésével külföldön dolgozó, magyar állampolgárságú muzsikusok, s a hazai könnyűzenei élet képviselői is, a Magyar Rádió zenei főosztályának véleménye alapján.

A hivatásos énekkarok tagjainak névsora, a név- és címjegyzéket szolgáltató intézmények névsora •— köztük a zeneiskolák, zeneoktatói

A magyar zeneműkiadás vÄiiVt/cVDni

kétszáz éves múltra tekint visz- l\UN Y v tlvKUL sza. Az első, csak zeneművek kiadásával foglalkozó zénemű- kereskedés 1845-ben nyílt meg. Nemsokára ezután —

1850. körül — alakult a Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadó cég, amely nemzetközileg ismert és becsült magyar vállalkozássá lett, foglalkozott

hangversenyrendezéssel, haté- ben elavultak. Darvas Gábor ta meg, csak a közismert szekonyan segítette a hazai zene- kislexikonjai (Zenei minilexi- mélynevek esetleges téves he- _ __________,

é

let fejlődését. A Zeneműki- kon, illetve Zenéi zseblexikon, lyesírását javították ki. Tehát mu'nkaközösségek, gimnáziu- adó Vállalat 1950-ben alakult, utóbbi a népszerű Orfeusz- messzemenően bíztak az adat* mok és szakközépiskolák — s valamennyi korábbi, zene- könyvek sorozatban) részben szolgáltatásokban. A szerkesz- könnyítik meg a gyors tájéko- műkiadással foglalkozó céget pótolják a hiányt. tési alapelvek közé tartozott zódást a mai magyar zeneélettömörítette. Kiadványai a ze- Az effajta hézagpótló mű- továbbá az, hogy a kérdőívek ben.

ne valamennyi ágát felölelik, vek közé tartozik a Ki kicsoda visszaküldését nem sürgették, A "kötetet jószívvel üdvözöl- (Bár nem tartozik ezúttal a magyar zeneéletben? című ezért nyilvánvalóan nem tel- jük, minden bizonnyal hasz- tárgyunkhoz, utalásképpen könyv is, Székely András szer- jes a kép. Pár esetben azon- nára válik a magyar zeneélet- említjük, hogy a magyar háng- kesztésében. Egyébként, Ma- ban — nagyon helyesen — nek. Végül, de nem utolsó- lemezgyártás 1910-ben indult, gyarországon ez az első zenei kivételt tettek. Nevezetesen, sorban megjegyezzük, hogy a második világháború után Ki kicsoda, de reméljük, nem ha a zeneélet kiemelkedő kép- ami a Nógrád megyei adato- azonban ugyancsak a kezdet az utolsó, miután a kiadó viselőiről volt szó, csillaggal kát illeti, megbízható képet nehézségeivel kellett megküz- szándéka is az, hogy néhány jelölve szerepeltetik a címsza- szolgáltatnak a helyi zenei denie. A hanglemezgyártó évenként ezután rendszeresen vak között őket, hozzáférhető életről, a nógrádi adatköz- vállalat lemezeinek több mint megjelenteti. E szándékkal adatok alapján. Egyébként, a lökbe vetett kiadói bizalom harminc százaléka komolyze- együtt köszö'ntjük tehát a kötetben szex-epei mindenki, indokolt volt. E könyv nélkül

mostani könyvet, amelyet — aki zenei intézménynél dolgo- sokkal töredezettebb kénünk a bevezető szerint — kísér- zik. Nem kaptak viszont kér- lenne Nógi’ád zeneéletéről. A letnek tekint a kiadó, amely dőívet az általános iskolák Nógrádiban élők közül — tá régóta és okkal érzi „sürgető énekt szükségét annak, hogy

a zenei életről is. Ennek el- sa a mafoar zenei élet szemé- a Népművelési Intézet felső- tán és Virág László nevét em- lenére úgy látszik, nemcsak iyi kataszterét, felmérje, kik- fokú karvezetői tanfolyamát Ütjük, mégpedig azért, mert korszerű magyar irodalmi le- bői is áll hazánk zenei élete”. —, továbbá nem szerepelnek másokkal együtt lapunk zexikonunk nincs, zenei lexi- A Ki kicsoda elsősorban külön címszóban a hangver- nei cikkeinek becsült' szerzői

konunk is alig-alig van. A életrajzi és szakmai adatokat seny- és opexaénekkarok tag- közé is tartoznak,

háromkötetes Zenei Lexikon közöl. Ezekért a kötetben jai, csupán a Függelékben. A ...

régóta nem kapható — antik- szereplők maguk vállalják a „függetlenített” zenekarok hi- (Zeneműkiadó, Budapest,

váriumban is viszonylag rit- felelősséget. A kérdőívek tar- vatásos muzsikusai általában 1379.)

kán —, s mára adatai is rész- talmát a kiadó (nem változtat- munkahelyükön kaptak kérdő- Tóth Elemér

’nei felvétel, több közülük nemzetközi díjjal büszkélkedhet.)

különböző igényű kis-,- közép- és nagylexikont adtak ki

uiuuxuiiuo xűj\uxcu\ inugLctuucül VTlUiS. K.U&U1 Let■rzi „sürgető énekt^árai — csak akkor, ha volról sem a kiemelés igényé- wgy felállít- aktív Itarvezetők, s elvégezték vei — most csupán Réti Zol-