Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-30 / 280. szám

Emberek a Holdról Tíz évvel ezelőtt szállt le az első ember marketteket és szállodákat épít, és „Coors” a Föld bolygóján. Mi történt a tizenhét Hold- utassal? Neil .Armstrong űrhajós az „emberi­ségért tett óriási lépésről” beszélt, 'amikor a Holdra lépett 1909. július 2-án. 1972. decem­beréig további tizenegy amerikai követte őt. Tudományos kutatásra szolgáló készülékeket vittek a Hold telszínére. homokot és követ gyűjtöttek, és egy, kifejezetten a Holclra konstruált elektromos autóval közlekedtek a bolygón. John Voting, az Apollo—10 parancs­noka, az egyetlen az akkoriak közül, aki ma is aktív asztronauta. Büszkén és boldogan üdvözölték az Apollo— 11 Holdra szálló legénységét: Neil Armstron- got, Michael Collinst, aki az Apollo űrha­jót Hold körüli pályára kormányozta és' Edwin Aldrint. Visszatérésük után három hetet karanténban kellett töl­teniük. Ez az első Hold-vállalkozás elővigyá- zatosságji intézkedései közé tartozott, arra az esetre, ha az űrhajósok ismeretlen és veszélyes csirát hoztak volna le magukkal. Az első ember, aki a Holdra lépett, Neil Armstrong, ma a cincinnati egyetem űrhajó­zási professzora. Emellett a Chrysler autók­nak csinál reklámot a tv-ben. Edwin Aldrin. akinek az apja soha nem bocsátja meg, hogy „csak a második ember lett a Holdon”: éve­ken keresztül alkoholista és kábítószeres volt. Most Dél-Kaliforniában ingatlanügynök, sza­bad idejét pedig a tengernek szenteli, mely­nek titkait búvárként kutatja. James B. Irwin az Apollo—15 legénységéhez tartozott, mely 1971. július 26-án szállt le a Holdon és 104 órát, 52 percet és 29 másodper­cet töltött ott. „Számomra ez volt a legna­gyobb spirituális élmény”, emlékszik vissza Irwin a majdnem háromnapos holdbéli tar­tózkodásra. Irwin: „Sokkal közelebb éreztem magamhoz Istent”. Olyannyira közel, hogy az egykori Air—Force-pilóta és két leány apja ma a Földön akarja közelebb hozni az embe­rekhez Istent. Iskolákba, templomokba, egye­temekre látogat, saját könyvét dedikálja a következő szöveggel; „Üdvözlettel a Holdról”. Lejátssza és kommentálja a filmjét, mely az Apollo—15 útjáról szól a starttól egészen a Csendes-óceánon történt ejtőernyős leszállásig, prédikál és felolvas a Bibliából. Az Apolló—17 vállalkozás zárta 1972. de­cemberében a Holdra szállások sorát. Tizenkét napig, tizenhárom óráig és ötvenkét percig tartott, és tudományos szempontból is ez volt a legtermékenyebb küldetés. Ronald Evans űr­hajós, aki nem szállt le a Holdon, hanem csak az űrhajót kormányozta Hold körüli pályára, egy űrséta alkalmával elhozta a filmtekercset az Apollo—17 kamerafülkéjéből. Ehhez a csa­pathoz első alkalommal egy geológus is csat­lakozott: Harrison Schmitt, aki 1965-ben mint űrtudós ment a NASA űrhajózási hatósághoz, melyet 1974-ben elhagyott, hogy politikus le­gyen. Három év óta Űj-Mexikó államot kép­viseli az-USA szenátusában. Alan Shepard volt az első amerikai a vi­lágűrben. Az ő utazása 1961. má jus 5-én csak 15 percig tartott. Tíz évvel később az-Apollo— 14-gye] landolt a Holdon, átvészelt fülbántal- mai után, mely majdnem megakadályozta flr- hajóskarrierjenek folytatásában. Ma szuper­sört árusít Houstonban. A másik Holdra szál­ló Charles Duke (Apollo—16), mint Irwin „fel­fedezte a vallás iránti szeretetét”, most tu­ristaházakat épít és a természetről készített fotókat árul. összesen 1671 órát és 45 percet töltött Alan Bean az Apollo—12 fedélzetén, majd később a Skylab—II. űrlaboratóriumban. Ma az űrkómpprogram („Space Shuttle”) szá­mára kiválasztott űrhajósokat képezi ki Hous­tonban mint repülőoktató. Kétszer Geminivel és kétszer Apollo űrhajó­val szállt fel John Young a világűrbe. 1972. áprilisában az Apollo—16 vitte fel a Holdra. Nem voltam és nem is vagyok hős”— mondta Young hűvösen és tárgyilagosan. A jövő év­ben a „Space Shuttle” űrkomp vezető pilótá­ja lesz. Az űrkompot Young fogja Föld körüli pályára kormányozni. Az ismételten felhasz­nálható űrkompnak, 'a „Space Shuttle”-nak voltaképpen 1979-ben, az első Holdra szállás tízéves jubileuma alkalmából kellett volna felszállnia. A főhajtóműben azonban gya­koriak az üzemzavarok. Az új startidő: leg­korábban jövő év eleje. A NASA szerelő- csarnokában Cape Canaveralon a „Columbia” űrkompot most hőernyővel látják el, azért, hogy az űrkomp a földi atmoszférába törté­nő visszatéréskor ne égjen el, tűzálló speciá­lis csempéket ragasztanak az orrára, a törzs oldalaira, a rakodófelületekre. Az űrkomp úgy fog landolni, mint egy vitorlázórepülő és légikikötő irányítótornyának a kompute­rei fogják a távolból irányítani. A kisebb pályamódosításokat a három hatalmas szem­hez hasonló kormányműcső teszi lehetővé a „Shuttle” orrán. Charles Conrad 1962-től 1974-ig tartozott az asztronautscsapathoz. Összesen négyszer szállt a világűrbe. Az Apollo—12-vel landolt a Holdon. Mint a „McDonell-Douglas” Re­pülőgépkonszern vezető eladója továbbra is hódolhat* régi szenvedélyének, a repülésnek: Ö maga próbálja ki a rossz hírűvé vált DC—10-eket, melyek kifutnak a szerelőcsar­nokból. Edgar Mitchell (Apollo—14) volt a hatodik ember a Holdön. Ö adott okot a NASA-nak homlokráncolásra, amikor is a világűrben parapszichológia! kísérletbe me­részelt fogni: Mitchell megpróbálta gondo­latait egy chicagói emberre átvinni — si­kertelenül. EUGENE Cérnán kétszer repült a Hold­hoz: 1969. májusában az Apollo—10 űrha­jóról levált „Snoopy” holdkomppal kerülte meg a Holdat. 15 600 méteres magasságból szemlélte a („Nyugalom tengerét”, ahol nyolc héttel később Armstrong és Aldrin landol­tak. Három évvel később Cérnán mint az Apollo—17 parancsnoka tizenegyedik em­berként lépett a Holdra.'Az ősz hajú kapítdhy ma a ,.Coral Petroleum” olajtársaság alelrtö- ke. Davit Scott, az Apollo—15 parancsnoka aki 1971. július 30-án szállt le a Holdra, egy kis mérnökcsoporttal Sz Apollo program technikai eredményeit ülteti át a mindenna­pi életbe. Nemrégiben egy új kormány­mechanikát mutatott be, melyet 1830-ban már néhány amerikai autóba be is építe­nek. —sb— Sop ron, a faipari mérnökképzés otthona Sopron nevet számos jelző- ki.> A tanulmányi idő a mér- az üzemi munka mellett^.szili­vel Illetik: műemlékváros, nöki szakon 5, az üzemmérnö- te mindenhol jelentős műszaki üdülőváros, a hűség városa, ki szakon 3 év. A hallgatók fejlesztés folyik. Az egyetem iskolaváros. Mint iskolaváros magas fokú műszaki alapkép- a végzett mérnökök pályafu- az utóbbi két évtizedben jelen- zésben részesülnek, majd ezt tását figyelemmel _ kíséri, szá* tős tényezővel gazdagodott: itt követően szerzik meg a szűk- mukra mérnöktovábbképző és képezik a felsőfokú szakembe- séges szakmai ismereteket és szakmérnöki tanfolyamokat reket hazánk egyik leggyor- szereznek jártasságot a bútor- szervez. sabban fejlődő iparága, a fa- gyártásban, ajtó- és ablakgyár- Évente több • százezer ven- ipar számára. tásbon, fűrészipar! termékek dög fordul meg Sopronban. A FEJLŐDŐ MAGYAR gyártásában, _ lemezipari tér- Sokan talán nem is tudják, FAIPAR mékek gyártásában, sportszer- hogy a fejlődő magyar faipar a faimr felszabadulás gyártásban, belsőépítészet- irányító szakemberei e szép utá rtovike volt azoknak az ^e’n hajoépítésben, azaz a műemlékváros egyetemén ke­«ass?-*ipar íea' s“lnek “ *•—* te a semmiből kellet felépít^ z A tanulmányokhoz sajátos m. A modem *P 1 ,, hangulatú hátteret ad a város kék - „tutorok ajtók , abla_ ^ k„rnyezete A kok, epuletszei keitek stb. KISZ-szervezet klubházában készítéséhez a ? egyetemi színpad és különböző anyagok gyai s Fűrész- művészeti szakkörök működ­szőr megvalósítani Fűrész nek Az sportköré­uzemeirik korszerusi ése mel szakosztály dolgozik, te™ke* működésüket a sportcsarnok Kettős kép egy keretben Kitüntetett önkéntes tűzoltók sukra. Ha rájuk gondolok, aka­ratlanul mindig a végvári vitézek jutnak eszembe. Önként vállalták feladatukat, felszerelésüket a lehetőségek határozzák meg, amíg a köz­ponti segítség még nem ér­kezik, csak magukra, saját felkészültségükre, testi ere­jükre számíthatnak. Az önkéntes tűzoltók csak erkölcsi elismerésben része­sülnek, áldozatkészségüket, életen át minden perces ké­szenlétüket nem nagyon le­hetne pénzzel megfizetni. Nagyapai örökség Szép István 67 éves tsz- nyugdíjas. Varsányi lakos. Jelenleg az önkéntes tűzoltó­egyesület szertárosa, évtize­deken keresztül volt pa­rancsnok. — A községi tűzoltóság alapítója és sokáig .parancs­noka a nagyapám* volt — emlékezik vissza a kezdetre. — Mindig szerette volna, ha a családban valaki folytatná ezt, de a gyerekei másra haj­lottak. Minket meg kötelez­nak, nekem meg nem 1 ízlett latot ugyanúgy kellett végez* , , - i i ____ _______ ___• j . j.kULl„-.L a gyakorlatozás, jelentkeztem hát ott is tűzoltónak. Nem nyertem vele. mert a szolgá­lati időn kívül voltak a fog­lalkozások. A felszabadulás után ott voltunk felszerelés nem mint a többinek. Nem sokkal később aztán bevit­tek katonának, s csak 1947- ben kerültem haza. Hogy, hogy nem, engem választot­tak parancsnokhelyettesnek. ban halt meg szegény —, aíníg élt, nem volt vele ki­békülve. Tudja, a régi világ­ban nem mindig volt népsze­rű a tűzoltás. Ha hamar el­oltottuk a tüzet, kevesebbet fizetett a biztosító. A sze­gény embernek csalni kel­lett, hogy valamire jusson. Nem akartam én parancsnok lenni, de engem választottak meg. Sok vdlt a tűz, meg az árvíz, s akadt még más dol­gunk is. ^gy magánházban volt a iszértár, sokat társa­dalmi munkáztunk, amíg meglett az új, ez Is megérett a tatarozásra. Három eszten­dővel ezelőtt aztán egészség- ügyi állapotom miatt végleg tek a leventére, de lehetett letettem a parancsnokságot. nélkül. Nyolc fővel alakul- Szerelésünk is volt, egy ko- tuTik, de aztán lettünk vagy csifecskendő 1889-ből. Még harmincán. Valahonnan kéri- Salgótarjánnak lett kiadva, tettünk egy mozdonyfecsken- az volt ott az első. Megvan dőt, azzal jártunk oltani. • most is, ha valakit elönt a — Mit szólt a család? víz. vagy ki kell szívatni a- Feleségem - hatvan- kutat- azt használjuk. Kímél­Váiasztani a tűzoltóságot is. Akkor hoztak egy szép piros fecskendős kocsit. Rézcsen­gettyű is volt rajta, > nekem nagyon tetszett. Nem voltam még húszéves, beálltam. Az első tüzet soha nem .felejtem el. k Valami major • égett, s ahogy egy kerítésen átugrot­tam, pont • belé egy ottha­gyott szerszámba, lábra sem tudtam állni. Nagyapám ke­resett meg, különben ott vesztem volna a füstben. Sok tűz volt akkoriban, de a tűzoltók java része koros. Hat így, a hintóforma kocsi miatt álltam én be. Az már nincsen meg. elvitte a hábo­rú. Közben bevitték kaloná­Maradtam szertáros. Az utó­dom, saját nevelés, nyugod­tan bíztam rá a munkát. Ha elhagynám, hiányozna Deák László 61 esztendős. Nyugdíjasként is dolgozik a ZIM salgótarjáni gyárában. Az endrefalvai önkéntes tűz­oltók parancsnoka. — 1938-ban a helyi tűzol­tók kürtösét bevitték kato­nának, nálunk .meg a leven­tében ketten voltunk kürtö­sök, engem, átirányítottak a bevonultatott helyére. Nem csak parádé volt, a gyakor­ni kell a drága motorfecs* kendőt. 1957-ben lemondotta parancsnokunk, koros is volt, beteg is, későblj meg is halt. Alhadnagyként beiskoláztak, s rám bízták a vezetést. Én nagyon szeretem ezt a mun­kát, ha választani kell, szí­vesebben megnézek egy tűz­oltógyakorlatot, mint egy futballmeccset. Pedig nem könnyű, mindig készen kell lenni. Egyszer tanácsülés volt — mert tanácstag is vagyok —, s közbe jött a riasztás, ég egy szín. Nagy nehezen ki­hoztuk a lovakat, de bele­pusztultak az égési sérülé­sekbe. Sokat kiöntött a szé* cséiíyfelfalui patak is. A tűzoltónak a vízzel is szem­be kell nézni Nagy örömöm­re szolgál, hogy a fiam is a nyomomba lépett, ő a szer­táros. Mezőgazdasági szerelő, meg gépkocsivezető, ért hoz­zá. Fáradt Vagyok már, egy­re nehezebb a szolgálat, de ha elhagynám, biztos nagyon hiányozna. * Szép István, önkéntes tűz­oltó századost ötvenéves — Deák László, önkéntes tűzol­tó tisztet negyvenéves szol­gálatáért a közelmúltban arany-, illetve ezüstkoszorús önkéntes tűzoltói szolgálati érdeméremmel tüntették ki. — g. — A betegellátás javítására /“x Rádiótelefon az ügyeletes orvosnak Az éjszakai betegellátás — tároz.ta, hogy a legkorszerűbb verseny jött segítségünkre. A a házi orvosi ellátás is — rádiótelefonos hírközlési rend- csoport kongresszusi felaján- úgyeleti rendszerben történik, szert állítja szolgálatba. lásban vállalta és végezte el Az e célra rendszeresített te- A három évvel ezelőtti kéz- az üzembe helyezést, lefonszámon a szolgáltatást deményezést a megyei tanács Vállalásukat teljesítették. A igénylők bejelentik a lakáséi- megértéssel fogadta, s azon- vevőkészülékeket beszerelték •met, a beteg adatait, az ész- nal biztosította a szükséges — a gépkocsikba, az adóberende- lelt tüneteket. Sokan azonban jelentős — pénzügyi fedezetet, zést üzembe helyezték, már — nem mérlegelve e feladat A beruházási tervek eíkészíté- megtörtént a próba is. Az el­fon tosságát, az állandó készen- sében a Magyar Rádió és Te- ső rádiós ügyeleti éjszakán lét szükségességét — felelőtle- levízió műszaki igazgatósága, már sor került rá, hogy egy- nül visszaélnek a lehetőséggel, nyújtott messzemenő segítse- szerre három* hívást tudtak a Nemegyszer fordult elő, hogy get. 1 területen kint tartózkodó ügye­,.alibi” miatt hívják ki az or- A hosszúnak tűnő megválót letes orvossal közölni. sítás mögött olyan tényezők A berendezés lehetővé le­játszottak szerepet, mint az, szí, hogy az ügyeletes a te- hogy — határhoz közeli tele- lephely érintése nélkül sürgős­vost, vagy a nehezen megta­lálható címen nem várják á szolgálatot, s így a beteg sem jut orvoshoz, s az orvos is hi­ába fáradt. »Ráadásul-, amíg a címet keresgéli, több hívás is befuthat, melyet a telephelyen csak az ügyeletes nővér vehet fel. Arra is volt már eset, hogy miután visszatért az or­vos, s megkapta a következő címet, ugyanarra a település­re, vagy annak közelébe kel­lett új beteghez visszamen­nie. A helyzet javítására, kül­földi tapasztalatok alapján a Madzsar József Kórház elha­pülésről lévén szó, — a frek­venciasávot nemzetközileg kellett egyeztetni. A gyártók kapacitását is évekre előre le­kötötték. t Most már örömmel tájé­koztathatjuk a salgótarjáni kórház vonzáskörzeteben lu- kókat,' az ügyelethez tartozó-, kát. hogy elkészültek a mű­szaki eszközök. A BRO telepítési csoportjá­nál munkatervében ' csak 1980-ra szerepelt a beüzeme­lés. Itt a szocialista munka­ségi szempontok alapján ke­resse fel a soron következő be­teget. Időt takarít, meg, ami sokszor életet jelenthet, de r.em elhanyagolható az üzem­anyag-megtakarítás sem. A fontos, lakossági érdeke­ket szolgáló beruházás meg­valósítása során végzett mun­kájáért köszönet illeti a Bu­dapesti Rádiótechnikai Gyár helyi gyáregységének veze­tőit és minden dolgozóját. kezdtük meg: a farostleme zekét <=s a forgácslapokét. A korunkat mindinkább jel­lemző nyersanyaghiány világ­szerte az újra termelhető nyersanyagokra irányítja a szakemberek figyelmét, ame­és a sportpályák segítik. EGY FAIPARI MÉRNÖK — NÉGY ÁLLÁSHELY A végzett faipari üzemmér- nökök és mérnökök a legkü,- lönbözőbb munkaterületeken lyek közül egyik legfontosabb helyezkedhetnek el. Bútor-, a fa. Ez a tény új impulzuso- épületasztalos-ipari, íorgács- kat adott a fafeldolgozó ipar iap-, farostlemez-, gyufa-, par­fé jlesztésének. Az európai ketta-, sportszergyárak, fű­színvonalú bútorgyárak, for- részüzemek és egyéb vállala- gácslapgyárak és farostlemez- tok várják a végzett szakem- gyárak mellett hazánkban bereket. Az üzemi gyakorlat épült fel a világ legnagyobb megszerzése után közülük cementkötésű forgácslapgyá- kerülnek ki a kutatómérnökök, ra. valamint a szakma közép- és FELSŐFOKÚ FAIPARI felsőfokú oktatásában résztve- SZAKEMBERKÉPZÉS vő pedagógusok Is. SOPRONBAN Egy végzett szakember át­A faipar fejlődésének zálo- lagban néhány álláshely kö- ga: megfelelő számú, jól kép- zött válogathat, tehát négy­zet' szakembergárda. E szak- szer annyi szakemberre van émb: eket az Erdészeti és Fa* szükségük a vállalatoknak, ipari Egyetem faipari méi-nö- mint ahányan végeznek. Ez ki karán, két szakon képezik érthető is, hiszen a faiparban Chikán Mihály 'inilMfllltflllllllllMinillllllllltllllllllllOlMIIIIII llllllllitllllllllllllllllllllllltllffllllllllllltlilltlllllllllllllillllllllllIliiHlllllllillllilHIiciíllllllllllllllllllllllirilllllllilliilIltlIIIIIIIIIIIIlillllliillltdlllllllllilltlllllllllllllIlii) A „kiadós" fiatalasszony Tíz éve egy helyen ka meg vissza a Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói üzemébe. A kislánya már má­sodikos a napközi gondjaira bízva. Molnár Gyuláné anyagki­adó. — Ez mit jelent? — Délután? i ' — Fél négykor megyek a fiamért az óvodába. A kislá­nyom már önálló, ő egyedül is hazajön. Tíz esztendeje dolgozik a kézműipari vállalatnál. Törzsgárdatagnak számít. Ne- vetve meséli, hogy bár „hiva- — A szabászok kiszabják a talosan” Margitnak jegyez- erl ték be a személyazonosságiba, kl" mégis mindenki Katinak is­meri. , A hosszú hajú, kedves mo- solyú fiatalasszony jó egy hónapja jött ■ vissza gyérmek- gondozási szabadságról. A fia óvodáskorba került, az anyu­szükséges alapanyagot, pedig a két műszaknak adom. — Egy munkanapja? . — A két gyerek miatt két műszakot nem tudtam vállal­ni. így reggel !hétre' jövök munkába. . Először arra van gondom, hogy a kettes mű­helynek kiszállítsák a szüksé­ges anyagokat, aztán, hogy az ittenieknek is legyen élég a munkához. Tulajdonképpen, egész nap talpon vagyok, da­rabszámra, pontósan vezetem a kiadott anyagokat. Amikor ide jött dolgozni, kezdetben még csillárokat szereltek össze. A kislányával ugyancsak igénybe vette a gyermekgondozási szabadsá­got. Három év élteiével mun­kába állt. Addigra már f át­szervezték az üzemet, s úgy döntött, ha nem akar lema­radni a sorból, neki is szak­munkásképző-tanfolyamra kell iratkoznia. így történt. Bőrdíszműves lelt. Hamarosan kinevezték csoportvezetőnek. Aztán, „jelentkezett” a fia. — Nehéz volt ismételten visz- szatérni? — Mintha hazajöttem vol­na. Ismerősök, jó munkatár­sak, barátok közé. Ügy érez­tem, mintha egy kicsit hosz- szabbra sikeredett szabadság után kezdeném újra a műsza­kot. Persze voltak újdonságok, például, hogy a szabászat Ida került Pásztora. Aztán hamar megszoktam. Aí még soha ‘ nem jutott eszembe, hogy munkahelyet , változtassak. Számon tartottak, örültek hogy engem is visszahúz a szívem. Estépként, ha marad ideje, olvasni, kézimunkázni szo­kott. Szent elhatározása, hogy hamarosan nekirugaszkodik, és szakközépiskolába iratko­zik. Ez mindenképpen szűk* séges a továbblépéshez. — cse — NÖGRAD - 1979. november 30., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents