Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-18 / 244. szám

Súlyos összecsapások Salvadorban Befejeződtek Púja Frigyes portugáliai Súlyos összecsapások voltak kedden San Salvadorban, a Romero diktátor megdöntésé­vel hatalomra került fegy­veres erők, és az új juntával szembehelyezkedő baloldali gerillacsapatok között. A har­cokban legkevesebb nyolcán meghaltak és sokan megsebe. sültek. Az ország új vezetői elren­delték, hogy a fegyveres erők ürítsék ki azt a három üze­met, amelyet szrájkoló mun­kásaik hetek óta megszállva tartanak, és szabadítsák ki az ott fogva tartott túszokat. A junta 22.00 óra és reggel 5.00 óra között kijárási tilal. mat rendelt el, s bejelentet­te. hogy az érvényben levő rendkívüli állapot szükség esetén harminc napon túl is meghosszabbítható. A Romero diktátor megdön­tésével hatalomra került Ma. jano és Gutierrez ezredes ked. den nyilvánosságra hozta „sür­gősségi programját”, amely­nek célja a „nyugalom hely­reállítása és az ország alap. vető átalakításához szükséges alapok megteremtése”. A program szerint a lehető legrövidebb időn belül vá­lasztásokat tartanak egy pol­gári többségű kormány megte­remtéséhez. „Biztosítják va. lamennyi politikai irányzat számára a pártalakítás jogát, tiszteletben tartják a szak- szervezeti jogokat és a szólás- szabadságot, amnesztiában ré_ szesítik a politikai foglyokat”. A program gazdasági téren agrár, és pénzügyi reformot helyez kilátásba, s „megfelelő társadalmi funkciójában” biztosítja a magántulajdont. A juhta vezetői kifejezték szándékukat, hogy Salvador erősítse meg kapcsolatait Ni­caragua népével és forradal­mi kormányával, diplomáciai kapcsolatokat létesítsen Hon- durasszal, és szorosabb kap­csolatokat építsen ki Panamá­val, valamint más latin-ame­rikai országokkal. Tisztelet a véradóknak (Folytatás az 1. oldalról) vezetek is feladatuknak te­kintik a véradók szervezését. Társadalmunk nagy figyelmet fordít a véradók megbecsülé­sére, megtartására. Az elmúlt két évtizedben a Kiváló vér­add kitüntetés bronz, ezüst, és arany fokozatát közel négy. ezer sokszoros véradó kapta meg a megyében. Befejezésül - arról szólott, hogy a térítésmentes véradó­mozgalom mindenkor lépést ta'rtott a fejlődő orvostudo­mány igényeivel. Köszönhető ez azoknak a lelkes véradók­nak, akik a kérő szóra meg­jelennek, akiknek készenléte, önfeláldozó embersége nél­külözhetetlen. A véradók az egészséget, i gyógyulást, a jövőt szolgálják. Az ünnepi beszéd után dr. Gyűszű Miklós, a Magyar Vö­röskereszt főtitkárhelyettese kitüntetéseket nyújtott át a kiváló véradóknak. A Ma­gyar Vöröskereszt országos Vezetősége Király Györgyné- nek, a, jánosaknai Páva Ruha­gyár Vöröskereszt-alapszer­vezete titkárának a Véradás szervezéséért emlékplakettet, Baksa József harmincszoros véradó, karancsaljai nyugdíjas vájárnak a Köszönet a vér­adásért emlékplakettet ado­mányozta. A Kiváló véradó szervező kitüntetést Balga Károly, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemekből, Németh Sándor Nagybátonyból, Kuti Józsefné Somoskőújfaluból, Gregus Adolfné Kishartyán- bői nyerte el. Kiváló véradó kitüntetést kapott negyven- szeres véradásért Kovács Vince, Lavaj Sándor és Kmet- ty Antal. Harmincszoros vér­adásért Sipos Ferencnét, Ko­vács Lajost, Bulejsza Ferén- cet. Tóth Mihályt fs Orsós Imrét jutalmazták. Hússzoros véradásért tizennyolcán vet­ték át a kitüntetést, míg em­léklapot a véradásban vég­zett munkáért huszonöt több­szörös véradónak nyújtottak át. Emellett a Magyar Vörös- kereszt országos és megyei ve­zetősége oklevelet adományo­zott a véradásban kiemelkedő kollektíváknak is. Berlin és Bonn párbeszéde Vannak kétoldalú eszmecserék, amelyek napjaink vi­lágpolitikai folyamatában különös érdeklődést váltanak ki. Berlin és Bonn, a két német állam párbeszéde mindig megkülönböztetett figyelemre számíthatott. Európa jelen­legi helyzetében teljesen indokolt, hogy a Spree vagy a Rajna mentén folytatott tárgyalásokat a szokványos bila­terális találkozóknál nagyobb, jelentőségteljesebb érdeklődés övezze. Már az NDK megalakulásának 30. évfordulóján érzé­kelni lehetett, hogy újabb fontos kezdeményezések küszöbé­hez érkezett a két német állam viszonya. Erich Honecker beszédében ezzel kapcsolatban a többi között hangsúlyozta: „a Németh Demokratikus Köztársaság készségében nincs hiány, lehetőséget látunk egy sor kérdés tisztázására, ame­lyek előrevisznek a béke biztosítása és a leszerelés felé”. Ezt követően október 12-én — szinte azonos időpont­ban — Erich Honecker Berlinben fogadta Günter Gaust, az NSZK állandó NDK-beli képviseletének vezetőjét, Helmut Schmidt pedig Bonnban Erich Moldttal, az NDK állandó bonni képviseletének vezetőjével tárgyalt. Az NSZK fővá­rosában emlékeztettek arra, hogy nyugatnémet kormánykö­rökben megkülönböztetett érdeklődéssel fogadták Erich Ho- neckernek az NDK állam ünnepén mondott beszédét, külö­nösen annak a két német állam kapcsolatával és az eny­hüléssel összefüggő részeit. Ilyen előzmények után került sor az NDK építési mi­niszterének bonni látogatására. Wolfgang Junker prog­ramjából teljesen nyilvánvaló, hogy politikai jellegű esz­mecserékről van szó. Találkozó Herbert Wehnerrel, az SPD és Wolfgang Mischnickkel, az FDP Bundestag képviselőcso­portjának elnökével, megbeszélés Hans-Jürgen Wischnewski államminiszterrel — a bonni eszmecserék egyértelműen er­ről vallanak. Az NDK sajtója — ezzel is kifejezésre jut­tatva az építési miniszter küldetésének fontosságát — nagy terjedelemben foglalkozott a látogatással. Témában aligha van hiány a két német állam párbe­szédében, amely talán magasabb szinten is folytatódhat. Leonyid Brezsnyev berlini beszédében egyoldalú lépésként kilátásba helyezte húszezer szovjet katona és ezer harc­kocsi kivonását az NDK területéről, ami az NSZK politiku­sai körében éppúgy, mint az ország közvéleményében — a szélsőséges jobboldali megnyilvánulásoktól eltekintve — kedvező fogadtatásra talált. Az egész kontinens — és nem csupán a két német ál­lam — aggodalommal tekint a csaknem hatszáz, úgyneve­zett eurostratégiai atomfegyver nyugat-európai országokba telepítésének NATO-tervére. A több mint 30 éve béké­ben élő földrész biztonságát súlyosan veszélyeztetné, ha va­lóságos atomarzenállá válnék. Az NSZK álláspontja nem közömbös az amerikaiak által sugallmazott, az eddigi erő- egyensúly megbontására irányuló „korszerűsítési” program­mal kapcsolatban. A két német állam párbeszéde ezt a témát bizonyára éopúgy érinti, mint sok más, a kontinens békéjére, az enyhülésre és az együttműködésre 'jelentő? ha­tást gvakorló kérdést. Wolfgang Junker bonni megbeszélései ezért érdemelnek megkülönböztetett figyelmet. Gyapay Dénes Z r Antonio Morales Erclich, a kereszténydemokrata párt — Salvador legjelentősebb ellen, zéki pártja — főtitkára fel­szólította az ellenzéki csopor­tokat, hogy adjanak hitelt a fegyveres erők nyilatkozatá­nak. Erclich szerint a junta programja az ország demok. ratikus rétegeinek követelé­seit fogalmazza meg. így a program megvalósulása a de­mokratikus erők számára kí­vánatos. Oscar Arnulfo Romero, San Salvador érseke keddi rádió, felhívásában óvatosságra szó­lította fel az ország népét a hatalomátvétel kapcsán. Fel­szólította a politikai szerveze­teket, hogy kerüljék az olyan megnyilvánulásokat, amelyek erőszakos akciókra késztethet­nék a hétfőn hatalomra ke­rült új katonai vezetést. San Salvador érseke a Romero dik­tátorral szembenálló politikai ellenzék egyik vezető szemé­lyisége volt. Iráni helyzetkép Tisztogató hadműveletek A teheráni rádió keddi je­lentése szerint „az ország nyugati részében indított tisztogató hadműveletek so­rán ellenforradalmárok tu­catjait tették ártalmatlan­ná”. A tisztogatások köz­pontja egy Seylkhir nevű falu volt. A Kaszpi-tenger partján hétfő óta tartanak a zavargá­sok, amelyek — nyugati hír- ügynökségi jelentések sze­rint — a leghevesebb meg­mozdulások a sah bukása óta. Bandar Anzeli és Rasht te­lepüléseken a tüntető halá­szok, illetve munkanélküliek és az iszlám gárdisták kö­zötti fegyveres összetűzések-’ ben eddig legkevesebb 13 sze­mély halt meg és több mint 40 megsebesült. Khomeini ajatollah és Ah­mad Madani a haditengeré­szet parancsnoka kedden ha­ditengerészeti egységeket irá­nyított a térségbe a rend helyreállítására. Darius Foruhar iráni tár­ca nélküli miniszter kedden Kurdisztánban találkozott Ezzedin Hosszeinivel, a kur- dok vallási vezetőjével. Hosz- szeini ismertette, milyen fel­tételek mellett tartják lehet­ségesnek a kurdok a térség békéjének helyreállítását: vonják ki a forradalmi gár­distákat és a hadsereg egy­ségeit Kurdisztánból; Khome­ini által aláírt dekrétum­bán mondják ki Kurdisztán autonómiáját és rehabilitál­ják a kurd vezetőket, neveze­tesen Abdul Ghasszemlut, a Kurd Demokrata Párt főtit­kárát és magát Hosszeinit. Kivonultak a forradalmi gárdisták a Kaszpi-tenger partján fekvő kikötővárosból, Bandar Anzaliból, ahol az el­múlt napok összetűzései — a legutóbbi adatok szerint — 18 halálos áldozatot követel­tek. A gárdisták szóvivője el­mondta: visszavonulásukat azután határozták el, hogy a felkelők gyújtópalackokat dobtak a helyi rendőr-főkapi­tányság épületére, s az ott- tartózkodók közül öt forra­dalmi gárdistát megöltek. * A Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet péntek óta Irán­ban tartózkodó küldöttsége kedden tárgyalásokat foly­tatott Bazargan miniszter- elnökkel a közel-keleti és a dél-libanoni helyzetről. A delegációt Abu Dzsihad, az El-Fatah központi bizottsá­gának tagja vezeti. (MTI) tárgyalásai Lehel Miklós, az MTI ki' küldött tudósítója jelenti: Szerda délelőtt a portugál külügyminisztériumban befe­jeződtek a tárgyalások a há­romnapos hivatalós látogatá­son Lisszabonban tartózko­dó Púja Frigyes magyar kül­ügyminiszter és Joao Freitas Cruz portugál külügyminisz­ter között. A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. Ezt követően Antonio Ra- malho Eanes portugál köz- társasági elnök a Belem-pa­lotában fogadta Púja Frigyes magyar külügyminisztert. Az elnöknél tett látogatásod ott volt Gazdik Ede, a Magyar Népköztársaság lisszaboni nagykövete és Lopes Vieira, <* Portugál Köztársaság buda­pesti nagykövete. Portugál—magyar közös közlemény Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere, Joao Freitas Crúz- nak, a Portugál Köztársaság külügyminiszterének meghí­vására 1979. október 15. és 37. között hivatalos látogatást tett Portugáliában. A kül­ügyminisztert fogadta Antonio Ramalho Eanes- tábornok, a Portugál Köztársaság elnöke és Maria de Lourdes Pintasil- go miniszterelnök. Púja Fri­gyes tárgyalásokat folytatott a portugál kereskedelmi, az iparügyi és a mezőgazdasági miniszterrel is. A külügyminiszterek szé­les körű véleménycserét foly­tattak országaik kétoldalú kapcsolatairól, valamint az időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Megelégedéssel üdvözölték Magyarország és Portugália kapcsolatainak folyamatos fejlődését, amely az utóbbi években minden területen megnyilvánult. Ennek kifeje­zése volt Ramalho Eanes el­nök 1979 márciusi magyar- országi látogatása. A portu­gál köztársasági elnök talál­kozója Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárával és Losonczi Pál­lal, az Elnöki Tanács elnöké­vel bebizonyította, hogy a felek nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a két ország ve­zetői találkozóinak, mivel ezek előmozdítják országaik kapcsolatainak gyümölcsöző fejlődését. > '■ Megállapították, hogy az ilyen jellegű érintkezések ak­tívan hozzájárulhatnak az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záró­okmányában foglalt célok megvalósításához, elősegítik az előrehaladást a kétoldalú együttműködés különböző te­rületein. A külügyminiszterek hang­súlyozták a kereskedelmi for­galom fejlesztésének és ki­egyensúlyozottabbá tételének szükségességét. A két miniszter egyetértett abban, hogy folytatni kell az országaik közötti műszaki-tu- dományós együttműködést és ösztönözni kell a kulturális egyezmény alapján létreho­zott vegyes bizottság tevé­kenységét. Az idegenfofgal’mi egyez­mény adta lehetőségek haté­konyabb kihasználását mind­két fél kölcsönös érdeknek nyilvánította. Ennek megfele­lően ösztönzik az illetékes kormányszervek, idegenfor­galmi vállalatok és intézmé­nyek együttműködésének fej­lesztését. A nemzetközi kérdéseket érintve a két külügyminiszter különös figyelmet fordított az enyhülés, a leszerelés, a biztonság és a nemzetközi együttműködés, valamint az igazságosabb nemzetközi gaz­dasági rend kérdéseire. Elégedetten állapítotfák meg, hogy a két fél állás­pontja több fontos kérdésben hasonló, vagy közeláll egy­máshoz, mint ahogyan azt a Portugál Köztársaság elnöké­nek Magyarországon tett látogatásáról kiadott közle­mény is kifejezi. Megerősítették azt a meg­győződésüket, hogy a békés egymás mellett élés és az enyhülés politikájának nincs ésszerű alternatívája. A két külügyminiszter alá­húzta, hogy szükséges az eny­hülési folyamatot megfelelő intézkedésekkel katonai tér­re is kiterjeszteni. Ebből a szempontból üdvözölték a szovjet—amerikai SALT— 1L tárgyalások sikeres befejezé­sét £s kifejezték meggyőző­désüket, hogy a szerződés ra­tifikálása elősegíti a leszere­lés terén történő előrehala­dást más vonatkozásban is. Az új nemzetközi - gazda­sági rendet illetően a mi­niszterek aláhúzták annak szükségességét, hogy minden ország nyilvánítsa valóságos politikai szándékát az előre­haladásra a már meghatáro­zott problémák hosszú tá­von történő megoldásában.' Olyan nemzetközi munka- megosztás és világgazdasági struktúra kialakítása szük­séges, amely elősegíti az ál­lamok közötti gazdasági kap­csolatok kiegyensúlyozott é3 ■ kölcsönösen előnyös fejlesz­tését. hozzájárul a fejlődő or­szágok gyors üfemü gazdasá­gi növekedéséhez mindert érintett állam érdekeinek é3 egyenlőségének tiszteletben tartása mellett. A magyar külügyminiszter látogatása idején folytatott tárgyalások szívélyes légkörű­nk voltak és tükrözték a két fél azon szándékát, hogy fej-' lessze Magyarország és Por­tugália együttműködését és baráti kapcsolatait. Púja Frigyes meghívta ai Portugál Köztársaság küH ügyminiszterét magyarorszáH gi hivatalos látogatásra. A] miniszter a meghívást köszön nettel elfogadta. I Színes magyar film írta: Fényképezte:* HERNÁDI GYULA és KENDE JÁNOS JANCSÓ MIKLÓS Rendezte: JANCSÓ MIKLÓS Főszereplők: CSERHALMI GYÖRGY, BALÁZSOVITS LAJOS, KONCZ GÁBOR, UDO KIÉR, BUJTOR ISTVÁN, SÁFÁR ANIKÓ, CZINKÓCZI ZSUZSA, MADARAS JÓZSEF és KOVÁCS ISTVÁN. ...A film .......egy jobboldali indíttatású magyar dzsentri története, aki sajátos mó­d on, a történelem fordulatainak logikáját megértve politikailag nem a jobboldal, ha­nem a baloldal felé orientálódik.” , (A rendező nyilatkozatából, Filmvilág, 1979. VII. 15.) MEGYEI BEMUTATOK: BALASSAGYARMAT, MADÁCH FILMSZÍNHÁZ X. 18—19. NAGYBÁTONY, PETŐFI FILMSZÍNHÁZ X. 21. SALGÓTARJÁN, NOVEMBER 7 FILMSZÍNHÁZ X. 22—24. NÓGRÁD — 1979. október 18., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents