Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-09 / 211. szám

• A2--MS2MP NÓGRÁP MEGYEI BIZOTTSÁG» ÉS Á:'MEGVEI TÁ N A&S LA fU, XXXV. ÉVF., 211. SZÁM. ARA: 1,60 FORINT 1979. SZEPTEMBER 9., VASÁRNAP Világ proletárjai, egyesüljetek! Kommunista szombat Számos munkás serénykedett Tegnap kommunista mű­szakot tartottak megyénk né­hány üzemében. A munka során előállított értéket rész­ben gyermekintézmények fej­lesztésére, részben vállalati szociális célokra fordítják. Frontfejtés, vágat hajtás Termelés folyt a Nógrádi Szénbányák aknaüzemeiben a kommunista szombaton. Kányáson hatvanöt bá­nyász szállt a föld alá. ök részben frontfejtésen, rész­ben elővájáson dolgoztak, ré­szint a föld alatti szállítást bonyolították le. Rajtuk kí­vül a külszínen is számos dol­gozó tevékenykedett, előse­gítvén a külszíni szállítást, il­letőleg a karbantartó munká­latokat. Szorospatakon összesen százkilencen jelentkeztek munkára. Valamennyien a termelésből vették ki a részű-, két — különféle munkaterü­leteken. Mind a frontfejtés­ben, mind az elővájásban je­lentékeny mértékben előre­haladtak a bányászok. Ménkesen százhúsz ember vállalta a térítés nélküli mun­kát; a föld alá szállók száma nyolcvan volt. A nehéz kö­rülmények ellenére számotte­vő volt a termelvény meny- nyisége az aknaüzemben. Tiribesen kilencvennégyen dolgoztak szombaton. Ebben az üzemben elővájás nem zaj­lott; föld alatt frontfejtést és szállítást végeztek a bányá­szok. Ezen kívül hasznos kül­színi munkával foglalkoztak az „iparosok”. Földiimiika, takarítás Munkáslakás-építésre for­dítja a kommunista szombat bevételének jelentős hánya­dát a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat. Szombaton az irodisták is a termelésből vették ki a részü­ket. A Beszterce-lakótelepen — miként Kis-Simon Nándor építésvezetőtől megtudtuk — földmunkát, betonkészítést és anyagmozgatást végeztek az alkalmazottak. A kőműve­sek és a segédmunkások a soron levő építési feladatokat végezték. Fontos feladatokat oldottak meg a salgótarjáni síküveg­gyár új földolgozóüzemében is a NÁÉV emberei. A központ dolgozói takarítottak, ablakot pucoltak — értesültünk Né­meth Szilárd művezető-gya­kornoktól —, a szakmunkások pedig térburkolással és ki­sebb hiánypótlási munkákkal foglalkoztak. A vállalat emberei ezeken kívül számottevő munkát vé­geztek Nagybátonyban is, a NÁÉV építkezésén. Következetesség „A Varsói Szerződés tagál­lamai számos alkalommal szö­gezték le, hogy ellenzik csa­patok és hadfelszerelés állo- másoztatását más országok területén. A szocialista orszá­gok következetesen állást fog­lalnak az idegen területen le­vő katonai támaszpontok fel­számolása mellett” — írja az Izvesztyija című szovjet lap kommentátora, Vikentyij Mat- vejev. — „A szocialista or­szágok, jószándékukat tanúsít­va, azt javasolják az Egyesült Államoknak és a többi nyu­gati országnak, hogy tegyenek határozott, messzemenő lé­péseket a nemzetközi légkör további javítására”. Kritika és cselekvés Gazdasági alapigazság, Hogy az életkörülmények javítása a jobb munkától függ. Ám a hétköznapi valóság közelségében, a részletek árnyalatait vizsgálva ez az általánosan érvényes tétel már korántsem ennyire egyszerű. Az idei gazdálkodós lényegi újdonsága ugyanis, hogy a jobb munka nem azonosítható pusz­tán a személyes szorgalommal, szakértelemmel, fegyelemmel. Ám­bár ez változatlanul nélkülözhetetlen, de önmagában kevés. Az életkörülmények javításához, konkrétabban: a személyes jövede­lem- gyarapításához arra is szükség van, hogy a szorgalom, a szakértelem és a fegyelem nyomán valóban érték termelődjék. Kedvezőtlen esetben az is megtörténhet, hogy netán az eladha­tatlan készletek, a ráfizetéses termékek halmozódnak, egyenes arányban a szorgalmas munkálkodással. A jó munka meghatá­rozó, minősítő ismérve tehát a vállalati gazaálkodás hatékonysá­ga, szervezettsége, piaci eredményessége. Ebből viszont az következik, hogy a vállalatnak immár nem­csak a munkavégzés elemi feltételeiről - szerszámról, anyagról — kell gondoskodnia, fianem arról is, hogy a dolgozónak lehető­sége nyíljék ilyen, társadalmi értelemben jó munkát végeznie, s ezzel személyes jövedelmét is gyarapítania. Könnyű belátni, hogy ez a követelmény minden dolgozót a közvetlen, egyéni érdek ösztönzésével is arra késztet, hogy részt vegyen munkahelye köz­ügyeiben, ha szükséges, bíráló közreműködéssel. Ugyanezt erősíti a közvetettebb, átfogóbb társadalmi érde­keltség is, amely az egyén boldogulását a nagyobb közösség, az ország fejlődésével, gyarapodásával köti össze. Mindez együtt elegendő ok arra, miért kerültek az utóbbi hónapokban a társa­dalmi érdeklődés reflektorfényébe gazdasági közügyeink, miért hangzik el erről olyannyi észrevétel, vélemény, bírálat, magánbe­szélgetésekben csakúgy, mint a közélet fórumain. Városi ifjúmunkásnapok ’79 Dolgozó Hálálok találkozója A találkozó egyik színfoltja volt a főzőverseny, amely azonban a vártnál gyengébben sikerült. Ám, ez nem zavarta a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat fiataljait. Az elkészített bográcsgulyás ízlett a kollektívának. A KISZ Salgótarján városi bizottsága az elmúlt évek ha-, gyományaihoz hűen az idén is megrendezi a városi ifjúmun­kásnapokat E rendezvényso­rozat keretében a megyeszék­hely ifjúkommunistái, politi­kai, szakmai fórumokon, ver­senyeken, vetélkedőkön, kiál­lításokon, valamint sport- és kulturális rendezvényeken vesznek részt. E program egyik kiemelkedő eseménye a szeptember 8-i „dolgozó fiatalok találkozója”, melynek helyszíne a Kercseg- lapos füves, fákkal, bokrok­kal borított tisztása volt. A délelőtt tíz órakor kezdődött rendezvényt Juhász András, a KISZ Salgótarján városi bi­zottságának munkatársa nyi­totta meg. Beszédében hang­súlyozta a szabad idő hasznos eltöltésének szükségességét, a hét vége fiatalos programjait, a kötetlen sportolás, szórako­zás lehetőségeit. Ezután a több mint kétszáz KISZ-es fiatal, a megyeszék­hely üzemeinek dolgozó ifjai „vették át” a terepet. A fa­kultatív sportversenyek mel­lett megrendezték a különböző ügyességi és tréfás vetélkedő­ket. A gyermekek részére cél- badobást szerveztek, s a leg­jobbak édességjutalomban ré­szesültek, míg a felnőttek tol­laslabdában, kispályás labda­rúgásban és más sportszámok­ban mérték össze tudásukat. Negyvenöt fiatal vett részt a férfilövészversenyben, ahol Zeke János, Sirkó József és Kósik Nándor, a tíz női induló közül pedig Kósik Nándorné bizonyult a legjobbnak. A programok szervezését a megyeszékhely KlSZ-alapszer- vezetei vállalták. A sportver­senyeket a ZIM ifjai állították össze, míg a büféről és a ze­néről a vegyesipari javító és az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat fiataljai gondoskodtak. A városi ifjúmunkásnapok rendezvénysorozatában, az el­következő napokban kerül sor az FMKT-szervezetek ötlet­börzéjére és a fűtésszerelő­szakmunkások versenyére. Ezután az autós ügyességi, va­lamint az összetett honvédel­mi versenyt rendezik meg. Megnyílt a Szombaton délelőtt ünnepé­lyes keretek között, dr. Ru­dolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök jelenlétében megnyitotta kapuit a 110. bé­csi nemzetközi vásár. A Prá­ter mögötti vásárvárosban az idén 1900 osztrák és mintegy 2000 külföldi cég állítja ki termékeit. A külföldi kiállítók bécsi vásár sorában ott találjuk a HUNGEXPO 365 négyzetmé­ter alapterületű kiállítását is, amelyen több magyar külke­reskedelmi vállalat, illetve gyár képviselteti magát, kö­zöttük az Agrimpex, a Hunga- rofruct, a' Hűtőgépgyár, a Monimpex, a Terimpex és a Transelektro. Befejeződött a randevú Moszkvában Csillagvárosba látogattak szombaton a szocialista or­szágok fővárosainak, köztük Ez az erőteljes közéleti érdeklődés, amit átsző a kritikus ál­láspontok sokasága, a bonyolult feladatok megoldása közepette nagy energiaforrásunk is. Célszerű emlékeztetnünk a Központi Bizottság márciusi ülésére, ahol Németh Károly, a Központi Bi­zottság titkára ily módon értékelte a kritikus észrevételeknek ezt a társadalmi áramlatát: „...a közvélemény érzékenyen reagál a társadalmunk egyes területein megmutatkozó negatív jelensé­gekre. Kritikusan szól mindarról, ami nehezíti terveink megvalósí­tását, akadályozza gazdasági és kulturális építőmunkánkat, ide­gen életfelfogásunktól, eltér a szocialista eszményektől. A ha­nyag munkát, a rendetlenséget, a szervezetlenséget, a pazarlást, a jogtalan haszonszerzést, az ügyeskedést, a nagy lábon élést mind gyakrabban éri bíráló szó. A negatív jelenségek elleni harcban bátrabban kell támaszkodnunk erre az egészséges köz­véleményre." Aligha kétséges, hogy az egészséges közvélemény e jelzése­ire akkor támaszkodhatunk bátrabban, s a kritikus vélemények akkor válhatnak fejlődésünk energiaforrásaivá, ha mindezt - a vélemények meghallgatásán túl - a cselekvés serkentőinek te­kintjük. Egész sor új jogszabály, központi intézkedés jelzi, hogy társadalmi méretekben kibontakozóban van ez a folyamat, hogy tehát a közélet fórumain elhangzó észrevételek cselekvésre, dön­tésekre késztetnek. Mindez azt, a felismerést is kifejezi, hogy a gazdasági nehézségek nem csökkentik, hanem éppenséggel föl­erősítik a demokratizmus — mindnyájunk közreműködésére, véle­ményére épülő - társadalmi igényét. Valóban hatékonnyá, a bonyolult feladatok megoldásának kedvező közegévé akkor válik ez a kritikus elemző, értékelő tár­sadalmi folyamat, ha cselekvésre késztető hatásai a vállalatok, a munkahelyek mindennapos tevékenységében is érvényesülnek. A demokratizmus társadalmi' hajtóereje különösen nélkülözhetet­len azoknál a vállalatoknál — s ezek éppenséggel nincsenek kevesen —, ahol a tevékenység átértékelésével, a piaci értékesí­tés átrendezésével, merőben új követelményekkel kell a kollek­tíváknak szembenézniök. t a. Fűtési szezon előtt Tájékoztató a tüzelőellátásról Bár még kellemes a nyár végi időjárás, a naptár mégis fi­gyelmeztet arra, hogy a fűtési idény alig több mint egy hó­nap múlva megkezdődik. A szezon előkészületeiről, a tü­zelőellátás jelenlegi és várható helyzetéről a Belkereskedel­mi Minisztériumban tájékoztatták az MTI munkatársát. Az 1979/80-as fűtési évadra a felkészülés az idén korán, az április 2-án indult kedvez­ményes tüzelővásárral kezdő­dött. Az akcióban 266 ezer tonna hazai brikettet és 831 ezer tonna hazai szenet vásá­roltak — 113 millió forinttal olcsóbban —, így több mint egymillió tonna szilárd tüze­lőanyag már a lakosság pin­céjében van. A tüzelőforga­lom a korábbi évektől eltérő­en a brikettvásár májusi, a szénvásár júniusi befejezése után is élénk maradt, így áp­rilis—június között az előző évinél 400 ezer tonnával több, összesen 2,5 millió tonna tü­zelőt adtak el, s ez már mind a fűtési idény ellátását szol­gálta. A kereskedelem a termelők­kel és a szállítókkal közösen nagy erőfeszítéseket tett a rendkívül magas ■ kereslet za­vartalan kielégítésére. így például a hazai szénbányászat július végéig 7 százalékkal, 172 ezer tonnával teljesítette túl időarányos szállítási köte­lezettségét. Miután ismét ke­resett a tűzifa, a kereskede­lem 7 hónap alatt 76 ezer tonnával többet adott el a ta­valyinál, ugyanakkor a terme­lő gazdaságok 60 ezer tonná­val kevesebbet szállítottak, mint amennyire érvényes megállapodás volt. Az árváltozás miatti elővá­sárlások, a termelők elmara­dása, az elégtelen fuvarkapa­citás miatt a megrendelt tü­zelő szállítását a kereskede­lem csak késedelemmel tudta vállalni. Július végén pél­dául országosan mintegy 275 ezer tonna hátralékban vol­tak a TÜZÉP-vállalatok, ame­lyek a korábbi megrendelése­ket még a régi áron teljesítik. A vállalatok most arra töre­kednek, hogy a szállítókkal együttműködve az eddig nem teljesített tételek a fűtési sze­zon kezdetére eljussanak a megrendelőkhöz. Az év hátralevő részében — amennyiben a termelők hi­ánytalanul teljesítik kötele­zettségeiket — szilárd tüzelő­anyagból mennyiségben az igények szerinti kiegyensúlyo­zott ellátás várható. Ugyanez nem mondható el a választék­ról, miútán az import kése­delme miatt a jobb minőségű külföldi szenek kínálata elma­rad a kereslettől. Az idei zavartalan ellátás­hoz a kereskedelem csaknem 6,5 millió tonna szilárd tü­zelőanyag szállítására szerző­dött a termelőkkel. Ebből a második fél évre 3,3 millió tonna jut, csaknem százezer tonnával több mint amennyit tavaly forgalmaztak. Ez a mennyiség mindenképpen ele­gendő az igények kielégítésé­re, annál is inkább, mert au­gusztusban már erősen csök­kent a tüzelővásárlás, mely több mint 30 százalékkal ke­vesebb a tavalyinál. Budapest fiataljainak küldött­ségei nemzetközi találkozójuk utolsó napján. A csaknem egy­hetes találkozó gazdag ese­ménysorozatában a szovjet űrhajósok „fővárosának” megtekintése volt az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt esemény: a fiatalok megis­merkedhettek az űrhajósok életének körülményeivel, a Jurij Gagarin űrhaj óskikép- ző-központ munkájával. Pénteken megtartották a szakmai vetélkedőket. A ma­gyar küldöttség tagjai jól sze­repeltek: Bozsics Katalin megnyerte a fiatal fodrászok versenyét, Aczél Béla pedig holtversenyben került az első helyre a cukrászversenyen. Megállták a helyüket a ma­gyár versenyzők a pincérek, a szakácsok és a gépkocsiveze­tők vetélkedőjében is. Á szocialista országok fő­városai fiataljainak immár ha­gyományos találkozója befe­jezéséül szombaton délután újabb ifjúsági gyűlést tartot­tak. A magyar főváros küldöttei ma utaznak vissza Moszk­vából Budapestre.

Next

/
Thumbnails
Contents