Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-30 / 280. szám

/ Iráni jé'entés Több százezres tömeg Teherán utcáin cselekede­ló „iszlám diákok” tét. # Nyugati jelentések szerinte síita vallási ünnepen tízezer vonult Líbia bejrúti nagykövetsége köze­lébe. tiltakozásul azért, mert télyes körülmények között ál­lítólag Líbiában tűnt el. A libanoni biztonsági erők és az Arab Liga. libanoni békefenn- katonál a nagykövetség köz­Khomeini ajalollah iráni fejezte ki, hogy Irán a külügy­vezető szerdán este arra szó* minisztérium élén bekövetke­Jította fel aí ország lakossá- zett változástól függetlenül gát, hogy a küszöbönálló re- részt vesz a Biztonsági Tanács ierendumon szavazza meg az ülésén.) új iszlám alkotmányt. A tele- Az új iráni külügyminiszter ubTno'nr'siita^ vízió által sugárzott beszédé-, a brazil televíziónak nyilat- ben a síita főpap azt ígérte a kozva megerősítette azt a ko­szun'nita kurdoknak, arabok- rábbi álláspontját, miszerint 'vallási vezetőiük Mussza nak, beludzsoknak és türkmé- az amerikai kormány szándé- Szadr tavaly augusztusban rej neknek, hogy az uj iszlám koz- kosán szít válságot Iránnál ■­társaságban megszűnik min- való kapcsolataiban, hogy a den eddigi „anomália”. Kho- viszályból hasznot húzzon a meini élesen elítélte és Irán jövő évi választásokon. Han­ellenségeinek nevezte azokat goztatta: biztos vagyok ab- ^ erének szíriai az „elemeket”, akik a kurdok ban, hogy Iran mindent meg- ]ezórták a naByli és „a többi szunnita testvé- tett a válság enyhítése .érdé- vetlen környékét rek" által lakta területeken az kében, így a következő lépést Megerősítették' az amerikai új alkotmány ellen emelnek az Egyesült Államoknak kell „„«vköveKés védelmét 1« szót. Hangsúlyozta hogy ez az megtennie”. Emlékeztetett ar- JSU atel vonulók Khomef- alkotmény „az iszlám fórra- ra, hogy Teheran több javas- it Al1ették ág washinetnn- dalom egyik legfontosabb vív- latot tett a megbuktatott sah ellenes jelszavakat kezdtek ki- mánya”. kiadatására, az Egyesült Al- altozni Khomeini akkor mondta el lamok pedig azzal válaszolt. ’ ^ beszédét, amikor — mint is- hogy megszüntette az iráni meretes — az iszlám forradal- olajvásárlást. Az amerikai képviselőház 54 mi tanács határozata nyomán # tagja csütörtökön felszólítot­változás következett be a kül- Több százezres tömeg ta Carter elnököt: szabjon ha- ügyminisztérium élén. A ko- árasztotta el csütörtökön Te- táridőt Iránnak az amerikai rábbi ideiglenes külügymi- herán főterét, hogy — kétna- túszok, szabadon engedésére, s niszter. Abol Hasszán Báni- pos gyászünnep keretében — ha Teherán azt nem teljesíti, szadr. megmaradt csak a gaz- megemlékezzék Husszeinnek, akkor tegyen katonai lépése- dasági és pénzügyminiszteri- az iszlám síita ágát alapító Ali két.­um élén, s a külügyek irányi- fiának mártírhaláláról. A 435 tagú testület egy cso­, tója Szadegh Ghotbzadeh, az A tömeg helyeslő kiáltások- portjának felhívása semmire állami rádió és televízió igaz- kai fogadta a Fazollah, Maha- nem kötelezi sem a törvény- gatója lett. Ghotbzadeh már lati ajatollah által felolvasott hozást, sem a kormányt, de első sajtónyilatkozatában rá- határozatot. Ez kemény sza- mindenesetre kifejezi a tör- mutatott, hogy „az iszlám köz- vakkal bélyegzi meg az Egye- vényhozók és a lakosság Irá'n- társaság külpolitikájának főbb sült Államokat — feltétlen tá- ellenes beállítottságú részének vonalai továbbra is azok, mogatást ígér Khomeininek hangulatát — mutatnak ( rá amelyeket Khomeini ajatollah és megismétli a Biztonsági Ta- megfigyelők, meghatározott”. Közölte azt is, nács illetéktelenségére vonat- Carter elnök legutóbb szer- hogy még nem döntötte'el, va- kozó iráni álláspóntot. ' da esti sajtóértekezletén hé­jon elutazik-e New Yorkba, A felvonulók az Egyesült lyezett kilátásba katonai lépé- n Biztonsági Tanács szómba- Államok teheráni nagykövet- seket — de csak arra az eset- to’n esedékes ülésére. (Ezzel sége elé vonultak, ahol támo- re, ha a helyzet békés rende- összefüggésben Kurt Waldhe- gátasukról biztosították a dip- zésének lehetőségei már kímé­lni ENSZ-főtitkár reményét lomáciai képviseletet megszál- rüinének.- (MTI) Folytatta munkáját a Legfelsőbb Tanács Több mint negyven küldött szólalt tel csütörtökön a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa két házában, a szövetségi ta­nácsban és a nemzetiségi ta­nácsban a jövő évi terv és költségvetés vitájában. A fel­szólalások támogatták a be­terjesztett javaslatot, foglal­koztak azokkal a problémák­kal, amelyekre az SZKP KB ülése, Leonyld Brezsnyev ott elhangzott beszéde hívta föl a figyelmet, számos példával bizonyították, hogy a tervben foglalt feladatok valósak és kellő szervezéssel, megfelelő összefogással, a dolgozók egy­öntetű támogatásával megva­lósíthatók. A felszólalók egy része bírálta az egyes minisz­tériumok, igazgatási szervek munkáját, a szervezetlenséget, ugyanakkor sok példát hozott tel a megoldásra is. A Legfelsőbb Tanács ülés­szaka pénteken délelőtt teljes üléssel folytatódik. EGK-csúcS: vitatott millíárdok Ebben az évben harmadik alkalommal tanácskoznak az Európai Gazdásági Közösség országainak vezetői. A Közős Piac találkozóinak szinte állandó vonása a résztvevők éles szembenállása, a mostani dublini csúcsot mégis megkülön­böztetett figyelem kíséri. A legnagyobb feszültséget jelentő vitatéma — Nagy-Bri* tannia pénzügyi kötelezettségeinek kérdése — ugyanis olyan ügy, amely felszínre hozza a szervezet és a döntésmechániz- mus igen sok gyengeségét. Az alapprobléma Anglia túlzott hozzájárulása a közösség költségvetéséhez: a szigetország, amely egyes statisztikák szerint csak fele olyan gazdag, mint például az NSZK, kétszer annyit fizet a köáös kasszába, mint Nyugat-Németország. Más kimutatások alapján Nagy-Britan- nia annak, az összegnek is a dupláját utalja át Brüsszelbe, mint amennyi onnan különböző csatornákon keresztiig visz- szajpt hozzá! A 2,5 milliárd dollárt kitevő brit hozzájárulás nagyobb részét a mezőgazdaság támogatására használják. Nagy-Bri- tannía élelmiszer-szükségletének jelentős részét a Közös Pi­acon kívülről, jórészt a Brit Nemzetközösség tagországaiból importálja. Az erre kivetett adókon kívül óriási összegeket igényel a költséges francia, nyugatnémet és dán mezőgazda­ság finanszírozása is. A mesterségesen magasan tartott tej-, vaj-, marhahús- stb. árakhoz viszont politikai okokból nem tanácsos hozzányúlni: az említett orsziágokban a parasztság még ma is számarányát meghaladó politikai erőt képvisel. (A különböző dotációk dsökkentése — különösen választá­sok előtt — így robbanásveszélyes téma lehet.) Mindez meghatározza a partnerek reagálását is: a leg­merevebben épp Giscardl d’Estaing francia elnök fogadta az angolok tiltakozásait. Schmidt nyugatnémet kancellár Inkább hajlik kompromisszumokra, de Londonban még az ő általa javasolt engedményeket is elfogadhatatlanul kevésnek tart­ják. Az aránytalan megterhelés Margaret Thatcher kezében súlyos érv. „Ha az EGK nem teljesíti a brit követeléseket, veszélybe kerül a szervezet jövője” — írja az angol sajtó. Ez persze túl erős megfogalmazás, de az biztos: Thatcher asz- szonv belpolitikai hasznot akar kovácsolni abból, hogy a Közös Piac — úgymond — igazságtalanságaival szemben heves csatát folytat. (A brit pártok ugyanis — ritka eset — szinte egyöntetűen helyeslik a miniszterelnöknő kemény fel­lépését.) Annál is inkább a határozott lépések híve a konzer­vatív kormányfő, mert belpolitikai problémái a közeljövő­ben szaporodni látszanak. 1 Szegő Gábor Kommunista aktíva Salgótarjánban Budapesten a DÍVSZ irodájának tagjaival találkoztak csütörtökön a Palesztin Felszabadítási Szervezet képviselői. A képen (balról jobbra) Abu Tank, a PFSZ budapesti irodájának tag­ja. Abdullah Hijazi, az iroda vezetője, továbbá Vszevolod Vahodkin, a DÍVSZ alclnöke. (Folytatás az 1. oldalról) 21 százaléka jelentkezik gim­náziumba. . Az, értelmiség utánpótlása szempontjából szükségesnek látszik a gimná­ziumokban. továbbtanulók arányának némi növelése is, ez a gimnáziumi helyek fej­lesztésének szükségességével is jár. Egyébként, mind az ál­talános iskolákban, mind né. mely középiskolában nagy gond a jelenlegi zsúfoltság, amely tovább mór nem növel­hető. Különösen az általános iskoláknál* szükség van új tan­termekre, új iskolákra. A fel­adatokról szólva, a nevelési­oktatási célokon túl, a tárgyi feltételek javításáról is szó esett, a gazdasági lehetősége­ken .belül. Hozzászólások Igen élénk és hatékony vi­tával folytatódott az aktíva. A számos hozzászóló, többi kö­zött, részletesen szólott 'neve­lési-oktatási kérdésekről, pél­dául a munkára nevelésről, általában a nevelő iskola meg­valósításáról, a társadalom fize­tésének gyakorlatáról, az ed­digi tapasztalatokról, a kedve­ző hatásokról, az iskolai élet politikai határozat végrehaj­tásának további szakaszában is. Az iskolák szerepével, ok­tató-nevelő munkájával kap­csolatban reálisabbá vált a társadalmi szemlélet, a neve­lési célkitűzések is reálisab­bá váltak, nem utolsósorban az új dokumentumok folya­matos bevezetése következté­ben. Erőteljesen felhívta a figyelmet a nevelő-oktató' munka hétköznapi gyakorlat tában való folyamatos előbb- relépés fontosságára, ebben a kommunista pedagógusok felelősségére. Az új dokumen­tumok megvalósításához, a tárgyi feltételek biztosításán túl nyugodt alkotód légikörre repéről, a teitéteiekrcí — köz- MSZMP Nógt'ád m&gyei Bi- tük a zsúfoltságról —, tóváb- zottságának képviseletében, bá az Ipari szakmunkásképzés többi között szólott arról a helyzetéről, az itt jelentkező kedvező társadalmi figyelem­gondokról. Igen sok szó esett ről, amely egyebeken túl, jó az új dokumentumok beveze- feltételt jelent az oktatás­demokratizmusáról, a pedagó- van szükség az 'iskolákban, gus -káderutánpótlás kérdé­seiről és számos más fon­tos kérdésről. Dr. Szalánczay György, az Ismét szaporodnak a baljós jelek a nemzetközi olajpiacon. Ahogy közeledik 1979. decem­ber 17-e. az OPEC soros mi­niszteri értekezletének az idő­pontja', úgy nő a bizonytalan­ság a fogyasztók körében: mi­lyen termelési és főleg mi­ilyen árpolitikát folytatnak majd a kőolajexportáló or­szágok szervezetének tagjai, 1980-ban? Olajgondok Á pánikhangulat hátterében hárommillió barrelt exportált lása határozza meg. Normá- naponta, nem az egyetlen or- lis körülmények között, nyu- szág, amelytől a Nyugat függ. godtan beszélhetnénk egyen­o Á „legújabb olajpómk” ak­kor kezdődött a tőkés világ- gazdaságban, amikor az OPEC-országok — szinte az egy Szaúd-Arábiát kivéve — sorra felfelé tértek el a júni­usi értekezleten megszabott, 23,50 dolláros hordónkénti pla­fonártól. Aztán ez fokozódott azzal, hogy Irán rendkívüli ár- értekezlet összehívását kér­te, majd tetőzött november el­ső felében, amikor ugyancsak Irán a megbuktatott uralko­dó amerikai gyógykezelése mi­att leállította olajszállításait az Egyesült Államoknak, s egyidejűleg bejelentette, hogy 5 százalékkal csökkenti kül­földi olajeladásait. (Irán az USA szükségletének mintegy 4 százalékát, a világ olajim­portjának pedig 6 százalékát fedezte eddig.) „Már a gyanú is, hogy Irán esetleg nem szállít — irtana New York Times —, egyik percről a másikra felhajtotta az árakat, pedig Irán, amely októberben nem is egészen A világ készletei olyan szűkö­sek, hogy még egymillió bar­reles kiesés is világszerte új. gazdasági megrázkódtatást okozhat.” Amikor az OPEC elnökét, Oteibat a teheráni döntésről kérdezték, talányo­sán így fogalmazott: „Irán az OPEC alapító tagja, az'Egye­súlyról, akár túlkínálatról is: az idén a termelés 5 százalék­kal bővült, a kereslet pedig 3 százalékkal csökkent 1978. hasonló időszakához képest, amikor bizonyos túlkínálat mutatkozott. Az OPEC jelen­leg napi 31,3 millió barrel (1 barrel = 159 liter) olajat hoz got. hogy mindmáig képtelen volt kilábalni ebből a krízis­ből. Mégpedig azért, mert az olajfogyasztók cselekvés he­lyett, vagy amellett maguk is míthat az idén, szemben a ta­valyi 127 milliárddal. Ami­kor 19ö0-ban a szervezetet létrehozták, maguk sem gon­dolták, hogy ilyen fantaszti. kusan nagy jövedelemhez jut­nak majd egyszer a „fekete arany” révén. Lényegében hat­hét esztendeje Ismerték fel, hogy milyen hatalmas „fegy­ver” van a kezükben. Jónéhá- nyan közülük az óriás olaj­szítjáka pánikhangulatot. Em- vállalatok „sugallatára” vér­sült Államok peddig az egyik felszínre; a világ termelése fő olajfogyasztó." Sokkal ha- ennek majdnem kétszerese, tározottabb — és realistább — 62 millió barrel körül van, volt a lengyel Zycie Warsza- ugyancsak naponta. Hosszabb wy kommentátora: „Előfor- távon sem lenne ok akkora dúlhat, hogy Rotterdamból (a aggodalomra, mint amekko- kőolaj szabadpiaca — a szerk.) ra mostanság kíséri az olaj­tesznek javaslatot a caracasi piaci fejleményeket: a világ áremelésre. Nem a piac ha- országainak az ezredfordulóig tározza meg az árakat, hanem — az előrejelzések szerint — a félelem. Mindaddig,' amíg 250 milliárd tonna kőolajra lékezzünk csak az iráni sah februári bukására: a fejlett tőkésországok valósággal ver­senyeztek az olaj minden cseppjéért, egyszerre duzzasz­tották fel vásárlásaikat stra­tégiai tartalékaikat, az Egye­sült Államokból tudósítás tudósítást követett az órákon, napokon át sorban álló autó­sokról stb. A „beharangozott” szemet kaptak, a fogyasztók már csak ezért sem bízhatnak abban, hogy a decemberi ca­racasi OPEC-értekezleten a józanság kerekedik felül. A helyzetet súlyosbítja, hogy a rotterdami „szabad olajpia­con” az utóbbi egy évben meg­jelent az OPEC tagjainak egyike-másika is. KözeLKe. let, . Afrika és Dél-Amerika áremelés nem is maradt el és olajtermelőinek árfelverő te­csak jóval később derült fény rá, hogy nem is volt olyan nagy a baj. a termelők monopol helyzet­ben vannak, nincs az a ma­gas ár, amit a vásárlók meg ne fizetnének, ha a téli fűtés­ről, az ipar számára nélkülöz­hetetlen energiáról van 6zó.” © Ezek az egymástól eltérő megnyilatkozások is jól mu­tatják, hogy a tőkés olajpiac helyzetét egy idő óta nem csu­pán a kereslet-kínálat alaku­NÓGRÁD — 1979. november 30., péntek [ lesz szükségük; az ismert tar, talékok ennél 10 milliárd ton­nával tehetők többre, s a szak­emberek szerint a föld alatt, a tengerek mélyén, a kedve­zőtlen klimatikus adottságú vidékeken fnég további olaj­kincsek rejtőznek. Takaré­koskodni azonban már most (létszükséglet, különben 1990- től megkeserítik mindennap­jainkat az olajgondok. A lengyel újságíró félelem, ről beszélt, az amerikai pedig újabb megrázkódtatást jósolt, — és egyik sem ok nélkül. Az 1973—74. évi energiaválság annyira váratlanul érte és megrendítette a világgazdasá­0 A fogyasztók, az importálók felelőssége aligha lehet vita tárgya, de még inkább igaz ez a nemzetközi olajmonopóliu­mok vonatkozásában! Ma már bizonyos, hogy az 1973—74-es válságból a legnagyobb hasz­not az óriási tőkés olajcégek húzták. Mint, ahogy az áprili­si és júliusi GPEC-áremelésből is. Az amerikai Exxon leg. alább 100, a Texaco pedig 211 százalékkal növelte hasznát 1979. első háromnegyed évé­ben. Az OPEC 13 tagja 170—180 milliárd dollár bevételre szá­vékenysége ma már nyílt ti­tok: kőolajuk mintegy telét 35—40 dollárért maguk árusít­ják Rotterdamban! „Azt hiszem, az ellenőrzés kicsúszott a kezünkből” — nyilatkozta a közelmúltban a szaúd.arábiai olajminiszter. Jamani sejk arra célzott, hogy már a világ legnagyobb olaj­termelője, Szaúd-Arébia sem képes reális árakra szorítani társait. Mohóságukat azon­ban beárnyékolja, hogy jövőre újabb gazdasági visszaesést jósolnak a szakértők. Ügy tű­nik, ez lehet az egyetlen kor­lát. amely még megálljt pa­rancsolhat. Az viszont aligha kétséges: néhány monopóli­um és olajtermelő hazárdjáté­kát a fogyasztók fizetik meg 1980-ban. Kocsi Margit Szólott az ésszerű takarékos­ság szükségességéről is. Berki Mihály, a Nógrád me­gyei Tanács elnökhelyettese elsősorban a határozat vég­rehajtásával kapcsolatos né­hány feszültségről beszélt an­nak hangoztatásával, hogy az eltelt időszakban, jelentősen korszerűsödött a közoktatás, előtérbe kerültek, a nevelési feladatok, jó összhang terem­tődött az iskolák és az egyéb nevelési tényezők között. Az újabb feszültségek közül azonban nem mehetünk el szó nélkül például a még létező, színvonalkülönbséggel kapcso­latos kérdések mellett. Ezzel összefüggésben hangozfatta, hogy a jövőben többet kell szánni a nevelésben a család­nak és a vállalati kollektívák­nak is, természetesen, az is­kolák felelősséglát szintén hangsúlyozva. Szólott a tan­kötelezettségi törvény végre­hajtásával kapcsolatos to­vábbi teendőkről, s a felnőtt- oktatás reális gondjairól is a városban. A középfokú okta- tásf hálqzattal összefüggésben megjegyezte, hogy az jobban igazodik a megye, a város iparszerkezetéhez. A célok kö­zött említette, célunk, hogy a jó tanulók a gimnáziumokban tanuljanak tovább, hiszen a megye értelmiségének után­pótlása feladataink közé tar­tozik. Néhány százalékos nö­vekedésre van szükség, ennek a feltételeit is meg kell te­remteni. Végül, de nem utol­sósorban a hatodik ötéves tervi elképzelésekről szólt, közte a takarékosságról, han­goztatva, hogy ez az ésszerű­ség határain belül történjen. A városban az oktatási intéz­mények egészségtelen zsúfolt­ságának enyhítését említette a feladatok között, ez az oktatá­si beruházások szükségességét húzza alá. A feltételek javí­tása nélkül a tartalmi felada­tok megvalósítása is veszély­be kerülhet. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents