Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)
1979-11-17 / 269. szám
Vl.'c'g pro’e'árjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV eVF 269. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979 NOVEMBER 17., SZOMBAT Korszerűbb termékek, növekvő export beruházások nélkül Egyre több vállalat keresi annak módját, hogy jelentősebb beruházások nélkül is bővíthesse a versenyképes termékek gyártását, növelje termelésének, exportjának gazdaságosságát. Előfordul, hogy éppen az előnyös nemzetközi megállapodások mentesítenek egy- egy magyar vállalatot az export növelésével járó költséges fejlesztésektől. A külföldi partnerekkel megállapodtak például abban, hogy Irakban, Kubában, Angolában és a Malgas Köztársaságban a helyszínen szerelik össze az Ikarustól vásárolt autóbuszok egy részét, így nincs szükség a magyar vállalat, székesfehérvári gyárában a szerelde bővítésére, az érintett külföldi országokban pedig a járműipar kiépítésére nyílik lehetőség. Székesfehérvárról az idén 900, jövőre pedig 1800 autóbusz alkatrészei utaznak ládákba csomagolva a külföldi összeszerelő-üzemekbe. Ezzel az idén 225 ezer óra szerelési időt, ezen kívül jelentős munkáslétszámot és energiaköltséget takarítanak meg. A külföldi szerelőmunkások betanításáról, a szervizállomások üzemeltetéséről és a tartalék alkatrészek szállításáról hosszú távon az Ikarus gondoskodik, ami egyben tartóssá is teszi az üzleti kapcsolatokat. A részegységeken kívül kész autóbuszokat is hosszú távon vásárol egyik-másik külföldi partner. Irakba például az idén alkatrészek formájában 600, összeszerelve pedig 1150 autóbuszt szállítanak Székes- fehérvárról. A nyergesújfalui Eternit- gyár műszaki gárdája saját erőforrások koncentrálásával, építési beruházások nélkül gondoskodott arról, hogy a vállalat igen gyorsan rátérhessen a jól szigetelő, energiatakarékos eternitlapok gyártására. A vakolatot helyettesítő, új fajta eternit- lapokkal az épületek külső falát burkolhatják. Ezek ugyanis olyan jól szigetelnek, hogy az épületek fűtéséhez 30—40 százalékkal kevesebb olaj, vagy szén elegendő. További előnye, hogy az időjárás hatásainak évtizedekig is ellenáll, könnyen tisztítható, vízsugárral mosható. Az új burkolólap szí- nezési technológiáját a gyár szakemberei dolgozták ki, ők tervezték és a gyár dolgozói készítették el a gyártáshoz szükséges gépsort is, amely naponta 100 négyzet- méter színes, burkoló eternit- lap előállítására alkalmas. A meglevő berendezések felújításával, átalakításával, automatikák közbeiktatásával növeli évi teljesítőképességét az ajkai tim- földgyár. A korszerűsítés most érkezett félidejéhez. Teljes egészében felújították az auto- klávsort, amely a bauxitból kioldja az alumíniumoxidot, s megkezdték a bepárlóál lomás, valamint a kalcináló- kemencék felújítását. Ebben a munkában felhasználják a szovjet timföldipari kutatóintézet tapasztalatait Is. Megteremtik a számítógépes folyamatszabályozásnak, továbbá annak feltételeit, hogy a gyár az elsők között bekapcsolódhasson a Magyar Alumíniumipari Trösztnél most kialakuló számítástechnikai központba, A Péti Nitrogénművek a mezőgazdaság sürgetésére minimális költséggel berendezkedett a folyékony talajtáplálék, a Nitrosol elnevezésű műtrágya gyártására. A kísérletek szerint az új szer kitűnő fejtrágyának ígérkezik, jelentősen növeli a hozamokat a rét- és legelőgazdálkodásban. A gyártás megszervezéséhez beruházás nem kellett; a pétisó- és a kai“ bamidgyártás technológiai sora szolgáltatja az alapanyagot. A félkész műtrágyából keveréssel, speciális kezeléssel állítják elő a folyékony műtrágyát. Csupán töltőberendezést és csővezetéket kellett kiépíteniük. A martfűi Tisza Cipőgyárban újabb beruházások helyett azzal teremtettek kapacitást korszerű, versenyképes lábbelik gyártásához, hogy több olyan cikkük előállítását csökkentették, vagy megszüntették, amelyeknek nincs kellő piacuk. így térhettek rá például az igen keresett munka- védelmi cipők sorozat- gyártására és a divatos női téli csizmák, sportcipők mennyiségének növelésére. Az idén 10,5 millió dolláros exportbevétellel számolnak, ami 2 millió dollárral nagyobb a tavalyinál. Segít a munkahely Népesség-nyilvántartás Balassagyarmaton A jó felkészülés, a korszerű eszközök alkalmazása, a lakosság fegyelmezettsége és a munkahelyek messzemenő segítőkészsége nyomán jól halad Balassagyarmaton a személyi számok kiadása. A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén az eddig végzett munkáról tartott tájékoztatót a munkát szervező és lebonyolító illetékes tanácsi osztály vezetője, dr. Rónai Ottó. Az igazgatási osztály e munkát a legfontosabb feladatnak tekintette, s ennek szellemében már az elmúlt évben megkezdte a szükséges előkészületeket. A felkészítés alaposságát- jellemzi az is, hogy a tanácsiak közül öten kaptak időben megfelelő ismereteket ehhez a fontos munkához. A tanács kérte — és maradéktalanul meg is kapta — a városi üzemek segítségét a személyi számok kiadásának zökkenőktől mentes lebonyolításához. A dolgozók személyi igazolványait a munkahelyeken összegyűjtötték, és együtt eljuttatták a népesség-nyilvántartási csoporthoz, ahol azonnal elvégezték a szükséges munkát. így a műszak végén a dolgozók kézhez kapták személyi igazolványukat a személyi számokkal együtt. Bár a munka még tart, az már megállapítható, hogy a munkahelyek segítségével jelentősen fel tudták gyorsítáni a számok kiadását városszerte. Nem mellékes az sem. hogy «ízzel a módszerrel elejét vették a dolgozók munkaidő-kiesésének. Balassagyarmatra, csakúgy, mint mindenütt az országban, ahol a személyi számok, személyi lapok kiadásával foglalkoznak, megérkeztek a szükséges dokumentumok, ám — ég ez is széles körben tapasztalható — nem maradéktalanul. Ezért jelenleg a szükséges mennyiség kisebb részére még váini kell. A jogszabály eleve számolt ezzel a körülménnyel. A tanács illetékesei pedig mindent megtesznek, hogy a munka, a személyi számok kiadása, mielőbb teljes egészében megvalósuljon Balassagyarmaton. Ezúttal már alkalmazták a városi tanács új gépi nyilvántartását, az adatok egyeztetését pedig munkaidő után, szombaton és vasárnapokon is folyamatosan végezték. A munka intenzitására, a munkahelyek segítésére jellemző egyetlen adat: egy hónap alatt több mint nyolcezer személyi számot és személyi lapot adtak ki. Ezt követően formanyomtatvánnyal, személyes meghívóval kérték a lakosokat (az idősebbeknek több időpontot jelöltek meg) és a behívottak néhány perc alatt kézbe vehették saját, illetve hozzátartozóik személyi számait. Érdemes megjegyezni azt is, hogy nagyon sok balassagyarmati minden felkérés nélkül elment a tanácsra személyi számáért, s ez mindenképpen segítette a nagy munkát végző csoportot a haladásban. Együttműködés az ellátásban Sólyom Ferenc, a SZOT titkára pénteken Pozsonyban megbeszélést tartott Otto Moncmannal, a Szlovák Szak- szervezeti Tanács titkárával a -két szakszervezeti központ közötti együttműködésről. Foglalkoztak a boes—(Gabci- kovó), nagymarosi csehszlovák —magyar vízlépcsőrendszer építésének szakszervezeti vonatkozású feladataival. Egyetértettek abban, hogy e nagy- beruházás magyarországi és szlovákiai építési területén törekedni kell a dolgozók azonosan jó színvonalú szociális ellátására. Sólyom Ferenc és Otto Moncman tanácskozott az egyéni munkavédelmi eszközök gyártásában való együttműködés lehetőségeiről is. A Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyárában az éves tervek szerint 9,7 millió darab finom szálú harisnyanadrágot és 13,4 millió darab, illetve pár vastag szálú harisnyanadrágot, harisnyát és zoknit gyártanak. A képen Tarjányi Lászióné kötőnő — aki tíz éve dolgozik a gyárban — munka közben. Megkezdődött az országos társadalombiztosítási konferencia Társadalombiztosításunkban mindinkább érvényesülnek a szocialista alapelvek: hazánkban a társadalombiztosítás állampolgári joggá vált, s juttatásai gyakorlatilag az ország teljes lakosságára kiterjedtek — mondotta Bartos István, a SZOT társadalombiztosítási fő- igazgatóságának ' vezetője a pénteken kezdődött országos konferencián. A kétnapos tanácskozáson megvizsgálják a társadalombiztosítás csaknem 30 esztendős szakszervezeti irányításának főbb tapasztalatait, s összegzik a feladatokat is. 1950, vagyis a társadalombiztosítás szakszervezeti irányításának kezdete óta a társadalombiztosítási kiadások 27- szeresre emelkedtek. 1950-ben 2 milliárd 272 millió, tavaly több mint 62 milliárd forintot fizetett ki, az idei kiadások összege pedig már megközelíti a 70 milliárd forintot. Egy- egy dolgozóra ma csaknem tízszer annyi társadalombiztosítási szolgáltatás jut mint 1950-ben. A lakosságnak csaknem 20 százaléka kap nyugdíjat, mintegy 280 ezren veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt, ugyanakkor emelkedett az ellátás színvonala. A szakszervezeti szervek rendszeresen figyelemmel kísérik a nyugdíjasok helyzetét, a nagy- családosok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a csökkent munkaképességű dolgozók életkörülményeit, s az állami költségvetésből évről évre növelték a pénzbeni és a természetbeni juttatásokat. A nyugdíjasok ügyeinek intézését lényegesen egyszerűsítették: most már több mint 3000 üzemben, intézményben működnek nyugdíjügyi albizottságok, a nyugdíjba vonulók több mint 50 százalékának ügyeit a munkahelyen készítik elő, ami erősen lerövidítette az utolsó havi munkabér és az első nyugdíj kézhezvétele közötti időt. A szakszervezeti alapszervezetek sok helyütt gondoskodnak a nyugdíjasok anyagi megsegítéséről, üdültetéséről, kulturált szórakozásukról. Szorgalmazzák szociális otthonok, nyugdíjas napközi otthonok, klubok, nyugdíjasházak létrehozását. A társadalombiztosítás demokratizmusának kiterjesztését szolgálta a jogorvoslati fórumok létrehozása. Ha valaki úgy érzi, hogy valamely társadalombiztosítási ügyben sérelem éri, bizalommal fordulhat a helyi szakszervezeti szervhez, illetve társadalom- biztosítási bizottsághoz. Ezzel érvényesül az az elv, hogy a dolgozók társadalombiztosítási ügyeit, problémáit ott oldják meg, ahol azokat a legjobban ismerik. Az üzemi, vállalati dolgozók 94 százaléka munkahelyén kapja meg a betegségianyasági ellátást, a családi pótlékot: 1 A nyugdíjak és egyéb járandóságok folyósításának gyorsítására számítóközpontot hoztak létre, s ezt várhatóan a jövő év elején nagyobb teljesítményű, R 32-es számítógéppel bővítik ki, hogy a megnövekedett feladatokat is zavartalanul elláthassák. A konferencia szekcióülésein a társadalombiztosítás egy-egy fontos témakörét vizsgálják meg. X Salgótarjáni szülők parlamentje A salgótarjáni szülők parlamentjét ötödik alkalommal rendezte meg tegnap Salgótarjánban, a TIT székházában a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat városi szervezete és a Salgótarjáni városi Tanács művelődési osztálya. A parlament témája a munkára nevelés volt. Ennek Időszerűségét több dolog is indokolja. Egyrészt, az oktatási intézményekben egyre inkább előtérbe kerülő nevelési feladatok között van kiemelkedő jelentősége e kérdéskörnek. Valóban jövőnk egyik feltétele, hogy a munkaerkölcs már kisgyermekkortól kezdve kellően alakuljon a gyermekekben. Másrészt, a munkára nevelés körül néhány téves gyakorlat is kialakult, ezek tisztázása is indokolja a témát. A parlament plenáris üléssel kezdődött. Török Iván pszichológus „A munka szerepe a személyiségfejlesztésben” címmel tartott előadást. Utána a résztvevő szülők, szülői munkaközösség-vezetők, pedagógusok négy szekcióban (óvodás, kisiskolás, felső tagozatos, középiskolai) vitatták meg a témát. Lényegében arról esett szó, melyek azok a módszerek, amelyekkel a munkára nevelést végre lehet hajtani. A szekciókat pedagógusok vezették, de bekapcsolódtak a munkába gazdasági szakemberek is. Az óvodai és a kisiskolás szekcióban elsősorban a nevelési módszerek kerültek előtérbe. A felső tagozatos és a középiskolai szekcióban pedig a pályairányításról is szó esett. A parlamenttől a rendezők azt várják, hogy az ott levő szülők az iskolákban, osztály- közösségekben tovább viszik a hallottakat. Mint, ahogyan a parlamentre érkezők is az általuk képviselt több száz szülő véleményét tolmácsol* ták. Tanáóskozás a költségvetésről A jövő évi állami költségvetés irányelveiről tárgyalt az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottsága pénteken, a Parlamentben megtartott ülésén. A tanácskozáson — amelyen részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke — Falu- végi Lajos pénzügyminiszter adott a képviselőknek szóban tájékoztatót. A pénzügyi tárca irányítója a gazdaság hosszabb időszakot átfogó fejlődésének, változásainak tükrében körvonalazta az egyensúly javításának, a termelésszerkezet változásának a következő esztendőre szóló követelményeit? Kiemelte, hogy az idei terv- és költségvetés végrehajtásának eredményei kedvező alapot biztosítanak a termelés jövő évi, még differenciáltabb fejlesztéséhez —, gazdaságpolitikai célunk elérését szolgálják az 1980. január 1-én életbe lépő szabályozó változások is. amelyek a gazdálkodószerveknél már ismertek és megfelelő alapot adnak a jövő évi felkészüléshez. Faluvégi Lajos a következő esztendőre szóló irányelveket, a várható feladatokat summázva hangsúlyozta: a hatékony . végrehajtáshoz, az előrelépéshez, a nehezülő körülményekhez minden korábbinál jobban alkalmazkodó gazdálkodásra van szükség. Ez érvényes a termelés, sőt az élet minden területére. A még végleges kimunkálás és jóváhagyás előtt álló irányelvek vitájában a képviselők támogatásukról biztosították a gazdaság irányítóit. Többen is aláhúzták: még jobban, körültekintőbben kell bánni anyaggal, energiával és munkaerővel, külön kiemelve, hogy a szabályozó változások e területen is jó irányban ösztönzik a vállalatokat. Három felszólaló foglalkozott a vállalatok szervezeti, hatásköri kérdéseivel. Két javaslat is elhangzott a pénteki ülésen. Indítványozták: a helyi tanácsok, még az 1980-as állami költségvetés törvénybe iktatása előtt, előzetesen vitassák meg a tanácsi költségvetést, ezzel is biztosítva a zökkenőmentés, folyamatos munkát. Faluvégi Lajos válaszában elmondotta, hogy a javaslatot, jóváhagyásra, a Minisztertanács elé terjesztik. Ugyancsak egyetértett a pénzügyminiszter azzal az elképzeléssel, mely szerint a jövő évi állami költségvetés ■ végrehajtását a Parlament 1 terv- és költségvetési bizottsága — a tárca vezetőivel közösen — az év közepe táján áttekintse.
