Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-31 / 255. szám

Színházi esték

Irodalmi múzeumok Weimarban

%

I

T rav iát a

Az' új színházi évadban igényes zenedrámával mutatkozott be a (salgótarjáni József Attila megyei Művelődési Központban a debreceni Csokonai Színház. Ma szinte érthetetlen, hogy Verdinek ez a zenetörténeti jelentőségű műve miképpen bukhatott meg a múlt század dereki bemutatón. Persze, ha meggondoljuk, hogy a Traviata több szempontból is újító, akkor már közel sem megfejthetetlen hajdani kudarc, mivel az úttörők akkor is — mint az emberiség története folyamán mindig — harcban vívták ki a maguk igazát. A romantikus opera egy évvel később ugyanott, Velencében, ahol megbukott, fényes sikert aratott, s ezzel a Traviata elindult — mint annyi más Ver- öi-mű — világhódító útjára.

Újítása — a zenetörténészek alaposan kielemezték — témaválasztásában és zenei stílusában rejlik. A téma nem történelmi, hanem jelenkori; az alapvetően szólóénekekre — áriákra, duettekre — épülő operában alkalmazza először Verdi a „társalgási stílust”, melyben a zene és a dialógus egymás fölé épül. Művészi értékei azonban nem kizárólag az újításokból következnek, különösen nem a megszokottól eltérő témából, hiszen az nem több egy melo- dramatikus, didaktikus tanmesénél, a szerelem mindenféle gátakat legyőző erejéről. A Traviata sokkal inkább köszönheti halhatatlanságát finom szövetű zenéjének, a drámai sodrású, a felső és alsó regiszterekben egyaránt tökéletesen végiggondolt, jellemfestő és hangulatteremtő muzsikájának. A Traviata hatása alól nem vonhatja ki magát a néző.

Kertész Gyula az opera színpadra állítója már sokadszor bizonyítja nekünk, hogy jó ízlésű, avatott mestere a zenedrámának. Ezt a giccses, szívhez szóló történetet ugyanis előadathatta volna énekeseivel úgy is, hogy az érzékenyebb nézők zsebkendőket sírnak tele a szerencsétlen sorsú kaméliás hölgy lelki üd- ■ véért. Kertész azonban jól tudja, hogy ma mindez nevetségesnek, mesterkéltnek hatna a színpadon, tehát nem teszi. Csak példaként említem: az ő Violettája nem szerelmes Alfrédja karjaiban leheli ki lelkét, hanem a földre rogyva. Látszólag apró, mégis lényeges, stiláris kihatású változtatás ez, amely reálissá teszi a tragikus eseményt, egyben megmenti a jelenetet az esetleges bájolgástól, nevetségességtől.

Milyen a jó operista? Énekes-színész; vagyis mindkettő egyszerre, tehát tökéletesen ura hangjának, ezen felül még alkot, jellemet is tud ábrázolni. Valamiképpen olyan, mint az orvos szerepében látott Tréfás György, aki csupán egy-két percre csillogtathatta meg kivételes képességeit. Szívből sajnálom, hogy ez a remek színész — legalább is a salgótarjáni fellépésekből következtetve — az utóbbi Időben ritkán jut tehetségéhez méltó szerephez. Olyanféléhez, mint a Gianni Schicchi, vagy a Pornódé király volt. Bár lehet, hogy én vagyok telhetetlen, vagy nem is a színházi műsorpolitika az eredendő ok, hanem a zeneszerzők, akik gyakrabban gondolnak a tenoristáikra. A debreceni színháznak egyelőre azonban nincs megfelelő énekesi adottságokkal rendelkező tenorja,

így rendszerint vendégénekesekre hagyatkozik, mint mostan Kelen Péterre, az Állami Operaház énekesére. A csütörtöki előadáson a színház saját terioristája, Kama- usz Tibor énekelt, csupán helyenként elfogadhatóan. Hangja sajnálatosan erőtlen. Ezért minduntalan túlharsogja a zene, partnerei „leéneklik” (nyilván akaratukon kívül). A címszerepet éneklő Czakó Mária, bár szokatlan magassága nem éppen erre predesztinálja, szép hangjával, biztos éneklésével, csiszolt, kulturált szerepformálásával megérdemelt sikert aratott. Megbízható alakítást nyújtott Pelle Erzsébet (szolgáló), Pető Ancjräs (Gaston), Krémer József (báró) és Tóth József (márki). Számomra azonban az est felfedezését Martin János (az öreg Germont) éneklése és alakítása jelentette. Fiatal, kellemes, erőteljes hangú, kulturált, a színpadon biztonsággal mozgó — lehetetlen bem figyelni rá. Nincs szándékom semmit elkiabálni, de a magam részéről ígéretnek- tartom, olyan tehetségnek, aki még sokra viheti, ha nem herdálja el tehetségét.

A debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar Kováts Zoltán vezetésével megszokott, jó teljesítményét adta. A tánc nem erőssége a színháznak, de a táncosok megfeleltek. Greguss Ildikó jelmezei, Langmár András díszletei nem mutatnak különösebb invenciót. Megcsinálták, ami kellett ahhoz, hogy elő lehessen adni a Traviatát. Egészében azonban az előadás megtekintése egyértelműen kellemes és hasznos Időtöltési volt.

Sulyok László

WEIMAR, ez az ezeréves türingiai kisváros a XVIII. század második felében és a XIX. század első évtizedeiben élte „nagy korszakát”, melyhez

olyan nevek kapcsolódnak, mint Anna Amália hercegnő, Wieland, Goethe, Schiller,

Herder, Liszt. A város nemcsak a németség, hanem egész Európa kultúrtörténetében is jelentős szerepet játszott. nia is az NDK egyik kiemelkedő kulturális, tudományos, oktatási s nem utolsósorban idegenforgalmi központja. Turisták százezrei keresik fel évente a német klasszicizmus levegőjét lépten-nyomon sugárzó műemlékvárost.

A klasszikus német irodalom nemzeti kutató- és emlékhelyei főigazgatóságának vendégeként — a Petőfi Irodalmi Múzeum révén — egy hetet tölthettem Weimarban, elsősorban az irodalmi kiállítások és a hozzájuk kapcsolódó közművelődési tevékenység tanulmányozása céljából. A városban levő és a városon kívüli múzeumokat és emlékhelyeket — melyek közül elsők között említendő a , Goethe- és Schiller-ház, a Goethe Múzeum, a Liszt-ház és az özvegyi Palota — a Weimarban székelő Goethe Nemzeti Múzeum irányítja.

A Frauen Plánon álló, 1709-ben épített ház csaknem 50 éven át, 1782-től 1832-ben bekövetkezett haláláig volt Johann Wolfgang Goethe lakóhelye. (A lakóház 1885-től múzeum). Ebben a házbar született csaknem minden nagy költői és tudományos alkotása, így pl. fő műve, a Faust, valamint a Költészet és valóság is. Nemcsak a német nemzeti irodalom és nemzeti színház megteremtőiéként tartják számon Goethét, hanem mint olyan személyiséget is, aki kortársaival együtt a német irodalmat világirodalmi szintre emelte. (A világirodalom fogalom Goethétől származik.)

KÖZISMERT, hogy Goethe nemcsak a művészetek, hanem a tudományok embere is volt, lakóházában kísérleti és előadói helyiség szolgált természettudományos kutatásai számára. Átfogó, gazdag geológiai, ásványtani, botanikai és állattani gyűjteményei Is tanúsítják széles körű tudományos érdeklődését. Ugyanakkor az egész ház Goethe és a művészetek bensőséges kapHumoros apróságok

Hirdetés

Közelgő születésnapommal kapcsolatban tudatom mindenkivel, hogy gratulációkat csak... készpénzben fogadok

el.

*

Tudósítóink jelentik Mucsov tárosban új kerületi könyvtár nyílt meg. Az új létesítmény bejáratát a következő felirat ékesíti: „A könyv — a legszebb ajándék r

*

Háziasszonyok figyelmébe A 7 számú mosoda emlékezteti t. ügyfeleit, hegy páros napokon csak k^ktunényi- tett fehérneműt cd ki, párat, lan napofkon pedig... csak tisztát.

Versenypályázat

A Farlagov városi filharmónia versenyt hirdet az or- gsnista.szólista megüresedett állásának betöltésére. Tekintettel arra, hogy a filharmónia nem rendelkezik saját orgonával, a veisenyen csak olyan muzsikusok vehetnek részt... akik hangszerüket is magukkal hozzák.

:

■

jSzalontai Mihály:

■

j Az utolsó nap

■ '

V ___ __ ._________

—

—————————————————mmmmmm

A kisasztalra olyan pillanatokon belül került két pohár, és egy feketecimikés üveg, hogy az öreg meglepődve kérdezte:

— Vár valakit, zavarok?

— Á, dehogy, meg ha jön, kirúgom.

— Ide figyeljen, van egy barátom. Volt. Most nem érdekes a többi. Utoljára ... y-ben lakott, szállodában. Magának ott látnia kellett. Erről akarok magával beszélni.

— Én kérem, tisztességes lány vagyok. A magam módján, de tisztességes.

— Ide figyeljen, Mucóka.

— Ne szólítson maga engem Mucókának, utálom ezt a megszólítást. Azért is hívnak Itt így engem, mert tudják, hogy utálom. Nem szeretnek engem, mert irigyek.

— Kérem, ide figyeljen. Egy hónappal ezelőtt, tehát

olyan május vége felé, a szállodában a lift előtt, egy szakállas férfi, megfogta a karját, és maga elé engedett egy nénit. Na hát erről akarok beszélni magával. Mit tud erről a férfiről? Mire emlékszik? '

— Először is kérem, én nem voltam ott. Aztán meg nem is fogta meg a karomat, mert úgy pofon vágtam volna, hogy kiesett volna az összes foga a ronda szakállán keresztül, csak úgy elém tartotta a karját, s azzal megállított. S azt mondta ... na, de hát nem is mondom, mit mondott, mert egy modortalan fráter a maga barátja! Szégyellhet! is magát. Nem ismeri azt a közmondást, hogy madarat tolláról, embert barátjáról?

— Utálom a közmondásokat — mondta az Öreg —, mert annyit tudok gyártani, amennyit akarok.

Ezt a lány nem értette pontosan, csak valami nagy- képűséget érzett az öreg szavaiból, amit viszont ellensúlyozott az a letörtség, egykedvűség, amivel az mondta:

— S aztán mi történt?

— Miért tőlem kérdezi, én ott se'voltam.

— Mu... kisasszony kedves, hagyjuk ezt már abba! Segítsen nekem. Mi történt aztán?

— Bement előttem a liftbe — mondom —, modortalan fráter! Ilyet még a Sukoró se csinál, pedig hát az ottan . Gondoltam, megvárom a következő liftet, de odatartotta a lábát a fotocellának, s nem csukódott össze az ajtó, míg be nem mentem.

— S aztán?

— Aztán... aztán semmi! Rám se nézett. Pedig másnap levelet is írtam neki. Kikértem az arrogáns magatartását.

— £s?

— Semmi és. Elmentek. Mert nem egyedül volt. Szép kis firma a maga barátja. Valami nővel volt. Egy ronda kövér tehénnel...

— Látta?

— Mi az, hogy láttam, még beszéltem is vele. Lusta, trehény disznó. Mindenét elvesztette, széthagyta a holmiját. Az ebédlőben. Én vittem utána. Meg se köszönte!... De megköszönte. És a szobában is otthagyta a szemfestékét. — Az öreg felkapta a fejét.

— A szobában?

13.

— Igen.

— Kinek a szobájában, milyen szobában?

— Hát a férfi szobájában, ahol együtt aludtak, ó, hogy mit ne mondjak, aludtak, tudja ki aludt ott, azok aztán nem...

— Mucóka, Mucóka, de hát hogy került maga a férfi szobájába?

Mucóka megszeppent:

— Hát..., amikor elmentek, tudja, mi úgy sré vizavi, szembe voltunk ezzel a Sukoró Józsival. És én akkor mór nagyon utáltam, meg veszekedtünk, mert kilőtte, hogy én figyelem ezt a szakállast, és elkezdett nekem féltékeny- kedni, nekem azzal a hárpm gyerekével, a szaros! És amikor benn ült... tudja, a klotyón, akkor én átsurrantam, mert nyitva hagyták az ajtót a takarítónőnek. És megtaláltam a szemfestéket. De nem hoztam el, btthagy- tam.

— Mondja kislány, de igaz becsületemre mondom, magánál hagyom és nem szólok senkinek róla, talált valamit ott?

— Á, csak ilyen papírokat, ami úgy szét volt dobálva. Még ahhoz is lusta volt, hogy beledobja a papírkosárba. Azt elhoztam, tudja, én nagyon szeretem a verseket. Ez a. Sukoró is azzal szédített, hogy a Napló szerkesztője a barátja, hogy megmutatjuk neki az én verseimet, de tudja, mit mutattunk meg neki. Mondtam Is a Józsinak aztán, hogy a pi... -szóval azt... egyedül is meg tudtam volna mutatni neki.

(Folytatjuk)

i

i

*

csolatát sugározza. A lakóház elsőemeleti húsz helyisége úgy mutatja be Goethe otthoni világát, ahogy halálakor hátrahagyta. Valószínű, azért nem találhatunk eligazító és magyarázó szövegeket a berendezési tárgyak mellett, mert megtörné áz eredeti, a tárgyakban is benne levő sajátos goethei hangulatot. .(A lakóház-múzeum e „hiányosságát” egy nagyon szép, köny- nyen kezelhető, a tárgyakat leíró katalógus pótolja.)

Goethe egykori lakóháza mellett áll a Goethe Múzeum, melynek mai felépítését 1960- ban alakították ki. Huszonnégy kiállítási teremben — külön-külon is irodalomcent- rikusan — akár napokon át ismerkedhet a látogató vagy a kutató Goethe életútjával, sokszínű alkotó tevékenységével.

A Schiller-ház érdekessége abban rejlik, hogy szerencsésen ötvöz kétféle múzeumi kiállításrendezési gyakorlatot. Van egy úgynevezett „rendezett”, „csinált” része és egy az eredeti állapotot hűen rekonstruáló, majdnem „rendezetlen” része. Ez utóbbi épületrészben élt és dolgozott Schiller. A „rendezett” egység öt helyiséget foglal el, melyekben képet kapunk a XVIII. századi Németország társadalmi, politikai és ideológiai helyzetéről,' Schiller drámai alkotásainak fő vonásairól, Goethéhez fűződő baráti és

munkatársi kapcsolatáról. Itt helyezték el kézikönyvtára nagy részét is.

A KIÁLLÍTÁSOK tisztán, világosan rendezettek. Mesterkéltségnek, erőltelettség- nek, erőszakolt didaktikusság- nak nyoma sincs. Úgyis mondhatnánk, hogy a kiállításrendezési technika szándékosan visszafogott, ugyanis — a magyarországi gyakorlattól eltérően — még a különlegesen érdekes tárgyak, dokumentumok „tálalását” is egyszerűen, hivalkodásmentesen oldják meg. E múeumokat 1975 óta évente egymillió látogató tekintette meg. A hozzájuk kapcsolt és rájuk épített közművelődési, propagandatevékenység rendkívül gazdag, változatos és színvonalas. A kiadványok, katalógusok, képeslapok, képes mappák, szórólapok, bélyegek stb. esztétikusak, tartalmasak és olcsók. Magyar nyelvű kiállításvezetők is kaphatók. A múzeumok minden munkatársa közvetlenül is részt vesz a közművelődési tevékenységben. Beszélgetéseket szerveznek, bevezető előadásokat, konzultációkat, »szemináriumokat tartanak, koncerteket, előadói esteket, kisebb színházi előadásokat készítenek elő. Igen nagy feladatot jelent számukra a világ minden részéről érkező levelek megválaszolása, információs és tudományos k,utatási ügyekben.

Balázs László

Négy új, számos korábbi alkotással

Szovjet filmek fesztiválja

Jelenet A kívánság fája című filmből: a szerelmesek egymásra találása.

lírai hangon. Dinara Asza- nova a gyermeklélek ala* pos ismerője; Nem fáj a feje a harkálynak című bűbájos hangulatú filmjének főhősei a gyerekek, a jövő felnőttjei. Pavel Lju* bimov Iskolai valcerje el* sősorban a kamaszok körében számíthat érdeklődésre, hiszen az első szerelem nehézségeiről, esetleges fájó következményeiről szól. Grúz Rómeó- és *Júlia-történet Tengiz Abuladze A kívánság fájá című múlt század végi balladája. Aki szereti a szenvedélyes, tragikus erejű filmeket, nem bánja meg, ha megtekinti.

A szovjet filmek fesztiváljának ideje alatt a négy űj filmet a salgótarjáni November 7., a balassagyarmati Madách, a nagy- bátonyi Bányász, a ka- rancsiapujtői és a1 széesé- nyi filmszínházban mutatják be.

Nevetve

A boldogtalanság, ha két ember között oszlik meg — voltaképpen már családi boldogság.

„A boldog házasság titka” cí* mű amerikai könyvből *

Hogy valaki például szolgálhasson —, ehhez minden

egyéb kötelezettségtől mentesnek kell lennie.

A „Követendő példák” című olasz könyvből.

*

Amikor a könyv ég a máglyán, akkor még az analfabé- ta számára is érthetővé álik. A spanyol inkvizíció ír árában talált panaszbeadványbol

Az idén ünnepel a szovjet filmművészet: hatván esztendeje államosították á filmgyártást. A november elsejétől november 7-ig hazánkban megrendezésre kerülő szovjet filmek fesztiválján e történelmi jelentőségű eseményről is megemlékeznek, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, melynek - 62. évfordulóját ünnepeljük. A fesztivál ideje alatt valamennyi Nógrád megyei moziban szovjet alkotásokat mutatnak be, többek között néhány világhírűt.

A legnagyobb érdeklődés nyilvánvalóan a négy új film iránt nyilvánul meg. Vlagyimir Samsurin Nálunk csend volt filmje a háború utolsó hónapjaiban játszódik, már békés szovjet földön, s az emberek mindennapi örömeiről, bánatáról és gondjairól beszél mély emberismerettel,