Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)
1979-11-06 / 260. szám
Leonyid Br a fegyverzet csökkentéséről Segítség Kambodzsának •Hétfőn az ENSZ székhelyén és a világszervezet égiszé alatt megkezdődött a Kambodzsa megsegítésével foglalkozó nemzetközi értekezlet. Kezdjük a lényeggel: ennek a sokat szenvedett országnak bizony nagy és sürgős szüksége van a segítségre. Yos Por, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront központi bizottságának főtitkára tömören, világosan megfogalmazta a TASZSZ Phnom Penlri tudósítójának a jelenlegi nehéz helyzet okait: „Pol Poték a belső élelmiszerhiány ellenére a megtermelt rizs jelentős részét Kínába szállították, menekülésük előtt pedig megsemmisítették a megmaradt tartalékokat, elpusztították a rizsültetvények jó részét. Így került az új rendszer olyan helyzetbe, hogy súlyos élelmiszer-ellátási nehézségekkel kell szembenéznie”. A Kambodzsai Népköztársaság mindössze néhány hónapja létezik, ez pedig sajnos nagyon kevés idő egy szinte teljesen elpusztított ország helyreállítására. Kambodzsa igazi barátai, a Szovjetunió, Vietnam és a szocialista országok az első' pillanattól kezdve mindent megtettek a nehézségek enyhítésére. Miközben Kína és a nyugati hatalmak sorozatos diplomáciai és egyéb támadásokat intéztek az ezer sebből vérző kis ország ellenes minden eszközzel akadályozták a gazdasági-politikai konszolidációt, a szocialista országok mintegy negyedmillió tonna élelmiszert juttattak a kambodzsai szű- kölködőknek. Egyedül a Szovjetunió ebből kétszázezer tonna rizst szállított, de a nagy nehézségekkel küszködő Vietnam is sokat tett az élet megindításáért Kambodzsában. A most kezdődő konferencián 33 ország vesz részt, köztük — elsősorban az Egyesült Államokra gondolunk — olyanok is, amelyeknek oroszlánrészük van a kambodzsai nép szenvedéseinek felidézésében. Alapvető erkölcsi kérdés, hogy azok, akik annyit ártottak a — Cyrus Vance amerikai külügyminiszter szavaival — „szeretetreméltó kambodzsai népnek”, most törlesszenek, tegyenek jóvá valamit. Ha azonban azt hiszik, hogy ezt politikai feltételekhez köthetik, hogy küldeményeiket bármilyen zsarolásra használhatják fel, hamar rá fognak döbbenni arra, hogy tévednek. Igen, Kambodzsának nagy és sürgős szüksége van segítségre. De igazi segítségre — humanitárius gesztusokra és nem a jól ismert aknamunka új formájú folytatására. Harmat Endre Dél-Korea Gesztusok az ellenzéknek Az alábbiakban teljes szövegben közöljük Leonyid Brezsriyev válaszát a Pravda tudósítójának kérdésére: KÉRDÉS: Ez év október 6-án Berlinben elhangzott beszédében ön kifejezésre juttatta a Szovjetunió készségét, hogy a jelenlegi szinthez képest csökkentse a Szovjetunió nyugati területein elhelyezett középhatótávolságú atomeszközök meny- nyiségét abban az esetben, ha Nyugat-Európában sem helyeznek el újabb ilyen eszközöket. Véleménye szerint hogyan lehetne hozzáfogni ennek a kérdésnek a gyakorlati megoldásához? VÁLASZ: Berlinben Ismertetett javaslatunknak az a célja, hogy előrevigyük a katonai enyhüléssel és az európai kontinensen levő fegyverzet korlátozásával összefüggő problémák összességének megoldását. A javaslat első visszhangA magukat az „imám híveinek” nevező iráni fiatalok továbbra is megszállva tartják az Egyesült Államok teheráni nagykövetségének épületét, fogva tartva a diplomáciai képviselet 59 amerikai tagját. A washingtoni iráni nagy- követség közzétette az iráni külügyminisztériumnak az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát. Ez emlékeztette a washingtoni kormányt, hogy Iránban óriási felháborodást váltott ki a sah beengedése az Egyesült Államokba. Az iráni nép joggal tart attól: az Egyesült Államok csak azért engedélyezte Reza Pahlavi beutazását, hogy a volt uralkodó jobb feltételek között sző- hesse ellenforradalmi terveit — hangoztatja a nyilatkozat. Washington elutasította az iráni kormánynak azt a követelését is, hogy két, az Egyesült Államokban élő iráni orvos ellenőrizhesse a volt sah állapotát — folytatja a nyilatkozat, majd kijelenti: az amerikai nagykövetség elfoglalása az „Iráni nép nemzeti érzéseit tükrözi”. A külügyminisztérium jegyzéke emlékeztet arra, hogy Irán október 30-án hivatalosan is kérte az Egyesült 'Államok kormányától a megbuktatott sah kiadatását. ja azt mutatja, hogy indítványunkat helyesen értelmezték mindazok, akik szívükön viselik az európai béke és biztonság sorsát. Másfelől persze nincs ínyére azoknak, akik az európai fegyverkezési hajsza felgyorsítására akarnak irányt venni, különösképpen a középhatótávolságú atomeszközök tekintetében. Ami az említett fegyverek kérdésének gyakorlati megoldását illeti, ennek egyetlen útja van — a tárgyalások megkezdése. A Szovjetunió úgy véli, hogy a tárgyalásokat haladéktalanul meg kell kezdeni. Mi készek vagyunk erre. A dolog a nyugati országok válaszán múlik. Fontos azonban, hogy ne tegyenek elhamarkodott lépéseket, amelyek bonyolíthatnák a helyzetet, meggátolhatnák pozitív eredmények elérését. Az eredményesség esélyé nagyobb lesz abban az esetben, ha a tárgyalások befejezéséig nem hoznak sefnmiféle döntést a középhatótávolságú atomeszközök előállításáról és NyugatA teheráni rádió hétfőn közzétette az iszlám forradalmi gárdisták főparancsnokának a nagykövetséget elfoglaló fiatalokhoz intézett üzenetét. Ebben a főparancsnok az iszlám gárdisták teljes és feltétlen támogatásáról biztosítja őket. Vance amerikai külügyminiszter személyesen is bekapcsolódott a tárgyalásokba. Carter elnök ez ügyben vasárnap kétszer találkozott Vance külügyminiszterrel. Iráni egyetemisták hétfőn elfoglalták az Egyesült Államok két vidéki konzulátusát is, a tabrizit és a shirazit A konzulátusók épületében nem tartózkodtak: amerikai diplomaták. Teheránban, ahol egyetemisták egy csoportja változatlanul megszállva tartja az Egyesült Államok nagykövetségét, fogva tartva annak mintegy 60 alkalmazottját, a nagykövetség épülete előtt ötezres tömeg tüntet, Amerika- ellenes jelszavakat hangoztatva. Az egyetemisták a volt sah kiadatásán és forradalmi bíróság elé állításán kívül hétfőn azt is követelték, hogy Irán szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal és vessen véget a Európában való elhelyezéséről. Másfelől kétségessé tenné az esélyeket, ha a NATO mégis döntéseket hozna a kérdésben. És még valamit érdemes szóvá tenni: A Szovjetunió és a Varsói Szerződés más tagállamai javaslatot tettek az európai biztonsági értekezleten résztvevő összes államoknak, hogy mondjanak le mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverek elsőként való bevetéséről egymás ellen. Erre a javaslatunkra még nem kaptunk választ. Szeretnénk azonban felelősségünk teljes tudatában mégegyszer aláhúzni, hogy a Szovjetunió addig sem fog nukleáris fegyvert bevetni azok ellen az államok ellen, amelyek lemondanak a nukleáris fegyverek gyártásáról és beszerzéséről, és amelyeknek a területén, nincsenek ilyen fegyverek. Erre vonatkozó kötelezettségvállalásunkat készek lennénk megfelelő formában rögzíteni bármely érdekelt országgal. (MTI) Washingtontól való katonai, politikai és gazdasági függésnek. Bruce Laingen, az Egyesült Államok teheráni ideiglenes ügyvivője, aki a nagykövetség megszállásakor nem tartózkodott az épületben, hétfőn az iráni külügyminisztériumban tárgyalt és telefonon keresztül állandó kapcsolatban állt Washingtonnak Az iráni külügyminisztériumhoz közel álló források > szerint, amelyeket nyugati hírügynökségek idéznek, a kormány csak a legcsekélyebb mértékben kíván befea vetkőzni az esemény elvA bagdadi Ál Dzsumhurija nevű lap jelentése szerint Irak határozottan tiltakozott amitt, hogy „folyamatosan támadják Irak teheráni nagy- követségét és muhammari főkonzulátusét”. Az Irán bagdadi nagykövetének átnyújtott tiltakozó jegyzék szerint az ilyen jellegű akciók ellentmondanak a nemzetközi jog elemi normáinak és az a céljuk, hogy rontsák a-két ország közötti kapcsolatokat. Irak külügyminisztériuma követelte a támadások azonnali megszüntetését és a bűnösök felelősségre vonását. Nem lehet két mérce A Kelet és a Nyugat biztonsági érdekeit nem lehet kétféle mércével mérni. A Szovjetunió egyoldalú haderő- és fegyverzetcsökkentési döntései. a középhatósugarú rakétákat illető tárgyalási készsége és a bizalomépítő intézkedésekkel kapcsolatos javaslatai konstruktív választ igényelnek a NATO részéről — mondotta nyugatnémet újságíróknak Valentyin Falin és .Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási, illetve nemzetközi osztályának első vetető helyettese. A Der Spiegel című hamburgi hetilap hétfői számában megjelent interjú részletesen értelmezi azokat a lépéseket, amelyeket Leonyid Brezsnyev szovjet államfő az NDK fennállása 30. évfordulója alkalmából mondott ünnepi beszédében jelentett be. Mint Falin —, aki hét éven át volt a Szovjetunió bonni nagykövete — az interjúban elmondta, egy éven belül sor kerül az NDK-ból húszezer szovjet-katona zárt egységekben történő kivonására és ezer harckocsi visszavonására. Zaglagyin hozzáfűzte: amennyiben a Nyugat tartózkodik újabb nukleáris fegyverek gyártásától és szovjet célpontokra irányításától, a Szovjetunió kész egyoldalúan .csökkenteni a középhatótávolságú kategóriába eső rakéták számát és kész tárgyalni bármilyen ide sorolható fegyvertípus számszerű korlátozásáról, illetve leszereléséről. „Európa biztonsága nagyon fontos a számunkra — jelentette ki Zaglagyin. — Ez egyaránt jelenti az NSZK, Franciaország, vagy a Szovjetunió biztonságát —, hiszen kölcsönösen egymásra vagyunk utalva. Ha azonban az új amerikai fegyverek megjelennek Európában, a Nyugat biztonsága éppúgy veszélybe kerül, mint a Keleté”. Az interjú részletesen foglalkozott az NSZK szerepével az európai politikai légkör alakításában. Szovjet részről utaltak arra, hogy Bonn mostanáig fontos, pozitív feladatot-iátott‘'el-az enyhülés erősítésében, jó kapcsolatokat tartott fenn a Szovjetunióval, most azonban az amerikai harcászati nukleáris fegyverek kérdésében megváltoztatta álláspontját és ez az egész európai politikai közegben változásokat vonhat maga után. A Szovjetunió nem törekszik katonai fölényre, nem kívánja politikai nyomás eszközeként felhasználni katonai ütőerejét. Ugyanakkor nem hajlandó nyomás alatt tárgyalni. Zaglagyin nyomatékosan felhívta a figyelmet a Brezsnyev-beszédben javasolt új bizalomépítő intézkedésekre. Hétfőn újrakezdődött a politikai tevékenység Dél-Koreá- ban, miután szombaton eltemették Pák Csöng Hit, a meggyilkolt diktátort. A szöuli parlament kormányhű képviselői —, akik a 229 mandátum kétharmadát birtokolják — hétfői ülésükön egyhangúlag úgy szavaztak, hogy az ellenzéki új demokrata párt 69 képviselőjének visz- sza kell térnie a parlamenti padsorokba. Az ellenzéki képviselők három hete bojkottál- ják a parlament üléseit, mert pártjuk vezetőjét, Kim Jung Szamot, kizártáik a törvény- hozásból. Az AFP francia hírügynökség szerint ä kor- mányhű képviselők hétfői szavazása a „békülékeríység” jele az ellenzék irányában, s „az első lépés” annak érdekében, hogy kijussanak a Kim kizárása után támadt zsákutcából. i Kim Jűng Szám az ellenzéki új demokrata párt vezetője ugyanakkor hétfői sajtóértekezletén azt követelte, hogy az ország jövendő elnökét általános és közvetlen szavazással válasszák meg. Kim szerint ennek érdekében mo- dosítani kellene az alkotmányt. A jelenlegi rendelke. zések szerint az elnököt elek. tori kollégium választja Dél- Koreában, s e testület tagjainak többségét Pák Csöng Hi nevezte ki. Kim Jung Szám szerint aa alkotmányos változtatásokat „rendben és biztonságban1* kell végrehajtani, a hatalom átruházásakor tartózkodni kell minden megtorlástól. Kö. vetelte az öt évvel ezelőtt elrendelt rendkívüli állapot feloldását és a pártja által „több mint ezerre” becsült politikai fogoly azonnali szabadon bocsátását. (MTI) Áz NSZK-ban „Zöld" párt alakult Iráni fiatalok akciója Elfoglalták az USA teheráni nagykövetségét Varga Jenő hagyatéka Száz évvel ezelőtt született Varga Jenő Lenin-díjas akadémikus. a kiváló tudós és a kommunista világmozgalom kiemelkedő alakja. Már diákkorában a marxizmus eszméjének terjesztője lett és csatlakozott a szociáldemokráciának ahhoz a bal. szárnyához, amelyből a , későbbiekben a szocializmus eszméjének olyan harcosai nőttek ki, mint Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg, Kun Béla, Münnich Ferenc és még sokan mások. Varga Jenő lelkesén fogadta a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat és az egyik megalapítója lett a magyarországi kommunisták pártjának. 1919-ben aktívan küzdött a Magyar Tanácsköztársaság létrehozásáért és tagja lett a kormánynak. A magyar forradalom bukása után, a Horthy-hóhérok elől menekülve Varga Jenő 1920- ban Bérsen keresztül a Szovjetunióiba emigrált, ahol belépett a bolsevik pártba. Mint ízig-vérig internacionalista- forradalmár Varga Jenő második hazájában, a Szovjetunióban és Lenin pártjában a világ forradalmi mozgalmainak élcsapatát és támaszát látta. Varga Jenő a Kommunista Intemacionálé aktív, tevékeny résztvevője volt annak megalakulása első éveitől kezdve. Találkozott és levelezett Leninnel, teljesítette kéréseit; a Komintern IV., V. és VI. kongresszusának küldötte, végrehajtó bizottsága elnökségének tagja volt, ahol számos fontos kérdésben beszámolót és beszédet tartott. Varga Jénő két évtizeden keresztül vezette a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának világgazdasági és világ- politikai intézetét, annak 1927-ben történt megalakulásától kezdve 1947-ig, amikor is összeolvadt az SZTA köz- gazdasági intézetével. A későbbiekben Varga Jenő sokat tett az új világgazdasági és nemzetközi kapcsolatok intézetének megszervezéséért és amikor ez utóbbit 195ö-ban létrehozták, aktívan részt vett annak munkájában. Előrehaladott kora ellehére mint munkatárs, az intézet tudományos tanácsának tagja életének utolsó heteiben is dolgozott. (Varga Jenő 1964. október 7-én halt meg). Részt 2 NóGRÁD — 1979. november 6., kedd vett számos fontos téma kidolgozásában, számos cikke jelent meg a Mirovaja Ekono- mika i Mezsdunarodnie Ot- nosenyija folyóiratban —, amelynek szerkesztő bizottsági tagja volt. Varga Jenő az SZTA köz. gazdasági és jogi osztályának akadémikus-titkáraként és az elnökség tagjaként aktívan részt vett nemcsak a társadalmi, hanem a szakterületéről látszólag távol eső természettudományi kérdések megvitatásában is, sokoldalú képzettségről, széles látókörről, a dolgok lényegébe hatoló képességéről téve bizonyságot. Ragyogó példát mutatott, mint a szovjet tudomány egyik kiváló szervezője. Létrehozott egy tudóskollektívát, amelyet nagy hozzáértéssel vezetett. szigorúan megkövetelte a kiadott feladatók teljesítését, ugyanakkor szívesen megosztotta gazdag tapasztalatait, rávezetett a helyes megoldásra és ő maga figyelmesen meghallgatta munkatársai véleményét. Varga Jenő nemcsak tudós, hanem a marxizmus—leniniz- mus eszméinek, az SZKP kül- és belpolitikájának fáradha. tatlan oktatója és propagandistája volt. Ezt az előadóipropagandista munkát különösen erőteljesen végezte a háború éveiben. A tudós szavai, a háború menetét és a nemzetközi helyzetet elemző előadásai a legnehezebb időkben megszilárdították a hallgatóságban az eljövendő győzelem hitét. 1942-ben, 63 éves korában kiküldetését kérte az ostromlott Leningrádba és ott három héten keresztül előadásokat tartott a város hős védőinek. Mindenkor, nagy figyelmet szentelt — a nemzetközi kérdéseken túl — az egyes országokban kialakult helyzet tanulmányozásának. Számos könyve, brosúrája, cikke foglalkozik az Egyesült Államokban, Németországban, Angliában, Fra'nciaországban, Olaszországban, Kanadában, a Balkán-félsziget országaiban, Japánban és Kínában kialakult helyzet elemzésével. Varga Jenő tudományos munkássága hat évtizedet ölel fel. Irodalmi hagyatéka nagyon gazdag: 75 könyv és brosúra, több mint 500 tudományos cikk. Legfontosabb művei az SZTA elnökségének határozata nyomán három kötetben jelentek meg 1974-ben. Neves tudósként és ragyogó publicistaként Varga Jenő könyvekkel, brosúrákkal, cikkekkel 4'eagált a nemzetközi élet fontos eseményeire, előnyben részesítve a gazdasági kérdéseket, de szerves összefüggésben vizsgálva azokat a bel. és külpolitikai tényezőkkel, amelyeknek elemzése jelentős helyet foglaltéi munkásságában. Varga Jenő munkái mélyén elemzik áz imperializmus ős a kapitalista világ- rendszer általános válságának törvényszerűségeit, a gazdasági ciklusokat és válságokat, az állammonopolista kapitalizmust, a két különböző társadalmi berendezkedésű világ- rendszer versengését és harcát, s átfogó kritikáját adta a burzsoá politikai gazdaságtannak és ideológiának. Varga Jenő számos munkája felbecsülhetetlen értékű nemcsak a közgazdászok, de az újkori és legújabb kori történészek, a marxista politológusok számára is. E munkák tanulmányozói a Hagy meny- nyiségű és gondosan feldolgozott tényanyagon kívül számos igen érdekes gondolattal találkozhatnak korunk kapitalizmusa legbonyolultabb és legvitatottabb kérdéseinek tárgykörében. Varga Jenő kiemelkedő munkásságáért élete során három ízben kapott Leni'n- rendet. A tudományos közvélemény nagy egyetértéssel fogadta a hírt, hogy Varga Jenő 1963-ban, korunk kapitalizmusa kérdéseinek tudományos feldolgozásáért Le- nin-díjat kapott. A szovjet tudományos közvélemény nemcsak tiszteleg a kiemelkedő leninista tudós emléke előtt, hanem, mint forrásból merít munkáiból, amelyek az évszázad derekának döntő eseményeit követően keletkeztek, s mind a mai naoig megőrizték aktualitásukat. Sándor István, az MTI ttu dósitója jelenti: Jövő éú januárjában új párt alakul az NSZK-ban: a környezetvédők és lakossági érdekcsoportok pártja. Erről döntöttek szombaton és vasárnap Offenbachban a különböző alternatív, ökológiai és „tarka” mozgalmak képviselői. A pártalapítást előkészítő kongresszus mintegy kétezer résztvevője úgy döntött, hogy a „Zöldek” nevet kapó új országos párthoz a konzervatívoktól a különböző kommunista csoportokig és független, párton kívüli személyiségekig mindenki csatlakozhat A környezetvédők programja „ökológiai, szociális, demokratikus és erőszakmentes politá. kát” hirdet. Leendő tagjai elutasítják a jelenlegi polgári pártok képviselte irányvona. lat. A különböző, eddig elszigetelten működött környezet- védő mozgalmak helyi sikerei után az új „Zöld” párt szer. vezői a szavazatok legalább öt százalékának megszerzését és ezzel parlamenti bejutást várnak a jövő októberi országos választásokon. Politikai megfigyelők ezt a célt irreálisnak tartják, ugyanakkor rámutatnak, hogy már egy három-négy százalékos ered. meny is alapvetően megvál. toztathatja a jelenlegi belpoii. tikai erőviszonyokat az NSZK- ban.
