Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)
1979-10-06 / 234. szám
9 barátság nyomvonalán II. Leníngrád Egyetlen élet nincs elfeledve „Szeretlek, Péter alkotása, Szigorú-szép látképedet!” (Puskin) Leníngrád a gondolkodó ember teremtménye. I. Péter cár, akit okkal-joggal tisztelnek a nagy jelzővel, alapította 1703- ban, a svédek elleni győztes hadjárata után: védőbástyaként és Oroszországot az Európával való összekötő láncként. A későbbi századok igazolták törekvését, s Leníngrád ma egyike nemcsak a Szovjetunió, hanem a világ legszebb városainak. Észak-Ve- lencéjeként is számon tartják, s akik jártak Olaszországban, tanúsíthatják az összevetés helyességét, azzal a megjegyzéssel, hogy Leníngrád nem csupán gyönyörű, hanem tiszta is. Harminchat órás menetrend szerinti utazás után hajnalban érkeztünk Kijevből Leningrádba. Szürke álmosság ásítozott a kanálisok fölött. Szállodánk a Finn-öböl partján, egy éve készült el, a své- dek építették, rendkívül szép és modern. A barátságvonat utasai közül nagyon kévésén lakhattak korábban ilyen pompázatos körülmények között. A szobák kétágyasak, fürdőszobásak, televízióval, rádióval, telefonnal felszereltek. Olyan kényelem, amilyenről az út elején álmodni is aligha mertünk. Kint plusz tíz fok van, párás, nedves, idő. Fúj a szél. A szobaasszony helybeli, de ő is panaszkodik az idei időjárásra, kiszámíthatatlan. Erről később személyesen győződhettünk meg, amikor 8 és 15 fok, eső és derült idő váltakozott egymással; ottlétünk röpke három na^ja alatt. Ha Kijevben elkápráztatott a látnivaló, itt valósággal megvakít, s szépségéért a szemünket követeli cserébe, mint Rettegett Iván, a moszkvai Blazsennij székesegyház építőjétől. Leningrádban- a szó valóságos értelmében minden kőhöz, házhoz, térhez, utcasarokhoz történelmi események fűződnek. Két évszázadig itt írták Oroszország történetét, és egy kicsit — gondoljunk a múlt századi Szent Szövetségre — Európáért Is. Itt vetélt el a dekabristák nemest reformermozgalma, itt zárta le örökre a szertiét Puskin, itt lövetett a felvonuló munkások közé a cár 1905 véres januári vasárnapján, itt győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Ismerkedünk a várossal. Sétálunk a Palota téren, • járjuk a Péter-Pál-erőd kazamatáit, megcsodáljuk az Ermitázs gazdag képzőművészeti gyűjteményét, az Izsák székesegyházat, a Szmolnijnál Lenin zsenije, szelleme előtt hajtunk fejet. Régi ismereteink közt kutatunk, faggatjuk a múltat. Sokan leírták már, magam is csak csatlakozhatom hozzá. Leningrádot látni kell. Kevés és erőtlen ahhoz a szavam, hogy valóságos teljességében érzékeltethessem az itt látható műemlékeket, történelmi ereklyéket, művészeti alkotásokat. Hogy milyen Pet- rodvorec; milyenek szökőkút- jai? Leírhatom: fenségesek, el- ragadóak, gyönyörűségesek — és így tovább. Aki látta őket, nem mond ellent, azt mondja, valóban így igaz, de tudja: Petrodvorec sokkal szebb, gazdagabb e szavak általános tartalmánál. Kis kölykök jönnek velünk szembe szállodánk, a Pribal- tyinszkaja Hotel előtti tágas téren. Lőrincz Vilmos salgótarjáni gépkocsivezető jelvényeket halász elő zsebéből, s a gyerkőcöknek adja, mellé a fejükre még egy-egy barackot is. Olyan idősek lehetnek, mint Tánya Szavicseva volt, aki 11 évesen élte át a második világháború idején a blokádot, s vezetett naplót családtagjainak, szeretteinek elvesztéséről. Döbbenetes érzés látni ezeket a parányi kockás lapokat a piszkarjevói temető múzeumában. A lapok mellett ott a kislány fényképe nem vádol, nem haragszik, okos szerfie csak kérdez... Leníngrád 900 napig élt blokád alatt; Az éhségtől, nyomortól és a lövedékektől minden ötödik ember odaveszett. De Leníngrád tovább létezett; 44 üzem, 39 iskola és 1 gzín-’ ház dolgozott a blokád idején. bizonyítva a leningrádiak életerejét, hősiességét. A .blokád ismert és ismeretlen halottai előtt róttuk le kegyeletünket a Haza anyácska sírjának megkoszorúzásakor. Mert nem csak a szovjet nép, de mi sem feledhetünk el egyetlen életet, egyetlen embert sem, aki a fasizmus elleni harcnak, a szabadságunkért áldozta életét. Tetteinkre, felelősségünkre az élők is emlékeztetnek. Az egyik este kedves vendéget fogadtak a balassagyarmatiak a Pribaltyinszkajában. Meglátogatta őket Ljubimov tábornok, Balassagyarmat felszabadítója. Az egykori neves katona ma is kitűnően bírja magát. Remek a fizikuma, szelleme friss. Ügy emlékszik, olyan részletességgel, pontosan a hajdani csatákra, mintha nem is harmlnc-egynéhány éve történtek volna. Meghitt, elvtársi, baráti beszélgetés folyt az otthonos szobában. Kmetty Kálmán, a Balassagyarmati városi Tanács elnökhelyettese, dr. Győri Sándor, a balassagyarmati járási hivatal elnöke és Zentai Csaba, a balassagyarmati városi pártbizottság titkára Magyarországról, Balassagyarmat fejlődéséről beszélt, Ljubimov tábornok a saját életéről, a léningrádiak- ról. Boldog volt és meghatott, hegy újra találkozhatott a balassagyarmatiakkal, akik egyébként nem jöttek üres kézzel erre az útra. Elhozták azt az emlékplakettet, melyet idén augusztusban alapítottak a határőrváros cím ünnepélyes átadásakor, amelyet a ma 75 éves Ljubimov tábornok is megkapott. Három nap alatt Leningrád nagyon a szívünkhöz nőtt. Ha rajtunk múlik, még maradtunk volna. A harmadik nap éjjelén azonban vonatunk már indulásra készen várt bennünket. Üjabb száz kilométerek következnek. Dermesztő ez az éjszakai tengerparti hűvösség. Csak az vigasztal, hogy a televízió Moszkvában 20—23 fokos nappali hőmérséklettel kecsegtet. Sulyok László (Folytatjuk) SPisl^rsEÜcezdsik között VISSZA az „a//na materbo” Fejlődés - gátlássá! Angol kutatók karmosbékák embrióival végzett kísérletek során megállapították, hogy az embrionális fejlődés időszakában a különböző szövetek és szervek fejlődéséhez nem ' féltétlenül szükséges, hogy az embrió sejtjei osztódjanak. Az embriókat a fejlődés korai állapotában sejtosztódást gátló anyagokkal kezelték. Ebben a fejlődési állapotban kezdődik a csíralemezek kifejlődése, s a következő szakaszban különülnek el a különböző szervképződmények. Az egészséges embrió sejtjei e két fejlődési szakasz között mintegy háromszor osztódnak, számuk hat-nyolcszorosára növekszik. A sejtosztódást gátló anyagokkal kezelt embriók esetében, amikor tehát a sejtek már nem osztódnak, és ennélfogva nem is szaporodnak, a fejlődés teljesen normális volt, a szervkezdemények és szövetek éppúgy elkülönültek, mint a kontrollállatokban, nagyságuk és alakjuk is azonos volt. A sejtek számlálásakor kiderült, hogy míg a kontrollembriók sejtjeinek száma a szokványos hatnyolcszorosára növekedett, a sejtosztódást gátló anyagokkal kezelt, embriókban a sej- ,tek száma nem‘ változott, ellenben minden sejt lényegesen nagyobbra nőtt. A fejlődés tehát sejtosztódás nélkül ment végbe — az eredeti ..építési terv” fenntartása mellett — és a sejtek nagysága ehhez alkalmazkodott. Mit í^ér a szécsényi októberi műsorkalauz? A hónap első vasárnapjára a hagyományos szüreti felvonulást és bált. Október 30-án a művelődési központban a gyermekeket „Aladdin és a csodalámpa” című mesejáték várja. A művelődési központ galériájában a hónap közepén nyílik Antal Andrásnak, Horváth Sándornak és Csemák Ilonának, a romhányi kerámiagyár iparművészeinek anyagából válogatott kiállítás. Október 19-én az öregek napja alkalmából a nagyközségben élő idős személyeket köszöntik. Október 20-án diszkó várja a művelődési központban a fiatalokat. A Kubinyi Ferenc Múzeum állandó kiállításai: vadászat, vadgazdálkodás, Nógrád megye régészeti emlékei. A múzeumban látható .Időszakos kiállítások: Kubinyi Ferenc élete és tevékenysége, Százéves a magyar csendélet és a mú-zeumbarátkör gyűjteménye. A múzeumi hónap előadásai: október 8-án Leblanc- né Kelemen Mária, Adatok Szécsény történetéhez a Hor- thy-korszakban. Dr. Nyitrai Károly, Ferenczy István és Szécsény címmel 15*én tart előadást. Október 22-én dr. Esze Tamás A szécsényi református egyház története című előadást hallgathatják meg az érdeklődők. A múzeumbaráti kör október 29*én tartja évi közgyűlését. A ^írúdy Gyula nagyközségi Könyvtárban október 11-én NÚGRÁD — 1979. október 6., szombat A köztudatban egyre inkább „a Táncsics” lett a régi Madách Gimnázium átalakításával megszülető mutatós, modern épület. A megyeszékhely középiskolái közül Itt fogadtak legtöbb pályakezdőt ebben az esztendőben. Kettőjüket kértem meg egy kis beszélgetésre. Két teljesen különböző útról, eltérő vágyakról, elképzelésekről volt szó. Egy valami azonban ösz- szeköti a két beszélgetést, a két fiatalt: az iskola helyzetét, adottságait felmérve keresik helyüket, feladataikat. » Elcsépelt jelző egy fiatal tanárnőre: diáklányos külsejű. De Pál Katalinnal találkozva nagyon természetesen csúszott ki a számból a megjegyzés és a kérdés is: Ez nem zavaró a munkában? — Nem te vagy az első, aki ezt megkérdezi — és eddig még őszintén azt mondhattam mindenkinek, ezen semmi nem múlik, a tekintélyszerzés meg különösen nem. .. A szécsényi almaszüretnél volt időnként félreértés, diák vagyok vagy tanár, de végül is ez nem sértő!... Katiról annyit hallottam, hogy friss diplomája a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatáról származik és vörös borítóval adták. .. Egyébként táncsicsos diák volt pár éve, már akkor kiemelkedő szorgalmú, tehetségű. Tehát visszajött az „alma materbe”. — Nagyon örültem, hogy visszahívtak! A szervezésügyvitellel már itt kiemelten foglalkoztam, a főiskolán ezt vittem tovább. Most együtt tanítunk ,volt évfolyamtársammal, Bocsi Sándornéval. Jó lett volna a főiskola után közvetlenül folytatni a tanulást a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen, ott a statisztikai—ügyviteli szak mellé pedagógiai képzést Is adnak. Erre egy évet várni kell. — A középiskolásként eltöltött éveken kívül milyen kapcsolatod volt ezzel az iskolával ? — A stúdium generále keretében több diákkal leveleztünk innen Is, voltak közös sport- és kulturális programok. — Mi tetszik legjobban mostani munkádban? — Maga £ tantárgy, az ügyvitel, a számítógépes feldolgozás. Igaz, az iskola gépi felszereltsége nem teljes, sok a régi típusú gép — de átjárunk a SZÜV-be és a főiskolára is néhány órán. — Mi okoz leginkább gondot? — Belelendülni a pedagógiai munkába — bár ugyanakkor említhettem volna ezt örömként is. Tanítani akartam — lehet, hogy az alapfizetés más munkahelyen több lett volna, de túlórákkal együtt kijövök valahogy. # Kiss Zoltán a TF-en végzett, tornaszakképzősként. Az már a beszélgetés elején kiderül: eddig szinte semmi kapcsolata nem volt Nógrád megyével, Salgótarjánnal — leszámítva egy döntő mozzanatot: innen nősült, ezért jött ide. — Feleségem mos gyermekgondozásin van a kisfiúnkkal, ö kereskedelmi főiskolán végzett es ennek az iskolának a diákja volt.. Tőle tudtam egyet, s mást az ide kerülő diákokról, az iskola hagyományairól. Egy testnevelő számára nagyon fontos, milyen mozgáskultúrájú diákok kerülnek a keze alá. Nem vagyunk elkényeztetve — sokan jöttek kisközségből, ahol a testnevelő és a tornaterem, tornaeszközök egyaránt hiányoztak. Az alapokkal kell kezdeni sokuknál! — És milyen sportágak iránt érdeklődnek leginkább? — Jelenleg atlétika-, röplabda- és kosárlabdaedzések folynak. Az elsőt én vállaltam,, amíg tornát nem tudok beindítani. a másodikat Benkő Béla, a kosarasokat Kulhavi Gá- borné kollégáim. A torna nagy szerelmem, a gimnasztikái alapokat és a tomasportot fontosnak tartom. Még nem találtam meg a hivatalos kapcsolatokat, hogyan tehetnék valamit a tornaszakosztály felélesztése érdekében (évekkel ezelőtt volt itt tornaélet, ma nincs). De már többekkel beszélgettem. Ami biztató — bár nem rövid távon beérő dolog —, hogy a nagy létszámú általános iskolákban el kell •indulnia a tornának, az ott dolgozó kollégák között többen szintén tornaszakképzősök voltak, összefoghatunk az utánpótlás nevelése ügyéért. A tornán kívül nagy ambícióm az, hogy az alacsony szintű mozgáskultúrával rendelkező lányok között mind többen kedveljék meg a testmozgást; G. Kiss Magdolna a 130 éves NDK-ról emlékeznek meg. Október 25-én Mesterségek dicsérete címmel pályaválasztási vetélkedőt tartanak az általános iskolásoknak. — Sz. F. — m televízió Magyarom szág egyik nagyhatalma, ezért nem csoda, hogy Küszvágó Ottó szerkesztő, így szólt Napos Kelemen szerkesztőhöz: — Te Kélemen, a kedves közönség már nem nevet a képernyő előtt a kabaréjeleneteken é$ a szakállasvicceken! — Akkor most mit csináljunk? — kérdezte Kelemen. — Van egy nagyszerű ötletem! — mondta Ottó. Es kezdetét vette az új szórakoztató műsor. Egyik riporter: (Közvetlenül az illetékeshez.) Úgy tudom, hogy önöknél gyesre ment a hatékonyság, csütörtököt mondott az export, táppénzes állományban van az üzemi demokrácia, félhalott a minőség, sikkasztott a főkönyvelő, korróziót kapott az alapanyag, rubeolát a vállalati gazdaságszervező, börege- rek költöztek a gyárkéménybe:, és gyúlékony anyag mellett szivarozott az éjjeliőr! Válasz: Ügy érzem, hogy önkritikát kell gyakorolnunk. De azért még nem állunk rosszul, mert a szomszédos Főtengely Gyárban egy huszonnyolcmillió forintos francia célgépre esik az udvaron az eső. lie.. .he... Farkas András: Hagymaválogatók Szórakoztató műsor Kommentátor: Mit fűzzek ehhez kedves nézőink? Kell ennél még több vicc?! Másik riporter: (Közvetlenül az illetékes háta mögött.) Úgy tudom, hogy a kacsaúsztató lecsapolására felvettek állami hitelt, hogy silótornyot építenék a helyére, de nem silótornyot, hanem idegenforgalmi kilátótornyot építettek, ahol harminc forint egy féldeci vegyes, és ahonnan a munkaegységből élő helyi lakosság nem látja, hogy merrefelé kell hazamenni. , Válasz: En ebben nem látok nagy problémát, de azért fel fogjuk hívni a tagság figyelmét, hogy a saját földünkön, saját kamatlábunkon álló kilátótoronyban ne foglalják el a helyet a turisták elől, vagy csak kemény valutáért. Igyák a vegyest, mert az adósság minket is kötelez. Kommentátor: Mit fűzzek ehhez kedves nézőink? Kell ennél még több viéc?! Harmadik riporter: (Közvetlenül az illetékes szárny- segédjéhez.) Ügy tudom, hogy az OPEC tudta nélkül, itt a tónál is megkezdődött az olajcsata. Már hétszáz motorcsónakos horgászt kitiltottak a tó területéről, mert napi tizenhét liter motorolajjal szennyezték a vizet. A napi nyolcezer-ötszázhatvankét fürdőző viszont százhúsz liter napolajjal szennyez, ha ■bekenve magát bemegy fürdeni. Nincs itt valami ellentmondás?! Válasz: Nincs. Persze, ha ki tudnánk tiltani a fürdő- zőket és a nyaralókat is a Velencei-tó környékéről, akkor sokat tehetnénk a környezetvédelemért, mert visz- szaállna természetes állapotálja a szamárkóró, a nadály- pióca és a nádi poszáta. Kommentátor: Mit fűzzek ehhez kedves nézőink? Kell ennél még több vicc?! Negyedik riporter: (Közvetlenül egy' illetéktelen emberhez). Ügy tudom, hogy maga gyújtotta fel ezt a sok büdös műanyag hulladékot itt a lakótelep szomszédságában!? . Válasz: En hát! De parancsra tettem! A főnökeim ugyanis egy másik lakótelepen laknak, és azt mondták, gyújtsa fel ezeket a bakelit pityorkákat Józsi bácsi, mert kell a fenének. Fel is gyújtottam, mint a tavalyi avart. Es ez a bakelit pityorkahul- ladék ötven tonna kérem! Mégse vihetem át a hátamon máshol felgyújtani! Sokkal egyszerűbb, ha kiköltöztetik a lakótelepet, amíg én égek. K ommentátor: Mit fűzzek ehhez kedves nézőink? Kell ennél még több vicc? Kell ennél jobb szórakoztató műsor?! Ugye, nem?! Ezért a jövő hagi riportjainkban beszámolunk önöknek, hogy a varsányi tehénistálló tetejét grízestész- tából csinálták, hogy Egyhá- zasgergén is lehet kétmilliót lopni, hogy az Ipoly gondatlanság miatt visszafelé folyik, és, hogy egykét üzemünk fejes helyén fejetlenség uralkodik. Remélem, jól szórakoztak, a viszontlátásra! t. L \
