Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-16 / 294. szám
M A Szerszám gépipari Művek érsek vadkerti fyáregyséiibcn az MP—200-as típusú másoló- A község szélén, közéig a szántókhoz új utcasor épült a közeli múltban. A Fürst Siadi váró gépeket gyártják. Pap László a nagy teljesítményű portálmarón dolgozik. utca házai nagyközségi hangulatot árasztanak. ÉRSE Molnárné Merczel Erzsébet tavasszal vette át a művelődési ház irányítását, a helybeli kulturális, művelődési élet szervezését, amelyben nagy segítséget kap az érsekvadkerti gazdasági egységektől, a párt-, a tanácsi és a társadalmi szervektől. Molnár Imre, az érsekvadkerti tanács elnöke: — Eddig két tcrvciklusban is szerepelt az ifjúsági ház felépítése, s bár a tervek rendelkezésünkre állnak, eddig más fontos feladatok elvégzése hátráltatta ezt a munkát. Ha a következő tervciklusban felépül, a község egész ifjúsága nyer vele. H ej, ha a vadkerti dűlőnevek beszélni tudnának! A községi tanácson ma ig őrzik azt a rendkívül pontos és éppen ezért ma is megbízható térképet, amelyet 1X1 éve bizonyos Drexler Pál és Kratochwill János készített, s amelyen „minden, de minden rajta van”. Ezt a térképet számos szelvényből készítették, utoljára akkor terítették ki mozaiksze- rűen, amikor a szövetkezet határait kellett rendezni. Egy egész falat betakartak a szelvények. Tíz éve azonban már új térképet használnak a vadkerti tanácsiak is, igaz, a régi alapján készült az is. Hogy miért volna jó szóra bírni a dűlőneveket? Az ország, a megye egyik legrégebben lakott helye Érsek- vadkert, ma több mint négyezer ember szülőföldje. Már a tatár előtt is híres-neves hely volt. I. István királyunktól kapott itt birtokot az esztergomi érsekség, IV. Bélától pedig az egész országra érvényes vámmentességet az érseki vadaskert. Pöltenberg honvéd tábornok a közeli Lókos- pataknál, a sikertelen váci áttörés után, a honvédsereg hetedik hadtestével oroszlánként harcolva szorította vissza az üldöző cári erőket, s ezzel lehetőséget teremtett arra, hogy Görgey kikerüljön a közvetlen üldözés füzéből, s hogy Balassagyarmattól szorongatás nélkül tudjon visszavonulni Losonc felé. A dűlőnevek mindent megőriztek. Fel só-pást, Nyáras. Szent János-puszta, Forróka, Hajdúárok, Ráczok-szállás, Sírpatak. Nyelvemlékeink közé tartozhat a Palampáa, Könöcz, Ku- dor, és a Désdő is. A helyi hagyomány szerint a Sírpatak piros volt a honvédek vérétől. „Még a patak is sírt...” így mondják a maiak. Az érsekvadkertiek, az egykori agrárproletárokból kényszerűségből messze földön ismertté vált építőmesterek mai leszármazottai. Építőmunkás ma is nyolcszáz él a községben! A Tanácsköztársaság győzelme után a helyben alakult direktórium elnöke is közülük került ki. Búcsú András nevét éppen- úgy megőrizték, mint a történelmet mérföldkövező dűlőnevekét. Sokat változott maga a község is, hiszen az iparosodás sem kerülte el. Jelentősen fejlődött a Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet is, amely több mint hét és fél ezer hektáron gazdálkodik, s ennek túlnyomó része szántó. Majd hétszóz embernek ad kenyeret, az országnak évente mintegy 130 millió forint értéket! Itt működik a SZIM egysége, évente 240 másoló-maró gép előállítója, aztán az építőipari szövetkezet, amely megalakulásakor az ötvenes évek elején 26 tagot egyesített, s amelynek ma több mint 320 tagja van! Az sem akármilyen eredmény, hogy a fogyasztási szövetkezet 1945 óta folyamatosan működik, s jelenleg hat községre terjed ki hatóköre. Kereskedelmi forgalma megközelíti a százmillió forintot Érsekvadkerten épül már az új ABC önkiszolgáló bolt, és új csarnokot avatnak rövidesen a SZIM gyáregységében is, amelyet a KIPSZEH-rel közösen az Érsekvad kert és Vidéke Építőipari Szövetkezet kécszít. A tanács sokat költött az egészséges ivóvíz bevezetésére, a fogorvosi rendelő és lakás létesítésére (a legtöbbet erre a két feladatra, amely meghatározza az élet minőségét). A vadkerti tanács évente majd nyolcmillió forinttal gazdálkodik. „Nagy a község, nagyok az intézményeink” — mondják. De például az iskolát bővíteni is kellett. Molnár Imre tanácselnök azt mondja: — Sokat kapott a község ezekben az években. Ilyen fejlődésen soha, fennállása óta nem ment át”. Mol- námé Merczel Erzsébet a művelődési házat vezeti, de elsősorban az foglalkoztatja — miként változott az emberek művelődési szokása, hogyan függ össze az életmód a kultu- rálódás iránti igényekkel, hol változtatható mindez kedvező irányba? A komplex látáshoz azonban nem elég a belső, népművelői igény; ehhez sokat kell az emberek köizé járnia, s az időt sem lehet sajnálni. A szoros kapcsolat megteremtése a helybeli gazdasági egységekkel — újabb feladatokat, „kívülről” jelentkező igényeket kelt, s bármennyire a kívánt mértéket üti is meg egyedül nem sokra lesz képes. Segítség kellene. Az iskola sok tekintetben egyedülálló, hiszen nem kevesebb, mint 17 tanulócsoport dolgozik benne, megközelítőleg 470 gyerek! A huszonkilenc nevelőből tízinél is több a férfipedagógus. Saját újításukat, saját maguk kivitelezték. A tantermek sarkában állnak az audiovizuális szekrények, a komplex tanítás érsekvadkerti eszközei, araolyan házi iskolatelevíziók. Bázis a vadkerti iskola a pedagógusképzésben; a szakos ellátottság megközelíti a 98 százalékot Itt — miként erről Réti Lajos igazgató beszél — a balassagyarmati zeneiskola kihelyezett osztálya működik hatvan-hetven gyerek bevonásával. A nevelési és tanulmányi munkát hétezer kötetes iskolai könyvtár segíti, magát a helyiséget társadalmi munkában alakították ki, a polcok készítését a SZIM-es brigádok vállalták. |j lakóterületek, városias jellegű ház- ' sorok ma ugyanügy hozzátartoznak az érsekvadkerti képhez, mint a korszerű városi autóbusz, amely a szövetkezet népviseletbe öltözött asszonyait a földekre, a munkahelyekre szállítja. A történelmet, a múltat a dűlőnevek — a jelent az építőmunkások, szövetkezeti gazdák, vasasok, kereskedők Érsek- vadkertje őrzi. T. Pataki László Kép: Kulcsár József Új A Vadkerti Általános Iskolára jellemző a szaktantermek kialakítása. A 7. b. osztály az állatok szaporodásával ismerkedik az élővilágórán. Antal Gusztáv biológia szakos tanár hivatása és kedvtelése pontosan egyezik. Lepkegyűjtő szenvedélye átragad a gyerekekre is. ____3 Műemlékjellegű kastélyépületben működik a vadkerti bölcsőde, ahol 25 gyerek elhelyezésére nyílt lehetőség. Zsúfoltság nincs, a férőhelyek sz áma is éppen 25. A telepszerű, többszintes házak építésében is sikerült előbbre lépni az elmúlt években. Ma már nem az egyetlen a képen látható „falurészlet” Érsekvadkerten. ' 1 Magasodnak a falak, épül az új csarnok a SZIM vadkerti gyáregységében, ahol jelenleg még a régi gépállomás épületeiben folyik a termelés.
