Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-16 / 294. szám

Kísérletek a biztonságos üzemelésért Kaszkádtransz forrná tor teszi lehetővé a szuper- és ultra­magas feszültséggel végzett kutatásokat Zaporozsnyeban, az fisszövetségi trar-sztor ma tor készítő Intézet nagyfeszültsé­gű osztályán Mi sem egyszerűbb, mint gálatok igen széles skálán mo- egy mozdulattal bekapcsolni zognak. Vizsgálják például, sötétedéskor a villanyt, műkő- hogy miként viseli el egy ké- désbe hozni a televíziót, vagy szülék vagy szigetelőlánc azt a legkülönfélébb háztartási a feszültségszintet, amelyet gépeket, természetesnek vesz- üzemszerűen kell majd kibír* szűk, hogy járnak a villamo- nia, vagy mennyi tartalék van sok, a földalattik és a villa- benne szigetelési szempontból, mos vontatású vonatok. Ezek tehát mennyi az a feszültség, állandó energiaellátása a amelynél átütés következik be. megfelelő tulajdonságú, fe- A kísérletek során a szigete- szültségű elektromos áram- lőlánc felfüggesztése olyan, mai viszont seregnyi szakem- mint a valóságban. A rács- ber munkájának az eredmé. szerkezetek úgy vannak elhe- nye, az erőműtől a távvezeté- lyezve, hogy a szigetelőlánc kékén keresztül egészen a fo- mentén olyan villamos erőtér gyasztókig. Munkájuk hasz. alakul ki próba közben, mint nát csak az a bosszúság vé- az üzemi helyzetben a tartó­tét! észre, amikor valamilyen oszlopon. A szigetelőlá'ncnak ok miatt kimarad az áram: bizonyítania kell, hogy meny­este sötétben maradunk, nem nyit változik a szigetelési szi- nézhetjük a meccset a tévé- lárdsága, ha felületét csapadék ben, vagy hiába várjuk a vil- éri. De ködkamrában is vizs- lamost. gáznia kell, ahol mestersége­A biztonságos üzemelés ér- sen előállított és különböző dekében a berendezéseket ál- mértékben szennyezett köd- landóan vizsgálják a szakem- ben vizsgálják az ilyen körül- berek, próbáknak teszik ki, menyek között kialakuló át- kísérleteket végeznek a nor- ütéseket. Erre azért van mális Igénybevételt meghaladó szükség, mert az ipartelepek feltételek között. Az üzemi vál- szennyezett levegőjében maxi- takozó feszültség többszörösét mális az igénybevétel, ha azt állítják elő az ún. kaszkád- még az időjárás viszontagsá- transzformátorokkal, ame- gai is fokozzák, lyek egyegy egysége 0,5 mii- A vizsgálatok gyakorlati lió volt feszültséget ad, de az haszna a kiesett üzemórák egységeket sorosan összeköt- számának a csökkentésében ve 1,5 millió volt is lehet a ki- jelenik meg, amelyeknek a adott feszültség értéke. Ezek népgazdasági jelentősége igen az ún. ipari periódust! vizs- nagy. Ritka fémek — fontos szerepben Harminc-negyven évvel ez­előtt olyan elemek bukkantak elő az ismeretlenség homályából, amelyekékről csak annyit tud­tak. hogy 100—150 éve történt felfedezésük után — nem tud­ván mit kezdeni velük — félre­tették őket, „Csipkerózsika-ál- ínukból” ébresztették fel őket a minden anyagban új lehetőséget kereső tudósok. Az atomkutatás, a repülőgép- és rakétaipar új korszaka a ko­rábban pusztán ötvözőanyagként használatos berilliumra egyszeri­ben fontos szerepet rótt. Kitű­nően bevált az atomreaktorok belső felépítésében, mert nem nyeli el a neutronok zömét, ha­nem visszaveri, tehát nem válik maradandóan radioaktívvá, bclsp szerkezete nem változik meg, "A repülő- és rakétatechnikában el­sősorban kis fajsúlyát, jó hőve­zetőképességét és kedvező hő- áUóságát aknázzák ki. A titánt több mint 100 éve is­merik, de a II. világháborúig nem használták másra, mint festéknek és kerámiaipari zo- máncanyagnak. Könnyebb a vas­nál. de mechanikai tulajdonságai versenyeznek a legfinomabb acél tula jdonságaival. Olvadáspontja magas, elviseli a nagy hőmér­sékletet. E tulajdonságai miatt az ipar a korábbi évi néhány ton­na helyett ma már több tízezer tonnát használ fel. Ez a fém ugyancsak nélkülözhetetlen ötvö- zője sok rakéta- és repülőgép­alkatrész anyagának. A turbina- szerkesztők is előszeretettel hasz­nálják ki jó hőellenállását. A szakértők szerint a jövő 3000 km/óra sebességnél gyorsabb repülőgépei anyagának több mint 65 százaléka titánból fog állni. A niobiumot még az aranyat oldó királyvíz sem támadja meg. Bár már 1844-ben felfedezték ~ a tantállal együtt — csak 100 óv után vált népszerűvé, ami­kor megkísérelték felhasználni a rozsdamentes acélcsövek ötvöző­anyagaként. A rozsdamentes acél­ból hegesztéssel készített vegyi- és energiaipari csövek és készü­lékek magasabb hőmérsékleten elveszítik jó kémiai ellenállóké­pességüket és szilárdságukat, a hegesztés helye mellett felrepe­deznek. Az 1—4 százalék niobium adagolásával ezek a panaszok megszűnnek. A gőzturbinák, a repülő- és rakétahajtóművek konstruktőrei azonnal felhasznál­ták ezt a kiváló lehetőséget. Képünkön: a Szojuz rakéták anyaga is számos ritka, de a nagy hőhatásnak ellenálló fémtövözöt tartalmaz. Tudomány technika A cukor útja A nyelvtanár nyelve A sokoldalú plasztikai sebészet A Magyar Televízió nem­régiben bemutatott portré­filmjében Ladányi Józsa professzor plasztikai műtét* jeiről is beszélt, amelyek során levágott ujjakat, test* részeket illesztett vissza. A XX. század sebészete ezen a téren valóban óriásit produ­kált. A Spiegel című nyugatné­met hírmagazin például né­hány különleges esetről szá­mol be. Aacheni orvosok egy 37 éves nyelvtanár levágott nyelvét illesztették vissza. A páciens már ismét tanít Egyoldalú arcidegbénulás mi­att eltorzult az arca egy beteg­nek. Lábszárából ültettek át ideget, s három hónap múlva meggyógyult. A lap szerint a müncheni sebészeti klinikán 614 esetben varrtak, illesztet­tek vissza baleset következ­tében levált testrészeket Az operációs mikroszkóp negyvenszeres nagyítása teszi lehetővé, hogy a műtét so­rán a női hajnál négyszer vékonyabb fonál felhasználá­sával a legvékonyabb ereket, ideg- és izomszálakat is összevarrják- Ez tesz lehetői­vé olyan műtéteket amelyek során levágott orrokat, füle­ket helyeznek vissza a helyé­re. Egy zongorista hüvelyk­ujja baleset következtében szétroncsolódott. Lábujját varrták a kezéhez —, s ma ugyanúgy játszik, mint ré­gen. A plasztikai sebészek fel­adata az is, hogy a műtétek utónyomait: hegeket bőrel­változásokat eltűntessék. S, ezen a téren is csodálatos eredmények születnek. Az embereknek évezredes törekvése, hogy vonásai, tes­te, alakja minél tökéletesebb legyen. Platon, a híres böl­cselő az emberi test harmó­niájának szépségét hirdette. S, napjainkban egyre többen törekszenek arra, hogy kisebb-nagyobb testi hibáju­kat — orvosi segítséggel —, eltűntessék. Színészek, artis­ták, közismert személyiségek vetik magukat az operáló­kés alá. Arc- és szemműté­tek a ráncok eltávolítására, az orr- és fülformák meg­változtatása, mellek nagyob- bítása, vagy kisebbítése, for­mázása, a zsírpárnák eltávo­lítása és sok más úgyneve­zett kozmetikai műtét zajlik le az e célra szolgáló intéze­tek falai között. Nyugati magazinok számol­nak be például Sophia Loren, Raquel Welch, Dean Martin, Búrt Lancaster és más világ­sztárok sikeres plasztikai műtétéiről. Az egykori ame­rikai elnökfeleség, az 50 éves Jackie Kennedy-Onassis arc- műtéte után állítólag 35 évesnek tűnik. Betty Ford új fogsorral és megváltozott ál- lával büszkélkedik- Egyes po­litikusok ugyancsak hiúak. Jackson szenátor, például feltűnően nagy orrát' kiseb- bíttette, a volt filmszínészen, Ronald Reaganon, a későbbi kaliforniai kormányzón ha­sonlóképpen arcműtétet haj­tottak végre. Viszont a hollywoodi filmszínész, Peter Falk, a televízióból is ismert Columbo hadnagy, orvosa rábeszélése ellenére sem volt hajlandó kozmetikai műtét­nek alávetni magát. A műtétek propagálói azt hirdetik, hogy a tökéletesí­tett arcvonások, a vonzóbbá tett testalkat megnöveli az önbizalmat és sikeresebbé te­szi az életpályát. Mások vi­szont azt állítják, hogy a tönkrement házasságon nem segít az arcráncok eltünteté­se, vagy a mell formájának megváltoztatása. A plasztikai és kozmetikai műtéteket az orvostudomány fejlődése, a múlt századvég nagy felfedezései, a haté­kony fertőtlenítés, az altatás, a vérzéscsillapitás tették le­hetővé. A sérülések utáni Platon és a görög szépségideál. Vékonyabb egy női bajnál. Levágott ujj visszahelyezése. iSITSlllil Újjávarázsolják az arcot­plasztikai műtétek nem egy esetben a páciensek életét mentik meg, de minden kö­rülmények között segítik a baleset következményekép­pen veszélyeztetett munka- és járóképesség stb. helyre­állítását, vagy javitását. Nem ilyen egyértelmű a helyzet a kozmetikai műté­teknél. Az elmúlt évek di­vatkövetelményét követve például Amerikában több tízezer nő silikoninjekeióval növelte a mellét. Kiderült azonban, hogy a folyékony Silikon néha eltömte a nyi­rok- és vérereket és olyan gyulladást idézett elő, hogy végül is amputálni kellett a mellet. A beavatkozás 12 esetben halálos volt, s ezért a kaliforniai parlament be­tiltotta a silikoninjekciókat. Azóta más módszerekkel kí­sérleteznek. A mell kisebbítése kisebb veszéllyel jár. Legtöbb eset­ben csak az utána maradó heg eltüntetése jelent, kisebb problémát a kozmetikus­orvosnak. Hasonló a helyzet az arcbőr ráncai megszűnte­tésénél. Azt remélik azon­ban, ha a kísérletezés alatt álló ragasztási eljárás töké­letesedik, ez a nehézség is eltűnik. Üj lehetőséget je­lenthet az a kísérletsorozat, amely komplikált műtétek helyett a szervezetei kívánja alkalmassá tenni, hogy a szükséges új szöveteket ki­fejlessze. Gáti István Európában az ókorban, m középkor elejéig csak a mézet használták édesítőszernek. Nagy Sándor macedóniai ki­rály indiai hadjárata alatt is­merték meg a cukornádat, „amelyből a mézet a méhek segítsége nélkül is elő lehet állítani”. Indiában először úgy használták fel táplálkozásra a cukornádat, hogy megrágták és úgy szívták ki a cukros nedvet. Később kisajtolták a cukrot a nádból. A cukornád termesztése a Földközi-tenger vidékén alakult ki, de a spa­nyolok a Kanári-szigetekre is áttelepitették. Itt igen bő ter­mést adott, úgy hogy ebben az időben Európát elárasztot­ták „kanári cukorral”. Ko­lumbusz második útja alkal­mával vitt cukornáddugvá­nyokat Közép-Amerikába, ahol szintén bő termést ho­zott. Európában az első cu­korfinomítót Angliában létesí­tették, Magyarországon pedig Mária Terézia adott enge­délyt Fiúméban cukorfinomi- tó építésére. Bár a cukor a XVI. század­ban már széles körben elier­Jj; jedt, a nép számára sokáig elérhetetlen maradt drágasága miatt. Ez volt a fő oka. hogy más cukorforrást kerestek és meg is találták a répában.' Egymás után épültek az első répacukorgyárak, és ennek a fejlődésnek adott nagy lendü­letet a napóleoni kontinentális zár. Az 1800-as évek közepén már több mint 400 cukorgyár működött Európában. A cukorrépa őse az ún. ten-1 gerparti répa volt. Sok pára­dús napfényt és hosszú te-' nyészidőt igényelt. Ebből ne­mesítették ki hosszú munka során a mind nagyobb cu­kortartalmú répafajtákat. M* már -ott' tartunk, hogy még rossz Időjárás és kedvezőtlen talajviszonyok között is sike­resen termeszthető a cukorré­pa, ha az agrotechnika jó. Régebben óriási kézimunka^ igénnyel járt a termesztése, ami természetesen a mai kö­rülmények között el sem kép­zelhető. Jöttek tehát a vetést,’ a növényápolást és végül ai szedést elvégző gépek, amik: lehetővé tették a nagyüzemi termesztést. A cukorrépa-termesztést ügyi szokták jellemezni, mint * gazdálkodás intenzitásának * fokmérőjét. Termesztése meg­kívánja a megfelelő tápanyag-, visszapótlást, a gondos talaj-: művelést és növényápolást.' Mindezt a cukorrépa annyira meghálálja, hogy a ráfordított munka költségei fokozottan megtérülnek. A . termesztésével járó melléktermékek — ré­pafej, szörplé, répaszelet — az állattartást is segítik. Képzés 100 hivatásra Az elmúlt három évben 17 ezren fejezték be középisko­lai és főiskolai tanulmányai­kat Mongóliában. A felsőok­tatás fellendülése 1942-ben kezdődött a mongol állami egyetem megnyitásával. Az egyetem létesítéséhez a Szov­jetunió jelentős segítséget adott. A következő években sorra nyíltak meg a mezőgaz­dasági, pedagógiai, orvosi és műszaki felsőfokú tanintéze­tek, amelyek új szakemberek ezreit bocsátották és bocsát­ják a népgazdaság rendelke­zésére. Jelenleg a mongol fel­sőoktatás közel 100-féle hiva­tásra képezi ki az erre legal­kalmasabb fiatalokat. NÓGRAD - 1979. december 16., vasárnap 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents