Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-04 / 259. szám

A világ első nemzeti parkja „Mi-tsi a-da-zi”, vagyis Sárga Szikla folyó, így hív­ták a minnetaree indiánok azt a vidéket, amelyet ma Yellowstone Nemzeti Park réven ismerünk. Természeti csodáiról a múlt század elejétől kezdve sokat meséltek a prémvadá­szok. A történéteket azon­ban, amelyek füstölgő göd­rökről. félelmetes hangot adó gázkitörésekről, mozgó iszap- tavakról*'és a mindenütt ter­jengő kénkőszagról szóltak, kétkedéssel és hitetlenkedéssel fogadták. 1869-ben egy expe­díció vizsgálta meg a terüle­tet és kérte a törvényhozást, hogy nyilvánítsa védetté. 1872-ben megszületett a vi­lág első nemzeti pakkja, a Yellowstone Nemzeti Park. Több mint 10 éven át azon­ban nem tudtak érvényt sze­rezni a törvény védelmének, mert ezen a területen még folytak az indiánháborúk. 1883-ban aztán a hadsereg kezébe került a park védel­me. és megkezdték az utak építését. A csaknem kihalt bölények száma azóta elérte a 400-at. A hely minden mástól kü­lönbözik, s a látogató nem­csak a természet statikus- szépségében — hegyekben. tavakban, folyókban — gyö­nyörködhet, hanem a termé­szeti erők működésében is. Lehetetlen „menetrend” sze­rint olyankor érkezni egy- egy helyre, amikor a termé­szet éppen színjátékot ad. Egyedül az Old Faithfull, az öreg Hűség nevű gejzír lö- veli szabályos időközökben magasra a mélyben össze­gyűlt és túlnyomás feszítette forró vizet. A vizoszlop 30— 40 méter magasra tör fel, a vízgőz pedig több száz mé­terre is felemelkedik, mielőtt szétoszlana. Mindez csak­nem 6záz év óta átlagosan 66 percenként ismétlődik és 2—5 percig tart. Más gejzí. reknél napokat vagy heteket is lehet várni anélkül, hogy bármi mozdulna; aztán tel­jesen váratlanul egy jelen­téktelennek tűnő nyílásból vagy egy nyugodt felszínű, meleg vízzel telt medencéből rövid morajlás után zúgva tör elő a mélyben felhevült víz. Bármerre jár a látogató, a parkban mindenütt él a fel­szín. Fortyognak a kisebb- nagyobb tavacskák, víz lö­vell ki a kis mészkőkúpok­ból, néhány sziklarepedésből sisteregve tör elő a gőz. Ké­pünkön: az öreg Hűség gej­zír működés közben. Kipusztuló Nemrégibeii 'megjelent egy, a veszélyeztetett állat- és növényi fajokkal foglalkozó kiadvány, amelynek megálla­pítása szerint ijesztően nagy a kipusztulás szélén álló nö­vények száma. Angol bota­nikus állította össze ezt a kereken 20 000 fajt tartalma­zó jegyzéket. A veszé'yezte- tett fajok legnagyobb része szigeteken élő növény. Ezek legfőbb pusztítója és vesze­delme a tengerészek által a szigetekre telepített kecskék, amelyek számos növényfajt anrvíra lelegeltek, hogy hír­mondó is alig maradt belőle. A legkirívóbb kecskevesze- awmet Szent Ilona szigetén te "as--váltál?. A szigetet 1502- ben fedezték fel az európai­növények \ ak, s ötven esztendővel ké­sőbb egy utas arról számolt be, hogy a szigeten egy mér­föld hosszú kecskenyájat lá­tott. Ami a sziget mindössze tízmérföldes szélességéhez viszonyítva igen nagy. A szi­geten 1810-ben 33 benszülött növényfajt tartottak számon. Ezek közül 11 ma már ki­halt, és csak négy fajt nem fenyeget a kipusztulás. A kutatónak nem állt rendelkezésére elég pénz ah­hoz, hogy a fenyegetett nö. vények teljes listáját elké­szítse. Nyilvánvaló, hogy ez az első jegyzék, még bősége­sen kiegészítésre szorul — kérdés, hogy mennyi idő alatt lehet egy viszonylag teljes jegyzéket összeállítani. Tudomány technika Csehszlovák újdonságok BIZTONSÁGI ÜVEG Az észak-csehországi Tepli- ce városban most készítik elő a gépkocsik szélvédő ablaká­hoz használt réteges biztonsá­gi üveg gyártására szolgáló berendezés próbaüzemelését. Az új gépsor háromszor any- nyi biztonsági üveget termel, mint az eddigi berendezés. GÁZTARTÁLY föld alatti tároló megépítését. A tavasz, nyár és ősz folya­mán 180 millió köbméter földgázt tárolnak majd itt így télen, amikor a gázfo­gyasztás a legnagyobb, na­ponta 2 millió köbméter gázt is elszivattyúzhatnak a gázve­zeték-hálózatba. HÜSZEZER AUTÓBUSZ A Vysiké Myto-i Karosa vállalat 1970 óta több mint Az észak-morvaországi Pri- húszezer C 11 típusú autó­bor község közelébe/) 1980- buszt gyártott. Ma körülbe- ban kezdik meg a szovjet lül évi háromezer autóbuszt földgáz tárolására szolgáló készítenek hazai szükségletre és kivitelre. A csehszlovák autóbuszok legnagyobb vásár­lója Románia. ATOMTECHNIKA A VIZEN Csehszlovák szakemberek tanulmányt dolgoztak ki a Berounka-folyó teherszállí­tásra történő felhasználására. A különböző gátak és hajó­zsilipek rendszere lehetővé'te­szi a Prága és a nyugat-cseh­országi Plzen város közötti teherszállítást. Az atomerőmű­vek nehéz egységeit — példá­ul a rekatorokat — szállítják a plzeni Skoda vállalattól. Tabletta helyett mikrokapszula ? A gyógyszerek adagolásá­nak módja nem sokat válto­zott az elmúlt száz évben: a legtöbb gyógyszert tabletta vagy drazsé formájában le­nyelik, vagy injekcióval ad­ják be. Ezeken az .utakon azonban a hatóanyag nem mindig érkezik a szükséges helyre és időben a megfelelő koncentrációban. Amerikai orvoskutatók néhány éve új gyógyszeradagolási módsze­rekkel kísérleteznek, hogy a gyógyszert közvetlenül a kí­vánt szervbe juttassák, illet­ve folyamatosan adagolják a bőrön és a szöveteken ke­resztül. A kísérletek eredmé- nyeként született meg a mikrokapszulás módszer: a gyógyszer hatóanyagát meg­felelő műanyag membránnal vonják be, vagy a műanya­got a gyógyszerrel impreg­nálják, majd a mikrokapszu- lát a szervezet megfelelő pontjára helyezik, és akkor a gyógyszer a kívánt sebes­séggel jut a szükséges hely­re. Így például megvalósít­ható, hogy fogamzásgátló tabletták szedése helyett egy kis műanyag membránba zárt progeszteront vigyenek közvetlenül a méhbe, ami egy éven át azonos ered­ménnyel jár. Egy másik TJél- da: glaukoma kezelésére a szokásos szemcseppek helyett egy parányi pilokarpinnal impregnált műanyag filmet csúsztatnak a szemhéj alá, amit a beteg maga is elvé­gezhet, és ez 24 órára he­lyettesíti a gyakori szem- cseppentést. E két, már ki­dolgozott példa mellett még számos más gyógyszer hason­ló adagolásmódjával folynak klinikai kísérletek. Elvakítja-e a nap a madarakat ? Felhőtlen ég esetén a nagy magasságban repülő madara­kat elvakítja a nap — gon­dolhatnánk jogosan. Pedig nem így van: a magasban, a tűző napsugrakban is észre­veszik a földön mozgó, apró zsákmányaikat. Ezt a különös jelenséget vizsgálták az ör­mény Tudományos Akadémia kísérleti biológiai intézetének a munkatársai. Azt már régen tudják, hogy a madárszemnek — egyéb, ként a halak és a hüllők sze­mének is — van egy jelleg­zetes része: a fésű, szak­nyelven a pecten. Ez egy né­hány milliméteres vagy cen­timéteres lemez, amely a szemfenéken — a látóideg belépésének közelében — az üvegitestbe nyomul. Vér­erekben rendkívül gazdag. Szerepét eddig nem ismerték, néhány kutató azt gondolta, hogy az üvegtest ,.táplálásé, ban” vesz részt, mások sze­rint a napfény elleni védeke­zés a feladata. A kutatók a laboratórium­ban — tükör segítségével — alulról irányítottak napfényt, a madár szemébe, úgy, hoigy a sugarak a fésűt megkerüljék. A madár reakciója meglepő volt: megtagadta a táplálék felvételét és állandóan arra törekedett, hogy árnyékban rejtőzzék el. A kutatók sze­rint ez azt bizonyítja, hogy a madárszem fésűje naper­nyőként védi a fényingereket felfogó érzéksejteket a vakí­tó napsugaraktól. A kutatók lehetőséget lát­nak arra is, hogy ezen az alapon újszerű, vakítás ellen védő szemüvegeket készítse­nek gépkocsivezetők, hegesz­tők, alpinisták részére. Óceánkutatás Századunk hatvanas évti­zede az űrkutatás jegyében zajlott1 le, míg a hetvenes évtizedben hatalmas fejlő­désnek lendült a műszeripar. Tovább folyik a nyersolaj, a földgáz és más ásványi kin­csek kitermelése a kontinen­tális padozatról. Az élvonalban a Szovjet­unió és az Egyesült Államok halad. A két ország kb. azo­nos összeget költ erre a cél­ra. A Szovjetunió rendelke­zik pillanatnyilag a legmo­dernebb óceánkutató flottá­val. Hajóik az utóbbi évti­zedben az összes tengereken megtalálhatók. Az Egyesült Államok óceánkutatása is lendületet kapott azáltal, hogy egy csúcszserv,-a NOAA vette kézbe az irányítását. Érdekes, hogy Anglia vi­szonylag lemaradt e terüle­ten. Az angolok főleg a ten­geröblökben végzeit mester­séges haltenyésztésben értek el az utóbbi időkben ered­ményeket. Az NSZK kormá­nya is jelentős összeget for­dít óceánkutatásra. Az a gyorsaság és dinamizmus, amely Japánt az ipari fej­lődés területén jellemzi, az óceánkutatásra is érvényes. A japánoknak nagy terveik vannak a tengerihal- és ráktenyésztés területén, de fejlesztik a víz alatti kutató­flottájukat is. Franciaország óceánkutatása a világ élvo­nalában található. Jól halad­nak azok a valódi és fiktív mélymerülési kísérletek, amelyek az embert a 250— 300 méteres mélységekben történő huzamos munkavég­zésre készítik fel. Eredmé­nyeket értek el a mestersé­ges tengeri haltenyésztésben is. Pillanatnyilag a franciák képesek batiszkáfjaik segít­ségével a il 000 méteres .ten­germélység elérésére. Lézeres ujjlenyomat­vizsgáló A bűnügyi nyomozást na­gy op megkönnyítené, ha a rendőrség észlelni tudná az áldozat testén található ujj­lenyomatokat. vagy pontor sítani tudná a bűntett hely­színén található régebbi ujj­lenyomatokat. pontosabban azok korát. Az eddig alkalmazott mód­szerrel — grafitalapú porral történő beszórás, vagy egy speciális spray alkalmazása —, ez nem lehetséges. A jö­vőben azonban, mindez meg­oldható lehet, annak a lézer­sugaras technikának a segít­ségével, amellyel máris sike­rült megtalálni olyan ujjle­nyomatokat, amelyek az előbbi két eljárással nem voltak észlelhetők. A lézeres ujjlenyomat-kuta­tó rendszer a legkülönbözőbb felületeken alkalmazható.1 Észlel olyan ujjlenyomatokat^' amelyek időközben rendkí­vül nagy hidegnek vagy hő-' nek voltak kitéve, vagy olyanokat, amelyeket közben víz ért. A gyártó cég, a Control Laser Corp (Orlan­do) szerint egy vizsgálat so­rán még olyan ujjlenyomato­kat is észlelni tudtak, ame­lyek egy könyv lapjain vol­tak, holott a könyvet kilenc i éve senki nem nyitotta ki. A műszer argonion lézer­sugárral működik, amely az ujjlenyomatot sárga vagy narancsszínben jelzi. Az ujj­lenyomat szabad szemmel is látható, de kivetíthető egy zárt rendszerű televízió kép­ernyőjére és fénykép is ké­szíthető róla. Ellentétben az eddig hasz­nált eljárásokkal, a lézeres eljárásnál — amennyiben az ujjlenyomatot nem sikerült kimutatni —, a vizsgált fe­lület érintetlen marad, tehát azon tovább lehet próbálkoiz- ni az ismert eljárásokkal. Az amerikai és kanadai rendőrség máris tanulmá­nyozza a lézeres- ujjlenyomat­kereső használatának lehető­ségét holttesteken, amikor gyilkosság gyanúja áll fenn. A kutatók remélik, hogy a későbbiekben a régebbi ujj­lenyomatok korának megha­tározásában is alkalmazni lehet. Jaj a soványaknak Amint egy kéziratból kide­rül, Kasmír államban nem is olyan régen, 1896-ban a bíróság még a testsúly alapján hozott ítéletet. Ahelyett, hogy hosszasan hallgatták volna az egyik és a másik fél érveit, a bíróság egy speciális mér­legre állította az alperest, és a felperest, és azt ítélték el, aki könnyebbnek mutatko­zott. Az már nem állapítható meg a kéziratból, hogy med­dig állt fenn Kasmírban ez a büntetési rendszer A halló ujjak... Ausztráliában szerkesztet­tek egy segédeszközt, mégpe­dig egy 17 éves fiatalember számára, akinek a hallóide­gei sérültek meg, s teljesen megsüketült. Ö ezentúl az ujjaival hall. A hangok és zajok vibráció­ját az ujjai végére erősített erősítő segítségével érzékeli. Kilenchónapi tanulásra és gyakorlásra volt szüksége, s Peter Pascoe már nem süket többé. Még arra is képes, hogy megkülönbözlesse a hangok eredetét. A televízió moziszerűségét tovább emeli a japánok által a Budapesti Nemzetközi Vásár őszi parádéján is bemu tatott elmés berendezés, mellyel a képernyőn megjelenő képet vetítővászonra lehet ve títeni. A kiállításon Jelenlevő szakemberek nein hivatalos véleménye szerint egy közép kategóriájú gépkocsi árával azonos az újszerű televízió ara. v - kj -

Next

/
Thumbnails
Contents