Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)
1979-11-22 / 273. szám
Rendelkezés, előírás állásfoglalás „ A jogi szabályozás túlzásai „SZINTE lehetetlen minden előírást megtartani, mert lép- ten-nyomon újabb és újabb jogszabályok jelennek meg — számon tartani is alig tudjuk őket.. Ismerős panasz, sokszor elmondják vállalatoknál, szövetkezeteknél, pedig majd mindenütt jogászok segítségére is számíthatnak. A magánszemélyek — hivatalos megjelöléssel: az állampolgárok — pedig néha egyenesen úgy érzik: egyszerűbb ügyeiknek sem tudnak egykönnyen a végére jutni. Annyi a tiltó, a korlátozó, s a cselekvésre kötelező szabály, hogy a laikus olykor fel sem tudja fogni az egyes ügy- menetek értelmét. S ha ehhez hozzászámítjuk azt a feszültségérzést is. amely a hivatalos ügyek intézése közben, az irodákban megjelenve a legtöbb embert elfogja, jogosnak kell tekintenünk a kérdést: szükség van-e ennyi szabályra, nem túlaís-e szinte minden lépésünket előírásokkal szabályozni. A helyzetet csak bonyolítja, hogy ez a telítettségérzet a legtöbbször nem csupán a gazdasági vezetőkre, s a mindennapi életben ügyfélként szóba jöhető emberekre jellemző, hanem magukra az ügyintézőkre, a különféle gazdasági és hivatali ügyekben döntésre jogosult munkatársakra, vezetőkre is. Túlságosan sok szabály, leirat, körlevél, állásfoglalás korlátozza cselekvési lehetőségüket — mondják —. s akadályozza az élet követelményeihez alkalmazkodó, rugalmas és ésszerű döntéseik kialakítását. Elfogadható-e ez a vélekedés a jogi szabályozás túlzásairól, vagy maga is tartalmaz túlzásokat? Egyáltalán: mérhető-e, mikor helyes és mikor fölösleges szabályokat alkotni? S van-e mód rá, hogy belássuk, hogy a szükséges szabályok valóban szükségesek? Nagyon sok a kérdés. De válaszolni kell rájuk, méghozzá nem általánosságban. Ezt tanúsítják azok a vizsgálódások, amelyeket az állam- és jogtudomány műhelyeiben az utóbbi időkben végeznek, s erre utal az is, hogy a vezető párt- és állami testületek rendszeresen napirendre tűzik a tények elemzését. Ismeretes: a jogszabályok segítenek abban, hogy a gazdasági-társadalmi folyamatok előrevivő módon, .fejlődésünket segítve bontakozzanak ki. Nyilvánvaló tehát, hogy a gazdasági, társadalmi berendezkedés alapjaiban eleve meghatározza, milyen lehet az őt szolgáló jogrendszer. Nincs mód rá, hogy a jogszabályok tartósait* figyelmen kívül hagyják a társadalmi, gazdasági törvényszerűségeket, arra pedig még kevésbé, hogy a helyükbe lépjenek. Ez természetesen így ván a fejlett szocializmust építő mai, átmeneti társadalmunkban is, ahol az új tendenciák olykor csak ellentmondások árán tudnak kibontakozni. Mindez tükröződik a jogszabályokban is. Köztudomású például, hogy a kereslet és kínálat egyensúlya még nem mindenkor érvényesül. Magától értetődőnek kellene lennie, hogy — mondjuk — a gyártó cég pótalkatrészt is készítsen termékeihez; hogy árain feltüntesse a szavatossági időt; hogy használati tanácsadót mellékeljen és hogy a kereskedő valóban kereskedjék: kedvében járjon vevőinek, az esetleg hiányzó árucikk helyett más, hasonlót ajánljon. Megfelelő gazdasági hatások híján, jogszabályok ösztönöznek az ilyen értelmű helyes magatartásra. Vagy: a lakásügyi s az építésügyi rendelkezések is csak akkor lesznek sokkal egyszerűbbek, ha a teljesítőképesség összhangban lesz az igényekkel. A mostani, átmeneti körülmények között tehát szükség- szerű, hogy a jog erőteljesen segítsd fontos társadalmi célok elérését, amelyeknek megvalósító ?á hoz a gazdasági és a kulturális feltételek teljes egészükben még nincsenek meg. Az . ilyen ho.sszabb-rövidebb életű szabályok tehát nem tekinthetők fölöslegesnek Más kategóriába tartoznak az olyan rendelkezések, amelyek azért keletkeztek, vagy vannak érvényben a szükségesnél hosszabb ideig, mert alkotó.;, nem tájékozódtak alaposam a társadalmi körülményekről, amelyeket befolyásolni akarnak. Vagy pedig nem ismerték fel, hogy a hajdan jó jogszabály már idejét múlta. S ide, a bürokratizmust növelő, újratermelő rendelkezések közé sorolhatók azok a leiratok, körlevelek, állásfoglalások is. amelyek voltaképpen nem jogszabályok, nem lennének kötelező erejűek, mégis ilyen hatást érnek el, mert velük valamelyik felettes hatóság, Intézmény kíván a beosztott alárendelt szervezeteknek instrukciót adni. S ezzel jogosulatlanul avatkozik a munkájukba. Mit tehetünk a jogi szabályozás túlzásai — az ilyen természetű bürokratizmus ellen? A múlt években — 1970 óta — az országgyűlés korszerűsítette a jogrendszert: űjjáalkotta a legfontosabb törvényeket. Most az alsóbb szintű, a végrehajtási és más jogszabályok s a jogszabálynak nem is tekinthető leiratok, körlevelek, állásfoglalások tömegének felülvizsgálata a feladat. DE ÜGY tetszik, nemcsak tartalmukban kell ezeket a szabályokat az új törvényekhez igazítani, hanem létrehozásuk módjában is. A törvényalkotást — mint köztudomású — a legszélesebb nyilvánosság segíti. Bár az alacsonyabb szintű rendelkezéseket fölösleges demokratikus vitára bocsátani, nem kétséges, hogy a ■ mainál szélesebb szakmai és társadalmi ellenőrzés, véleménynyilvánítás ezek elfogadása előtt is szükséges lesz. A túlzások elkerülésének, a iogok és kötelességek megi mérésének, a jogszabályok megtartásának ugyanis ez lehet az egyik legfontosabb garanciája. k. a. Hegszüntetik a gyártását í Eltűnt a filter nélküli cigaretta Több olvasónk érdeklődött, miért nem kapható az évtizedek óta megszokott mennyiségben filter nélküli cigaretta, így Munkás, Kossuth, Szimfónia? A magyar dohányelosztó belkereskedelmi osztályán Gombás László osztályvezető a következőket válaszolta: — Mi ugyanannyi füstszűrő nélküli cigarettát szállítottunk ebben az évben is, mint korábban a kereskedelemnek. Többen vásárolják ezeket az olcsóbb cigarettákat, több helyen „szabályos” felvásárlás is tapasztalható. Ez okozhatta, hogy Nógrád megyében augusztusban és szeptemberben kevesebb ilyen cigarettát kínáltak a boltok. Hasonló volt a helyzet októberben Js. Köztudomású, hogy Magyarország a dohányzásban a negyedikötödik helyet foglalja el a „ranglistán”, ezért az erősebb cigaretták gyártását nem növeljük. A hiányzók helyett hasonló áron lehet vásárolni bolgár cigarettákat. — Mi az igazság abból a híresztelésből, hogy teljesen megszűnnek a füstszűrő nélküli cigaretták? — Nem szűnnek meg. A dohányipar gyártja, amíg azokra igény mutatkozik. A. M. Kitekintés a megyéből A szarvasi arborétum Immár negyedik, változatlan kiadásban jelent meg a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában A szarvasi arborétum című kiadvány. Korunk városiasodó emberisége már csak nosztalgiával gondol a „természetre”, á végtelen, kultúra nem bántotta erdőkre, folyók- ra és tavakra. Hisz ilyet Európában már szinte- sehol sem találni. Helyüket „kultúrer- dők”, kultúrparkok váltották fel. melyekben mesterségesei} tartják fenn a természetet, ahol az ősi, vad és romantikus képeket művészi érzéssel esztétikusán megkomponált, hangulatos tájak, panorámák váltják fel. Ezeknek az előre megtervezett, művészi élményt nyújtó kerteknek hazánkban egyik legszebb példája. a szarvasi arborétum. Számos ritka és ^ülönleges növényt, festői tájait, varázsod hangulatát egyre többen megismerik, s a javuló közlekedési lehetőségekkel <^ve többször és más évszakban is felkeresik a kertet. A könyv elsősorban azok számára készült, akiknek a kert megtekintése élményt jelentett, s e kis emlékeztető kapcsán később is szívesen felidézik az ott eltöltött kellemes órákat. A szarvasi arborétum (papi-kert) a Tiszántúlon. Békés megyében. Szarvas város határában' fekszik. Az arborétum betelepített területe 49 hektár, s az összes területe eléri a 84 hektárt.* Az arborétum hazánk legszárazabb területén fekszik, gyakran több hétig is + 25 — +35 (,C hőmérséklet az uralkodó. A leghidegebb teleken a hőmérséklet —20, —28 °C-ot is eléri. Arra, hogy ilyen szélsőséges klimatikus viszonyok ellenére mégis kialakult a szarvasi arborétum, a talajviszonyokon kívül az ősfákkai együtt kialakított zárt állomány kedvező mikroklímája, ■ valamint a közeli Holt-Köröstől függő, kevéssé ingadozó talajvízállás adott alapot. A könyv értékét növelik a kiváló színes felvételek. ' kotlák Vizslást klub Levél Megfontolandó javaslat Legyen nagyobb választék! „Csalódott vevők” aláírás- sál érkezett a szerkesztőségbe egy levelezőlap. Aláírás nélküli levelekre általában nem szoktunk válaszolni. Most azért teszünk kivételt, mert úgy érezzük, ha aláírás nélkül is, de közügyben érkezett az üzenet. így szól:..A szécsénvi Skála Palóc Áruház neve és szép árui csalogatják azokat, akik élnek-halnak a szép népművészeti alkotásokért, szeretik és büszkék a Palóc Háziipari Szövetkezet termékeire. Mivel a szövetkezet is, szécsényi. az újonnan megnyitott áruház is a nagyközségben van, arra következtet az egyszerű ember, hogy itt a szövetkezet termékei teljes választékban kaphatók. A csalódás nagy. mert ezekből az árukból alig akad egy eldugott sarokban néhány darab. Ezt bármelyik vendéglátóegység, vagy kis trafik is árulja. Egy kicsit furcsa, hogy erre nem gondoltak”. Eddig a levél. Ügy véljük, a javaslat megfontolandó és bizonyára nincs különösebb akadálya, hogy nagyobb legyen az áruválaszték a Palóc Jól működik Vizsláson a tartalékosklub, amelynek több mint nyolcvan tagja van. A foglalkozásokat lelkesen látogatják és nagyon jól szerepeitek a sóshartyáni lő- pályán is. A klub titkára, Sándor Kálmán, aki a tagokat szinte gyermekkoruktól ismeri. Sokuk az általános iskolában ismerkedett meg a lövészettel, később pedig, az MHSZ-ben folytatták. A kis közösségben nagyon jó a hangulat, egyetértés, baráti szellem Uralkodik. Annál is inkább, mert nagy örömükre hamarosan átadják Vizsláson az új lőteret. Sándor Vilmos Tari talány Kinek van erre energiája? A rádió, a televízió és a sajtó majdnem mindennap hangoztatja, hogy takarékoskodjunk jobban az energiával. Ennek ellenére Taron 19*9. november 17—18-án — szombaton és vasárnap — a község egyes részéül egész nap égtek a villanyok. Ezek szerint az a helyzet, hogy sok az energiánk? Gondolom, az utcai világítás egy nap alatt sok áramot fogyaszt — fölöslegesen. Megfigyeltük, hogy az említett napokon az ÉMÁSZ semmiféle munkát nem végzett e területen, még csak égőcseréket sem csináltak. Megütötte a szemünket a fölösleges villanyégetés, ugyanis sokkal egyszerűbb lenne, ha a villamos energiát arra használnák, ami a rendeltetése, vagyis sötétben világítanának véle. Nagy Szilveszter Nagybátony Megjegyzésünk: Eddig a levél, amelyet olvasónk küldött szerkesztőségünkbe. Figyelmébe ajánljuk az ÉMASZ-nak és szívesen vennénk, ha válaszolnának rá. A válaszlevélnek helyet adunk. • Ebben az esztendőben — a negyedik negyedév kezdetéig — kétezer híján százezer pár férficipőt gyártottak Salgótarjánban, a Salgó Cipőipari Szövetkezetben. A termékeket a hazai üzletekben vásárolhatták meg a vevők. Máramarosszigetről Köszönet a gyógyításért A levél Romániából, Erdélyből érkezett a balassagyarmati kórházba. Még a nyárqn a 11 éves ^Marianát kezelték súlyos betegséggel a kórház orvosai és nővérei. Most az édesanyja ezt írta kedves hangú levelében: „Szeretném megköszönni önöknek azt a segítséget, amivel hozzájárultak 11 éves kislányom gyógyulásához. Az orvosok és az ápolónők mindent elkövettek érte a nehéz helyzetben, mert súlyos betegséggel, csontvelőgyulladással került a kórházba. Tudatom önökkel, hogy repülőút után Debrecenből mentőautóval eljutottunk a nagyváradi kórházba, ahol négy hélig kezelték Marianát. Ezt követően a kolozsvári klinikára utalták és szerencsére az öthetes gipszkötés műtét nélkül megöldot- ta a bajt. A kislányom elkezdett járni. Jól érzi magát. Az ő nevében is köszönöm az emberséget és gondoskodást, amit irántunk tanúsítottak azokban a nehéz és tanácstalan napokban, őszinte tisztelettel : Bledea Vasile Máramarossziget Áruházban, népművszeti termékekből. Várják a nógrádiakat is Két nap a múzeumban Változatlanul népszerű volt idén is a zebegényi SzŐnyi István Emlékmúzeum negyvennyolc órás programja. Tavasztól őszig háromezernél többen köztük sok Nógrád megyei is, elvégre a Duna-kanyar közel van hozzánk — vették igénybe ezt a művelődéssel egybekötött, kellemes szórakozási lehetőséget. A tapasztalatokat figyelembe véve a napokban megkezdték az 1980. április 15-től október 15-ig igénybevehető táborozások szervezését. Négyezer címre juttatták el az országba az ifjúsági kirándulások tervezett programját. A húszadik század egyik nagy magyar festőművésze, Szőnyi István lakóháza, műtermei és a park ma múzeum. 2ebegényben a Dunakanyar egyik szép pontján faházas tábor áll, amely lehetővé teszi, hogy az ország bármely részében lakó fiatalok szálláslehetőséget találva, két napon keresztül ismerkedjenek a képző- művészettel, zenével, irodalommal. Megtekinthetik a Gorka-ke- rámia Múzeumot, a Szőnyi István Múzeumot, filmet nézhetnek. A környék kirándulóhelyei ugyancsak kellemes felüdülést nyújtanak. Jövő tavasztól késő őszig várják Nógrád megye fiataljait is! Papp Rezső Betcgscg-c a bajhullás ? Betegség-e a hajhullás? — igen is, nem is. Lehet az öregséggel járó kellemetlenség, lehet örökletes jellegű, de sokszor valamilyen betegség következménye. Mégis, ha betegség következtében hullik valakinek a haja, reménykedhet, hogy megszüntethető a hajhullás. Heveny és idült betegségek gyakran okoznak erős hajhullást, fejbőrviszketést, foltokban kopaszodást. Ilyen esetben természetesen orvoshoz kell fordulni, s az alapbajt megszüntetni. 'Egyébként is ajánlatos bőrgyógyászt felkeresni, ha valaki nagyobb fokú hajhullást észlel. Néhány szál hajat minden fé- sülködésnél elvesztünk. Ha olykor egy-két szálat találunk a párnánkon, az sem vészes. Mikor naponta 40—50 hajszálat hullat el valaki, akkor már érdemes, sőt szükséges a kezeléssel foglalkozni. Mit tehetünk, milyen szerek állnak rendelkezésünkre? Bár százszázalékos hatékonyságú szert még nem ismerünk, de az intenzív hajápolás sokszor segít. Használhatunk különböző hajvizeket,-balzsamokat, jót tehet a kvarcolás, az örvös által előírt rövidhullám-kezelés. Néhány Háziszerrel is megpróbálkozhatunk. A kamillás öblögetés, a szeszes bedörzsö- lés, a tojás sárgájával való be- dörzsölés is eredményes lehet. Nagyanyáink korából való az alábbi recept. Keverjen ösz- sze egyenlő arányban ricinusolajat, erős teafőzetet és rumot. A jól 'összekevert folyadékot masszírozza be alaposan a fejbőrébe. Egy óra hosszat hagyja a keveréket' hatni, majd mossa meg jól a haját. Különböző növényi főzetek, gyógyteák is csökkenthetik a haj hullását. Megpróbálkozhatnak a két új hazai hajnövesztő szerrel, a Bánfi-haj- szesszel, vagy a Patientiával. Mindkét szer hosszabb kúra alatt fejti ki eredményes hatását. S mindkét szer növényi hatóanyagokat tartalmaz. Az idős emberek haja — a korral járóan — el vékonyodik, megritkul. Intenzív hajápolással még ezt a folyamatot. is késleltethetjük, mérsékelhetjük. (pál) NÓGRÁD — 1979. november 22., csütörtök 5 )