Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-19 / 296. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV PVF 296. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979 DECEMBER 19., SZERDA Folyamatos fejlődés tapasztalható a közutakon Kibővített ülést tartott a megyei közlekedésbiztonsági tanács Kedden Salgótarjánban, az SZMT tanácstermében Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, az MKBT társel­nöke elnökletével kibővített tanácskozó testületi ülést tar­tott a Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. Az ülé­sen Balya Pál rendőr alezredes, a Nógrád megyei tőkapi­tány helyettese, az MKBT ügyvezető elnöke beszámolt a me­gye közúti közlekedési helyzetéről az 1919. évi háromne­gyed évi balesetek tükrében, valamint az MKBT ez évi te­vékenységéről. A testület egyhangúlag megállapította, hogy ebben az évben folyamatos fejlődés ta­pasztalható a közutakon. A KPM megyei Közúti Igazga­tósága 124,8 millió, a tanácsi szervek 70 millió forintot köl­töttek új utak építésére, a meglevők felújítására, korsze­rűsítésére, illetve közúti jel­zőtáblák beszerzésére, útbur­kolati jelek festésére. Ugyan­akkor azt is kimondották, hogy az úthálózat egy része az építkezések ütemének gyorsu­lása ellenére sem tudja ma még mindenben kielégíteni a forgalom igényeit. A folyamatos fejlődés mel­lett megyénkben a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek minimálisan emel­kedtek, a tavalyi 280-ról 282- re. Ezen belül jelentősén csökkent a háromnegyed év alatt a halálos és a súlyos sé­rüléses balesetek száma. Az emelkedést a könnyű sérülés­sel járó balesetek nagyobb arányú növekedése okozta, a tavalyi 139-ről 163-ra. A köz­úti balesetek 37,6 százaléka megyénk főbb közlekedési út­vonalain következett be, ami a múlt évihez viszonyítva eny­hén csökkenő irányzatot mu­Tarjáni ötletemberek Fontos újításokat vezettek be Gazdasági helyzetünkben kiváltképp fontos az életké­pes ötletek mielőbbi haszno­sítása. Megyénk ötletembe­rei többségükben fokozódó figyelemmel keresik a jobbí­tási, ésszerűsítési lehetősége­ket, s az elbírálók is egyre inkább átérzik a javaslatok alkalmazásában való érdekelt­ségüket. MEGTAKARÍTÁS: 10 MILLIÓ Jobbára régi termékszerke­zettel dolgozik a salgótarjáni ötvözetgyár, így sok jelentős újításra nem adódik lehetősé­ge a gyáriaknak. Idén mégis három rendkívül fontos újí­tást fogadtak el és vezettek be az üzeni illetékesei — tudtuk meg Buchinger György újítá­si felelőstől. Januárban —, mint annak idején beszámoltunk róla — összesen nyolcvanhétezer fo­rint újítási díjat fizettek ki azoknak az ötletembereknek, akik kidolgozták a gépi ra­kodás módját, megszerkesz­tették az úgynevezett ormá­nyos targoncát. Az év köze­pén két műszaki vett föl összesen harmincezer forin­tot, mert részletes javaslatot tettek a négyalkotós komp­lex ötvözőanyag gyártására. A minap pedig összesen hal­mi nckét ezer forintot kapott három újító: a KGYV két mérnöke, Szlady Miklós és Kuruc Balázs; valamint Kad- lót Pál, az ötvözetgyár cso­portvezetője. ök hárman dol­gozták ki a fölöslegessé vált füstszűrös kémény lebontá­sának olcsó és gyors módját. A bontásra korábban 11, mil­lió forintot igénylő eljárást ajánlott egy vállalat; a há­rom, ötletember — „mozgat­ható pódiumot” fölhasználó — módszere egymillióra csök­kentette a bontás költségét. AJAKGYŰRŰK ŰJSZERŰEN A tavalyi nyolcvannal szemben száztizennégy a be­adót: újítások száma idén a talc tarjáni bányagépgyár­ban, Eddig negyvenet utasí­tottak el az illetékesek, s a még ebben az évben haszno­sított javaslatok száma öt tucat lesz — értesültünk Zsi. dai Imréné újítási felelőstől. Az idén bevezetett újítások haszna egymillió forint, a múlt esztendei 740 ezer fo­rinttal szemben. Ennek az eredménynek egy részét kol­lektív újítások hozták, az idei javaslatok kidolgozásában összesen százkilencvenkét öt­letember vett részt. Pontos javaslat volt 1979- ben a gyár egyik fő terméké­hez, a görgőkhöz kellő úgy­nevezett ajakgyűrűk módosí­tása. Ezt az alkatrészt eddig forgácsolással állította elő egy kooperációs partner. Var­ga Nándor technológus újítá­sa alapján a jövőben mély­húzással készítik az ajakgyű­rűt — helyben! Az eddigi számítások szerint — a pénz­ben nem mérhető biztonság előnyén kívül — 200 ezer forintnál nagyobb eredmény­nyel jár Varga módszerének bevezetése. Az eddigi — hat­hétezer darabos — próba- gyártás alapján ugyanis élet­képesnek találtatott a „házi” eljárás. TUCATNYI ÖTLET Épp egy tucat újítással áll­tak elő idén a Salgótarjáni Tervező, és Építőipari Szö­vetkezet ötletemberei. A ja­vaslatok érintik az egység összes tevékenységét. Az ed­dig _ elfogadott öt és az elbí­rálás alatt álló egy újítás részben a termeléssel, rész-» ben á tmk-munkával, rész­ben az ügyvitel gyorsításával foglalkozik — kaptuk az in­formációt Rozsó István újí­tási felelőstől. Gyorsította az építések be­fejezését az albafalvágó gép, melyet két STÉSZ-dolgozó szerkesztett. A ZIL, kocsik karbantartását könnyíti a tmk-szakemberek által készí­tett hidraulikatömítés. Fon­tos ötlet volt az anyagelszá­molás számítógépre való át­tétele is — ezt eredetileg nem tervezték a STÉSZ illetéke­sei. tat. Folyamatosan csökkent a lakott területen történt bale­setek száma. A legtöbb bale­setet — 123 — személygépko­csi-vezetők okozták. Részvéte­lük a balesetet okozók között folyamatosan emelkedő ten­denciájú. Számában nem je­lentősen, de csökkent a mo­torkerékpárosok és a kerék­párosok által okozott balese­tek száma. A gyalogosok az általuk okozott 42 balesettel a második helyet foglalják el. Viszont jelentősen növekedett a gyermekbalesetek száma. A baleseti okok a korábbi évek­hez viszonyítva lényeges elté­rést nem mutatnak,1 Az oko­zóknál megállapított ittasság, illetve alkoholos befolyásolt­ság továbbra is magas. A testületi ülés értékelte a rendőri megelőző és ellenőrző munka hatékonyságát. A rend­őri szervek a korábbi évekhez hasonlóan az idén is a forga­lom zavartalanságának bizto­sítását, a gyalogos- és jármű­közlekedés segítését, a -meg­előzést tekintették fő feladó - tuknak. Szolgálati feladataik ellátása során jelentős segít­séget kaptak és kapnak az önkéntes társadalmi segítők­től, a közlekedésbiztonsági ta­nácsok aktivistáitól. Értékelte a kibővített ta­nácskozó testület a szakbizott­ságok tevékenységét. Balogh József, az értékelő, elemző szakbizottság vezetője a szakbizottság tevékenységé­ről adott tájékoztatást. Győri József rendőr százados, az MKBT titkára, az 1980. évi munkaprogramot ismertette, amelyet a testület egyhangú­lag elfogadott. Az ülésen a Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és a Volán 2. sz. Vállalat for­galombiztonsági tanácsának közös felhívását fogadták el amelyet a megye hivatásos gépjárművezetőket foglalkoz­tató vállalataihoz, szövetkeze­teihez, intézményeihez juttat­tak el a párt XII. kongresszu­sa és hazánk felszabadulása 35. évfordulója tiszteletére. Az MKBT tegnapi ülésén az eddig végzett munka alap­ján jutalmak és elismerések átadására is sor került. Búcsú a Komforttól Az elmúlt tíz esztendő alatt búcsúzik a ZIM szerelőszalag- jelenésű tűzhelyek nagyobb mintegy egymillió darab Kom- ja. A hosszú ideje gyártott része, mintegy 130 ezernyi a fort márkájú gáz- és elektro- termék helyett a mai követel- hazai piacra kerül, ötezer mos tűzhely készült a ZIM ményeknek megfelelő újabb darabot nyugati országokba salgótarjáni gyárában, úgy- típust készítenek a következő exportálnak 1980-ban. Képün- szólván a Magyarországon esztendő első napjaitól kezd- kbn. a hidegüzemi szereldé­használatos valamennyi ház- sokrétűbben használha- ben a Komfort tűzhelyek tartási készülék a megyeszék- ve' A sokretubben has a a utolso darabjait készítik, helyről került a konyhákba. A energiatakarékosabb, s ter­kedvelt tűzhelycsaládtól most mészetesen esztétikusabb meg- — kulcsár — Reálisabb alapokon Az országgyűlés téli ülésszaka elé Mélykúti Attila, az MTI parlamenti tudósítója írja: — A Minisztertanács aján­lása alapján várhatóan a Magyar Népköztársaság 1980­vításának a határozott folyta- költségvetési bizottság ülésén, tása. De mi az, amit — az hogy a vállalatok és szövet­erőket összpontosítva — to- kezetek tevékenységének jó vább kell vinni? Az iparnak és a mezőgaz­as költségvetési törvényjavas- daságnak egyaránt változatla­latának a megvitatására ül össze csütörtökön az ország- gyűlés. A parlamenti állandó bi­zottságok és a megyei képvi­selőcsoportok az elmúlt na­pokban már megvitatták az állami bevételek és kiadások tervezetét, amelyet a plenáris ülésnek elfogadásra ajánlot­tak. Az 1979-es eredményeket is elemző alapos vitában kris­tályosodott ki a vélemény, miszerint a népgazdaság to­mederbe tereléséhez jövöre már meglesznek a megfelelő eszközök. Népgazdasági ’ egyensúlyi nul fontos teendője, hogy minden piacon szívesen vá- sárolt, s maguknak jó árat helyzetünk javitasa követeli követelő cikkeket adjanak át me§ a termeles és a felhasz- az értékesítőknek. nalaa közötti jobb összhang A január elsején életbe lé­pő ár- és szabályozómódosí­tással a haladási irányhoz már pontos tájoló áll rendel­kezésre. Igazodni a világpiac­hoz — erre ösztökélnek az eddiginél jóval nagyobb erő­vel és következetességgel a termelésben oly meghatározó vábbi fejlődésének elengedhe- : új alapanyag- és energiahor- tetlen feltétele, az egyensúlyi dozó-árak. Ezekre alapozva helyzet idén megkezdett ja- emelték ki például a terv- és Külföldi sikerek éve Nógrádi fofésok évzárása Jövőre lesz ötödik eszten­deje, hogy a salgótarjáni Jó­zsef Attila megyei Művelődé­si Központban megalakult a fotósok klubja. Ebben az in­tézményben kaptak munkale­hetőséget — azaz, itt laborál- hatnak, a sötétkamrát hasz­nálhatják. Azt, hogy helyet kaptak, közösséggé szerve­ződhették, nívós kiállítási anyagokkal „hálálják meg”. Jelenleg 22 tagja van a klubnak, emellett tízen „pró­baidősek”, azaz fél év után kaphatnak majd igazolványt. Az 1979-es év furcsa képet mu­tat az eredményekben: soha még ennyi külföldi kiállítási lehetőség, díjazás nem volt, itthon azonban szerényebben szerepeltek a pályázatokon. Díjazott fotókkal szerepeltek Argentínában, Spanyolország­ban, Csehszlovákiában, az NDK-ban. Az év legrango­sabb díját Herbst Rudolf kapta a tagok közül: sport­fotójával első díjat nyert a Pentacon-pályázaton. ö is szerepelt a Gyulai városi Ta­nács Székely Aladár emlék- kiállításán, ahova csak meg­hívássa! lehet bekerülni — . mellette Koós Pál, Veres Mi­hály, Környei Gyula, Kovács Istvánné. Azt remélik, 1980- ban újabb három klubtag be­jut a meghívottak közé. Rendszeressé vált a klub­tevékenység. 1975-től 93 szer­zőt mutattak be — a környe­ző szocialista országokból, nyugatról és hazai berkekből egyaránt szerepeltek az MMK folyosói fotógalériájában. Amikor lehetőség nyílt rá, az alkotóval találkozót is szer­veztek, ami jó ismeretbővíté­si, továbbképzési alkalom. Az MMK-beli galéria mellett a Madzsar József megyei Kór­házban is rendszereseik a fo­tós tárlatok, negyedévenként tíz alkotó, aki minden esz­tendőben egyéni kiállításra képes,, a megye sok községé­ben bemutatkozhatott 30—40 darabos képanyaggal. A látás- kultúra, íz!ésíejle°?;tés érde­kében a tagság szívesen tesz eleget a meghívásoknak, hogy előadásokat tartsanak, anké- tot vezessenek, színes diákat mutassanak be (általában utazásokat örökítenek meg ezeken). Ezt a tevékenységet az MMK szervezi, irányítja. Mint eddig minden évben, idén is meghirdettek „A” és „B” kategóriás pályázatot. Az elsőn csak nemzetközi me­zőnyben már szerepeltek ve­hetnek részt, februárban zsű­riznek, a másodikon leendő klubtagok, új tehetségek is. Erre 22 alkotótól 110 kép ér­kezett be — az első díjat Ottmár Sándor munkája új anyagot visznek. Persze, nyerte. A színesdia-kategóriá- nemcsak Salgótarjánban „sze- ban 100 darabot nyújtot- repelnek” a klubtagok: az a tak be. megteremtését is. E cél érde­kében a jövő évi költségveté­si törvényjavaslat a korábbi­nál kisebb beruházással szá­mol, az építő- és szerelőipar­ban rejlő erőket mindenek­előtt a már megkezdett épít­kezések befejezésére, a fel­újításokra, s a minőségibb munkára mozgósítva. Gazda­sági helyzetünk reális érté­kelését, a képviselők döntési felelősségét példázza, hogy a szélesebb érdekeket szem előtt tartva egyetértettek a tárcák, a költségvetési szer­vek jövő évi kiadásainak az igényektől elmaradó, ám a le­hetőségekkel összhangban ál­ló mérsékeltebb ütemű növe­kedésével. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a nem termelő területeken is az ésszerűen takarékos gazdálkodást szor­galmazták, körvonalazva egyebek között az egészség­ügyben, a kereskedelemben, az igazságszolgáltatásban, az oktatásban és a közművelő­désben, . a tanácsi gazdálko­dásban kiaknázásra váró bel­ső tartalékokat. A hozzászó­lók támogatták a közületi személygépkocsik, kiadvá­nyok, rendezvények, luxuski­vitelű irodabútorok, mellék­állások költségéinek újabb csökkentési tervét is. Optimisták, avagy pesszi­misták legyünk az 1979-es esztendő tapasztalatai alap­ján? — fogalmazódott mega kérdés a terv- és költségveté­si bizottság ülésén. A válasz egy harmadik, reálisabb ala­pot jelentő megközelítést kör­vonalazott: a gazdálkodás főbb területein kibontakozott idei folyamatok biztatóak, de csak több éves következetes munkával vezetnek meghatár rozó eredményekhez.

Next

/
Thumbnails
Contents