Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

i A hét 3 kérdése 1. Milyen visszhangot vál­tott ki Leonyid Brezsnyev berlini beszéde? Nem volt titok, hogy Leo­nyid Brezsnyev felszólal az NDK jubileumi ünnepségein, s ennek során érinti majd a világpolitikai kérdéseket is. A berlini beszéd azonban két vonatkozásban is rácáfolt az előzetes nyugati jelzésekre. Az SZKP főtitkára nem szállt közvetlen vitába a washingto­ni hisztériakeltőkkel, s ezzel mindennél jobban kifejezte Moszkva véleményét: a ka­ribi vizek felkavarását álvál­ságnak tartja Másrészt vi­szont gyakorlati kezdemé­nyezéseket tett a katonai eny­hülés vonatkozásában, ame­lyet joggal mondhatunk nap­jaink legidőszerűbb kérdés- csoportjának. A szovjet vezető bejelenté­sei, javaslatai háromirányú- ak voltak. 1. A SALT—II mielőbbi ratifikálása után meg lehetne kezdeni a SALT—III. előké­szítését. Ennek során, az in­terkontinentális rakéták to­vábbi korlátozása mellett, tár­gyalhatnának az Európában elhelyezett közép-hatósugarú rakéták problémájának sza­bályozásáról is. 2. A Szovjet­unió figyelmet keltő, egyoldalú lépésre határozta el magát, s kivon 20 ezer katonát, vala­mint ezer páncélost az NDK területéről, vagyis a bécsi haderőcsökkentési megbeszé­lések érvényességi zónájából. 3. Hajlandó fontolóra venni újabb bizalomépítő intézke­dések megvalósítását, példá­ul a kötelezettségvállalást to­vábbi hadgyakorlatok és csa­patmozdulatok előzetes köz­lésére. A Brezsnyev által bejelen­tett új kezdeményezések mél­tán váltottak ki erőteljes vi­lágvisszhangot. Az első órák­ban az őszinte és a kénysze­rű elismerés jelentette az alaphangot: a Szovjetunió „nem tett rá egy lapáttal”, a szenvedélyek szítására, aho­gyan ezt egyes szélsőséges NATO-erők szívesen látták volna, hanem „megfordította a szelet”, s az enyhülés lehe­tőségeire irányította a fi­gyelmet. Azután összeszedték magukat az ellentábor propa­gandistái és főként két érvvel igyekeztek kisebbíteni az el­hangzottakat. Először azzal, hogy a Szovjetunió egyoldalú kezdeményezése nem olyan mé­retű, amellyel megváltoznának a stratégiai erőviszonyok Eu­rópában. Ezzel igazat is mond­tak, dehát az eddigi európai enyhülés hátterében éppen az adott erőviszonyok álltak. Mi nem az erőviszonyokat akar­jak megváltoztatni, hiszen ez oktalanság lenne, hanem le­szerelési és haderőcsökkentési lépésekkel elérni, hogy foko­zatosan csökkenjen a szem­benálló erők szintje. Ebben viszont kettőn áll a vásár: a Szovjetunió jelentős egyoldalú léoésével igyekezett a kezdő- sebességet, az új lendületet megadni, folytatni azonban csak a NATO közreműködésé­vel lehet. Másodszor: a nyu­gati sajtó egy része „keleti szirénhangokról” beszél, amelyek célja, hogy megaka­dályozzák 572 közép-hatósuga­rú rakéta elhelyezését nyu­gat--és dél-európai atlanti bá­zisokon. Valóban nem .lenne célravezető, ha ezek a raké­ták megjelennének: nem mintha a Szovjetunió nem lenne képes ellentételt bizto­sítani, hanem mert a fegy­verkezési verseny újabb sza­kasza nyílna. Ezt viszont úgy mérsékelhetnék a legjobban, ha meg sem kezdődik... A válasz sora tehát a nyu­gatiakon van, s a jelek sze­rint heves viták folynak az atlanti színfalak mögött. A NATO december elején ese­dékes brüsszeli tanácsülésé­ig elég nehéz lesz a minden­ki által elfogadható álláspon­tot kialakítani... 2. Mi a jelentősége Fidel Castro New York-i uta­zásának? Emlékezetes, emberi mozza­nata a nagypolitikának az a sok százmillió televíziónéző által is látott pillanat, ami­kor az amerikai újságíróknak a kubai vezető golyóálló mel­lényét firtató kérdéseire Fidel Castro természetes mozdulat­tal széttárta ingét. A csatta- nós választ azonban kiegészí­tette, amikor erkölcsi védő­páncéljáról szólt. Fidel Castro ezúttal az el nem kötelezettek mozgalmá­nak Soros elnökeként utazott New Yorkba és szólalt fel az ENSZ közgyűlésén. Uta­zása sokáig bizonytalan lehe­tett — jóllehet hagyomány, hogy mindig az elnök ismerte­ti a csúcskonferenciák állás- foglalását —, mert a kubai álválság légköre és a céltuda­tosan terjesztett merénylet­fenyegetések nem járultak hozzá a megfelelő légkör biz­tosításához. Végül azonban az utazás létrejött és Castro nagyhatású beszédében be­szélt mindarról, amiben a csaknem száz el nem köte­lezett ország egyetértett — a vitás problémákat szándéko­san nem érintette, hiszen azok csak felesleges terhelést je­lentettek volna. Kiemelte, hogy Havannában síkraszáll- tak az enyhülés folytatása mel­lett; szolidaritással fordul­tak az antiimperialista küz­delmet folytató, felszabadu­\ balassagyarmati postahi­vatal nap) 4 órás elfoglalt­sággal felvesz hírlap­kézbesítőt. Jelentkezés a postahivatal vezető jenéi. lásukért harcoló népek iránt; sürgették az igazságos nem­zetközi gazdasági rend valóra váltásának szükségességét, a fejlődés anyagi alapjainak biztosítását. Kubával kapcso­latban Castro az el nem kö­telezettek határozatát ismer­tette, amely elítéli a sziget- ország elleni bojkottot. Az a tény, hogy a kubai ve­zető,' tizenkilenc esztendő után Ismét amerikai földre lépett, mégha úticélja nem is az Egyesült Államok, hanem az ENSZ volt, annak megkérde­zésére ösztönözte az újságíró­kat: vajon kapcsolatba lép-e Washingtonnal. Castro is­mét rámutatott: nem Kuba zárkózik el a párbeszéd elől. Valóban, ebben az esetben is az amerikaiakon múlik, hogy álválságok helyett mennyi­ben törekednek majd igazi megoldásokra... 3. Miért hívták össze az arab csúcsértekezletet? Ha nem lesz váratlan vál­tozás a héten elhatározott po­litikai menetrendben, novem­ber 20-án, Tuniszban — az Arab Liga új székhelyén — összeül a tizedik arab csúcs- értekezlet. A hivatalos na­pirend a libanoni probléma, a sokat próbált ország béké­jének, biztonságának. egysé­gének szavatolása. Libanon kapcsán azonban két tényezőnek mindenképpen szóba kell kerülnie. A napon­ta érkező hadijelentések, a légicsaták, a tűzszünetek meg­hiúsulása jól mutatja, hogy a különbéke nem hozott igazi békét a térségben. S a liba­noni problémát nehéz lenne függetleníteni a palesztin ügyektől. Libanonról lenne szó, de az igazi téma, hogyan to­vább a Közel-Keleten, amikor egyre nyilvánvalóbbá válik a különút csődje, s kitűnik: a palesztin jogok biztosítása nél­kül nem lehetséges a kibon­takozás. Réti Ervin Felveszünk betanított munkára mosógép’ kezelőt, gyakorlattal rendelkező qépírónöt. Nm-i Patyolat Vállalat, Salgótarján, Rákóczi u. 227. sz. Kedden Kezdődik i a közoktatási miniszterek Konferencia Köz lemén A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Kedden kezdődik Balaton- aligán a szocialista országok közoktatási minisztereinek III. konferenciája. A háromnapos tanácskozáson Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelor­szág, Mongólia, az NDK, Ro­mánia, a Szovjetunió, Viet­nam és hazánk küldöttsége vesz részt, és első alkalommal kapcsolódik be a konferencia munkájába Laosz küldöttsége. Terroristák elfogása A madridi csendőrség hiva­talos közleményben megerősí­tette azt a hírt, hogy elfogták az ETA baszk terrorszervezet politikai-katonai ágazatának két tagját, amint éppen rob­banóanyagot kívántak elhe­lyezni egy épülő csendőrségi épületen. Elfogásuk nyomán letartóztatták a kommandó to­vábbi öt tagját is. A csendőr­ségi jelentés szerint ennek a kommandónak a tagjai részi vettek a barajasi repülőtéren, valamint a madridi Atocha és Chamartin pályaudvarokon jú­lius 29-én végrehajtott rob­bantásokban is. Az ETA politikai-katonai ágazatára jelentős csapást mé­rő letartóztatások egybeestek azzal, hogy a Cambio 16 című spanyol- hetilap legújabb szá­mában érdekes interjút közöl az ETA ezen ágának három vezetőjével. A terrorszervezet vezetői csuklyával fedetten jelentek meg az újságíró előtt. Az interjú során az ETA po­litikai-katonai ágazatának ve­zetői kijelentették, hogy foly­tatni kívánják a fegyveres harcot. Ugyanakkor azonban reakciósnak minősítették az ETA katonai ágazatának a magas rangú katonatisztek el­len elkövetett merényletsoro­zatát, amellyel a hadsereg nyílt beavatkozását kívánják kiváltani a Baszkföldön. KÜLDÖTTSÉGÉNEK SVÉDORSZÁGI LÁTOGATÁSÁRÓL A Svéd Baloldali Párt—Kommunisták meghívására október 8—13 között Svédországba látogatott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt küldöttsége. A delegációt Győri Imre, a Központi Bizottság titkára vezette, tagjai voltak: Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első tit­kára és Kovács László, a Központi Bizottság külügyi osz­tályának alosztályvezetője. A küldöttség megbeszéléseket folytatott Lars Werner- rel, a Svéd Baloldali Párt—Kommunisták elnökével és a po­litikai bizottság más tagjaival, a párt parlamenti csoport­jával, valamint a Stockholm megyei pártbizottság vezetői­vel. A program során látogatást tettek a göteborgi és a skaanei pártszervezetnél. Az elvtársi, baráti légkörű társulásokon a két párt képviselői tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevé­kenységéről és soron következő feladatairól. Beható véle­ménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a kommunista é6 munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A két párt álláspontja szerint az egész emberiség érde­ke, hogy tovább folytatódjon az enyhülési folyamat és elő­relépés történjen a katonai szembenállás csökkentése, a leszerelés irányában. Különösen fontosnak tartják, hogy életbe lépjen a SALT—II Szerződés és további konkrét megállapodások szülessenek a fegyverkezési hajsza megfé­kezése érdekében. A két párt képviselői üdvözölték azokat az újabb szovjet kezdeményezéseket, amelyek a bizalom építését, a katonai összecsapás veszélyének csökkentését célozzák. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Svéd Baloldali Párt—Kommunisták kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak az európai államok közötti jó viszony és konstruktív együtt­működés további erősítését szolgáló konkrét lépéseknek, a helsinki záróokmányban foglaltak valóra váltásának. Eb­ből kiindulva a két párt cselekvőén támogatja az 1980. évi madridi tanácskozás sikeres előkészítését és megtartását. Az MSZMP és a Svéd Baloldali Párt—Kommunisták szolidáris a vietnami, a laoszi és a kambodzsai néppel. A két párt képviselői kifejezték érdekeltségüket abban, hogy Délkelet-Ázsiában megszilárduljon a béke, s az indokínai népek szuverén módon haladhassanak a nemzeti független­ség megszilárdításának, a szocialista társadalom építésének útján. Síkraszállnak a tartós, igazságos közel-keleti rendezés­ért, a palesztin nép törvényes nemzeti jogainak biztosítá­sáért. Támogatják Afrika, Ázsia és Latin-Amerika népei­nek imperialistaellenes harcát, a fajüldöző és a fasiszta ka­tonai diktatúrák ellen vívott küzdelmet. Udvözlik a nicara- guai hazafiak győzelmét. A tárgyalásokon megerősítették, hogy tovább kívánják fejleszteni a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Svéd Bal­oldali Párt—Kommunisták együttműködését. i * A küldöttség szombaton hazaérkezett Budapestre. (MTI) Közüli forgalomkorlátozás Értesítjük az utazóközönséget és a járművezetőket, hogy * autós túrabajnoki futam ügyességi versenye miatt Métyiért úját! a » \ • Oh&nycseve-ákció A Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat — balassagyarmati IPOLY Áruházában, — salgótarjáni PÉCSKÖ Üzletházában, — kisterenyci cs nagybátonyi szaküzletcibcn OKTÓBER 15-TÖL NOVEMBER 3-IG. Használt öltönyét átvesszük és az új öltöny árából 300,— Ft engedményt adunk. Most több ezer öltöny közül válogathat! Most vásároljon! a közforgalom elől le lesz zárva: — ma 9.30 órától 12.30 óráig a 21. sz. fő közlekedési út Zagyvapálfalva (22. sz. főút és a Bacsányi úti csomópontok közé eső) szakasza. A lezárt szakasz terelőútja a Csokonai út A lezárás idején a Budapesti út helyijárati autóbusz-forgalma szünetel, illetve a buszok terelőúton közlekednek. FORGALOMSZERVEZÓ HATÓSÁG i j

Next

/
Thumbnails
Contents