Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-25 / 276. szám

Vasas Mihál.vné és Fekete Jánosnc a tsz BRG-üzemében Bacsinszky József községi párttitkár egyben a' jenei gyógy- Kiinger Jánosné és Hendrik Józsefné a VILLTESZ bakelit­svéd exportalkatrészeket készít magnetofonokhoz. szerész; az új, nagyon szép patika vezetője. üzemében korszerű présgépeken dolgozik. DIÓ Az egyetlen nógrádi hely, ahova hírtieves római tette a lábát. Pannóniát a II. század derekán szorongató barbár hadak ellen a diósjenöi tónál, 173-ban, maga Marcus Aure­lius császár vezetett hadat és hajtott végre sikeres ellencsapást. A markomanokat, kvá- dokat szétverte a légió, a jenei tó bekerült a világtörténelembe. Hogy ebből mennyit tud az a kétszáz pesti polgár, aki itt — Fényes Elek múlt századi megfogalmazásával —, a „bájoló szépségű vidéken”, a tó partján tel­ket vásárolt a tanácstól, igazán nem tudhat­ja az ember. Az üdülőtelkek gazdái ilyenkor valahol a pesti aszfaltot koptatják. Van, aki levelet ír. A tanácsnak. Ékről meg azt mond­ja fejcsóválva Garai Lajos tanácselnök: — Pontosan 196 telket mértünk ki, adtunk el, kilencven százalékig fővárosiaknak. A kötelezettséget elvállalták: három évén be­lül beépítik telküket, ellenkező esetben, vagy fizetik a jelentős telekadót,. vagy visszaad­ják a telket. Negyvenen szó szerint könyör­gésre fogták a dolgot Nem építettek a te­lekre, s most a felszólításra mindenféle ment­séggel hozakodnak elő. Kivételt mégsem le­het tenni. Igen nagy az érdeklődés a jenei telkek iránt... Marcus Aureliusról a helybeliek sem igen tudnak. Állunk a községet átszelő „nevesi'ncs” patak fölötti hidacskán és egy helybelivel arról beszélgetünk, hogy nagy kincs ez a tó! „A régi világban halastónak zárta el a pa­tak vizét az uraság, így maradt nekünk a tó...” Fontos az, hogy miként keletkezett? Fontosabb, hogy jól szolgálja — kicsiben olyan ez, mint a Balaton — a diósjenőieket. A telkek árából kétmilliós bevételre tett szert a ta'nács, s ennek segítségével, na, meg a megyei gyógyszertári központ 2,5 milliós hozzátoldásával elhagyhatta a régi korszerűt­len egészségházat. Felépült, nemrég nyílt meg az új; körzeti orvossal, fogorvossal, pa­tikával, olyan külsővel-belsővel, felszerelt­séggel, hogy a közeli Rétság is „csettintene, ha az övé lenne, s persze, ha csettinteni tud­na”. Na, de nagyon jó, hogy egy háromez­res nógrádi község ilyen egészségügyi épület­tel büszkélkedhet! ötszázan eljárnak dolgoz­ni az építőkhöz, az Egyesült Izzóba, egyes nem hivatalos vélemények szerint „nem is ezer nagyon bánják, hogy el kell járni, legalább szabadabban mozog az ember”. De ezzel meg együttjár, hogy otthon is nagyotjb igény­nyel lépnek fel, legyen az művelődés, vagy egészségügyi ellátás. A helybeli ipart egy fővárosi ipari szövet­kezet, a „VILLTESZ” képviseli, ahol főként nők kapnak jó munkalehetőséget, másfelől viszont a Börzsönyalja Mgtsz elegyíti nagy leleménnyel a mezőgazdasági és az Ipari termelést. Szabad tartású baromfiágazatuk 18 milliót, 320 darabos tehénállományuk 12 mil­liót „termel ki” évente. Aztán a növényter­mesztés, a bábolnai, műszakonként 15 vago- nos terményszárító (ötmilliós beruházás), amellyel a környező szövetkezeteknek is szá­rítanak; a málna, a feketeszeder ugyancsak a tevékenység középpontjában, ezt fejleszte­ni is akarják. „A svéd eredetű feketeszeder jó termőképességű, az országban még egy van ilyen, mint a mienk, két év múlva mi leszünk a szaporítógazdák ebből a fajtá­ból” — mondja Erdősi Sándor, a községi pártvezetőség titkára, a szövetkezet jó is­merője. Egy biztosi kemény bogokat köt a jenei- etonek a fejlődéssel együtt járó sok probléma. A szövetkezet így aztán, hogy nyereséges le­gyen — bizony belevág újabb melléküzem­ágak telepítésébe: van már műányagüzem, tavasztól működik (egy parasztház átalakítá­sával) az ötven-ötvenöt helybeli nőnek tisz­ta, jól kereső munkát, szövetkezeti hasznot hajtó BRG-üzem is! A magnetofonok indító áramköreit készítik ebben a kis üzemben. Ki gondolná, hogy a Szovjetunióba, az igényes Svédországba is eljutnak a diósjenöi asszo­nyok munkái? Márpedig így van. És jó, hogy így van, mert gyarapodni is csak úgy lehet, ha minden alkalmat megragadnak. De hi­szen a helybeliek éppenhogy arról ismertek —, megragadják a munkát és el is végzik. Szükség lesz erre a tulajdonságra akkor is, amikor óvodát, iskolát kell bővíteni, most éppen ezen fáradoznak — nem eredményte­lenül. Űjabb csoportot kellett létrehozni az óvodában is, ezért a tornatermet átalakítják erre a célra. A régi egészségházat ugyancsak más közösségi célra használják majd fel. Szűkösen vannak az iskolások, rossz körül­mények között működik a posta. T. Pataki László Kép: Kulcsár József Százhúsz gyerek óvodai elhelyezése bizony már kevésnek bizonyult — átalakítják a tornatermet, újabb harmincért Garai Lajos tanácselnök: — A tó kotrása elkerülhetetlen, ehhez az országos és megyei segítség nemkülönben. Elkapott életkép a diósjenöi utcán. Hogy kaszával vágták-« a vesszőt, arra bizony nem derült fény. Diósjenőn az egyik legszebb hagyomány az önkéntes vér­adás, amelyben rendszeresen több mint kétszázan vesznek részt. Varga András a hely­beli kisvendéglő alkalmazott­ja eddig negyedszáz alkalom­mal adott életmentő vért em­bertársainak. A kiváló vér­adó aranyfokozatú jelvényt nemrég kapta. ©Húrja Sanyi bácsit mindenki ismeri, szerc<J, s nem is csak azért, mert ő főzi az évente húszezerlitcrnyi pálinkát, ha­nem mert a legjobb kedélyű tűzoltóparancsnok. A községen átcsordogáló patak eredete az a tiszta vizű forrás, amely a hegyekben fakad, s amelyről azt tartják a helybeliek, hogy messze földön nincs kristályosabb, tisztább nála. Mivel a tavat táplálja — a halak lehetnének a meg­váltói ennek az igazságnak. Vagy a horgászok, akik kqzött- sok a helybeli. \

Next

/
Thumbnails
Contents