Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-06 / 234. szám

9 barátság nyomvonalán II. Leníngrád Egyetlen élet nincs elfeledve „Szeretlek, Péter alkotása, Szigorú-szép látképedet!” (Puskin) Leníngrád a gondolkodó em­ber teremtménye. I. Péter cár, akit okkal-joggal tisztelnek a nagy jelzővel, alapította 1703- ban, a svédek elleni győztes hadjárata után: védőbástya­ként és Oroszországot az Eu­rópával való összekötő lánc­ként. A későbbi századok iga­zolták törekvését, s Leníngrád ma egyike nemcsak a Szov­jetunió, hanem a világ leg­szebb városainak. Észak-Ve- lencéjeként is számon tartják, s akik jártak Olaszországban, tanúsíthatják az összevetés he­lyességét, azzal a megjegyzés­sel, hogy Leníngrád nem csu­pán gyönyörű, hanem tiszta is. Harminchat órás menet­rend szerinti utazás után haj­nalban érkeztünk Kijevből Leningrádba. Szürke álmosság ásítozott a kanálisok fölött. Szállodánk a Finn-öböl part­ján, egy éve készült el, a své- dek építették, rendkívül szép és modern. A barátságvonat utasai közül nagyon kévésén lakhattak korábban ilyen pompázatos körülmények kö­zött. A szobák kétágyasak, fürdőszobásak, televízióval, rádióval, telefonnal felszerel­tek. Olyan kényelem, amilyen­ről az út elején álmodni is aligha mertünk. Kint plusz tíz fok van, pá­rás, nedves, idő. Fúj a szél. A szobaasszony helybeli, de ő is panaszkodik az idei idő­járásra, kiszámíthatatlan. Er­ről később személyesen győ­ződhettünk meg, amikor 8 és 15 fok, eső és derült idő vál­takozott egymással; ottlétünk röpke három na^ja alatt. Ha Kijevben elkápráztatott a látnivaló, itt valósággal megvakít, s szépségéért a sze­münket követeli cserébe, mint Rettegett Iván, a moszkvai Blazsennij székesegyház építő­jétől. Leningrádban- a szó va­lóságos értelmében minden kőhöz, házhoz, térhez, utcasa­rokhoz történelmi események fűződnek. Két évszázadig itt írták Oroszország történetét, és egy kicsit — gondoljunk a múlt századi Szent Szövet­ségre — Európáért Is. Itt ve­télt el a dekabristák nemest reformermozgalma, itt zárta le örökre a szertiét Puskin, itt lövetett a felvonuló munkások közé a cár 1905 véres januá­ri vasárnapján, itt győzött a Nagy Októberi Szocialista For­radalom. Ismerkedünk a várossal. Sé­tálunk a Palota téren, • járjuk a Péter-Pál-erőd kazamatáit, megcsodáljuk az Ermitázs gaz­dag képzőművészeti gyűjtemé­nyét, az Izsák székesegyházat, a Szmolnijnál Lenin zsenije, szelleme előtt hajtunk fejet. Régi ismereteink közt kuta­tunk, faggatjuk a múltat. Sokan leírták már, magam is csak csatlakozhatom hoz­zá. Leningrádot látni kell. Ke­vés és erőtlen ahhoz a sza­vam, hogy valóságos teljessé­gében érzékeltethessem az itt látható műemlékeket, törté­nelmi ereklyéket, művészeti alkotásokat. Hogy milyen Pet- rodvorec; milyenek szökőkút- jai? Leírhatom: fenségesek, el- ragadóak, gyönyörűségesek — és így tovább. Aki látta őket, nem mond ellent, azt mondja, valóban így igaz, de tudja: Petrodvorec sokkal szebb, gaz­dagabb e szavak általános tartalmánál. Kis kölykök jönnek velünk szembe szállodánk, a Pribal- tyinszkaja Hotel előtti tágas téren. Lőrincz Vilmos salgó­tarjáni gépkocsivezető jelvé­nyeket halász elő zsebéből, s a gyerkőcöknek adja, mellé a fejükre még egy-egy barackot is. Olyan idősek lehetnek, mint Tánya Szavicseva volt, aki 11 évesen élte át a máso­dik világháború idején a blo­kádot, s vezetett naplót csa­ládtagjainak, szeretteinek el­vesztéséről. Döbbenetes érzés látni ezeket a parányi kockás lapokat a piszkarjevói teme­tő múzeumában. A lapok mel­lett ott a kislány fényképe nem vádol, nem haragszik, okos szerfie csak kérdez... Leníngrád 900 napig élt blokád alatt; Az éhségtől, nyo­mortól és a lövedékektől min­den ötödik ember odaveszett. De Leníngrád tovább létezett; 44 üzem, 39 iskola és 1 gzín-’ ház dolgozott a blokád idején. bizonyítva a leningrádiak élet­erejét, hősiességét. A .blokád ismert és ismeretlen halottai előtt róttuk le kegyeletünket a Haza anyácska sírjának megkoszorúzásakor. Mert nem csak a szovjet nép, de mi sem feledhetünk el egyetlen életet, egyetlen embert sem, aki a fasizmus elleni harc­nak, a szabadságunkért áldoz­ta életét. Tetteinkre, felelősségünkre az élők is emlékeztetnek. Az egyik este kedves vendéget fogadtak a balassagyarmatiak a Pribaltyinszkajában. Meglá­togatta őket Ljubimov tábor­nok, Balassagyarmat felszaba­dítója. Az egykori neves kato­na ma is kitűnően bírja ma­gát. Remek a fizikuma, szel­leme friss. Ügy emlékszik, olyan részletességgel, pontosan a hajdani csatákra, mintha nem is harmlnc-egynéhány éve történtek volna. Meghitt, elv­társi, baráti beszélgetés folyt az otthonos szobában. Kmetty Kálmán, a Balassagyarmati városi Tanács elnökhelyettese, dr. Győri Sándor, a balassa­gyarmati járási hivatal elnö­ke és Zentai Csaba, a balas­sagyarmati városi pártbizott­ság titkára Magyarországról, Balassagyarmat fejlődéséről beszélt, Ljubimov tábornok a saját életéről, a léningrádiak- ról. Boldog volt és meghatott, hegy újra találkozhatott a balassagyarmatiakkal, akik egyébként nem jöttek üres kézzel erre az útra. Elhozták azt az emlékplakettet, melyet idén augusztusban alapítottak a határőrváros cím ünnepé­lyes átadásakor, amelyet a ma 75 éves Ljubimov tábor­nok is megkapott. Három nap alatt Leningrád nagyon a szívünkhöz nőtt. Ha rajtunk múlik, még marad­tunk volna. A harmadik nap éjjelén azonban vonatunk már indulásra készen várt ben­nünket. Üjabb száz kilométe­rek következnek. Dermesztő ez az éjszakai tengerparti hűvös­ség. Csak az vigasztal, hogy a televízió Moszkvában 20—23 fokos nappali hőmérséklettel kecsegtet. Sulyok László (Folytatjuk) SPisl^rsEÜcezdsik között VISSZA az „a//na materbo” Fejlődés - gátlássá! Angol kutatók karmosbé­kák embrióival végzett kísér­letek során megállapították, hogy az embrionális fejlődés időszakában a különböző szö­vetek és szervek fejlődéséhez nem ' féltétlenül szükséges, hogy az embrió sejtjei osztód­janak. Az embriókat a fejlődés ko­rai állapotában sejtosztódást gátló anyagokkal kezelték. Ebben a fejlődési állapotban kezdődik a csíralemezek ki­fejlődése, s a következő sza­kaszban különülnek el a kü­lönböző szervképződmények. Az egészséges embrió sejtjei e két fejlődési szakasz között mintegy háromszor osztódnak, számuk hat-nyolcszorosára növekszik. A sejtosztódást gátló anya­gokkal kezelt embriók eseté­ben, amikor tehát a sejtek már nem osztódnak, és ennél­fogva nem is szaporodnak, a fejlődés teljesen normális volt, a szervkezdemények és szövetek éppúgy elkülönültek, mint a kontrollállatokban, nagyságuk és alakjuk is azo­nos volt. A sejtek számlálása­kor kiderült, hogy míg a kontrollembriók sejtjeinek száma a szokványos hat­nyolcszorosára növekedett, a sejtosztódást gátló anyagok­kal kezelt, embriókban a sej- ,tek száma nem‘ változott, el­lenben minden sejt lényege­sen nagyobbra nőtt. A fejlő­dés tehát sejtosztódás nélkül ment végbe — az eredeti ..építési terv” fenntartása mellett — és a sejtek nagysá­ga ehhez alkalmazkodott. Mit í^ér a szécsényi októberi műsorkalauz? A hónap első vasárnapjára a hagyományos szüreti felvo­nulást és bált. Október 30-án a művelődési központban a gyermekeket „Aladdin és a csodalámpa” című mesejáték várja. A művelődési központ galériájában a hónap közepén nyílik Antal Andrásnak, Hor­váth Sándornak és Csemák Ilonának, a romhányi kerá­miagyár iparművészeinek anyagából válogatott kiállítás. Október 19-én az öregek napja alkalmából a nagyköz­ségben élő idős személyeket köszöntik. Október 20-án diszkó várja a művelődési központban a fiatalokat. A Kubinyi Ferenc Múzeum állandó kiállításai: vadászat, vadgazdálkodás, Nógrád me­gye régészeti emlékei. A mú­zeumban látható .Időszakos kiállítások: Kubinyi Ferenc élete és tevékenysége, Száz­éves a magyar csendélet és a mú-zeumbarátkör gyűjtemé­nye. A múzeumi hónap elő­adásai: október 8-án Leblanc- né Kelemen Mária, Adatok Szécsény történetéhez a Hor- thy-korszakban. Dr. Nyitrai Károly, Ferenczy István és Szécsény címmel 15*én tart előadást. Október 22-én dr. Esze Tamás A szécsényi református egyház története című előadást hallgathatják meg az érdeklődők. A múze­umbaráti kör október 29*én tartja évi közgyűlését. A ^írúdy Gyula nagyközsé­gi Könyvtárban október 11-én NÚGRÁD — 1979. október 6., szombat A köztudatban egyre inkább „a Táncsics” lett a régi Ma­dách Gimnázium átalakításá­val megszülető mutatós, mo­dern épület. A megyeszék­hely középiskolái közül Itt fogadtak legtöbb pályakezdőt ebben az esztendőben. Kettő­jüket kértem meg egy kis beszélgetésre. Két teljesen különböző útról, eltérő vá­gyakról, elképzelésekről volt szó. Egy valami azonban ösz- szeköti a két beszélgetést, a két fiatalt: az iskola helyze­tét, adottságait felmérve ke­resik helyüket, feladataikat. » Elcsépelt jelző egy fiatal ta­nárnőre: diáklányos külsejű. De Pál Katalinnal találkozva nagyon természetesen csúszott ki a számból a megjegyzés és a kérdés is: Ez nem zavaró a munkában? — Nem te vagy az első, aki ezt megkérdezi — és eddig még őszintén azt mondhattam mindenkinek, ezen semmi nem múlik, a tekintélyszerzés meg különösen nem. .. A szécsényi almaszüretnél volt időnként félreértés, diák vagyok vagy tanár, de végül is ez nem sértő!... Katiról annyit hallottam, hogy friss diplomája a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatáról szár­mazik és vörös borítóval ad­ták. .. Egyébként táncsicsos diák volt pár éve, már akkor kiemelkedő szorgalmú, tehet­ségű. Tehát visszajött az „al­ma materbe”. — Nagyon örültem, hogy visszahívtak! A szervezés­ügyvitellel már itt kiemelten foglalkoztam, a főiskolán ezt vittem tovább. Most együtt tanítunk ,volt évfolyamtársam­mal, Bocsi Sándornéval. Jó lett volna a főiskola után köz­vetlenül folytatni a tanulást a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen, ott a statisztikai—ügyviteli szak mellé pedagógiai képzést Is ad­nak. Erre egy évet várni kell. — A középiskolásként eltöl­tött éveken kívül milyen kap­csolatod volt ezzel az iskolá­val ? — A stúdium generále ke­retében több diákkal levelez­tünk innen Is, voltak közös sport- és kulturális progra­mok. — Mi tetszik legjobban mos­tani munkádban? — Maga £ tantárgy, az ügy­vitel, a számítógépes feldolgo­zás. Igaz, az iskola gépi fel­szereltsége nem teljes, sok a régi típusú gép — de átjárunk a SZÜV-be és a főiskolára is néhány órán. — Mi okoz leginkább gon­dot? — Belelendülni a pedagógiai munkába — bár ugyanakkor említhettem volna ezt öröm­ként is. Tanítani akartam — lehet, hogy az alapfizetés más munkahelyen több lett volna, de túlórákkal együtt kijövök valahogy. # Kiss Zoltán a TF-en vég­zett, tornaszakképzősként. Az már a beszélgetés elején ki­derül: eddig szinte semmi kapcsolata nem volt Nógrád megyével, Salgótarjánnal — leszámítva egy döntő mozza­natot: innen nősült, ezért jött ide. — Feleségem mos gyermek­gondozásin van a kisfiúnkkal, ö kereskedelmi főiskolán vég­zett es ennek az iskolának a diákja volt.. Tőle tudtam egyet, s mást az ide kerülő diákokról, az iskola hagyomá­nyairól. Egy testnevelő szá­mára nagyon fontos, milyen mozgáskultúrájú diákok ke­rülnek a keze alá. Nem va­gyunk elkényeztetve — sokan jöttek kisközségből, ahol a testnevelő és a tornaterem, tornaeszközök egyaránt hiá­nyoztak. Az alapokkal kell kezdeni sokuknál! — És milyen sportágak iránt érdeklődnek leginkább? — Jelenleg atlétika-, röplab­da- és kosárlabdaedzések folynak. Az elsőt én vállaltam,, amíg tornát nem tudok bein­dítani. a másodikat Benkő Bé­la, a kosarasokat Kulhavi Gá- borné kollégáim. A torna nagy szerelmem, a gimnasztikái alapokat és a tomasportot fon­tosnak tartom. Még nem talál­tam meg a hivatalos kapcso­latokat, hogyan tehetnék va­lamit a tornaszakosztály fel­élesztése érdekében (évekkel ezelőtt volt itt tornaélet, ma nincs). De már többekkel beszélgettem. Ami biztató — bár nem rövid távon beérő dolog —, hogy a nagy létszámú általános iskolákban el kell •indulnia a tornának, az ott dolgozó kollégák között töb­ben szintén tornaszakképzősök voltak, összefoghatunk az utánpótlás nevelése ügyéért. A tornán kívül nagy ambícióm az, hogy az alacsony szintű mozgáskultúrával rendelkező lányok között mind többen kedveljék meg a testmozgást; G. Kiss Magdolna a 130 éves NDK-ról emlékez­nek meg. Október 25-én Mes­terségek dicsérete címmel pá­lyaválasztási vetélkedőt tarta­nak az általános iskolásoknak. — Sz. F. — m televízió Magyarom szág egyik nagyhatal­ma, ezért nem csoda, hogy Küszvágó Ottó szer­kesztő, így szólt Napos Kele­men szerkesztőhöz: — Te Kélemen, a kedves közönség már nem nevet a képernyő előtt a kabaréjele­neteken é$ a szakállasvicce­ken! — Akkor most mit csinál­junk? — kérdezte Kelemen. — Van egy nagyszerű ötle­tem! — mondta Ottó. Es kezdetét vette az új szó­rakoztató műsor. Egyik riporter: (Közvetle­nül az illetékeshez.) Úgy tu­dom, hogy önöknél gyesre ment a hatékonyság, csütör­tököt mondott az export, táp­pénzes állományban van az üzemi demokrácia, félhalott a minőség, sikkasztott a fő­könyvelő, korróziót kapott az alapanyag, rubeolát a válla­lati gazdaságszervező, börege- rek költöztek a gyárkémény­be:, és gyúlékony anyag mel­lett szivarozott az éjjeliőr! Válasz: Ügy érzem, hogy önkritikát kell gyakorolnunk. De azért még nem állunk rosszul, mert a szomszédos Főtengely Gyárban egy hu­szonnyolcmillió forintos fran­cia célgépre esik az udvaron az eső. lie.. .he... Farkas András: Hagymaválogatók Szórakoztató műsor Kommentátor: Mit fűzzek ehhez kedves nézőink? Kell ennél még több vicc?! Másik riporter: (Közvetle­nül az illetékes háta mögött.) Úgy tudom, hogy a kacsaúsz­tató lecsapolására felvettek állami hitelt, hogy silótor­nyot építenék a helyére, de nem silótornyot, hanem ide­genforgalmi kilátótornyot épí­tettek, ahol harminc forint egy féldeci vegyes, és ahon­nan a munkaegységből élő helyi lakosság nem látja, hogy merrefelé kell haza­menni. , Válasz: En ebben nem lá­tok nagy problémát, de azért fel fogjuk hívni a tagság fi­gyelmét, hogy a saját földün­kön, saját kamatlábunkon ál­ló kilátótoronyban ne foglal­ják el a helyet a turisták elől, vagy csak kemény va­lutáért. Igyák a vegyest, mert az adósság minket is köte­lez. Kommentátor: Mit fűzzek ehhez kedves nézőink? Kell ennél még több viéc?! Harmadik riporter: (Köz­vetlenül az illetékes szárny- segédjéhez.) Ügy tudom, hogy az OPEC tudta nélkül, itt a tónál is megkezdődött az olajcsata. Már hétszáz mo­torcsónakos horgászt kitiltot­tak a tó területéről, mert na­pi tizenhét liter motorolajjal szennyezték a vizet. A napi nyolcezer-ötszázhatvankét fürdőző viszont százhúsz li­ter napolajjal szennyez, ha ■bekenve magát bemegy für­deni. Nincs itt valami ellent­mondás?! Válasz: Nincs. Persze, ha ki tudnánk tiltani a fürdő- zőket és a nyaralókat is a Velencei-tó környékéről, ak­kor sokat tehetnénk a kör­nyezetvédelemért, mert visz- szaállna természetes állapotá­lja a szamárkóró, a nadály- pióca és a nádi poszáta. Kommentátor: Mit fűzzek ehhez kedves nézőink? Kell ennél még több vicc?! Negyedik riporter: (Köz­vetlenül egy' illetéktelen em­berhez). Ügy tudom, hogy maga gyújtotta fel ezt a sok büdös műanyag hulladékot itt a lakótelep szomszédságá­ban!? . Válasz: En hát! De pa­rancsra tettem! A főnökeim ugyanis egy másik lakótele­pen laknak, és azt mondták, gyújtsa fel ezeket a bakelit pityorkákat Józsi bácsi, mert kell a fenének. Fel is gyúj­tottam, mint a tavalyi avart. Es ez a bakelit pityorkahul- ladék ötven tonna kérem! Mégse vihetem át a hátamon máshol felgyújtani! Sokkal egyszerűbb, ha kiköltöztetik a lakótelepet, amíg én égek. K ommentátor: Mit fűz­zek ehhez kedves né­zőink? Kell ennél még több vicc? Kell ennél jobb szórakoztató műsor?! Ugye, nem?! Ezért a jövő hagi ri­portjainkban beszámolunk önöknek, hogy a varsányi te­hénistálló tetejét grízestész- tából csinálták, hogy Egyhá- zasgergén is lehet kétmilliót lopni, hogy az Ipoly gondat­lanság miatt visszafelé folyik, és, hogy egykét üzemünk fe­jes helyén fejetlenség uralko­dik. Remélem, jól szórakoz­tak, a viszontlátásra! t. L \

Next

/
Thumbnails
Contents