Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-13 / 240. szám

7 Miinkásszemmel a munkaszervezésről Rosszkor jöttem — Még mindig csak az ígéretnél tartunk y Azok a csiszolókövek A feladatok és a feltételek nem mindig esnek úgy egy­be, ahogy a termelés folya­matában, ' a nagykönyvben_ meg van írva. Dé nemcsak ezért, hanem azért is, mert nincs olyan magas színvonalú munkaszervezés, amit ne le- . hetne jobbá tenni. Aztán nem várt objektív okok is zavar­hatják az első pillanatra leg­jobbnak tűnő munkaszervezést is. Mivel -ez utóbbi i terület termelésünk egyik, legsebez­hetőbb pontja, a salgótarjáni öblösüveggyárban megkér­tem néhány kritikus szemmel vizsgálódó kommunista tiszt­ségviselőt. mondja el vélemé­nyét a munkaszervezéssel kapcsolatban. X x X — Rosszkor jött, mert se­hogy se tudunk egyről kettő­re menni. Reggel nyolckor álltunk rá az új szériára, s lassan dél lesz, még csak 18 darabot gyártottuk, holott óránként negyven az előírás. Mielőtt a miértről kérdezne, elmondom, hogy a legnagyobb gondunkat a hőfok különbö­zőségének megszüntetését nem tudtuk megoldani. Ugyanis mire a kész üveget a kis lyukba —, mutat egy kis ége­tőkemencére — helyezzük, a szára annyira lehűl, hogy azonnal elpattan. Most bri­gádvezetőnk. Kovács Feri próbálkozik a megoldás kikí­sérletezésével. Egyelőre neki se nagyon sikerül. Ennek el­lenére sem keseredünk el, vi­szont hazudnék, ha azt állí­tanám: nem bánt bennünket a kudarc. Ugyanis bért csak a legyártott és a jó minőség­ben átvett üvegáruk után ka­punk., Bízom benne, hogy hol­napra megtaláljuk a megöl, dást, s egyenesbe jövünk. Ad­dig harmincszázalékos selejt- tel kell számolnunk — mond­ja Bálint Károly pártvezető­ségi tag, a kiváló brigád cím­mel kitüntetett nyolctagú Pe­tőfi Sándor kollektíva, veze­tő helyettese. — Miért nem kémek segít­séget a művezetőjüktől, vagy más szaktársaktól? — Ez a mi dolgunk, ezt ne­künk kell megoldani! — Sikerül majd? — Ma még kínlódunk, de holnapra már megtaláljuk a titok nyitját, aztán a többi rajtunk múlik — állítja ha­tározottan Bálint Károly. Ezen a pódiumon dolgozik Molnár József műhelybizott­sági tag, a szakszervezet bér- és termelésfelelőse. A hétta­gú Dobó István nevű kollek­tíva vezetője, ök is, akárcsak Bálinték, exportra termelnek. — Kisebb gondokkal ugyan, de a folyamatos munka biz­tosított számunkra. Minket most legjobban a nehezen ja­vuló munka, és egészségügyi körülmények zavarnak a na­pi munkában. Én például hos/_ szú ideje molesztálom az il­letékeseket, hogy rendeljék meg a pásztói szerszám- és készülékgyárban azt a taposó­berendezést, aminek segítsé­gével megkímélhetjük lá­bunkat a felesleges erőfeszí­téstől. Ajkán láttam egy ilyen berendezést, amelyik kivá­lóan működik. Igen, üzemve­zetőnk. Domonkos Zoltán is többször szólt már ez ügyben, de sajnos, ő sem tudott ered­ményt elérni. Jelenleg is csak az Ígéreteknél tartunk: meg­nézzük, megvizsgáljuk,, szor­galmazzuk. Ugyanezt mondha­tom el,a szárkövekről. Ajkán ezt úgy oldották meg, hogy a dolgozóknak nem kell be­szívniuk a használatkor ke­letkező olajfüstöt. Ha már a munkaszervezésnél tartunk, elmondom, hogy a feldolgo­zóban nem nagyon óvják meg a legyártott készárut. Ha jól megy, akkor egy műszak­ban 7—800 kelyhet, vagy po­harat termelünk. Mire azon­ban a raktárba kerül, csupán ötszáz van belőle. Ennyire ■gazdagok vagyunk? Állandó­an beszélünk az energiataka­rékosságról, az anyaggazdál­kodásról, a munkaidő jobb kihasználásáról, s közben az ellenkezőjét -látjuk. Elhall­gathatnám az előbbieket, mert mi a megtermelt áruért megkapjuk a bérünket. De az előbbi jelenségek nem hagy­nak nyugton bennünket. Ami. kor az előbbieket szóvá tet­tem, olyan választ kaptam, hogy a francia automata pat- tantó csiszológép nem jó, ösz_ szetöri a készárut, emiatt nagy a selejt. — Csak a gépben a hiba? — Be kell vallanom, hogy nekünk is jobb minőséget kell adni, olyat, ami méretben, ki­Nemzetközi régészeti együttműködés Bolgár és holland régészek között kutatásokat folytattak a trákok eredetének, törté­netének felderítésére. A kö­zös vállalkozást bolgár rész­ről Alekszander Föl profesz- szor, a bolgár tudományos akadémia trák intézetének az igazgatója, holland részről pedig Jan. Best professzor, az amszterdami Heri Frankfort alapítvány történeti kutató- központjának az igazgatója irányítja. A munkába több európai ország tudósait is be­vonják. A régészeti expedí­cióit sora a trákok etnikai ere­detének a pontos megállapí­tását célozza. A két ország közötti tudo­mányos együttműködés alap­jait a legutóbbi, 1974-es plov_ divi ,.trák kultúra hetei” al­kalmával rakták le. Az elmúlt évben régészeti ásatásokat végeztek több tele­pülés felkutatására a Szliven megyei Gyadovo falu közeié, ben. Ez szolgál egyébként a leendő kutatások modelljéül is. A több évre tervezett ásatá­soknál módszeresen elemzik a települések kiterjedését, re­latív korát stb. vitelben megfelel a piaci igé­nyeknek. Ezt csak akkor tud­juk megtenni, ha rendszere­sen képezzük magunkat. A brigád naponta 10—15 percet gyakorol, hogy képes legyen az új kívánságok jó teljesíté­sére. Igaz, ez mérsékli kere­setünket, de hosszabb távon jól kifizetődik. Például sza­badságolás esetén tudjuk egy­mást helyettesíteni. — A gyakori átállások több­kevesebb időt vesznek el a termelésre fordítható mun­kaidőből — kezdi gondolatait Szocsek József pártcsoport- bizalmi, a 26 fős, Nógrádi Sándor nevét viselő brigád vezetője, majd így folytatja: — Nagysága attól függ, ki­nek milyen ügyes a keze, mennyire igyekszik. Van, aki tíz perc alatt megtalálja és felrakja az új termékhez szükséges követ, míg másnak húsz percbe telik. Előfordult olyan nap, hogy háromszor álltunk át az egyik termékről a másikra. Ez nekünk sem mindegy. mert darabbérben dolgozunk. Igen, tudjuk, hogy a gyakori átállások a kis szé­riák miatt vannak. Ezt ké­rik tőlünk a megrendelők. Ilyen körülmények között azonban nehéz hatékonyab­ban, gazdaságosabban dol­gozni. Ha már a feltételeknél tartunk, hadd mondjam ’ el, hogy a folyamatos csiszolókő­ellátás az utóbbi évben akadozik, és bizony a minősé­ge sem felel meg az előírá­soknak. Ez megint csak a ha­tékonyság, a munkaidő-kihasz. nálás és a minőség rovására megy. A dolgozók kritikai észre­vételeire Varga Gyula, a gyár igazgatója a következő­ket válaszolta: A. taposóberen­dezés — formamártogató — fogadásához szükséges cső­vezeték már elkészült. Ami­kor az újítótól megkapjuk a prototípus rajzát, felülvizs­gáljuk. s ha megfelel, meg­kezdjük a sorozatgyártást. Az új szárkövekhez szükséges kis­gép elkészült, sorozatgyártá­sa két-három nap múlva meg­kezdődik és folyamatosan a dolgozókhoz kerül. A feldol­gozóban azért nagy a selejt, mert az új automata gép nem tűri el a technológiai előírá­sok megszegését. Az igazság­hoz tartozik, hogy a gép sem tökéletes, az utóbbi időben több tekintetben korszerűsí­tettük. A csiszolóköve^ meny- nyiségét nem tudjuk fokoz­ni. mert a jelenlegi készlet háromszorosa annak; amit a gyár megengedhet magának. A kövek egy része importból származik, ennek aránya a jövőben tovább csökken, ha­zaival kell pótolni, aminek nem a legjobb a minősége. Személyre szóló készletet pe­dig nem tudunk biztosítani. X x X Az előbbi gondok ellenére, az ügyes 'kezű 'brigádtagok tudnak jó, kifogástalan mun­kát végezni. Erről győzött meg a legfrissebb eredménye­ket közlő versenytábla. (venesz) Része a pártmunkának A propagandamunka tapasztalatai a Volánnál Éppen három esztendeje annak, hogy megjelent a Köz­ponti Bizottság határozata a pártpropaganda továbbfejlesz­téséről. A párt salgótarjáni végrehajtó bizottsága a közel­múltban megvizsgálta, hol tartanak a határozat végrehajtá­sával a Volán 2. számú Vállalatnál. Az eddigi tapasztalatok­ról és a további tennivalókról beszélgettünk Mátrai József­fel, a vállalati pártbizottság titkárával. — Melyek azok a legfon­tosabb tényezők, amelyekre a Központi Bizottság 1976. októberi határozatának fel­dolgozása a feladatok meg­értetése, elfogadtatása so­rán figyelemmel voltak a pártalapszervezetek, a párt­bizottság? — Mi'azt tartjuk, hogy a vállalat egészen sajátos körül­mények között végzi munká­ját. Nem csupán azért, mert a salgótarjánin kívül telep­helyeink vannak Balassagyar­maton, Pásztón és Nagybá- tonyban. A teherszállítást végző gépkocsivezétők is, de különösen a személyforgalom dolgozói munkájuk során em­berek százával kerülnek kap­csolatba. Az ifjúsági parla­menten találóan jegyezte meg az egyik fiatal gépkocsiveze­tő, ezért különösen fontos, hogy felkészülten, fegyelme­zetten dolgozzanak, kulturál­tan viselkedjenek. Arra tö­rekszünk, hogy dolgozóinkban felkeltsük a folyamatos szak­mai és politikai képzés igé­nyét S ebben nem kis szere­pet szánunk a pártpropagan­dának. Feladattervünkben, amelyet 1977-ben készítettünk és, ame­lyet a vállalati pártbizottság megvitatott, a politikai, a propagandamunka feladatai közé soroltuk, hogy segítsen megismertetni, elfogadtatni a párttagokkal, a vállalat vala­mennyi dolgozójával gazda­ságpolitikai célkitűzéseink lé­nyegét. Tudjanak arról, hogy vállalatunknál ki mit tehet a legfontosabb gazdaságpoliti­kai feladatok, az éves tervek teljesítéséért. Mi ezt az évet is a gazdaságosság, a haté­konyság, a minőség javítá­sának jegyében kezdtük. Jobb munkafeltételekkel, tervsze­rűbb, szervezettebb munká­val igyekszünk pótolni az emberi erőt. Ez év áprilisá­ban több mint félszáz dolgo­zónkat más munkaterületre irányítottuk és a kapuról az­óta sem vettük le a táblát, hogy új munkaerőt nem ve­szünk fel. A pontos, a fegyel­mezett munka igényét, a lét­szám csökkentését nem volt könnyű elfogadtatnunk a vál-, lalat dolgozóival. Még a párt­tagok közül sem értette min­denki a döntés lényegét. Ért­hető tehát, hogy ebben az időben az intézkedések meg­értetésére törekedtünk. Szól­tunk róluk a párt-, a válla­lati rendezvényeken, a párt­oktatás, a tömegpropaganda különböző tanfolyamain is, hogy senki előtt sem marad­janak tisztázatlan .kérdések és segítsenek végrehajtásukban. — Hogyan látják a párt­alapszervezetek, a vállalati pártbizottság, a párt váro­si végrehajtó bizottsága a hároméves munkát? — A városi végrehajtó bi­zottság megerősített bennün­ket abban, hogy a Központi Bizottság határozata végre­hajtásának eredményeként a pártpropaganda tervszerűbbé, hatékonyabbá vált alapszerve­zeteinknél. Mindinkább része a pártmunkának, szerepe egy­re növekszik a párttagok esz­mei, politikai nevelésében, a helyi tennivalók kialakításá­ban és elvégzésében, a válla­lati dolgozók közéleti tevé­kenységének fejlesztésében. Fejlesztésére, a káderképző tanfolyamók, a tömegpropa- ganda-tanfolyamok szervezé­sére, a hallgatók folyamatos képzésére, a propagandisták felkészítésére a továbbiakban is nagy figyelmet fordítunk. Intézkedési tervünk, valamint középtávú pártoktatási és -képzési tervünk mindezekhez megfelelő feltételeket bizto­sít. Terveinknek megfelelően a káderképző tanfolyamokon esztendők óta a pártszerveze- , tek, a társadalmi és tömeg­szervezetek tisztségviselői ta­nulnak. Közöttük egyre több a fizikai munkás és az értel­miségi dolgozó. A tervszerű, a folyamatos munka eredmé­nye, hogy a pártbizottsági ta­gok, a propagandisták mind­egyike, az alapszervezeti tit­károk mintegy kilencven szá­zaléka középfokú, vagy ennél magasabb politikai • végzett­séggel rendelkezik és a párt­tagok több mint negyven szá­zaléka már eddig valamilyen politikai végzettséget szerzett, alapozó, vagy továbbképző tanfolyamon tanult. Jelen­leg is majd harmincán végzik a marxista—leninista esti egyetemet. A tömegpropagan­da tanfolyamokat a politikai szükségletnek, a hallgatók ér­deklődésének megfelelően szervezzük1 évről évre. A tan­folyamokon most is mintegy 1400 dolgozónk bővíti, széle­síti ismereteit. A legnagyobb érdeklődés a gazdaságpoliti­kai, a világnézeti és etikai kérdések, valamint a pártélet­tel foglalkozó tanfolyamokat kíséri. Csak példaként emlí­tem, hogy Balassagyarmaton a Béke Szocialista Brigád együtt tanul. A propagandis­ták kiválasztására, felkészíté­sére egyre nagyobb gondot fordítunk. Évente többször is találkozunk, tanácskozunk ve­lük. Az elméleti, ideológiai kérdések tisztázása mellett le­hetőséget teremtünk arra is, hogy megismerkedjenek a vállalat terveivel, a munka eredményeivel, gondjaival. Legutóbb például a vállalat igazgatója tájékoztatta őket az idei gazdálkodás eredmé­nyeiről, gondjairól. A gazda­sági igazgató pedig az 1980- ban várható szabályozókról szólt. Emellett írásos informá­ciós anyagot is eljuttatunk a propagandistákhoz a legfon­tosabb vállalati döntésekről. Az a tapasztalatunk, hogy ezeket jól hasznosítják a fog­lalkozásokon. — Az ellenőrző munka során milyen tapasztalato­kat szűrtek le és milyen feladatokat határoztak meg a következő hónapokra, évekre? — A pártalapszervezetek, a pártbizottság is rendszeresen vizsgálja a propagandamunka, a pártoktatás tapasztalatait. A /testületi ülések mellett a végrehajtó bizottság tagjai sze­mélyesen is ellenőrzik a mun­kát és eljutnak hozzánk a propagandisták észrevételei, javaslatai is. * Arra többek között, hogy a tanfolyamok szervezése, a propagandamunka ellenőrzése esetenként formális és még nem sikerült valóban, vitafó­rummá szélesíteni tanfolya­maink mindegyikét. Időnként gondot okoz az is, hogy nincs minden telephelyen megfele­lő hely a tanfolyamok számá­ra. A telephelyek szétszórtsá­ga, a több műszak ugyancsak zavarokat okozhat. Ezért nemrégiben megkerestük a balassagyarmati városi párt- bizottságot és a segítségüket kértük, dolgozóink közül né- hányan ott helyben tanulhas­sanak a káderképző tanfolya­mon. A párt városi végrehajtó bizottsága mindezeket joggal tette szóvá. Tanácsaik, aján­lásaik hasznos segítséget je­lentenek a propagandamunka továbbfejlesztésében — mon­dotta befejezésül Mátrai Jó­zsef. Vincze Istvánná A horganyzott huzalok iránti érdeklődés mind fokozottabb a piacon. Ezekből készítik például Veket főleg a lakosság vásárol előszeretettel. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a fokozódó ti a negyvenszálas horganyzoberendezés. a kerítéshálókat is. me- igények kielégítését segí­— kép: kulcsár — Közlekedésbiztonsági hetek Megyénk közútjain az idei első fél évben 150 személyi sér üléses közúti baleset történt. Bár az előző év hasonló időszakához képest 3,9 százalékos csökkenést jelent, a meg­sérült személyek száma ugyanakkor emelkedett. A számszerű csökkenés mellett kedvezőtlenül alakult a megyeszékhely, valamint a balassagyarmati és rétsági járás baleseti helyzete. Jelentős az emelkedés Salgótarján város­ban (41,2 százalék). A balesetek jelentős részét, mintegy 62 százalékát sze­mélygépkocsi- és motorkerékpár-vezetők okozzák. 39,3 száza­lékuk pedig gyorshajtással, a sebesség helytelen megválasz­tásával függ össze. Minden ötödik baleset okozója alkohol által befolyásolt állapotban volt.. A felsorolt néhány adat az alapja annak a tömegeket megmozgató akciónak, melyet a megyei közlekedésbiztonsá­gi tanács októberben közlekedésbiztonsági hetek címszó alatt bonyolít le. Ennek célja a közlekedés biztonságának fokozá­sa — a balesetek csökkenő irányvonalának erősítése mel­lett —, a társadalmi erők hatékonyabb összefogása, tevé­kenységük fokozása, a szezonális balesetek számát csökkem tő oktató-nevelő, felvilágosító tevékenység szervezése, a köz­lekedési morál szilárdítása, a szabálytisztelő, fegyelmezett, kulturált és előzékeny közlekedési magatartás erősítése. A feladatok között helyt kapott a közlekedés biztonságának növelése a közúti forgalom sűrűsödésével párhuzamosan csakúgy, mint a biztonságos közlekedés és gazdaságos üze­meltetés megvalósítása. Az akció keretében 'a hónap utolsó harmadában megrendezik az idősek hetét a közlekedésben. Fokozottabb ellenőrzést kívánnak foganatosítani a hala­dási sebességgel, a járművek világításával és a világítóesz­közök használatával, az áthaladási elsőbbség és az előzés szabályainak megtartásával kapcsolatban, továbbá az ittas vezetés megelőzésére, felderítésére, valamint gyermek- és idős korúak védelmére. A nagy feladatot a legkülönfélébb rendezvények szol­gálják. A szervezők igyekeztek minden korosztály, réteg, vagy érdekelt csoport számára biztosítani az igényeknek megfelelő programot. A tájékoztatók, előadások, vetélkedők, különféle versenyek, csakúgy, mint a vizsgálatok, ellenőrzé­sek és értékelések sok aktivistát és tisztségviselőt mozgat­nak meg, ugyanakkor széles tömegeket vonnak be az akcióba. — S. —

Next

/
Thumbnails
Contents