Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-09 / 211. szám

Hatodik alkalommal

Kemény «salában — döntetlen

&1C—Ferencvároa0—0

Labdarúgó I\B I.

Salgótarján, 15 000 néző, v.: Tompa (Lázin, Palik). STC: Kun — Kovács J., Kegye, Csíki, Szijjártó — Farkas (Kiss, 46. p.) Varga, Földi, Valuch

— Bíró (Berindán, 88. p.),

Kajdi. Edző: dr. Varga László. Ferencváros: Zsiborás — Tep- szics, Judik, Jancsika, Vépi

— Takács, Ebedli, Mészöly — Szokolai (Koch, 46. p.), Nyilasi, Pogány. Edző: Fried- manszky Zoltán.

Kellemes, napsütéses időben tömött lelátók várták a tabella második és harmadik helyén tanyázó két csapat játékosait. Az első helyzet az FTC kapuja előtt adódott: Jancsika és Zsiborás összefutott a 11-es pontnál, a felpör- dülő labda azonban Bíró talpa alá került, s az üres kapuval szemben álló csatár elhibázta a lehetőséget. A 21. percben Földi átívelését fejelte Kajdi fölé; kicsit mögé jött a beadás. A 24. percben a gyakran lesre futó Bíró egy ilyen helyzetben érvénytelen gólt szerzett; a játékvezető már előbb fújt.

A 26. percben Szijjártó véletlenül fejbetalálta Valuchot a labdával, a középpályás azonban egy perc múltán már újra talpon volt. Kovács J. mentett Pogány elől, majd Varga lőtt messze a kapu mellé és fölé. A 31. percben Szijjártó felfutott, beadását szögletre mentették, Bíró beívelését pedig Kajdi a kapu fölé fejelte. Ismét Takács lőtt távolról mellé, majd a másik oldalon Farkas 22 méterről, fordulásból váratlanul lőtt kapura, ám Zsiborás a helyén volt. A 40. perc hozta a mérkőzés legnagyobb gólhelyzetét. Zsiborás és Jancsika ismét egymásnak szaladt saját 16- osukon belül, a labda a gólvonal felé gurult, amikor Judik bravúros bevetődéssel, az utolsó pillanatban kikanalazta a labdát a vonal elől! A 43. percben Kajdi Vargához fejelte Bíró bedobását, fejéről Zsiboráshoz került a labda. A másik oldalon Jancsika lőtt távolról mellé. A lefújás előtt Bíró beverekedte magát a 16- oson belülre, ott támadták, elesett, de miután méltatlankodó nézésére sem fújt a játékvezető, felpattant, továbbvitte a labdát, míg szerelték. Ugyancsak a félidő vége előtt Kovács J. sokadik kemény belemenése nyomán Tompa játékvezető sárga lapot mutatott fel a védőjátékosnak.

Szünet után, az 50. percben Mészöly közeli lövését védte Kun, a másik oldalon viszont Kovács J. átívelését a berobbanó Kiss fölé fejelte. Pogány puskázott el helyzetet, majd Ebedli 25 méteres szabadrúgását Kun bravúros vetődéssel tolta ki a léc alól. A 62. percben Ebedli is érvénytelen gólt lőtt, lefújás után. öt perccel később Csiki vállalkozott távoli lövésre, Zsiborás könnyen védett. Kiss 25 méteres bombájával már nehezebb dolga volt, de azt is kitornászta a léc alól. A 75. percben Nyilasi labdáját Ebedli fordulásból, kapásból lőtte rá 16 méterről, Kun védett. A következő percekben Valuch próbálkozott lövésekkel kétszer is, de elkerülték a kaput a labdák. A 81. percben Bíró szöglete lecsúszott jó helyzetben Csiki fejéről. A másik kapu előtt Ebedli beívelését Pogány közelről a kapus kezébe fejelte. Két perccel a befejezés előtt Koch—

Pogány—Ebedli—Pogány akció végén a balszélső lövését ismét hárította a tarjá- ni kapuvédő. Még néhány próbálkozás — és a 90. perc végét jelezte a játékvezető.

Küzdelmes, harcos, változatos másfél órát láthatott a rekordszámú közönség. A fradisták és a hazai szurkolók hangpárbaja teljes erőbedobásra késztette a két csapat játékosait, akik szemmel láthatóan nem bírtak egymással. Hamar kialakultak a párok: Kovács Pogányt, Csiki Nyilasit, .Valuch Ebedlit, Szijjártó Szokolait (szünet után Kochot) őrizte keményen, kevés hibával. A másik oldalon Kajdit Tepszics, Bírót Jancsika igyekezett kikapcsolni a játékból, sikerrel. Így inkább Földi, majd a második játékrészben Kiss volt a kapura veszélyes, néha a szélsőhátvédek felfutásai okoztak zavart. A másik oldalon Mészöly volt a legveszélyesebb a gyors, jól cselező Pogány mellett. Az FTC kulcsjátékosait, Nyilasit és Ebedlit teljesen kikapcsolták őrzőik a játékból. Inkább távoli lövésekkel kísérletezett mindkét csapat, Kun azonban ezúttal jó napot fogott ki, Zsi- borásnak is csak Jancsikával „gyűlt meg a baja”. Végül is igazságos döntetlen született. A

második félidőben a játékot ügyesen lassító STC nagyobb örömére, a vendégek beletörődésével.

Az STC-ben Kun helytállt, két ügyes védése is volt. Hátul Csiki biztosan állta a sarat, a két szélsőhátvéd néha túlkemény volt, de jól támogatták az elöl játszókat felfutásaikkal. A csapat legjobbja ismét Valuch volt. Farkasnak egyáltalán nem ment a játék, Kiss ügyesen lassított, Földi magas hibaszázalékkal játszott. Az ékek csődöt mondtak.

Az FTC-ben Zsiborásnak alig akadt dolga, a védelem minden tagja jól játszott. Takács és Mészöly sokat dolgozott, de kevés sikerrel. Elöl Pogány volt veszélyes.

Tompa játékvezető partjelzőivel néha nem volt összhangban, de hibás ítéletei nem befolyásolták a mérkőzést.

További eredmények: Vasas —Videoton 5—1, Békéscsaba— Bp. Honvéd 3—3, Rába ETO —Ű. Dózsa 2—1, ZTE—MTK- VM 2—2, MÁV Előre—Volán

3—1, PMSC—D. Kohász 3—0, Tatabánya—DMVSC 2—1, DVTK—PVSK 2—0.

NB I. tartalékcsoport: FTC —STC 3—1.

Várkonyi Ferenc

*

Szorongva ült az STC kis- padján a mérkőzés 90 perce alatt Hulitka Károly, a hazaiak cserekapusa. Nem csoda: két napja még a megyei bajnokságban játszó Ötvözet MTE labdarúgója volt, és bár védett már a másodosztályban is, alighanem lámpalázasan lépett volna pályára, ha Kunnal valami „baleset” történik a FTC elleni találkozón. Szerencsére ezúttal kifogástalanul védett Kun, meg sem sérült. Pedig ő sem teljesen egészségesen vállalta a játékot. De szükség volt rá, hiszen Szűcs ujjtörése miatt sokáig pótolni kell a tarjániak első számú kapusát. A Sté- cé vezetősége ebben az ügyben többször is járt a napokban Balassagyarmaton, hogy a Bgy. SE-vel tárgyaljanak Balázs átigazolása ügyében. Természetes, hogy a megye másodosztályú csapata is egyenértékű cserét szeretne. A tárgyalások még tartanak, s reméljük, sikerrel végződnek. Ha közös érdekről van szó, lehet építeni a balassagyarmatiakra.

Volánosok színes sportnapja

Megyénkben a Volán-sportnapot sorrendben a hatodik alkalommal rendezték meg. Ez a tömegsportnap mind több dolgozói vonz a volánosok közül. A salgótarjáni Kohászstadionban megrendezett, színes, sok élményt nyújtó sportvetélkedőn jelen volt Herczeg István, a városi pártbizottság titkára, Szoó

Béla, a Volán 2. sz. Vállalat igazgatója. Az együttműködő szervek képviselői közül Szádvári Gábor, a BM Határőrség alezredese vett részt a sportnapon. A felsorakozott, mintegy 350 főnyi résztvevőt Nagy Zoltán törzskari igazgató köszöntötte.'

Megnyitójában hangoztatta, Röplabda: Személyiorgahogy a párt- és állami szerve- lom I., 2. Személyforgalom II. ink egyre nagyobb lehetőséget FÉRFIAK: Atlétika, 100 m.: biztosítanak a szabad idő el- 1. Borda László (B.-gyarmat), töltésére, a testkultúra ápolá- 2. Kéri József (Nagybátony), sát célzó rendezvények lebo- 3. Dómján László (Nagybá- nyolítására. Modern életünk tony).

Rajtol a férfi 800-ások mezőnye.

felfokozott ritmusában nem kellő helyet kap az ember természetes mozgása, vélekedett a törzskari igazgató. A Volán dolgozóinak többsége ülőmunkát végez. E körülmény még jobban indokolja a testedzés fontosságát. A lehetőség szerint rendszeressé kell tenni, akkor mutatkozik az érdemi hatása. Ezt a célt szolgálja a hatodik alkalommal megrendezett sportnap is.

A megnyitó után kezdődött a több órás vetélkedő, melynek dobogós helyezettjeit az alábbiakban közöljük:

NŐK: Atlétika, 100 m.: 1. Császár Beáta (TEFU), 2. Tóth Anna (TEFU), 3. Hegedűs Ilona (Központ).

400 m.: 1. Császár Beáta

(TEFU), 2. Kozma Mária (Központ), 3. Vies Gabriella (Központ).

Távol: 1. Császár B. (TEFU), 2. Tóth Ferencné (TEFU), 3. Hegedűs I. (Központ).

Kislabda: 1. Radvánszki Jolán (Központ), 2. Császár B. (TEFU), 3. Telek Lászlóné (Központ).

Asztalitenisz: 1. Telek Lászlóné, 2. Németh Mária, 3. Varga Józsefné. _________________________t

400 m.: 1. Simon János

(MÁVAŰT), 2. Szomszéd János (Nagybátony), 3. Szabó József (Személyforgalom).

800 m.: 1. Rácz József (Nagybátony), 2. Borda László (B.- gyarmat), 3. Szomszéd János (Nagybátony).

Távol: 1. Meggy esi Sándor (Személyforgalom), 2. Lipták Endre (TEFU), 3. Sipos Csaba (Nagybátony).

Súly: 1. Kárpsi Gyula (Teherforgalom), 2. Molnár István (Nagybátony), 3. Vágvöl- gyi István (Központ).

Kislabda: 1. Lipták Endre (TEFU), 2. Körmöczi István (Személyforgalom), 3. Dudás Balázs (Nagybátony).

Lövészet, egyéni: 1. Radics Béla (TEFU), 2. Palicza András (Személyforgalom), 3. Szentéi Boldizsár (B.-gyarmat).

Csapat: 1. Személyforgalom, 2. TEFU, 3. B.-gyarmat.

Sakk, egyéni: 1. Kordos László (Személyforgalom), 2. Sándor József (Nagybátony), 3. Papp Sándor (TEFU). Csapat: 1. Nagybátony, 2. TEFU, 3. Ipari csoport.

Kispályás labdarúgás : 1. Bgy. Határőrség, 2. Központ, 3. Személyforgalom.

Röplabda: 1. Személyforgalom, 2. Központ.

Kerékpár: 1. Vajvoda Sándor (Központ), 2. Tóth Tibor (TEFU), 3. Sipos Csaba (Nagybátony).

Teherautó: 1. Szentéi Sándor (TEFU), 2. Kertes Tibor (TEFU), 3. Varga Barnabás (TEFU).

Összesített pontversenyben; 1. TEFU, 2. Központ, 3. Személyforgalom.

A női 100 méteres síkfutás győztesei.

(Bábel László felvételei)

Tá/futáa

STC-sikerek a Bükkben

Augusztus végén, a bükki nemzeti park csodálatosan festői részén, Bükkszentke- reszt—Hollóstető térségében került sor a Herman Ottó emlékére kiírt országos kiemelt első osztályú tájfutóversenyre. A háromszáz induló között volt az STC és a Nagybátonyi BSE kis csoportja. Érdekesség, hogy a kiemelt kategóriában percenként indultak a versenyzők a változó hosszúságú és nehézségű pályákra. A felnőtt férfiak első osztályú mezőnyében nagyszerű STC-s siker

született. Az első helyen a jelenlegi magyar ranglistavezető Szabó László végzett, míg nagy örömünkre az utóbbi időben jó formába lendült Honfi Gábor lett a második. Zentai J. eredménye is figyelemre méltó, mivel bronzérmes helyezésével nagy küzdelem után hat másodperccel verte a szeptemberi világbajnokságon hazánkat képviselő Kiss Zoltánt. Csapatban a Honfi—Zentai összeállítású csapat nyerte a versenyt, míg a Schönherz SE a második, a harmadik pedig a Postás SE csapata lett.

Munkahelyi apartakiád

Megyei dön(ői\agybá(onyban

Ma befejeződik a Nógrád megyei dolgozók munkahelyi spartakiádjának versenysorozata. A döntő helye a nagybátonyi sporttelep. A megnyitó 9 órakor kezdődik. Tóth Józsefné, az SZMT titkára mond ünnepi beszédet, majd a járások és városok csapatai elvonulnak a különböző versenyek színhelyére.

A kézilabda-mérkőzéseket a nők a 209. ISZI udvarán, a férfiak a Nagybátonyi Bányász sportpályáján játsszák le. A röplabda-találkozók színhelye ugyancsak a szakmunkásképző-intézet udvara. A kispályás labdarúgást a Bányász-sporttelep salakos edzőpályáján bonyolítják le. A tollaslabdázók a nagybátonyi általános iskola tornatermében mérik össze tudásukat. Kisterenyén találkoznak viszont a tekézők, a helyi tekepályán.

to NÓGRAD — 1979. szeptember 9., vasárnap

Válogatott fureaaaágok

Budapest és vidék a számok tükrében

Közeledik a magyar labdarúgó-válogatott első erőpróbája az 1979—80-as idényben. Igaz, barátságos találkozóról van szó, de az ellenfél rendkívül tiszteletre méltó: a Eu- rópa-bajnoki címet védő Csehszlovákia. A mérkőzés Nyíregyházán lesz szeptember 12- én délután.

A vendéglátók nagyszabású nézőtérbővítéssel, komoly apparátussal készülnek a nemzetközi eseményre, hiszen Szabolcsban ritka az ilyen sportcsemege.

Az érdeklődés máris jelentős, több ezer jegy kelt el elővételben.

Ismét új szövetségi kapitány állítja össze a nemzeti tizenegyet. Lakat Károly dr. 12 év alatt immár a kilencedik szakember a válogatott élén. Ebben az elmúlt időszakban évente átlagban csaknem öt újonc húzhatta magára először a címeres mezt a legjobbak között, összesen 58 játékos. Velük együtt 617 lett az eddigi reprezentánsok együttes létszáma. És ez az adat jövő szerdán ismét változik.

Érdemes egy kis szemlét tartani a jelenleg még aktív válogatottak között. A sérült Törőcsiket és az FC Bruges- ben játszó Bálintot leszámítva, hatvanan vannak. Ha őket is a listára vesszük, pontosan kétszer annyi a fővárosi csapatokban játszó válogatottak száma, mint a vidékieké. Pedig NB I-ben éppen fordított a budapesti és a nem budapesti együttesek aránya. Sőt, ha az NB Il-t is ide számítjuk, csaknem négyszerese a fővároson kívüli gárdák száma a többinek.

Ha a válogatottságok számát nézzük, még különösebb az „arány”: 675:155, természetesen a budapestiek javára. Ez több mint négyszerese a vidékiekének. Ebből egyedül Kereki Zoltán 31 szereplést mondhat magáénak, s ezzel messze kimagaslik a nem budapestiek közül. Közismert, hogy az első osztályból kiesett Haladás labdarúgója is az Ú. Dózsához készült átigazolni a nyáron, s kévésén múlott, hogy most mégsem a fővárosi válogatottak számát szaporítja. övele és Törőcsikkel együtt több mint hatszoros lenne a fenti arány!

Érdekesség, hogy az NB II- ben és a megyei bajnokságokban is játszik tizenkét válogatott labdarúgó. Páncsics, Szűcs, Kocsis Lajos, Halmo- si, Vidáts és Branikovits neve ma is jól cseng a szurkolók fülében, hogy csak néhányat említsünk közülük. Ök együttesen 153 válogatottságot mondhatnak magukénak,

tehát kis híján ugyanannyit, mint a vidéki csapatokban játszó NB I-esek!

Az első osztályban természetesen az az Ű. Dózsa vezet e tekintetben, amely kilenc bajnokságot nyert ebben az időszakban. Tíz válogatott labdarúgója Törőcsikkel

együtt összesen 240 alkalommal szerepelt _ a nemzeti tizenegyben. A Bp. Honvéd ugyanennyi reprezentánsa fele ennyiszer sem játszott címeres mezben: együttvéve 117-szer. Az élmezőnybe számít még a Vasas (9-en 133-szor), a Videoton (9-en 75-szőr) és az FTC (8-nn 99-szer voltak válogatottak). A másik véglet: az STC, a MÁV Előre, a DMVSC, a PVSK egyáltalán nem rendelkezik válogatott labdarúgóval. A Dunaújváros is csupán Kuti egyetlen szereplését könyvelheti el. Viszont az újonc Volán SC-ben Juhász 24, Martos 18 alkalommal került a „nagykönyvbe”.

Visszatérve az aktívákra: az újpesti Fazekas vezeti a listát 75 válogatottsággal, mögötte — ahogy mondani szokás — sokáig senki. A pályafutását Belgiumban folytató Bálint hatvanszor szerepelt a nemzeti tizenegyben. Pintér 39, Török 34, Kereki, Nyilasi és Zombori 31 alkalommal húzhatta magára a címeres mezt a reprezentatív együttesben.

Lakat „tanár úr” szakvezetőként nem éppen arról ismert, hogy elkápráztatják őt a nagy nevek, vagy hogy aszerint választana, ki melyik csapatban játszik. Bebizonyosodott ez már az olimpiai válogatottnál is, amelyet nemegyszer vezetett sikerre a biztos kezű mester. Jó néhány vidéki labdarúgó vehetett át olimpiai aranyérmet az ő irányítása alatt eddig is. Többen kerültek fővárosi klubokhoz, lettek állandó tagjai a nagy válogatottnak azok kő;

zül, akiket ő hívott meg először a keretébe. Legutóbb például nem kevesebb, mint hét diósgyőri labdarúgónak adott lehetőséget az olimpiai keret előkészületi és tétmérkőzésein.

A tavalyi bajnokságban bronzérmet nyert gárda labdarúgói többnyire meg is hálálták a bizalmat, s Tatár és Kutasi mellett több DVTK-s megérett az A válogatottságra.

így ítélte meg dr. Lakat Károly is, amikor összeállította az új kereteket. A Csehszlovákia ellen pályára lépő kezdőcsapat — ha újabb sérülés nem jön közbe: Gujdár — Szántó, Salamon, Kutasi — Ebedli, Tatár, Tóth A. — Borostyán, Kiss (Vasas), Fekete (Ű. Dózsa), Kuti. Készenié' ben áll még Zsiborás, Judik, Burcsa, Csapó és Szabó (Videoton). Kilenc vidéki van tehát az A keretben, az ő javukra billent a mérleg! Igaz, hogy Török, Martos, Rab, Ny - lasi, Pintér, Pusztai megsérült. Ezzel is magyarázható, hogy a jelöltek féle teljesen újonc ebben a társaságban. Figyelemre méltó, hogy ha esetleg Burcsa és Szabó is pályára lépne, a Videoton mondhatná magáénak a legtöbb aktív válogatott labdarúgót. A tabellán elfoglalt helye, eddigi teljesítménye indokolja is ezt. A kezdőcsapat hat vidéki játékosa közül öt diósgyőri. Az összeszokottságra nem lehet panasz...

*4 ,