Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-06 / 260. szám

Leonyid Br a fegyverzet csökkentéséről Segítség Kambodzsának •Hétfőn az ENSZ székhelyén és a világszervezet égiszé alatt megkezdődött a Kambodzsa megsegítésével foglalkozó nemzetközi értekezlet. Kezdjük a lényeggel: ennek a sokat szenvedett országnak bizony nagy és sürgős szüksége van a segítségre. Yos Por, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront központi bizottságának főtitkára tömören, világosan megfo­galmazta a TASZSZ Phnom Penlri tudósítójának a jelen­legi nehéz helyzet okait: „Pol Poték a belső élelmiszerhiány ellenére a megter­melt rizs jelentős részét Kínába szállították, menekülésük előtt pedig megsemmisítették a megmaradt tartalékokat, elpusztították a rizsültetvények jó részét. Így került az új rendszer olyan helyzetbe, hogy súlyos élelmiszer-ellátási nehézségekkel kell szembenéznie”. A Kambodzsai Népköztársaság mindössze néhány hónap­ja létezik, ez pedig sajnos nagyon kevés idő egy szinte tel­jesen elpusztított ország helyreállítására. Kambodzsa igazi barátai, a Szovjetunió, Vietnam és a szocialista országok az első' pillanattól kezdve mindent megtettek a nehézségek enyhítésére. Miközben Kína és a nyugati hatalmak sorozatos diplo­máciai és egyéb támadásokat intéztek az ezer sebből vérző kis ország ellenes minden eszközzel akadályozták a gazda­sági-politikai konszolidációt, a szocialista országok mintegy negyedmillió tonna élelmiszert juttattak a kambodzsai szű- kölködőknek. Egyedül a Szovjetunió ebből kétszázezer ton­na rizst szállított, de a nagy nehézségekkel küszködő Viet­nam is sokat tett az élet megindításáért Kambodzsában. A most kezdődő konferencián 33 ország vesz részt, köz­tük — elsősorban az Egyesült Államokra gondolunk — olyanok is, amelyeknek oroszlánrészük van a kambodzsai nép szenvedéseinek felidézésében. Alapvető erkölcsi kérdés, hogy azok, akik annyit ártottak a — Cyrus Vance amerikai külügyminiszter szavaival — „szeretetreméltó kambodzsai népnek”, most törlesszenek, tegyenek jóvá valamit. Ha azonban azt hiszik, hogy ezt politikai feltételekhez köthetik, hogy küldeményeiket bármilyen zsarolásra hasz­nálhatják fel, hamar rá fognak döbbenni arra, hogy té­vednek. Igen, Kambodzsának nagy és sürgős szüksége van se­gítségre. De igazi segítségre — humanitárius gesztusokra és nem a jól ismert aknamunka új formájú folytatására. Harmat Endre Dél-Korea Gesztusok az ellenzéknek Az alábbiakban teljes szö­vegben közöljük Leonyid Brezsriyev válaszát a Pravda tudósítójának kérdésére: KÉRDÉS: Ez év október 6-án Berlin­ben elhangzott beszédében ön kifejezésre juttatta a Szovjet­unió készségét, hogy a jelen­legi szinthez képest csökkent­se a Szovjetunió nyugati te­rületein elhelyezett középható­távolságú atomeszközök meny- nyiségét abban az esetben, ha Nyugat-Európában sem he­lyeznek el újabb ilyen eszkö­zöket. Véleménye szerint ho­gyan lehetne hozzáfogni en­nek a kérdésnek a gyakorlati megoldásához? VÁLASZ: Berlinben Ismertetett javas­latunknak az a célja, hogy előrevigyük a katonai eny­hüléssel és az európai konti­nensen levő fegyverzet korlá­tozásával összefüggő problé­mák összességének megoldá­sát. A javaslat első visszhang­A magukat az „imám hívei­nek” nevező iráni fiatalok to­vábbra is megszállva tartják az Egyesült Államok teheráni nagykövetségének épületét, fogva tartva a diplomáciai képviselet 59 amerikai tagját. A washingtoni iráni nagy- követség közzétette az iráni külügyminisztériumnak az üggyel kapcsolatos nyilatkoza­tát. Ez emlékeztette a wa­shingtoni kormányt, hogy Iránban óriási felháborodást váltott ki a sah beengedése az Egyesült Államokba. Az iráni nép joggal tart attól: az Egyesült Államok csak azért engedélyezte Reza Pahlavi be­utazását, hogy a volt uralko­dó jobb feltételek között sző- hesse ellenforradalmi terveit — hangoztatja a nyilatkozat. Washington elutasította az iráni kormánynak azt a köve­telését is, hogy két, az Egye­sült Államokban élő iráni or­vos ellenőrizhesse a volt sah állapotát — folytatja a nyi­latkozat, majd kijelenti: az amerikai nagykövetség elfog­lalása az „Iráni nép nemzeti érzéseit tükrözi”. A külügyminisztérium jegy­zéke emlékeztet arra, hogy Irán október 30-án hivatalo­san is kérte az Egyesült 'Álla­mok kormányától a megbuk­tatott sah kiadatását. ja azt mutatja, hogy indítvá­nyunkat helyesen értelmezték mindazok, akik szívükön vi­selik az európai béke és biz­tonság sorsát. Másfelől persze nincs ínyére azoknak, akik az európai fegyverkezési hajsza felgyorsítására akarnak irányt venni, különösképpen a kö­zéphatótávolságú atomeszkö­zök tekintetében. Ami az említett fegyverek kérdésének gyakorlati megol­dását illeti, ennek egyetlen út­ja van — a tárgyalások meg­kezdése. A Szovjetunió úgy véli, hogy a tárgyalásokat ha­ladéktalanul meg kell kezde­ni. Mi készek vagyunk erre. A dolog a nyugati országok vá­laszán múlik. Fontos azonban, hogy ne tegyenek elhamarko­dott lépéseket, amelyek bo­nyolíthatnák a helyzetet, meg­gátolhatnák pozitív eredmé­nyek elérését. Az eredményes­ség esélyé nagyobb lesz ab­ban az esetben, ha a tárgya­lások befejezéséig nem hoz­nak sefnmiféle döntést a kö­zéphatótávolságú atomeszkö­zök előállításáról és Nyugat­A teheráni rádió hétfőn közzétette az iszlám forradal­mi gárdisták főparancsnoká­nak a nagykövetséget elfoglaló fiatalokhoz intézett üzenetét. Ebben a főparancsnok az isz­lám gárdisták teljes és feltét­len támogatásáról biztosítja őket. Vance amerikai külügymi­niszter személyesen is bekap­csolódott a tárgyalásokba. Carter elnök ez ügyben vasár­nap kétszer találkozott Van­ce külügyminiszterrel. Iráni egyetemisták hétfőn elfoglalták az Egyesült Álla­mok két vidéki konzulátusát is, a tabrizit és a shirazit A konzulátusók épületében nem tartózkodtak: amerikai diplomaták. Teheránban, ahol egyete­misták egy csoportja válto­zatlanul megszállva tartja az Egyesült Államok nagykövet­ségét, fogva tartva annak mintegy 60 alkalmazottját, a nagykövetség épülete előtt öt­ezres tömeg tüntet, Amerika- ellenes jelszavakat hangoztat­va. Az egyetemisták a volt sah kiadatásán és forradalmi bí­róság elé állításán kívül hét­főn azt is követelték, hogy Irán szakítsa meg a diplomá­ciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal és vessen véget a Európában való elhelyezésé­ről. Másfelől kétségessé ten­né az esélyeket, ha a NATO mégis döntéseket hozna a kérdésben. És még valamit érdemes szóvá tenni: A Szovjetunió és a Varsói Szerződés más tagállamai ja­vaslatot tettek az európai biz­tonsági értekezleten résztvevő összes államoknak, hogy mondjanak le mind a nukle­áris, mind a hagyományos fegyverek elsőként való beve­téséről egymás ellen. Erre a javaslatunkra még nem kap­tunk választ. Szeretnénk azon­ban felelősségünk teljes tuda­tában mégegyszer aláhúzni, hogy a Szovjetunió addig sem fog nukleáris fegyvert bevet­ni azok ellen az államok el­len, amelyek lemondanak a nukleáris fegyverek gyártásá­ról és beszerzéséről, és ame­lyeknek a területén, nincsenek ilyen fegyverek. Erre vonat­kozó kötelezettségvállalásun­kat készek lennénk megfelelő formában rögzíteni bármely érdekelt országgal. (MTI) Washingtontól való katonai, politikai és gazdasági függés­nek. Bruce Laingen, az Egyesült Államok teheráni ideiglenes ügyvivője, aki a nagykövetség megszállásakor nem tartózko­dott az épületben, hétfőn az iráni külügyminisztériumban tárgyalt és telefonon keresz­tül állandó kapcsolatban állt Washingtonnak Az iráni kül­ügyminisztériumhoz közel álló források > szerint, amelyeket nyugati hírügynökségek idéz­nek, a kormány csak a leg­csekélyebb mértékben kíván befea vetkőzni az esemény elv­A bagdadi Ál Dzsumhurija nevű lap jelentése szerint Irak határozottan tiltakozott amitt, hogy „folyamatosan tá­madják Irak teheráni nagy- követségét és muhammari fő­konzulátusét”. Az Irán bagda­di nagykövetének átnyújtott tiltakozó jegyzék szerint az ilyen jellegű akciók ellent­mondanak a nemzetközi jog elemi normáinak és az a cél­juk, hogy rontsák a-két or­szág közötti kapcsolatokat. Irak külügyminisztériuma követelte a támadások azon­nali megszüntetését és a bű­nösök felelősségre vonását. Nem lehet két mérce A Kelet és a Nyugat bizton­sági érdekeit nem lehet két­féle mércével mérni. A Szov­jetunió egyoldalú haderő- és fegyverzetcsökkentési dönté­sei. a középhatósugarú raké­tákat illető tárgyalási készsé­ge és a bizalomépítő intézke­désekkel kapcsolatos javasla­tai konstruktív választ igé­nyelnek a NATO részéről — mondotta nyugatnémet újság­íróknak Valentyin Falin és .Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási, illetve nemzetközi osztályának első vetető helyettese. A Der Spiegel című ham­burgi hetilap hétfői számában megjelent interjú részletesen értelmezi azokat a lépéseket, amelyeket Leonyid Brezsnyev szovjet államfő az NDK fenn­állása 30. évfordulója alkal­mából mondott ünnepi beszé­dében jelentett be. Mint Falin —, aki hét éven át volt a Szovjetunió bonni nagyköve­te — az interjúban elmondta, egy éven belül sor kerül az NDK-ból húszezer szovjet-ka­tona zárt egységekben történő kivonására és ezer harckocsi visszavonására. Zaglagyin hozzáfűzte: amennyiben a Nyugat tartózkodik újabb nukleáris fegyverek gyártásá­tól és szovjet célpontokra irá­nyításától, a Szovjetunió kész egyoldalúan .csökkenteni a kö­zéphatótávolságú kategóriába eső rakéták számát és kész tárgyalni bármilyen ide sorol­ható fegyvertípus számszerű korlátozásáról, illetve leszere­léséről. „Európa biztonsága nagyon fontos a számunkra — jelen­tette ki Zaglagyin. — Ez egy­aránt jelenti az NSZK, Fran­ciaország, vagy a Szovjetunió biztonságát —, hiszen kölcsö­nösen egymásra vagyunk utal­va. Ha azonban az új ameri­kai fegyverek megjelennek Európában, a Nyugat bizton­sága éppúgy veszélybe kerül, mint a Keleté”. Az interjú részletesen fog­lalkozott az NSZK szerepével az európai politikai légkör alakításában. Szovjet részről utaltak arra, hogy Bonn mos­tanáig fontos, pozitív felada­tot-iátott‘'el-az enyhülés erő­sítésében, jó kapcsolatokat tar­tott fenn a Szovjetunióval, most azonban az amerikai harcászati nukleáris fegyverek kérdésében megváltoztatta ál­láspontját és ez az egész eu­rópai politikai közegben vál­tozásokat vonhat maga után. A Szovjetunió nem törek­szik katonai fölényre, nem kívánja politikai nyomás esz­közeként felhasználni katonai ütőerejét. Ugyanakkor nem hajlandó nyomás alatt tár­gyalni. Zaglagyin nyomatéko­san felhívta a figyelmet a Brezsnyev-beszédben javasolt új bizalomépítő intézkedések­re. Hétfőn újrakezdődött a po­litikai tevékenység Dél-Koreá- ban, miután szombaton elte­mették Pák Csöng Hit, a meggyilkolt diktátort. A szöuli parlament kor­mányhű képviselői —, akik a 229 mandátum kétharmadát birtokolják — hétfői ülésükön egyhangúlag úgy szavaztak, hogy az ellenzéki új demokra­ta párt 69 képviselőjének visz- sza kell térnie a parlamenti padsorokba. Az ellenzéki kép­viselők három hete bojkottál- ják a parlament üléseit, mert pártjuk vezetőjét, Kim Jung Szamot, kizártáik a törvény- hozásból. Az AFP francia hírügynökség szerint ä kor- mányhű képviselők hétfői szavazása a „békülékeríység” jele az ellenzék irányában, s „az első lépés” annak érdeké­ben, hogy kijussanak a Kim kizárása után támadt zsákut­cából. i Kim Jűng Szám az ellenzé­ki új demokrata párt vezető­je ugyanakkor hétfői sajtóér­tekezletén azt követelte, hogy az ország jövendő elnökét ál­talános és közvetlen szava­zással válasszák meg. Kim szerint ennek érdekében mo- dosítani kellene az alkot­mányt. A jelenlegi rendelke. zések szerint az elnököt elek. tori kollégium választja Dél- Koreában, s e testület tagjai­nak többségét Pák Csöng Hi nevezte ki. Kim Jung Szám szerint aa alkotmányos változtatásokat „rendben és biztonságban1* kell végrehajtani, a hatalom átruházásakor tartózkodni kell minden megtorlástól. Kö. vetelte az öt évvel ezelőtt elrendelt rendkívüli állapot feloldását és a pártja által „több mint ezerre” becsült po­litikai fogoly azonnali sza­badon bocsátását. (MTI) Áz NSZK-ban „Zöld" párt alakult Iráni fiatalok akciója Elfoglalták az USA teheráni nagykövetségét Varga Jenő hagyatéka Száz évvel ezelőtt született Varga Jenő Lenin-díjas aka­démikus. a kiváló tudós és a kommunista világmozgalom kiemelkedő alakja. Már diákkorában a marxiz­mus eszméjének terjesztője lett és csatlakozott a szociál­demokráciának ahhoz a bal. szárnyához, amelyből a , ké­sőbbiekben a szocializmus esz­méjének olyan harcosai nőt­tek ki, mint Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg, Kun Béla, Münnich Ferenc és még sokan mások. Varga Jenő lelkesén fogadta a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalmat és az egyik megalapítója lett a magyarországi kommunisták pártjának. 1919-ben aktívan küzdött a Magyar Tanácsköz­társaság létrehozásáért és tagja lett a kormánynak. A magyar forradalom bukása után, a Horthy-hóhérok elől menekülve Varga Jenő 1920- ban Bérsen keresztül a Szov­jetunióiba emigrált, ahol be­lépett a bolsevik pártba. Mint ízig-vérig internacionalista- forradalmár Varga Jenő má­sodik hazájában, a Szovjet­unióban és Lenin pártjában a világ forradalmi mozgalmai­nak élcsapatát és támaszát látta. Varga Jenő a Kommunista Intemacionálé aktív, tevé­keny résztvevője volt annak megalakulása első éveitől kezdve. Találkozott és levele­zett Leninnel, teljesítette ké­réseit; a Komintern IV., V. és VI. kongresszusának küldöt­te, végrehajtó bizottsága el­nökségének tagja volt, ahol számos fontos kérdésben be­számolót és beszédet tartott. Varga Jénő két évtizeden keresztül vezette a Szovjet­unió Tudományos Akadémiá­jának világgazdasági és világ- politikai intézetét, annak 1927-ben történt megalakulá­sától kezdve 1947-ig, amikor is összeolvadt az SZTA köz- gazdasági intézetével. A ké­sőbbiekben Varga Jenő sokat tett az új világgazdasági és nemzetközi kapcsolatok in­tézetének megszervezéséért és amikor ez utóbbit 195ö-ban létrehozták, aktívan részt vett annak munkájában. Előreha­ladott kora ellehére mint munkatárs, az intézet tudo­mányos tanácsának tagja életének utolsó heteiben is dolgozott. (Varga Jenő 1964. október 7-én halt meg). Részt 2 NóGRÁD — 1979. november 6., kedd vett számos fontos téma ki­dolgozásában, számos cikke jelent meg a Mirovaja Ekono- mika i Mezsdunarodnie Ot- nosenyija folyóiratban —, amelynek szerkesztő bizottsá­gi tagja volt. Varga Jenő az SZTA köz. gazdasági és jogi osztályá­nak akadémikus-titkáraként és az elnökség tagjaként ak­tívan részt vett nemcsak a társadalmi, hanem a szakte­rületéről látszólag távol eső természettudományi kérdések megvitatásában is, sokoldalú képzettségről, széles látókör­ről, a dolgok lényegébe hato­ló képességéről téve bizony­ságot. Ragyogó példát mutatott, mint a szovjet tudomány egyik kiváló szervezője. Lét­rehozott egy tudóskollektívát, amelyet nagy hozzáértéssel ve­zetett. szigorúan megkövetel­te a kiadott feladatók teljesí­tését, ugyanakkor szívesen megosztotta gazdag tapaszta­latait, rávezetett a helyes megoldásra és ő maga figyel­mesen meghallgatta munka­társai véleményét. Varga Jenő nemcsak tudós, hanem a marxizmus—leniniz- mus eszméinek, az SZKP kül- és belpolitikájának fáradha. tatlan oktatója és propagan­distája volt. Ezt az előadói­propagandista munkát külö­nösen erőteljesen végezte a háború éveiben. A tudós sza­vai, a háború menetét és a nemzetközi helyzetet elemző előadásai a legnehezebb idők­ben megszilárdították a hall­gatóságban az eljövendő győ­zelem hitét. 1942-ben, 63 éves korában kiküldetését kérte az ostromlott Leningrádba és ott három héten keresztül elő­adásokat tartott a város hős védőinek. Mindenkor, nagy figyelmet szentelt — a nemzetközi kér­déseken túl — az egyes or­szágokban kialakult helyzet tanulmányozásának. Számos könyve, brosúrája, cikke fog­lalkozik az Egyesült Államok­ban, Németországban, Ang­liában, Fra'nciaországban, Olaszországban, Kanadában, a Balkán-félsziget országai­ban, Japánban és Kínában ki­alakult helyzet elemzésével. Varga Jenő tudományos munkássága hat évtizedet ölel fel. Irodalmi hagyatéka na­gyon gazdag: 75 könyv és brosúra, több mint 500 tudo­mányos cikk. Legfontosabb művei az SZTA elnökségé­nek határozata nyomán há­rom kötetben jelentek meg 1974-ben. Neves tudósként és ragyo­gó publicistaként Varga Jenő könyvekkel, brosúrákkal, cik­kekkel 4'eagált a nemzetközi élet fontos eseményeire, előnyben részesítve a gazda­sági kérdéseket, de szerves összefüggésben vizsgálva azo­kat a bel. és külpolitikai té­nyezőkkel, amelyeknek elem­zése jelentős helyet foglaltéi munkásságában. Varga Jenő munkái mé­lyén elemzik áz imperializ­mus ős a kapitalista világ- rendszer általános válságának törvényszerűségeit, a gazdasá­gi ciklusokat és válságokat, az állammonopolista kapitaliz­must, a két különböző társa­dalmi berendezkedésű világ- rendszer versengését és har­cát, s átfogó kritikáját adta a burzsoá politikai gazdaság­tannak és ideológiának. Var­ga Jenő számos munkája fel­becsülhetetlen értékű nem­csak a közgazdászok, de az újkori és legújabb kori törté­nészek, a marxista politológu­sok számára is. E munkák tanulmányozói a Hagy meny- nyiségű és gondosan feldol­gozott tényanyagon kívül szá­mos igen érdekes gondolat­tal találkozhatnak korunk kapitalizmusa legbonyolul­tabb és legvitatottabb kérdé­seinek tárgykörében. Varga Jenő kiemelkedő munkásságáért élete során három ízben kapott Leni'n- rendet. A tudományos köz­vélemény nagy egyetértéssel fogadta a hírt, hogy Varga Jenő 1963-ban, korunk kapi­talizmusa kérdéseinek tudo­mányos feldolgozásáért Le- nin-díjat kapott. A szovjet tudományos köz­vélemény nemcsak tiszteleg a kiemelkedő leninista tudós emléke előtt, hanem, mint forrásból merít munkáiból, amelyek az évszázad dereká­nak döntő eseményeit követő­en keletkeztek, s mind a mai naoig megőrizték aktualitá­sukat. Sándor István, az MTI ttu dósitója jelenti: Jövő éú januárjában új párt alakul az NSZK-ban: a környezetvédők és lakossá­gi érdekcsoportok pártja. Er­ről döntöttek szombaton és vasárnap Offenbachban a kü­lönböző alternatív, ökológiai és „tarka” mozgalmak képvi­selői. A pártalapítást előkészítő kongresszus mintegy kétezer résztvevője úgy döntött, hogy a „Zöldek” nevet kapó új or­szágos párthoz a konzervatí­voktól a különböző kommu­nista csoportokig és függet­len, párton kívüli személyisé­gekig mindenki csatlakozhat A környezetvédők programja „ökológiai, szociális, demokra­tikus és erőszakmentes politá. kát” hirdet. Leendő tagjai el­utasítják a jelenlegi polgári pártok képviselte irányvona. lat. A különböző, eddig elszige­telten működött környezet- védő mozgalmak helyi sikerei után az új „Zöld” párt szer. vezői a szavazatok legalább öt százalékának megszerzését és ezzel parlamenti bejutást várnak a jövő októberi orszá­gos választásokon. Politikai megfigyelők ezt a célt irreá­lisnak tartják, ugyanakkor rá­mutatnak, hogy már egy há­rom-négy százalékos ered. meny is alapvetően megvál. toztathatja a jelenlegi belpoii. tikai erőviszonyokat az NSZK- ban.

Next

/
Thumbnails
Contents