Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-04 / 259. szám

Elfecsérelt enerfpiák . Az energia mostanában sok energiát emészt fel. Leg. alábbi* azokon a helyeken, ahol a termeléshez szükséges feltételek és a ráfordítások alakulása Időről időre napi­renden szerepel, pontos kimutatásokkal, elemzésekkel ren. delkeznek. amelyek jó alapot szolgáltatnak rá, hogy ener­giaügyijén tisztán lássanak. Erre vállalkozott a közel- rpültban a termelőszövetkezetek területi szövetsége is, ami­kor megvizsgálta: a megye mezőgazdasági üzemeiben mi­ként alakult az elmúlt időszakban az energiafelhasználás, milyen hasznosítható ötletek születtek a vele való taka­rékosságra. > A mezőgazdasági termelés mind több energiát kíván, j Nógrádban az országoshoz hasonló az arány, évente a szükséglet 6—8 százalékkal növekszik. Csökkent a szilárd tüzelőanyagok aránya, emelkedett viszont a folyékony és villamos energia felhasználása. A költségei 13—14 szá­zalékkal nőnek esztendőről esztendőre. Jól példázza ezt, . hogy amíg 1978-ban az igénybe vett energiahordozókra a közös gazdaságok 82 millió forintot költöttek, tavaly már az összeg/meghaladta a 104 milliót. Energiaszükében áll az ország, érthető, ha az energia- gazdálkodás részletei a népgazdaság szintjétől üzemi méretekig sem közömbösek. Rendelet írja elő, hogy azok. nál a szövetkezeteknél, ahol 2—5 millió értékű a fogyasz­tás, energiagazdálkodással foglalkozó személyt kell al­kalmazni. A közös gazdaságok egy része a megyében en­nek még nem tett eleget. Hivatkoznak a hozzáértők hiá­nyára. A területi szövetség hamarosan orvosolja ezt, hi­szen az ÉMÁSZ-szal karöltve felsőfokú energetikusképzést szervez, várhatóan novembertől. A termelőszövetkezetek­ben úgy látszik azonban az energiagazdálkodásnak szem­léletbeli fogyatékosságai is akadnak, eddig mindössze ti­zenegy közös gazdaságból jelezték a részvétel igényét. A mezőgazdasági üzemekben — amelyek az élelmisze­rekkel maguk is energia-előállítók — főként a villamos energia felhasználása nőtt ugrásszerűen. Ezért előtérbe került a teljesítménydíjas árszabás alkalmazása. Ennek eredménye, hogy a várt harmincszázalékos egységár­emelkedés helyett valamivel mérsékeltebb következett be. A vételezés e módszere könnyen ellenőrizhető, naprakész ^nyilvántartást követel. A tsz-szövetség ennek segítésére formanyomtatványt dolgozott ki s bocsátott a szövetke­zetek rendelkezésére. A MÉM két éve tette közzé a folyékony üzemanyagok felhasználására vonatkozó gépi normákat. Az intézkedés alapján az üzemi normák kidolgozására is sor kerülhetett volna, de eddig egyetlen nógrádi termelőszövetkezetben sem gondoltak rá a tehergépkocsik üzemeltetésének ki­vételével. A fogyatékosság megszüntetése bizonyosan hoz­zájárulna az elfecsérelt energiák csökkenéséhez. Az ÉLMSZOLG Vállalat, amelynek Varsányban is találni szolgáltatóegységét, ajánlkozik rá, hogy az üzem sajá­tosságainak megfelelően, szántóföldi mérésekkel ellenőriz­ve, kidolgozza a normatívákat. Eddig a közös gazdasá­gok nem tülekedtek igényükkel. S számtalan apró tényező sorakoztatható fel annak bizonygatására, hogy a mezőgazdasági üzemekben ko­rántsem beszélhetünk még az ésszerű energiatakarékosság­ról. A tsz-szövetség arra ösztökéli a szövetkezeteket, hogy felismerjék: az energiaráfordítás elemzésének az általános gazdálkodás szerves részévé kell válnia. Okos ajánláso­kat is kidolgoztak. Elsősorban a személyi feltételek meg­teremtése a sürgető, s nem hiányozhatnak az energiahor­dozók felhasználására kidolgozott éves és hosszabb távra szóló tervek. Nem elhanyagolható tényező a járművek, gépek munkaszervezésének javítása, a kevésbé energia- igényes tartósítási, szárítási eljárások bevezetése, az ál­lattartó épületek növényházak fűtési rendszerének fej­lesztése, a hőszigetelés javítása. A megye mezőgazdasági szövetkezetei az energiagaz­dálkodásban hátrányba kerültek azzal, hogy nem reagál­tak idejében a változásokra. Pedig megéri a fáradságot, hiszen toBrOStekintő munkával százezreket takaríthatnak meg v<mtv «»nek elmaradásával veszíthetnek. M. Sz. Gy. Víztároló Még ebben sz esztendőben át­adják Dejtáron azt s két, egyenként ötszáz köbméteres víztárolót, amely az ott épülő viztlsztitó mű egy részét al­kotja. A kivitel ezesi munkála­tok — melyet a Közép-ma­gyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalat végez — kellő ütemben haladnak. —bábéi felv.— „Nem verítéket hanem ésszerűséget...0 Félidő után Interjú Füssy Józseffel, a KISZ Nógrádi megyei bizottságának első titkárával \ Felpezsdültek az események az elmúlt hetekben az if- a KISZ-vállalás olykor nem júsági mozgalomban. Ifís nyelven szólva „beindult a verkli”. Javában zajlik az országos értekezleten hozott intézkedések megvalósítása, a kongresszusi határozatok végrehajtása, s néhány hónap múlva megtörténik — hiszen már félidő után vagyunk — az akcióév mérlegvonása. S tart a készülődés a pártkongresszusra; események, rendezvények sora követi egymást. Mindegyikről szólni lehetetlen. Így Füssy József­fel, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkárával azokról a lényeges tendenciákról, szemléletekről, mozgalmi értékekről váltottunk szót, melyek áthatják a mindennapi munkát. — Egyik leggyakoribb té­ma manapság a KISZ ér­dekképviseleti és -védelmi munkája. Pro és kontra ál­láspontok csatáznak arról; hol, mit, miképpen „védel­mezzen” a KISZ? — Éppen két évvel ezelőtt született határozat az* ifjúsági szövetség ezzel kapcsolatos teendőiről. Ebben pontosan megfogalmazták a konkrét le­hetőségeket, a különböző te­rületeken működő alapszerve­zetek vélemenyezési, egyetér­tési és döntési jogait. Hogy e rendelkezés életbelépésétől jelentős változás következett be, ez kétségtelen. Ugyanak­kor, előfordulnak értelmezési zűrzavarok a megvalósításban. Előbb mindig az érdekvéde­lem alapját kell tisztáznunk: a végzett munka minőségét és mennyiségét. Mert az, aki csavargással, lófrálással tölti el munkaidejét, nem várhatja, hogy elsősorban az ő jogait fogjuk képviselni, amikor az alapvető kötelezettségeit sem teljesíti. Megjegyzem, hogy az elégedetlenkedők többsége fő­ként utóbbiak közül kerül ki. Feladatunk, hogy megismer­jük, fölmérjük a fiatalok szükségleteit, gondjait, s eze­ket „jelezzük” az illetékesek­nek, ideális esetben közölve a megoldás módját is. — Szélesedett az érdek­képviselet köre, s lénye­ges, bogy nemcsak a KISZ- tagok érdekelt védelmezi, hanem általában az Ifjúsá­got, vagyis érvényessége, mondjuk a munkapadtól egészen a falusi fiatalok szabadidős-gondjaiig terjed. A közmondás szerint, ki sokat markol, keveset fog. Nos nem veszélyezteti a KISZ-t az elaprózódás, kö­vetkezésképpen a „megold­hatatlanság” veszélye? — Megértem a kérdést, de nem értek egyet vele. Ugyan­* is, mint hangsúlyoztam, leg­több esetben a teendőnk és lehetőségünk a regisztrálás és a javaslattétel, s nem a meg­oldás. Ez utóbbira van tör­vény, ágazati rendelet, igaz­gatói utasítás, amely meg­szabja kinek-kinek a felada­tát, kötelességét. Példával il­lusztrálva az elmondottakat: segítjük-szervezzük az újítói mozgalmat, támogatjuk azokat a fiatalokat, kik ebben részt vesznek, de a javaslat beve­zetése már nem a mi hatás­körünk. Vagy a szórakozás: évek óta szeretnénk a me­gyeszékhelyen változást elér­ni, de míg az illetékesek eb­ben nem lépnek előre, addig kezdeményezésűnk „ötletszin­ten” marad. A lehetőségünk az. hogy ismét és ismét szor­galmazzuk ezt, s tulajdonkép­pen ez a művelődési érdek- védelemhez tartozik. — Folytathatnánk a sort a fiatalok lakásgondjai­val. .. — \ Azzal is. Tudvalevő, hogy jóval kevesebb a lakás, mint az igénylő. De miért ne lehetne kellő szervezéssel megoldani, hogy míg a fiatal házasok 5—6 évig várják a lakáskiutalást, addig egy fia­talok házában kapnának he­lyet, mely olcsóbb, kényelme­sebb lenne, mint például az albérlet? De említhetném a gyermekélelmezést is, melyről éppen most folyik a vita: tud­ja-e még több helyen biztosí­tani a vendéglátóipar? Ha igen, akkor jobb körülmények között, s bővebb adagokat kapnának a gyerekek, s nyil­ván mi utóbbi mellett adjuk le a voksunkat. — A megyei bizottsági ülések egyik vissza-vissza- térő témája: a nagyüzemi KISZ-szervezetck munkája a termelésben. Kérdésem, hogy a munkaköri köteles­ség, a brigádfelajánlás és fedi-c egymást? — Egy kérdésben fednie kell egymást: a legjobb ké­pesség szerinti munkavégzés­ben. Ezen túl igyekszünk meg­találni azokat a sajátos mun­kaformákat, melyekkel a tervteljesítést segíthetjük. Hangsúlyozom, hogy nem ve­rítéket, hanem ésszerűséget kérünk a fiataloktól, újitáso- kat, kezdeményezéseket, s ki­váló munkát. Ezt szolgálják a különböző akciók, pályázati kiírások, mozgalmak. E terü­let kiválóan segíti a KISZ tö­megbefolyásának növelését, persze a személyes példamu­tatás itt is döntő lehet. — Sok bírálat éri az egyen- lősdi szemléiét éltetőit, ami­kor netán a jobb munkáért jár a kevesebb pénz, s nem fordítva... — Jogos a kifogás, ha né­ha mégoly látványos ellenér­vet is hallhatunk a munka­erőgondokról, a kétkezi mun­ka szükségességéről és így to­vább. Ám, ezek végső soron visszavezethetők a munka- szervezésre, az irányításra és hasonlókra, s itt jegyzem meg, hogy jó dolog, ha a fia­talok érzékenyek, s a hibákat szóvá is teszik. De az az ér­zésem, az utóbbi időkben tűi nagy teret kaptak a negatívu­mok, kizárólagossá váltak, miközben eredményeinkről, sikereinkről — mert ezek is vannak — mintha „szégyel-' nénk” beszélni. — Visszatérve a lakáskér- désre, mint a kiválóan dol­gozó fiatalok megbecsülésé­re, vagyis ily módon törté­nő „fedélhez” juttatására. Több nagyüzemben az erre fordított összeg viszont évenként csökken. — A gazdasági kényszer mi­att van így. Emellett a lakás­árak is emelkednek, az igény­lők száma viszont változatla­nul magas. E gond megoldás sában mi többféle ötlet ki­vitelezését is szorgalmazzuk. Például az említett fiatalok háza mellett a leendő lakás- tulajdonosok, illetve szűkebb közösségük besegítését is a lakásépítésbe, ahol erre meg­van a lehetőség, ha kell a régi kalákamódszerrel. Aztán itt vannak a beépítetlen tetőte­rek, amelyek szintén átmene­ti megoldásként számításba jöhetnének. És még hasonló elképzeléseink vannak, me. lyekhez segítséget várunk. * * Számvetés a keverőben... \.___________________________________________-—; Igen jó szokása van Cson­ka Józsefnek. Egy kockás füzetecskébe mindent felje­gyez, ami körülötte történik. A legutóbbi pártcsoport-ér- tekezleten is ez könnyítette meg a dolgát. Szépen sorjá­ban számot adott a munká­jukról. Aztán értékelte, a pártmunkát az üzemükben es elmondta a véleményét a pártvezetőség munkájáról is. így kezdődött a pártcsoport- értekezlet a síküveggyár ke- verőjében, ahová a samott- üzemiek is tartoznak. Szóval így kezdődött, de bi­zony nem így folytatódott. Csonka Józsefnek, a partcso­port vezetőjének meg most is ott vibrál az idegrendsze­rében a tanácskozás minden mozzanata. Férfi korba for­dult ember a pártcsoport ve­zetője. "Pálfalvai születésű, alsófalui. A gyárba is gye­rekként került, mert az isko­lai szünidő idején már a ka­pu körül s''ndör«öft munkát keresni. Amikor az iskola,el­végzése után technikumi ok­levéllel zsebében a felvéte­li irodán jelentkezett, kinyi­tották előtte a kaput és vég­leg a gyár dolgozója lett. Hirtelen rádöbbenve az idő múlására bozontos, ősz haj­szállal keveredő fejét fel­emelve néz a múltba: — Az már elég régen volt... Nem most az bizonyos, de ennek az embernek az éle­tét mégis az a gyári kapun belépés határozta meg. Még ma is elérzékenyedve emlé­kezik Angyal Lászlóra, az ak­kori csoportvezetőjére, aki nem délelgetve őt, de megér­téssel vezette be a gyárba. Volt ő minden: takarított seprűvel a kezében, csillé- zett, üveget húzott, jártas lett a vágó padlásán és ha néha megkeseredett a szája, hogy érettségi bizonyítvány- nyal- a zsebében mindenes munkát végez, Angyal Laci billentette helyre lelki egyen­súlyát: . — így ismered meg igazán a gyárat. Aztán elérkezett a párttag­gá érés ideje, amit rövid idő­re követett a pártcsoportve­zetővé való választás. Mindig hálásan gondolt Angyal Lászlóra, a sok jó intelmé­ért. Mostanában jómaga is, akár annak idején Angyal, aki mint bizalmi- is elődje volt. végigvágtázik a gyáron. Sokat időzik a fiatalok köré­ben, de leginkább az iskolá­ból gyakorlatra bejáró ifik között. Igaz, a lánya Anita, is mint hetedikes már ott ügyeskedik a többiekkel a csomagolóban. Szóval Csonka József testestől-lelkestől oda­tartozik a síküveggyárhoz. — Fontos munka. A keverő­üzemnek vagyok a vezetője és a munkánkon múlik az üveg minősége... Az eddig szép csendesen f oly dogál ó beszélgetés mint­ha megakadt volna. A figye­lem a keverőüzemre fordult. A komplikált műszerekre, a finom, patikainál is érzéke­nyebb mérlegekre, a keve­rékre. annak feldolgozására. A csendet azzal törte meg Csonka József: — A keverőüzem munká­ja került a pártcsoport-érte- kezlet középpontjába is., Ebbe a pártcsoportba tar­tozik az üzemvezető, aztán a pártalapszervezet titkára, meg az üvegipar más kima­gasló munkásai. És az érte­kezleten valaki azt kezdte magyarázni: — Én egyetértek azzal, hogy mérlegeljük a párt­munkát, az emberek tevé­kenységét, a pártvezetőség dolgait, meg minden mást, de beszéljük meg azt is, hogy a keverőüzem mikor fogja megjavítani a munkáját. Mert enélkül nem tudunk minő­séget gyártani. Törik, szakad minden a húzóban... Egy pillanatra csend lett. Aztán mint a készülő vihar, előtt, mocorogni kezdtek az embereik, megcsikordultak a székek, mindenki kívánsága lett: igen. erről beszeljünk! — Nekem címezték, tud­tam én, hiszen a keverő ve­zetője én vagyok... Nem tetemrehívás volt a pártcsoport tagjainak az ér­deklődésében. Nagyon is hig­gadt, a dolgokat alaposan megbeszélni kivánó érdeklő­dés. Mind a tizennégyen, akik ott ültek a pártcsoport-meg- beszélésen, a tizenhatból, leg- aiább úgy tudták mint Cson­ka Jóska, hogy egészen új, műszerrel, finom, érzékeny dolgokkal működik a mosta­ni keverő. Bozó István nyi­totta meg a vitához vezető kiskaput, amikor azt mond­ta: — Mégis csak nektek kell megismerni a műszert, el­végezni a programozást. Csonka József pontosan tudta, hogy ez az igazság. Nekik kell elvégezni és el is végzik. De most erről mit mondjon? Nyugtassa meg a kedélyeket, egy általános megjegyzéssel? Vagy tegyen ígéreteket? Sem az egyik sem a másik nem testhezál­ló. Így hát ezt mondta: — kidolgoztuk az új eljá­rást. .. Ez a gondolat vibrál a pártcsoport; vezetőjében az­óta is. Mert aztán a pártcso­port tagjai, bármennyire is fontos dolognak tartották a keverő munkáját, nem ragad­tak ott le. Karczagj Nándit, is számon kérték, miért nem pontosabb a verseny nyilvá­nossága. Szóval kijutott ott mindenkinek, még a párttit­kárnak is. Hat ezért vibrál Csonkában még most, na­pok múltán is a pártcsoport- értekezlet: — Dolgozunk a minőség javításán. Bevallom őszin­tén a pártcsoport tagjainak számonkérése jobban ambici­onál. . A szakértők mondják, hogv Csonka Jóskáék átdol­gozták a programozást. Vizs­gálták az elektronikus mér­leget, a keverék összetételé­nek milligrammig való be­tartását. S ki tudná azt raj­tuk kívül, még mit. Olyan az ott, akár az ördög kony­hája új kivitelben. De na­gyon fontos, a gyár termelé­sét meghatározó, azért ke­rült a pártcsoport érdeklődé­se középpontjába. Hiszen a pártcsoporton is mindennél előbbre való a munka, mert abból élnek. És Csonka József, a pártcso­port vezetője éppen azért mert így zajlott a beszélgetés, jegyezte fél kis füzetébe: jó aktív, a dolgok lényegét tár­gyaló pártcsoport-értekezlet volt a síküveggyár keverőjé- ben. — Térjünk most át egy kérdés erejéig a KISZ-köz- művelődési tevékenységére. A napokban zajlanak a kü­lönféle művelődési akciók, események, melyek mintegy képet nyújtanak a jelenlegi helyzetről. — Tapasztalataim szerint, az elmúlt időszakban a szakmai műveltség mellett kevesebb figyelem jutott az általános is­meretek bővítésére, így ennek „egalizálásáért” tennünk kell valamit. Gond viszont to­vábbra is a szabad idő hasznos eltöltésének lehetősége. Sal­gótarjánban, de talán az egész megyében még nem sikerült kellően kialakítanunk a kor­szerű művelődés feltételeit, szokásait, ez még várat magá­ra. Bármennyiszer is kezde­ményezünk ebben, nyilvánva­ló, hogy társadalmi összefo­gás, az illetékes szervek koo­perációja nélkül nincs válto­zás. — Végezetül: melyek a soron következő mozgalmi teendők? i— Az akcióév félideje után vagyunk, egy sor középtávú számvetés előtt állunk. Föl kell mérnünk, mit tettünk a kongresszusi határozatok meg­valósításáért, milyen eredmé­nyeink, nehézségeink voltak: Ez most a megye tizennyolc­ezres ifjúsági mozgalmi tábo­rának nem könnyű, de öröm­mel vállalt feladata. Tanka László Bobál Gyula 1 NÓGRÁD — 1979. november 4., vasárnap 3~

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents