Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)
1979-11-29 / 279. szám
7ilág proletárjai, egyesüljétek! NÓGRÁD XXXV EVF.. 279. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1979 NQVFM^cr 29.. CSÜTÖRTÖK SZHT-elnökségi ülés Az építő- és építőanyag-ipar továbbfejlesztéséről Évente 185 ezer négyzetméternyi ragasztott járműüveget készítenek majd a kapacitás teljes kihasználásával a salgótarjáni síküveggyárban. A balesetek során kisebb veszélyt jelentő üvegféleség nagy részét külföldi autógyáraknak ádják el, ahonnan kész gépkocsikkal fizetnek a termekért. — kulcsár — Ülésezik; a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Négy év alatt 20 százalékkal nőtt az ipari termelés Nagy érdeklődés mellett nyílt meg szerdán Moszkvában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának új ülésszaka. A megnyitó ülésen Leonyid Brezsnyev vezetésével megjelentek az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet állam vezetői. Az ülésszakot Vitalij Ruben, a Legfelsőbb Tanács nemzetiségi tanácsának elnöke nyitotta meg. Az ülésszak munkájának középpontjában az 1980. évi népgazdasági terv, s a költségvetés elfogadása és megvitatása áll. Mint ismeretes, a tervet megtárgyalta és elfogadásra ajánlotta az SZKP KB Központi Bizottsága, ahol Leonyid Brezsnyev ismertette a népgazdaság helyzetével kapcsolatos kérdéseket, a jövő évi tennivalókat. Brezsnyev beszédét szerdán valamennyi központi szovjet lap ismertette, a Központi Bizottság üléséről szóló beszámolóval, az ott elfogadott hatá. rozattal együtt. A Legfelsőbb Tanács elé számos más törvényjavaslat is kerül. Mind a tervet, mind a javaslatokat megvitatták a szovjet parlamentek illetékes bizottságai, valamint a tanács elnöksége. Megtárgyalják egyebek között a népi ellenőrzésről, a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságáról, az ügyészségről, a gazdasági döntőbíráskodásról szóió törvényjavaslatokat. A javaslatok célja az, hogy összhangba hozzák az igazságügyi szervekről szóló törvénykezést a Szovjetunió 1977-ben elfogadott új alkotmányával. A Szovjetunió jövő évi népgazdasági tervéről és az idei terv teljesítésének tapasztalatairól Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke tar. tott beszámolót a szerda délelőtti ülésen. Nyikolaj Bajbakov beszámolója Egyebek közt elmondotta: a nemzeti jövedelem az idén az előzetes adatok szerint nyolc- milliárd rubellel emelkedik a tavalyihoz képest, az ötéves terv első négy évében a növekedés együttvéve 58 milliárd. Ez 16,2 százalékos emelkedést jelent. A négy év alatt az ipari termelés 20,3 százalékkal növekedett. Ennek ellenére számos iparágban az idén nem teljesítik a terv előirányzatait. Ezek közé tartozik a vaskohászat, a szén- és nyers- slajbányászat, a műtrágyagyártás, a műgyanták és műanyagok gyártása, egyes gépek és berendezések előállítása, valamint a papíripar, nem teljesítik teljes mértékben a közszükségleti cikkek termelésének tervét sem, s ez bizonyos nehézségeket okoz a lakosság növekvő igényeinek kielégítésében. A mezőgazdasági termelést nagymértékben sújtotta az idei év időjárása, a kemény hideg, majd az ország jelentős részén a tartós szárazság. Ez főként a gabonafélék termelését befolyásolta károsan. A mezőgazdasági dolgozók áldozatos erőfeszítésének eredményeként azonban a termés így is elérte a 179 millió tonnát Az 1980-as tervről szólva Bajbakov megállapította: az előirányzatokat már úgy készítették elő, hogy egyúttal kedvező alapokat teremtsenek az új XI. ötéves terv végrehajtásának megkezdéséhez is. Elsősorban a termelés hatékonyságát kívánják növelni, meggyorsítják a kulcs- fontosságú ágazatokban a korszerűbb műszaki berendezések üzembe helyezését, megerősítik az anyagi bázist és javítják a gazdaság fejlesztésének arányait. Jövőre a Szovjetunió nemzeti jövedelme a terv szerint négy százalékkal, 17 milliárd rubellel emelkedik. Az ipari termelés növekedése 4,5 százalékos lesz, a könnyűiparban és a nehéziparban egyaránt, így mind a népgazdaság szükségleteit, mind a lakosság igényeit jobban lehet kielégíteni. A mezőgazdaság termelésének értékét 8,8 százalékkal kívánják növelni. A beruházások együttes értéke magasabb lesz a korábban előirányzott ösz- szegnél: 135,3 milliárd rubelt fordítanak erre a célra. A munka termelékenysége a terv szeri'nt az iparban 3,8. az építőiparban 3,5 százalékkal nő jövőre. (Folytatás a 2. oldalon.) ebben az évben már jelentkezik. 1979-ben mindkét termelő- gazdálkodó egység dinamikusan növeli termelését, javul a gazdálkodásuk eredményessége. Megyénkben igen jelentős az építőanyag-ipar. Itt talál munkát, kereseti lehetőséget a megye dolgozóinak 18 százaléMAI SZÁMUNKBAN Menekülés előre Végzősök Ecsegen * Az olvasók fóruma * r En és mi Az osztrák parlamenti küldöttség a MOM-ban Az osztrák parlamenti delegáció — Rudolf Thalhammer- rel az élen — szerdán ellátcr gatott a Magyar Optikai Művekbe. Posch Gyula, a MOM vezérigazgatója tájékoztatta a vendégeket a százéves gyár múltjáról az utóbbi időszak fejlődéséről, a jövőt formáló tervekről. Egyebek között kiemelte, hogy a nagyvállalat az elmúlt ötéves időszakban megduplázta termelését. A parlamenti képviselők nagy érdeklődést tanúsítottak a munkaerő-gazdálkodás, a bérezés, az üzemi demokrácia, valamint a döntési jogkörök kérdései iránt. A megbeszélést követően a delegáció tagjai gyárlátogatáson vettek részt. Megtekintették a geodéziai műszereket szerelő üzemrészt, s megismerkedtek a forgácsolóműhelyekben dolgozók munkájával. Érdeklődéssel szemlélték a korszerű számítástechnikai berendezések gyártását, szót váltva több dolgozóval is. (MTI) ka, akik az ipari termelés 12 százalékát állítják elő. Ezek a vállalatok dinamikusan fejlődtek, összhangban a megye adottságaival, a népgazdaság szelektív fejlődésének követelményével. A tervidőszak ipari beruházásainak több mint egyharmada az előbbi területeken valósul meg és megközelíti a 2,5 milliárd forintot. Az előállított termékek 17 százalékát exportálják. A vállalatok többségét a gazdasági stabilitás jellemzi. Mivel az építőiparnak és az építőanyag-iparnak továbbra is döntő szerepe van megyénk gazdaságának minden- oldalú fejlődésében, ezért az eredmények elismerése mellett az elnökség főleg a megoldásra váró feladatokra irányította a figyelmet. Egyetértett azokkal a tennivalókkal, amelyek az előterjesztésben szerepelnek, mind az építők megyebizottsága, mind pedig az alapszervezetekre vonatkozólag. Az elnökség hangsúlyozta, hogy a hosszú távú feladatokat jól meghatározó követelményeket a megyebizottságnak és az alapszervezeteknek évenként intézkedési tervben konkrétan meg kell jelölniök. A szakszervezeteknek a megváltozott körülmények között az 1980-as esztendőben, termelést, gazdálkodást segítő múnkájukban a fő figyelmet a meglevő beruházások gyors befejezésére, a célcsoportos lakások megépítésére, a múzeum, az iskolák, óvodák, gyermekintézmények határidőre történő átadására kell összpontosítani. Ennek érdekében tovább kell javítani az együttműködést a különböző építőipari szervezetekkel, jobban fel kell osztani a területeket, amikor szükség van rá. vissza kell utasítani a nem teljesíthető igényeket. A megyei bizottság, valamint az alapszervezetek elsősorban azokra a megoldásra váró gondokra irányítják a figyelmet, működnek közre, amelyek a hatékonyságot, a termelékenységet, a jobb minőséget biztosítják, segítik a rekonstrukciók határidőre történő befejezését, a műszaki fejlesztéseket, a termékszerkezet további korszerűsítését, az exporttermelés gazdaságosságát, a minőségi és a differenciált bérezés korábbinál nagyobb mértékű megvalósítását. Korszerűbb felfogásban és gyakorlattal kell ellátni új, bizonyos tekintetben szerteágazó tevékenységüket a szak- szervezeti bizalmiaknak is.' Felkészítésük során értelmez- tetni kell a tennivalókat, majd segíteni a kijelölt feladatok végrehajtásában. A szakszervezeti bizottságoknak, az eredményesebb szakmai munka segítésével egyidejűleg el kell látniok sajátos érdekvédelmi feladataikat is. A mai, illetve a mindenkort lehetőségeknek megfelelően, rugalmasan igazodva a megváltozott helyzethez. Tovább képezik őket V Brigádok a művelődési otthonokban A szakszervezetek fenntartásával működő művelődési otthonok Salgótarjánban is jelentős szerepet vállalnak a szocialista brigádmozgalom céljainak megvalósításában. Nógrád megye székhelyén négy szakszervezeti művelődési otthon működik, s közülük háromban rendszeresen foglalkoznak a brigádvezetők, brigádtagok képzésével, mindenekelőtt a kulturális vállalások teljesítéséhez nyújtanak segítséget. A salgótarjáni öblösüveggyár „Kossuth” Művelődési Házában hetente egy alkalommal találkoznak a brigádtagok. A „Szocialista brigádok klubjának” programját az intézmény vezetői állították össze, s a gondosan szerkesztett tematika csaknem valamennyi művészeti ág mélyebb megismerésére lehetőséget teremt. A „váltott” műszak miatt ugyan a klubtagság összetétele hétről hétre változik, de húsz-harminc főnél kevesebben soha nincsenek az egyes foglalkozásokon. Hetente másmás téma szerepel a klub programján, így filmesztétikai előadások, zenei foglalkozások, irodalmi délutánok váltogatják egymást, de időről időre helyet kapnak természet- tudományi, ismeretterjesztő előadások és közéleti fórumok is. Kéthavonta képzőművészeti kiállítás megnyitója kapcsolódik a klubfoglalkozáshoz. Hasonlóan aktív tevékenységet folytat a salgótarjáni Kohász Művelődési Központ, bár klubjában kifejezetten a brigádvezetők találkoznak. Igaz, a SKÜ mintegy 140 szocialista brigádjának vezetője „hivatalos” az összejövetelekre, melyeken elsősorban a munkahelyi problémákat vitatják meg a vezetőkkel. Rendszeresek az ismeretterjesztő jellegű előadások is, melyek a brigádvezetők továbbképzését biztosítják. Ugyancsak a brigádvezetők továbbképzését szolgálja, a ZIM „Ady Endre” Művelődési Otthonában a közelmúltban újra elindított „Szocialista brigádvezetők fóruma”. A fórum résztvevői havonta találkoznak, hogy az elméleti tudnivalók mellett a gyakorlati problémákat is megbeszéljék. A Nógrádi Szénbányák Bá- nyász’- Művelődési Központjában brigádok, brigádveze- tők számára nincs rendszeres foglalkozás. Az intézmény vezetője elmondta, hogy a korábbi kísérletek kudarcát a bejáró dolgozók nagy száma valamint a munkahelyek szórtsága okozta. Ennek ellenére továbbra is keresik a módszert a szocialista brigádokhoz, hiszen a brigádklubok a brigádok érdekeit szolgálják. Tegnapi ülésén az SZMT elnöksége az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Nógrád megyei Bizottságának előterjesztése alapján megvitatta azokat a további feladatokat, amelyek az építők megyebizottsága és az irányítása alá tartozó szakszervezeti bizottságok előtt állnak, a Központi Bizottság 1978. októberi, valamint az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának 1979. április 12-i határozata alapján. Az elnökség megállapította, hogy az állami és tanácsi építőipar a mostani ötéves terv eddig eltelt időszakában — az előző időszakról áthúzódó feladatok elvégzése mellett — alapvetően teljesítette az időarányosan, megfogalmazott célokat és a terven felül jelentkező igényeket. Ez azért következett be, mert javult a vállalatok anyagi, műszaki ellátottsága, felgyorsult a technológiai váltás folyamata, megkezdődött a termelés ipari hátterének kialakítása. A két vállalat helyzetének rendezésére tett eddigi erőfeszítések hatása
