Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-09 / 236. szám

Várospolitikai (őrum Mibe kerül a toronydaru ? Mottó: A városi tanács el­nöke nyílt fórumon találko­zott a belváros kommunistái­val. A fórum valamennyi kér­dése a közérdeket szolgálja. Salgótarján leendő múzeu­ma az építkezés kezdete óta a közyélemény érdeklődésének előterében áll. Igaz, ez az ér­deklődés nem csak a növek­vő közművelődési igények­ből, hanem a — technológiai­lag szükséges — járdalezárás­ból is fakadt. Hosszabb rövi- debb szünetek után most úgy tűnik, nagyobb lendületet vett a munka. Magásra emelked­nek az ácsolatok, messzire látszik a zsaluzat. Természe­tesen szó sincs arról, hogy eddig nem dolgoztak az épf- tők. Aki nem csak a palánkon kukucskál, hanem módjában áll megtekinteni a leendő pince és alagsor elfogultság nélkül monumentálisnak ne­vezhető pilléreit, s számba ve­szi, mekkora földmunka előz­hette meg ezek kialakulását, meggyőződhet róla, nem mos­tanában kezdődött a kemény munka. Nyár közepétől jókora daru ágaskodik a leendő épület mellett. Hosszú gémje megle­hetősen ritkán mozdul. Leg­alább is a szemlélődök úgy látják, mintha munka nélkül szomorkodnék. Sokan nem ér­tik, miért hozták ide, ha nincs rá szükség. Mások to­A lengyel külkereskedelem egyik központi szerve, a BU­DIMEX világszerte jó hírne­vet szerzett. Jelenleg 300 kü­lönféle két- ' és több oldalú szerződés teljesítése vár a vállalatra. A külföldi megren­delések 63 százaléka üzemépí­tési, 22 százaléka speciális szerelési munka, a többi pe­dig általános építési, illetve műemlékvédelmi feladat. Csehszlovákia 100 építkezé­sén dolgoznak lengyel szak­emberek. Itt az ipari beruhá­zásokon a BUDIMEX által megvalósított építési és szere­lési tevékenység értéke meg­haladta az utóbbi években a 100 milliárd valuta koronát, Lengyel közreműködéssel épült többek között két csehszlová­kiai' cukorgyár, egy nágy üveghuta, egy műbőrgyár, s a prágai húskombinát. Az út;öltéseknél, a vízügyi beru­házásoknál ugyancsak jelentős a lengyel szakemberek köz­reműködése Csehszlovákiában. '-“ngvel építési szakem­berek szívesen látottak Cseh­vább mennek, és találgatják: a köztudomásúlag bérelt mun­kagép vajon naponként meny­nyivel teszi drágábbá az építkezést. A megyeszékhe­lyen sokakat foglalkoztató kérdésekkel Balázs Péterhez, az építésvezetőhöz fordultunk. A következőket tudtuk meg: a leendő salgótarjáni múze­um egyedi épület. A helyszí­nen készítendő monolitbeton- szerkezet fölöttébb munkaigé­nyes. igen sok zsalu és áll­ványanyag alkalmazásával ké­szül. Erről különben bárki meggyőződhet, aki ezekben a napokban szemléli az építke­zőt. A leendő födémrész zsa­luzatát a kiállítóépület-része­ken egész gerendaerdő tartja. Ennek a töméntelen faanyag­nak nem is beszélve az ugyancsak jelentős mennyisé­gű és súlyú vasalásról, mely a betonszerkezetet erősíti — a mozgatásához több emelet magasságba való emeléséhez, feltétlenül szükség van a da­rura. A fent említett anyagok mozgatása azonban nem ál­landó folyamat, a technológia függvénye, így igazuk van azoknak is, akik állítják, so­kat áll a gép. Nyilvánvalóan a zsaluzat, állványzat mozga­tása nem tölti ki a teljes ka- pacitájsát. — Ez azonban már nem so­káig lesz így — fűzi hozzá az építésvezető. — A közeljövő­szlovákián kívül sok más or­szágban is, így a Szovjetunió­ban, Magyarországon, az NDK-ban, az NSZK-ban, Ku­bában, Iránban, Líbiában, Al­gériában. Nigériában. Ök épí­tik az európai cukorgyáraknál nagyobb méretű kombinátot Kubában. Ott találjuk őket az NDK-ban a schwedti ipari komplexum, a magyarországi paksi atomerőmű, a szovjet kőolaj- és földgázvezetékek, az iraki völgyzáró gátak, a lí­biai mezőgazdasági farmköz­pontok építésénél. A BUDIMEX a világ 16 or­szágában tervezi a lengyel know-howok alkalmazását és küld szakembereket a külön­böző jelentős ipari objektu­mok építésére. Külföldi cé­gekkel olyan formában -is együttműködik, hogy egyes részfeladatokat vállal el. így többek között nyugatnémet cégekkel közösen végez szere­lési munkálatokat Algériában, főleg energetikai berendezése­ken. ben megkezdődik az előre­gyártóit szerkezetek szerelé­se. Acéltartók, falpanelek gar­madát kell a darunak a he­lyére emelnie. Ebben az idő­szakban már nemcsak a te- herkuróképességét, de az ide­jét re kihasználjuk. A daru különben valóban drága do­log, hiszen a legnagyobb, amely még gazdaságosan üze­meltethető, az építkezés jelle­gét tekintve. Havonta mintegy 80 ezer forint a bérleti díja, úgy tervezzük, hogy ez év vé­géig elvégezzük azt amire szántuk, s jövőre már másütt teljesít szolgálatot. Ha valakinek módjában áll felülről végigtekinteni a fel­vonulási területet és meglát­ja a töméntelen előregyártott elemet, amely mind beépítés­re vár, annak keletkezhet né­mi fogalma arról, mi minden vár erre az egy szem daru­ra. — Nemcsak erre az egyre — folytatja a gondolatot Ba­lázs Péter. — Sajnos, bármi­lyen hosszú a gémje, az észak­keleti — a Kővár étteremhez legközelebb eső — épület­rész fölé nem nyúlik ki. Ép­pen eiért ennek az épület­szárnynak az építéséhez autó­darut kell használnunk, ami — sajnos, — további kelle­metlenségeket okoz majd a megyeszékhely közlekedésé­ben. Egy-két hétre a Rákóczi út egy sávján korlátozni kell, sőt időszakosan le kell majd' zárni a forgalmat. Ez alatt az idő alatt a litkei útra való rákanyarodást is másként kell megoldani. Természetesen nemcsak a gépjárművek, a gyalogosok forgalmát is érin­ti az intézkedés. Az említett munkaszakasz néhány héten belül sorra kerül. A város la­kosságától, a közlekedőktől már előre szeretnénk megér­tést, türelmet kérni. Termé­szetesen igyekszünk feszített munkatempóval minél gyor­sabban elvégezni azokat a munkákat, melyek a forgal­mat megzavarják — fejezte be az építésvezető. Remélhetőleg mire a forga­lomelterelésre szükség lesz, a Pécskő utcánál már befejezik a közműrekonstrukció első ütemét, s így a gépjárműve­zetőknek nem kell sorozatos korlátozással küszködniük. Az újabb kellemetlenségnek ter­mészetesen senki nem örül, de el kell viselni tudván, nincs más" megoldás. — g- — olt-volt-volt, amint a gyönyörűséges . pa­lócföldi mesékben szokott lenni, volt egyszer egy legényke. Vala­hol a cserhátsurányi hegyek alján. Ez az emberke már legkisebb cseperedő korá­ban olyan ügyesen bánt a he­gedűvel, hogy még nern is­merve a betűvetés, számolás tudományát, beavatták a falu muzsikusai közé. * De nemcsak a hegedű, s furulya érdekelte, hanem az a külső világ is, mely a he­gyes-dombos faluvilág külső életét adta: a pásztoroké. Gyakorta ki-kiszökött hozzá­juk, lesni szavukat, beszédü­ket régmúltakról. — Kisgyerek korom óta a pásztorembereket nagyon sze­rettem — emlékezik Csizma­dia István bácsi, az immáron nógrádsipekinek mondható zenész-mesemondó, 1977 óta a Népművészet mestere. — Árpád utca 2. — teszi hozzá nyomatékkai —, mert mint beszélgetésünk későbbi szakaszában kiderül. gyak­ran keresik meg nemcsak me­gyei, de fővárosi emberek is. De térüljünk vissza ahhoz, hogyan is lett muzsikus-mese­mondó a surányi gyerkőcből, a kis Csizmadia Pistából? — Mondtam már, mindig vonzódtam a pásztoremberek­hez. Herencsényben, a pusz. tán akkor még voltak betyár- maradványok meg betyár­emlékek. Reggelente, ha hal­lottam a kanászkürtöt. már szöktem is hozzájuk. Ezek az emberek úgy megkedveltek, Ko-szeríí otthonok sora épült az elmúlt esztendőkben Szé- Ciényben — kj — BUDIMEX 16 országban Memzedékek eg fedél alatt PSZICHOLÖGUSOK vitatkoznak. Többen arra voksolnak, jobb ha együtt a nagy csa­lád, a gyerekek, a papa-mama és a nagyszü­lők. Nyugodtabbak a hétköznapok, megosz­tódik a munka, a gond az egyetértő nagy közösségben. Mások szerint ideálisabb. ha az ifjú pár külön lakik a szülőktől, önálló háztartásban. Kevesebb a vita. Jobb távolról szeretni, mint közelről gyűlölni. Amennyi ellenzője van a generációk együttélésének, ugyanannyi a pártfogója. A véleményeket, a felfogást meghatározza a vérmérséklet, az intelligencia, a foglalkozás, de legjobban a lakáshelyzet. Az otthonok zö­me ugyanis másfél, illetve kétszobás. Hiába szeretné valaki magához költöztetni szüleit, 50 négyzetméter alapterületű lakásban ezt nem teheti meg. Növekvő számban épülnek több szobás otthonok. Ám a növekvő igények miatt mind­ez nem elegendő. Ez a szükséglet felismert és elismert, olyannyira, hogy az. MSZMP Központi Bizottsága 1978. október 12-én, amikor az építőipar helyzetét tárgyalta, fog­lalkozott a kérdéssel. „.. .a második 15 éves lakásépítési terv 1976—1990. között 1 millió 200 ezer új lakás felépítését irányozza elő. A népgazdaság teherbíróképességével össz­hangban kell növelni a lakások átlagos alap­területét és javítani kell felszereltségüket, mi­nőségüket. A sokrétű és változó, igények ki­elégítése végett növelni szükséges mind a nagycsaládok elhelyezésére, a több generá­ciós együttélésre alkalmas több szobás laká­sok, .. arányait”. Nyilvánvalóan senki sem gondol arra, hogy ez a téma a közeljövő kérdése. Hosszabb fo­lyamat, de a három nemzedék együttélése most 'napirendre kerül. Aki figyelemmel kí­séri az állami intézkedések sorát, tudhatja, hogy az utóbbi évtizedben számos intézkedés született a család érdekében, kezdve a há­roméves gyes bevezetésétől az októberi párt- határozatig. Generációk együtt — elvben nagyon szép dolog. Feltétlenül vannak előnyei. Csak né­hányat említve: Ha egy-két napig beteg a kisgyerek, ápolhatja otthon a nagymama, nem kell szabadságot kivennie a fiatalasz- szonynak. Ha ott a nagyszülő, kimozdulhat­nak a fiatalok, moziba, színházba, barátok­hoz mehetnek. A lakótelepen élő ifjú há­zasok leginkább azért panaszkodnak, mert a szép otthonuk falai közé vannak zárva, szó­rakozásuk a tévénézés, nincs kire hagyni a gyereket. S a nagyszülőnek is előnyös, ha nem él egyedül magára hagyva. Az öregkő i magányérzetet, az ebből származó lelki bajo- •kat megszünteti, feloldja az unokák vidám lármája, és az az életritmus is. ami a fiata­lok hétköznapjait jellemzi. Számtalan öreg­ember él egyedül. Elegendő a nyugdíja, ,íó az egészsége, még baráti társasága is van. de távol él gyerekeitől, unokáitól. Ritkán lát a őket, s életének legboldogabb pillanata, am', kor velük találkozhat. Nem szólva arról, hogy az évek múlásával az idős ember egyre szeretetigényesebb lesz. egyre jobban rászo­rul gyermekei támogatására. A legjobban felszerelt szociális otthon sem pótolhatja azt a meléget amit egy család nyújtani tud. A társadalom közérzete jiagvrészt attól is függ. hogy milyen a családé, mint a legki­sebb közösségé. Ha nyugodt és kiegyensúlyo, zott az otthonok légköre, az kihat az egész társadalomra. Kérdés, hogy milyen lesz, vagy legyen a jövő több helyiséges nagy lakása, ahol há­rom generáció kényelmesen elfér. Az építé­szek képzeletvilágában már kirajzolódik a „nemzedéki lakás” terve. Nemcsak a pénzen múlik. Igaz, a négyzetméterek szaporodásá­val a költségek is növekednek. De mai pél­da is bizonyítja, hogy a házgyári 60 négy­zetméteres lakásokban kényelmesebben lehet élni, mint a régi bérházak 90—100 négyzet- méteres, nagy belmagasságú lakásaiban. Gondoljunk csak a közkedvelt egy plusz ket­tes lakótelepi otthonokra, ahol minden szo­ba külön bejáratú és hasonlítsuk össze a bel­városi 80 négyzetméteres kétszobással, ami egybenyílik. Hogy életünket mennyire rendezzük be hasznosan, az ötletünktől és nem kizárólag a pénztárcánktól függ. Évekkel ezelőtt már fel­vetették az építészek, hogy a két- és három­szobás lakások közvetlen szomszédságába egy folyosóra garzon is tervezhető. Oda költöz­het a nagymama, a nagypapa. Hallottam már olyan elképzelésről is, miszerint a tízeme­letes házakban kétszintes lakásokat is lehet építeni.'Ami azért, praktikus, mert ,.a lakré­szek elkülöníthetők”, így az öregek és a fia­talok »életkori és beidegzett szokásaikkal nem zavarják egymást. A KÉNYELMES együttlakás tehát nemű csak pénz kérdése, sok múlik a tervezők le­leményességén is. Halász Miklós | A ivílcagircitiglislca elen A vegyipar a szovjet ipar egyik legdinamikusabban fej­lődő ágazata. Ez nem megle­pő, hiszen napjaink gazda­sági életét az iparág egyre növekvő szerepe jellemzi. A Szovjetunióban például csak a jelenlegi ötéves tervidő­szakban a vegyipar termés­növekedése 1,6—1.8-szer ma­gasabb a többi ágazathoz vi­szonyítva. A vegyipar óriási szerepet játszik a mezőgazdasági ter­melésben. A műtrágyagyártás tekintetében a Szovjetunió áll a világranglista élén. A ter­vek szerint 1980-ra az évi tér. melés eléri a 143 millió ton­nát. E műtrágyák tápanyag- tartalma meghaladja a 40 százalékot. A vegyipar a - szovjet nép­gazdaság légjelentősebb nyers­anyagszállítójává vált. Nél­küle elképzelhetetlen az atom. és rakétatechnika, a rádió­elektronika és műszergyártás, valamint a könnyű- és élel­miszeripar nagyarányú fej­lesztése. Az elektrotechnikai termékeknek például csak. nem 80 százaléka készül kü­lönféle műanyagok felhasz­nálásával. A vegyipar jelentős szere­pét játszik az életszínvonal növelésében is. Évente több mint egymillió tonna szinte­tikus szálat, valamint körül­belül 800-féle fogyasztási cik. két gyártanak a vegyiművek. Az ágazat további fejleszté­sének egyik alaptétele a kor­szerű berendezések és tech­nológiák meghonosítása. Különösen gyors ütemű fej­lesztés valósul meg a Szov­jetunió szibériai részén, va­lamint a Távol-Keleten. Itt a következő tíz év során jelen­tősen növelik a szintetikus szálak és műanyagok gyártá­sát, azonkívül ez a vidék lesz a szovjet műtrágyagyártás egyik fő bázisa. . . ..........................................­A KI A HEGEDŰVEL BESZÉLGET... hogy meg nem mondhatnám, hány mese, történet maradt meg tőlük bennem. Vidám, szomorú egyaránt. Belémszí- vódtak múlhatatlanul, azo­kat mondom, mesélgetem. Képzelheti, mennyi emlékem lehet, amikor hatéves ■ kor­ban már a kutasói zenekarban játszottam. — S a mesebeli kislegény további élete? — Jött a katonaság. Ott is szívesen hallgatták ^ történe­teimet meg a muzsikámat, szórakoztattam a társakat. Azután idenősültem Cserhát- surányba. Uradalmi cseléd voltam Balázs Barna birtp- kán. Nagykutya volt, felsőhá­zi tag, a testvére is magas polcon, őket alig láttuk a községben. Nem lehettek valami me­seszép idők, megmérhetem Csizmadia Pista bácsi öreg portáján is, de hát ilyen öre­gesen csak elvannak benne maguknak, hiszen a három gyerek rég saját ura lett. Ám a rég kezdődött mesé­nek még korántsincs vége. Nemrég hallottuk Pista bá­csi derűs-kedves történeteit a rátóti humorfesztivál rádió­beli közvetítésén. — Hogyan is volt az. Pista bácsi, azzal a rátóti bikával? — Hát, az a bika — mond­ja a kisöreg somolygósan —, tulajdonképpen nem is rátóti volt, hanem nógrádsipeki. Csak a rendező, Marion Fri­gyes kívánságára vált rátótivá. Hogy miképp került a bika a templomtoronyra, ami Sipe- ken esett meg — állítólag. Mert tudniillik, a nógrádsipe­ki templomnak eredetileg nem volt olyan hegyes tornya, mint ma, a tetejét föld fed­te. s .ezen kivirágzott a fű. Erre vontatták volna fel a bikát, hogy a község közös hasznára lelegelje... Pista bácsival, s öreg élet­párjával közösen derülünk a történeten, ahogy lassúdan —, ki tudná, a mesemondó szá­járól hányadszor — újracsor­dul az ízes história. A cserhátsurányi legényke mindenféle öreg betyárkodók történt-megnemtörtént ese­teivel felraktározva egy tel­jes életre, a sipeki hegyek hajlatán, úgy gondolhatnánk, csöndes öregkorát éli. Kis portáján, kis szőlőjével, ap­rójószágokkal, amikre het- venkettedik évében bírja, rokkantnyugdíjasként a tér. melőszövetkezetből — de nem. Mert lenne óka rá. Nyolc évig olyan téeszjuhász volt Nagy- pallag-pusztán. Valóságos re­meteéletet élt. Asszonyát, ' a családják csak vasárnap látta. — S kivel beszélgetett ilyenkor, Pista bácsi? Meglepetten néz rám. Mint olyanra, aki úgysem értheti a választ. — A furulyával, a hegedű­vel beszélgettem... — Es manapság... Hogyan telnek a napok? — Muzsikálást már nem. igen vállalok. Azért akadnak elfoglaltságaim a községben is: öregek napja... zárszám­adás. .. röpülj páva-kör. Meg aztán, olyan országosak is, mint volt ez a rátóti humor­fesztivál. .., megelőzően a Talpuk alatt fütyül a szél cí­mű filmben én vezettem le a zenét, a Rosszemberekben meg egy koldusszerepet kaptam —, mintha magam is nem az lennék. Most meg, októberben Máramarosban, a román ha­táron lesz egy forgatás, ab­ban is kaptam szerepet. Szá­raz György rendező nagyon szeret, azt mondta, amit ő csinál, mindenben meglesz a feladatom. Minden napra kapok ötszáz forintot és sem­mi költségem —, autóval visz­nek, hoznak. Ott meg olyan nagy színészek kapkodnak egymás kezébe, mint Bujtor István, meg a többiek. — 0 — 0 — Hát a mesének még ko. rántsincs vége. A cserhátsu­rányi legényke felkereked­vén, idők telvén a népművé­szet mestere lett, s bár élete párjával ma is öreg kis házi­kóban él a csöndes Sipeken, lassan országos közismertség­re, népszerűségre tesz szereti (b. t.) NÓGRÁD - 1979. október 9., kedd 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents