Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)
1979-11-07 / 261. szám
Munkapad mellől a Nagyszínházba i Csajkovszkij A pikk dáma — Jeleckij — A. Vorosilo Alexandr Vorosilo, a Nagyszínház 32 éves magánéneke, se a közönség és a kollégák kedvence. Rövid idő alatt vált népszerűvé. Emlékezetes alakokat formált Verdi Otelló és Rogyion Scsedrin Holt lelkek című operájában. Vorosilo útja a Nagyszínház színpadáig szokatlan, s ugyanakkor hagyományos is. A Do- nyec-medencében. Ukrajna muzsikustehetségekben oly gazdag sztyeppés iparvidékén született és gyermekkorától szerette a dalokat. A középiskolát befejezve, apja nyomdokain haladva, Dnyepropet- rovszkban egy gyárban esz. tergályos volt. A katonai szolgálat során megtanult har- monikázni és a század elő- énekese lett. Amikor leszerelt, ismét a gyárba került,^ ott részt vett az amatőr művészeti csoportok munkájában. Tehetségére felfigyeltek és beiratkozott a dnyepropet- rovszki zeneiskola kaarvezető szakára. Azután a zenei hagyományairól és operaházáról híres Odessza következett. Ott felvették a konzervatóriumba, a kiváló mester, Olga BLagO'- vidova professzor növendéke lett, aki neves énekesek nemzedékeit bocsátotta szárnyra. Alexandr Vorosilo még növendék volt, amikor 1973-ban az odesszai operában először kapott szerepet. Azután részt vett az országos Glinka-énekversenyen, majd nemzetközi Csajkovszkij-versenyen indult. Az első versenyen oklevelet nyert, a másodikon azonban nem jutott be a kö. zépdöntőbe. Tovább folytatta tanulmányait Olga Blagovido- vánál. A fiatal munkást nem keserítette el a kudarc, inkább nagyobb szorgalomra ösztönözte. Amikor pedig 1975-ben jelentkezett meghallgatásra a Nagyszínházban, felvették magánénekesnek a nagy hírű együttesbe. Ugyanabban az évben Olaszországban megnyerte a Maria Cal- lini nemzetközi. énekversenyt. Vorosilo sikeresen beilleszkedett a Nagyszínház repertoárdarabjaiba. Énekelte Valentint Gounod Faustjában, Rimszkij-Korszakov Szadkó- iának Vegyenyeckijét. Posa márkit Verdi Don Carlosában, Jeleckijt Csajkovszkij A pikk dáma című operájában. Amikor Scsedrin operáját, a Go- gol-elbeszélés nyomán készült Holt lelkeket új betanulásban vitték színre, Borisz Pok- rovszkij főrendező rá osztotta a főszerepet. Az orosz klasszikus opera szellemében remekül formálta meg Csicsikov fantasztikus és erőteljesen realista kalandjait, felemelkedésének és kudarcának történetét, a cári Oroszországban a jobbágyok holt leikéivel kereskedő furcsa vállalkozását. Ez a szerep óriási sikert hozott a fiatal művésznek, Vorosilo felfogásában Csicsikov fiatal, megnyerő vigéc, aki nincs híján a társaságbeli csillogásnak, kifinomult és talpraesett. Rendkívül mozgékonyán az alkalmazkodókészség plasztikus rajzolatával. A Holt lelkek fondorlatos kicsalogatásának mesteri módszerével, könnyedén puhatolja ki és átveszi partnere fordulatait. Amikor pedig kudarcot vall, lehull a szívélyesség álarca: Csicsikovnál most az elkeseredés epés pátosza és durva szidalmazás kerül előtérbe. A zeneszerző hajlékony deklamációjában és finom pszichológiai stíluséban Vorosilo megtalálta az élő beszéd intonációját és az éles társadalmi jellemzés módját, Csi- csikovja az évek során ravaszabb, gonoszabb, képmutatóbb és . . . megnyerőbb le^t. Vagyim Kiszeljov Óriás reaktor Az atomenergia békés célra való felhasználósa területén a világon egészen egyedülálló a Szovjetunióban most elkészült 2 millió 400 ezer kilowatt teljesítményű új alom. reaktor. A földkerekség első atomerőműve húsz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését a Moszkva melletti Ob. nyinszkban. Ma már az obnyinszki reaktor egészen kicsi, nek számít, hiszen mindössze ötezer kilowattos, azaz 480- szor kisebb a teljesítménye, mint az új óriás reaktornak. Kemerovó, Salgótarján testvérvárosa hétköznapjait éli. / Leningradiemlékek ÉRDEKES KÖNYVET hozott magával haza Leningrád- ból Hegyes Ferenc, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos ügyvezető elnökségének tagja, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek üzemvezetője. A lapokon egy szoborkompozíció megdöbbentő részletei: rohamra induló katonák, a gyárakban helyükbe lépő, vasat öntő asszonyok, a harcba induló fiától búcsúzó anya... A hideg anyagból formált alakok arcán hősi elszántság, szemük szikrát szór. — A nyáron a Szovjetunió és a szocialista országok baráti társaságainak vezetői, aktivistái részére Leningrádban rendeztek nemzetközi szemináriumot a szovjet ipar fejlődése a X. ötéves tervben és a munkásosztály szerepe a kommunizmus építésében témakörben — mondja Hegyes Ferenc. — Igazán izgalmas eszmecsere folyt... A megnyitóban Z. M. Kruglova, a Külföldi Kulturális Kapcsolatok és Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége elnökségének elnöke úgy fogalmazott: „A szeminárium Lenin városában folyik. És az mélyen szimbólikus. A régi világ ostromára és a fiatal szovjet hatalom védelmére puskával a kezében felkelő pétervári munkás alakja, mely segít a parasztnak megérteni a munka új kollektív formáinak lényegét, elküldte a kolhozmezőre az első -kiro- veceket« magasra emelte az első ötéves tervek szocialista versenyének zászlaját, megtölti az egyetemek előadótermeit, a múzeumokat és könyvtárakat, dolgozik a harcoló Spanyol Köztársaság alapjára, élete árán védi Leningrádot — a forradalom bölcsőjét — a fasiszta hordák támadásától, újjáépíti saját, gyönyörű szülővárosát, okos, korszerű elektronikát, nagy teljesítményű turbinákat, fontos optikát ad a hazának, felépíti a Lenin és Arktyika atomjégtörőket és sok-sok mást — ezáltal válva az orosz proletariátus forradalmi, munka és harci hagyományainak kifejezőjévé ...” S HEGYES FERENCÉK ízelítőt kaptak Leningrád fejlődéséről is. A városban csak az utóbbi tíz évben 35 millió négyzetméter alapterületű lakást adtak át, 314 iskola, több mint félezer óvoda épült. — Az SZKP nagy figyelmet szentel a munkástömegek véleményének tanulmányozására és általánosítására, támaszkodik rájuk az új társadalom időszerű és távlati építési terveinek összeállításánál. Ezt jelentős mértékben segíti a munkások aktív bevonása a szovjet állam fontosabb bel- és nemzetközi politikájának megvitatásába, a munkásak delegálása a pártszervezetek vezető tagjainak soraiba. így például a Leningrád területi pártszervezet huszonhatezer kommunista munkása található a területi, városi és kerületi pártbizottságok tagjai között — eleveníti fel a látottakat, hallottakat Hegyes Ferenc, aki a SKÜ-ben, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjának elnöki tisztségét is ellátja. ' 1 A Szovjetunióban a munkások aktívan együttműködnek a műszaki-tudományos fejlesztés munkáiban a tudósokkal és mérnökökkel, jellemző erre az újítómozgalom tömegjelenséggé válása. Csak a IX. ötéves terv idején a lendngrá- di munkások, értelmiségiek tizenháromezer találmányát és több mint kilencszázezer újítási javaslatát valósították meg, amelyek haszna meghaladja a 700 millió rubelt. — Hogy mi jellemzi a szovjet munkást ? A kommunizmus ügye Iránti odaadás, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség, a forra- dalmiság, fegyelmezettség, szervezettség és kollektivizmus, amelyek együtt határozzák meg a munkásosztály vezető erejét a szocialista társadalmi viszonyok rendszerében — hangsúlyozza Hegyes Ferenc. A tanácskozáson egyébként a nógrádi meghívott is felszólalt. — A szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok fejlődésének szükségességéről, a KGST pótolhatatlan szerepéről beszéltem ... És a béke megőrzéséről, a fegyverkezési verseny elleni akciókról, a szocialista országok egymás közötti barátságáról... ITTHON SEM pihenhet Hegyes Ferenc. A tagcsoportban pezsgő az élet. Nemrégiben a gyár fiataljaival közösen szovjet estet tartottak, a Komarov és Bajkál Szocialista Brigádok a Szovjetuniót bemutató diaképeket vetítettek, gyakran érkeznek hozzájuk szovjet vendégek. Vetélkedők követik egymást, az üzemrészekben tablók mutatják be a Szovjetunió sikereit. — Szeretnénk a szovjet— magyar barátság igazi szóvivői lenni, s ehhez sokat adott a leningrádi szeminárium! M. Szabó Gyula Magyar—szovjet együttműködés Egészségünk védelmében Az emberiséget pusztító súlyos betegségek gyógyítására ma már nem elegendő egy- egy ország orvosainak, kuta. tóinak fáradozása, ehhez egyre szélesebb körű nemzetközi összefogás szükséges. A szétaprózott, külön-külön folyó kutatások, kísérletek az eredményektől függetlenül olyan hatalmas anyagi erőket rónának egy-egy országra, melyeket a leggazdagabb államok sem tudnának elviselni, — az egészségügyi összefogás az élet nevében, az emberiség javát szolgálja. Ebben a vi. lágméretű összefogásban sóik magyar tudós is részt vesz. Közülük is kiemelkedik a rákkutatás területén Eckhardt Sándor és Sugár János professzorok, a vérellátási kutatásban Simohovits István és Hollán Zsuzsa professzorok munkássága. Volt betegeik és hozzátartozóik is emlékeznek azoknak a külföldi tudósoknak nevére, akik Magyar- országon emberéleteket mentettek meg. Közéjük tartoznak B. V. Petrovszki és P. I.1 Szaposkov professzorok, akik 1949-ben Budapestre jöttek, hogy segítsenek a magyar egészségügy újjászervezésében. Petrovszki professzor sok-sok magyar életet mentett meg. Ö végzett először, egyebek között mellkasi műtéteket helyi érzéstelenítéssel, kezdeményezője volt az Országos Vérellátó Szolgálat megszervezésének. Azokban az években egészségügyi kapcsolataink a Szovjetunióval és a szocialista országokkal fokozatosan fejlődtek, de nem voltak még egységes szervezeti keretei. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormányai 1959. április 17-én egyezményt kötöttek, amely- meghatározta az együttműködés fő feladatait. Ez az egyezmény adta meg végül a szervezeti ke. rétéit annak a kapcsolatnak, amely addig sokoldalúan ki. alakult a magyar és szovjet orvosi tudományos intézetek között. Az egyezményt kezdetben egy-, majd kétéves munkaterv egészítette ki, 1978-tól pedig ötéves múnkaterv valóra váltásában állapodtak meg á két ország minisztériumai. Az egyezmény célja: a szocialista egészségügy sokirányú fejlesztése, az egész lakosság ingyenes, magas szintű orvosi ellátása, különös tekintettel az ipari létesítmények dolgozóinak ellátására. Az egyezmény széles körben teremti meg a két ország szakembereinek kölcsönös kutatási lehetőségét, különösen a szív és érrendszeri, valamint a daganalos rpegbele- gedések gyógyításában. Ennek alapján csak az elmúlt évben a Szovjetunió. 38 tudományos kutatóintézete a Magyar Népköztársaság 28 intézményével 64 téma kutatásában működött együtt. A Szovjetunió 71 szakemberünket fogadta. hazánkba viszont 85 kutató érkezett a Szovjetunióból. Országaink évi 37 hónap időtartamra küldenek és fogadnak szakembereket tanulmányútra. Ide tartozik az a tény is, hogy orvostudományi társaságaink jelentős számban választották tiszteletbeli taggá a másik fél szakmai kiválóságait. Orvostudományi intézeteink között állandó, sokirányú személyi kapcsolatok is kiépültek. A két ország egészségügyi együttműködése példaképül szolgált a szocialista országok közösségének is. A KGST keretében először rákkutatás! egyezményt kötöttek, majd hat évvel ezelőtt létrehozták a KGST egészségügyi állandó bizottságát, melynek ál. landó elnökéül Petrovszki akadémikust, a Szovjetunió egészségügyi miniszterét választották. Az orosz és az egyetemes kultúra utolérhetetlen és nevezetes kincse az Uszpenszki^szckesegyház, az idén múlt ötszáz .---------------------------------------------------------------—-----—— éves. A fenségesen szép, öttornyú építmény a moszkvai Kreml közepén tör sudáran a magasba. j NOGRAD - 1979. november 7., szerda XX
