Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)
1979-10-21 / 247. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Pártpropaganda 1979—1980 A következő napokba'u ismét benépesülnek a mozgalmi helyiségek, az üzemi „vörössarkok”, megélénkül az oktatási kabinetek, propagandista klubok látogatottsága: kezdődik az 1979/80-as pártoktatási év. A tömeg propaganda-tanfolyamokon több hónapos előkészítő munka után indul az oktatás. Az irányító pártszervek a politikai szükségletek alapján döntöttek a tanfolyamok szerkezetéről. Az alapszervezetek összeállították a hallgatók névsorát, megbízták, megerősítették felelős politikai tisztségükben a propagandistákat. Elkészültek a szervezeti rendet biztosító programok, ellenőrzési tervek, lezajlottak az első propagandista tanácskozások. E mozzanatok" fontos feltételeit jelentik a propaganda eredményességének, de az irányító pártszervek, alapszervezeti vezetőségek felelőssége is megsokszorozódik az oktatás időszakában. A szervezeti keretek folyamatos biztosítása mellett mindenekelőtt a tartalmi célkitűzések szolgálatába kell erőiket, eszközeiket mozgósítaniok. A Központi Bizottság 1976. októberi határozatában és a pártoktatás középtávú terveiben megfogalmazott Ideológiai, politikai feladatok, a minőségi fejlesztés szempontjai képezik a propaganda tartalmát a most induló oktatási évben is. Így a marxista—leninista világnézet, a szocialista értékrend terjesztése, a politika elméleti alapjainak, céljainak megismertetése és elfogadtatása változatlanul alapvető követelmény. Fokozódik annak az igénye, hogy, — a tananyag színvonalas közvetítésén túl — a propaganda közvetlenebbül segítse a társadalom előtt álló feladatok megvalósítását, a szocialista építés gyakorlatában felvetődő kérdések érvelő, meggyőző megválaszolásával járuljon hozzá a politikai, cselekvési egység, az elfogadott célokat konkrétan támogató közhangulat, személyes felelősség erősítéséhez. Az eddigieknél nagyobb figyelmet kell a propagandának fordítania arra, hogy a történelmi és társadalmi összefüggések rendszerében érzékeltesse a bevált politikai irányvonal következetes megvalósításának feltételeit, lehetőségeit, a szocialista viszonyok differenciált, feszültségekkel is járó fejlődési tendenciáit. A propagandában — mint az élet minden területén — most erőteljesebb hangsúlyt, nagyobb nyomatékot kap a gazdasági helyzet reális felmérése, az idei tervcélok minél eredményesebb megvalósítása és a VI. ötéves terv koncepcióinak megalapozása. A propagandának^ érzékeltetnie kell, hogy gazdasági nehézségeink döntő okai a 70-es évek eleji világpiaci árrobbanásban keresendők és — miután a világgazdaságtól a jövőben sem tudjuk magunkat függetleníteni — a várhatóan tovább nehezedő külső feltételek hatásait csak jobban szervezett, fegyelmezettebb. hatékonyabb munkával, a tartalékenergiák, szellemi erők mozgósításával lehet mérsékelni. Így az életszínvonal fejlesztésében eddig elért jelentős vívmányok, eredmények megtartása is mindenekelőtt attól függ, hogy milyen mértékben tudjuk a gazdasági fejlődés minőségi elemeit kibontakoztatni, a takarékos gazdálkodás józan elveit érvényre juttatni. A propaganda számára újabb ösztönzést jelentnet, hogy az emberek fejlett politikai tudattal vették tudomásul a júliusi kényszerű árintézkedéseket. További feladatai vannak a propagandának annak bizonyításában. hogy társadalmi rendszerünk politikai stabilitása nem az árak változatlanságából ered. Magyarázza sokoldalúan az árak szabályzó, ösztönző ^szerepét, mutassa be, hogy az 1980-ban bevezetésre kerülő termelői árrendszer hogyan igazodik a megváltozott körülményekhez és új követelményekhez. Jelentős erőforrás társadalmi céljaink megvalósításában a párt elvi, következetes politikája iránti bizalom, a döntéseivel való azonosulás, a munkára koncentráló tenni akarás. A propagandának is feladata, hogy segítsen e feltárulkozó cselekvőkészség politikai és gazdasági feltételeinek (színvonalas vezetés, ésszerű munkaerő-átcsoportosítás, folyamatos termelés stb.) megteremtésében. Mozgósítson a konkrét helyi tennivalók kimunkálására és végrehajtására, propagálja, népszerűsítse a Jó kezdeményezéseket, az átgondolt újszerű törekvéseket, munkamozgalmakat, a minőségjavító vállalásokat, a képesség szerinti kiemelkedő teljesítményt. Érzékeltesse, hogy a szövetségi politika, a kiegyensúlyozott belpolitikai viszonyok szerelje, a munkások, parasztok, az értelmiség együttműködésének jelentősége tovább növekszik célkitűzéseink megvalósításában. Érdekünk a szocialista nemzeti egység fejlesztése, minden alkotó erő összefogása. A pártpropagandának nagy felelőssége van abban is, hogy az eredményes gazdasági tevékenység feltételeként felfogott ideológiai, kulturális nevelő munka ne veszítse küldetését, hanem még gazdagabban bontakoztathassa ki a közösségi gondolkodást, a tudatos cselekvést, a szocialista életmódot fejlesztő hatásait. Tovább kell erősíteni azt a szemléletet, amely elismeri, méltányolja a műveltség, a tudás, a gondolat ember- és társadalomformáló erejét, a szocialista kultúra politikai, világnézeti elhivatottságát. Nem kevésbé fontos ráirányítani a figyelmet továbbfejlődésünk külpolitikai feltételeinek döntő elemére: a béke, az enyhülés, a haladás fő erőire. A propaganda emelje ki pártunknak a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom egységét, a kapcsolatok normalizálásét szolgáló szándékát, törekvéseit. A tömegpropaganda sajátos vonása párti órum jeli egéből fakad. E minőségben jelentős szerepet vállal a XII. kongresszust előkészítő, elemző, szintetizáló politikai munkában, a társadalmi méretűvé szélesedő eszmecserében. Párttagok és pártonkívüliek elemzik a szemináriumokon szocialista fejlődésünk tendenciáit, vizsgálják munkájuk eredményességét, korlátáit. Közvetlen feladatokat jelent a propaganda számára — még ebben az oktatási évben — a kongresszus határozatának értelmezése, feldolgozása. S ugyancsak a kongresszusi döntések alapján fogalmazódnak meg a propagandamunka továbbfejlesztésének követelményei, feladatai. Csongrády Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője Elutazott a kubai küldöttség Elutazott tegnap Budapestről a kubai gazdasági küldöttség, amelyet Jósé Ramon Fernandez miniszterelnökhelyettes, a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudo- máhyos együttműködési bizottság kubai tagozatának elnöke vezetett és részt vett a bizottság kilencedik ülésszakán. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság társelnöke búcsúztatta. Ott volt Jósé Antonio Tabares del Real, Kuba budapesti nagykövete is. (MTI) MÓQRÁP XXXV. ÉVF„ 247. SZÁM ARA: 1,60 FORINT 1979 OKTÓBER 21., VASÁRNAP Több ezren dolgoztak KOMMUNISTA SZOMBAT MEGYESZERTE Főként exportra és a gyerekekért Tegnap két tucatnál Is több megyebeli üzemünkben tartottak kommunista szombatot. Az önként vállalt munkával főként a szocialista és a tőkésexporttervek mielőbbi teljesítését kívánták elérni. S másik nemes célként a gyermekintézmények: óvodák, bölcsődék, általános iskolák pénzbeli megsegítését tűzték ki. A dolgozók áldozatvállalását, a jó szervezést és megértést híven érzékelteti, hogy néhány üzemben — példaként a ZIM salgótarjáni gyárában — soha ekkora megjelenési hányadról és munkaeredményről még eleddig nem számolhattak be. A Salgótarjáni Ruhagyárban a varrók és szabászok teljes létszámban, több mint 140-en dolgoztak a szovjet exportra készülő női ruhák és serdülő „együttesek” elkészítésén, s több mint 400 ezer forint értékű készterméket adtak át. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben már az első műszakban is több mint 2200-an jelentek meg, a másodikban öt és fél száz körül, a harmadikon való munkába állásra pedig majdnem 200-an jelentkeztek. Ezen a napon a kohászok — az előzetes számítások szerint — több mint nyolcmillió 800 ezer forintnyi termelési értéket produkáltak és 350 ezer forint körüli pénzt ajánlottak fel a „közös kasz- szábá”. Ennek 70 százalékát — a gyermekintézményeknek. A Páva Fehérneműgyár já- nosaknai üzemében tegnap szovjet exportra és a belföldi igények kielégítésére ’ több mint 1^0 ezer forint értékben blúzt, valamint hálóinget, pizsamát és egyéb terméket gyártottak le. A Váci Kötöttárugyár pásztói gyárában több Részt vettek a tegnapi munkában — „leltárunk” nélkülözi a teljességet, hiszen valamennyi üzem felsorolása igencsak hosszú sorokat venne igénybe — a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a BRG salgótarjáni gyára, a Volán, a Váci Kötöttárugyár pásztói gyára, a VEGYÉPSZER, a SALGÓ Cipőipari Szövetkezet, a Vegyesipari Javító és Szerelő Vállalat, a Salgótarjáni Ruhagyár és az öblösüveggyár, az ÜM pásztói szerszám- és készülékgyára, valamint a Páva Fehérneműgyár jánosaknai üzemének dolgozói. A ZIM salgótarjáni gyárában a szokásos műszakok átlagát meghaladó tűzhelyet szereltek össze a kommunista szombat résztvevői. Kulcsár József felvétele mint 130 ezer forint értékben került le az ABC-szalagról a szintén szovjet exportra kerülő 700 női blúz. Az OBV salgótarjáni bányagépgyárában 420-an vettek részt a kommunista műszakon, s 300 ezer forint körüli értékű berendezést írhattak az önkéntes nyolcórai munka javára. Az ELZETT szécsényi Zár- és Lakatgyárában: a „gyorsértékelés” szerint soha még ilyen eredményes műszak nem volt. Két üzemrészben kettő, a kisegítő, a sajtoló .és a szereidé dolgozói — összesen 450- en — egy műszak alatt 700 ezer forintnyi zárszerkezetet készítettek, főleg tőkésexportra. Ugyancsak hasonlóképp nyilatkoztak a ZIM salgótarjáni gyárában is, ahol — a brigádok egy része hét közben már teljesítette önként vállalt kötelezettségét — tegnap csaknem 800-an vették fel a munkát. Teljes létszámmal dolgozott a hagyományos szerelde, a sajtoló, a zománcozó, az öntöde, a nagycsarnoki szerelde, s a nem fizikai állományúak is produktív munkával töltötték a nyolc órát. A BRG salgótarjáni gyárában, főként a szovjet exportra és a nyugati országokba készülő rádiótelefonok gyártásán munkálkodtak. A valamivel több mint kétmillió forintos termelési értékből 28 —30 ezer forintot fizetnek be a nemzetközi gyermekalapra, s egyéb, hasonló jellegű célokra. Andrej Kirilenko főyárosnézésen Fiatal művészek fóruma Rendezvényzárás a folytatás jegyében Gazdag program várta az érdeklődőket Salgótarjánban a „Fiatal művészek fóruma” rendezvénysorozatának utolsó két napján, pénteken és szombaton. Október 19-én, délelőtt kéí középiskolában tartottak rendhagyó ének- és irodalomórát. A Bolyai János Gimnáziumba Szigeti András hegedű- és Rohmann Imre zongoraművész, a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolába a „Palócföld” című folyóirat munkatársai látogattak el. Délután a November 7. Filmszínházban mutatták be Fábry Péter „Térmetszés” című filmjét. A vetítést követő ankétra a film rendezője is Salgótarjánba látogatott, de a Bolyai János Gimnáziumban meghirdetett beszélgetésre már „nem futotta a diákok idejéből”... Ugyancsak péntek délután nyílt meg a megyei tanács székházának aulájában, a Nógrád megyei fiatal képző- és iparművészek kiállítása. A pályázatra meghívott 12 alkotó közül csak hatan küldték e! munkáikat, melyek közül a legjobbakat díjakkal is jutalmazta a zsűri. Este az ifjúsági-művelődési házban a könnyűzene kedvelői a „Nevada” együttessel és Király Ákos táncdaléne- kessel ismerkedhettek meg, míg a program második részében a népszerű GÚNYA együttes szórakoztatta a fiatalokat. A rendezvénysorozat utolsó napján — szombat délelőtt — Ördögh Szilveszter író, a 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulóival beszélgetett, író-olvasó találkozó keretében. Este — 19 órakor — a Salgótarjáni Állami Zeneiskola hangversenytermében a CORELLI kamarazenekar egyórás műsora zárta a „Fiatal művészek fóruma” művészeti rendezvényeit. A hangverseny után ugyancsak a zeneiskolában — került sor az egyhetes rendezvénysorozat értékelésére. A közvetlen légkörű beszélgetésen részt vettek a „fórum” művészvendégei, valamint a város vezetői, a „fórum” előkészítésében, szervezésében résztvevő közművelődési dolgozók, a találkozót rendező szervek képviselői. Kugel Tiborné, a Salgótarjáni városi Tanács elnökhelyettese méltatta a „Fiatal művészek fóruma” jelentőségét, összegezve a rendezvénysorozat pozitív és negatív tapasztalatait. Beszédében — többek között — hangsúlyozta, hogy a fiatal művészek jelenléte, alkotásainak bemutatása nem csupán egy hétre szóló, egyszeri alkalom. Az ifjúság művészeti nevelése hosszú, nehézségektől sem mentes folyamat. A „fórum” ennek a folyamatnak volt egy igen fontos része — bizonyos értelemben — újbóli „nekifutás” kezdete. A művészeti nevelés további feladatait épp e rendezvény- sorozat eredményei és buktatói szabják meg. Fontos cél, hogy a város fiataljai ne csak elfogadják, hanem progresszív gondolataikkal inspirálják is alkotó munkára a művészeket. Az elkövetkezendő időszakban az ifjúság aktivitását kell fokozni! Ez lehet a biztosítéka a két év múlva ismét megrendezendő találkozó, a „Fiatal művészek III. salgótarjáni fóruma” sikerének! Andrej Kirilenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és kísérete szombaton budapesti városnézésen vett részt. A vendégeket elkísérte Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint a budapesti pártbizottság vezetői. Ütjük először a várnegyedbe vezetett, ahol a Halász- bástyát és a Mátyás-templomot tekintették meg. Ezután a XI. kerületbe látogattak: megszemlélték a Fehérvári úti vásárcsarnok és a Skála Áruház választékát. A program a déli órákban a budapesti pártbizottságon folytatódott: itt Andrej Kirilenko az épület falán koszorút helyezett el az 1956-ban elesett hősök, mártírok emléktábláján, majd a szovjet vendégek a budapesti pártvégrehajtóbizottság képvl* selőivel találkoztak.
