Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-05 / 207. szám

— Hol mutatkoztak be és merre jártak hazánkban a vendégek? — Augusztus 20-án Csepe- a len. szabadtéri színpadon. 21­én Verőcemaroson a nemzet­Élményt hozó augusztus Még ott vibrált mindnyá- bi városban fel is léptűn^ — rándulásokat, az ellátást. Azt .lukban az út sok élménye, de ez volt az út legforróbb han- szerettük volna, hogy vissza- nem iutott idő rá, hogy telje- gulatú, legsikeresebb estéje: adjuk azt a sok kedvességet, sen visszazökkenjenek a hét- nem túlzás, hogy virágesővel amit kint tapasztaltunk — bar köznapokba — az egyik izgal- borították el a táncosokat, ze- velük nem találkoztunk. Any- mas 11 napot másik követte, neszeket. Színpadra léptünk nyit tudtunk meg róluk elo- A Kohász Művelődési Központ még Bukarestben a Respublica zetesen, hogy a „Megéneklünk, amatőr néptáncosai és zené- csőgyárban (ez 35 ezer embert Románia” elnevezésű feszti- szei számára romániai csere- foglalkoztató nagyüzem, Cse- vál díjazottjai voltak. A halá- utat hozott az augusztus. Erről pelhez hasonló), Sloboziában, szattal, halfeldolgozással fog- a felelősségteljes, szép lehető- a tenger felé eső részen fék- lalkozó vidék^ folklórját _mu- ségről Bolyós Lászlóné igaz- vő városban és Constantában, a tatták be elsősorban, de ízelí- gató készséggel tájékoztat. kikötőmunkások klubjában, tőt adtak más ^romániai tájak — A román szakszervezet A Fekete-tenger partján egy népművészetéből is egy óra kérte fel a SZOT-ot, hogy szép üdülőhelyen kaptunk negyvenperfes pergő műso­küldjön ki csereútra egy tánc- szállást. rukban. A zenészeik szinte együttest. A miénkre esett a ... Pr°flk! választás — bizonyára az utób- — Kikből állt o delegáció és bi idők jó teljesítményei mi- milyen műsort vittek maguk- att. A Salgótarjáni Kohászati kai? Üzemek autóbuszával men­tünk, de a határon átlépve — Negyvennyolcán mentünk minden szempontból a romá- — 22 táncos, a többiek zené- nok vendégei voltunk. szék, a művészeti vezető. szakszervezet képviselője _ és — Üzemanyag-probléma nem jómagam. Másfél órás műso- közi ifjúsági táborban, 22-én volt? runkban a néptáncosok nyolc Salgótarjánban, a Kohász Mü­* táncot adtak elő. A népművé- velődési Központunkban (ez — Bizony, majdnem azt hit- szék külön zenei betétet is volt talán a legemlékezetesebb tűk ' már a hírek hallatára, összeállítottak. A 15 fős fú- fellépésük, rengeteg tapsot hogy füstbe megy az utunk, vósegyüttes egy magyar nép- kaptak) és 23-án Szécsényben. mivel július 31-ére tűztük ki dalcsokorral szerepelt; elő- Románia felszabadulásának az indulás napját. Telefonál- adták még Brahms V*—VI. ma- évfordulója tiszteletére a mű- tam Bukarestbe, most mit te- gyár táncát is. A cigányzené- sor eiőtt, külön fogadáson és gyünk? Azt válaszolták: mehe- szék két csemegével szolgál- díszebéden is köszöntöttük tünk!... A határnál ugyan vá- tak: Monti Csárdását és Di- őket. Budapesti városnézés, a rakozni kellett, de a másik ol- nicu Pacsirtáját mutatták be 20-i parádé eseményei, duna- dalon a mi fogadásunkra vár- nagy sikerrel. kanyari kirándulás, mátrai tak. A román szakszerveze- túra, cserháti és Salgótarján tek kulturális titkára és egy — Az olvasott híradás arról környéki barangolások egy- tolmács kísért végig a tizen- tudósított a csereútra érkezett aránt szerepeltek a program- egy napon; a helyi (megyei, romániai együttes is szép si- ban, a búcsúestén még spon- városi) szakszervezeti és poli- kert aratott, Magyarországon, tán táncos bemutatóra is sor tikai vezetők fogadtak mindé- ók honnan érkeztek, mennyi- került. kölcsönösen ismer. . nütt utunk során, nagyon ba- ben hasonlítanak a Jiohász kedhettek a figurákkal, rftotí' ráti módon, 'sok kedvességgel, amatőrökre? vumokkal. Nagyon összeme­nt. fellépések helyei lehetővé legedtünk velük — azzal bú­tették, hogy bejárjuk szinte az — Tulceából. a Duna, delta- csúztak, hogy sok szép él­egész országot és nagy előnyt vidékéről.. Pontos nevük Túl- ménvt, feledhetetlen napokat jelentett a saját autóbusz. Er- cea Dunarii Delta táncegyíit- köszönhetnek nekünk, örü délybe odafelé az Olt völgyén tes. Negvvenen érkeztek, vo- lünk ennek — nemcsak ne- át mentünk, visszafelé a Fo- nattal. Mindenben a mi ven- künk volt hát élményt hozó az garasi-havasok felől jöttünk, dégeink voltak — mi biztosi- augusztus! Láttuk Nagyváradot, Kolozs- tottuk a fellépéseket, a magyar várt, Nagyszebeni — az utób- tájakkal való ismerkedő ki- G. Kiss Magdolna Földrengcsbiztos építkezések nyebben megvalósítható föld­rengésvédelmi mód az épít­kezéseknél a betonkoszorúk alkalmazása. A 'talaj mozgá­sában a vasbetonvázas, be1 tonkoszorús épületek egysé­gesen vesznek részt, tehát nem hullanak szét elemeikre. A földrengések kártételei­nek „kivédésére” egy másik módszer az, hogy a lökések felfogására, erejük csillapítá­sára gumiból és fémhálóból kialakított „párnákat” ne- lyeznek él az épületek alá. Ezek főként a földlökések vízszintes erőhatásainak kö­vetkezményeitől védik meg az épületeket. Az egyszerűbb, földszintes épületek azáltal is rengésállóvá tehetők, hogy építésükkor csak teljeserf ki­fogástalan anyagokat hasz­nálnak fel, és az épületek oldal- és * sarokmerevségét megfelelő módszerekkel kel­lőképp biztosítják. Képünkön: Egy szovjet tudományos in­tézetben földrengésbiztos épí­tészeti módszereket dolgoz­nak ki. Egy hatás alatt álló nö John Cassavetes újabb filmje, az Egy hatás alatt ál­ló nö átlagos amerikaiakról szól. A férj (Peter Falk) fizi­kai munkás, a feleség (Gena Rowlands) háztartásbeli, há­rom gyermeket nevelnek. Az asszonyra hárul az otthoni munka. s személyisége las­san infantilissá, hisztérikus­sá torzul. A Variety című amerikai szaklap írja a film­ről : „Cassavetes eddigi film­jeihez viszonyítva az Egy ha­tás alatt álló nő technikai szempontból megelőzi a töb­bit, annak ellenére, hogy a rendező attitűdje a filmkészí­téssel szemben változatlan marad. Továbbra is szívesen alkalmazza a látszólag impro­vizált dialógusokat és a sajá­tos, ismétlődésre épülő dra­maturgiai struktúrát.” Szécsényben hétfőn játszot­ták- a filmet, ma a balassa­gyarmati Madách Imre Film- házban egy nappal később színházban vetítik. Pásztón mutatják be. szeptember 18-án, a salgótar- A film női főszerepét Gena jáni November 7. Filmszín- Rowlands alakítja. Szombathelyen éa Kőszegen A lakástextília jelene A földrengéskutatók és az építészmérnökök együttes munkája már megteremtette a rengésbiztos építkezés mód­szereit. Sikerült olyan eljárá­sokat találni, amelyeknek se­gítségévei az épületek még a kivételesen erős, romboló ha­tású rengéseket is nagyobb ká­rosodások nélkül átvészelhetik. Szovjet kutatók vizsgálatai szerint az oiyan épületek a leginkább rengésállóak, ame­lyeknek szobái kör alakúak, s az épület külső burkolata sem szögletes, hanem legöm­bölyített. Ilyen módon való építkezésnél az egyes helyi­ségek között természetesen sok kihasználatlan, holt tér keletkezik, az építőket azon­ban jelentősen kárpótolja ezért a ház nagy fokú stabi­litása a földrengés esetén. Az eddigi nagy földrengé­sek során bebizonyosodott,■ hogy a vasbeton váz jó vé­delmet nyújt, ’ még magas épületek esetén is, különösen akkor, ha kemény, szilárd talajon állnak az épületek. A legjobb és aránylag legköny­Szombathelyen a IV. ipa­ri textilművészeti bienná­lé; Kőszegen pedig a két évvel ezelőttin díjnyertes iparművészek kamarakiál­lítása, jó alkalom arra, hogy szembenézzünk a tervező- művészek teljesítőképessé­gével, de textiliparunk ru­galmasságával is. A felké­szülés jó ügy, amelyet a vállalatok támogatnak (jól­lehet a kísérletezés mindig áldozatot követel.) Az ipa­ri biennálé kiírásában egy­forma hangsúlyt kap a tex­tilművészeti bemutatko­zás és a műszaki-technoló­giai lehetőségek demonst­rálása. Van azonban — a kiíráson kívül — még egy fontos' körülmény: azok­nak az ízlése, véleménye, akik ezt a textíliát használ­ni fogják. Ez az ízlés a. ke­reskedelem közvetítésével beleszól a gyártásba: azt kell gyártani, amit el le­het adni. Ügy tűnik, ez a biennálé túllépett ezen a direkt kereskedelmi szem­léleten. .'Megkísérli próba­képpen, legalábbis részben azonnal eljuttatni a vásár­lókhoz a termékeket: a szombathelyi Borostyánkő Áruházban egyes bemuta­tott textilek máris kapható­ak. Megnyitó beszédében Tóth • Dezső kulturális miniszter- helyettes is „taktikai kom­promisszumokra” biztatta a tervezőművészeket, amelye­ket az esztétikum, a gyár­tás és az ízlés összehango­lására tenniök kell. A vég­ső cél ugyanis esztétikailag értékes, gyárilag korszerű­en, nagy mennyiségben elő­állítható, olcsó textilek lét­rehozása, a nagyközönség megelégedésére. Amit itt, a biennálén be­mutatnak: az élvonal. Azok a textilek, amelyeket a gvár, vállalat, szövetkezet gyár­tásra alkalmasnak talált, el­fogadott és az esztétikai zsű­ri bemutatásra kiválasz­tott. A lakások sokfélék. A la­kástextileknek is sokféle íz­lést kell kielégíteniök, kü­lönféle terekben kell meg­jelenniük. Soós Imréné díj­nyertes függönyanyaga, amely ripszes hatású pa­mutvászon, kizárólag na­gyon magas terekbe való, olyan helyre, ahol* a nagy ablakok teljes egészében, egységesen bevonhatók. A minta rajzos, grafikus, ap­rólékosan kidolgozott, eré­nye, hogy messziről szép tó­nusokat eredményez, pasz­tellszínű foltmintát. ' Az uralkodó függönyanyaghoz . Erdős Júlia nyers színű sző­nyegét lehetne kiválaszta­ni, amely diagönál csíkos, saját színében. Mindkét ter­mék biennálédíjas. Űj bútorral berendezett vidéki lakásba Kelemen Ka- ■ talin tojásdad pettyes, vagy Oszetzkyné Czinkóczi Anna különböző pettyekkel díszített anyagát lehetne használni, függönynek, szép nyers bútorhuzattal és Ar- dai Ildikó színben hozzáillő rongyszőnyegével. (Ezt a rongyszőnyeget a sellyei ÁFÉSZ kivitelezte, de részt vett a biénnálén a Csaba Háziipari Szövetkezet is, bi­zonyítva ezzel, hogy a szö­vetkezeti ipar, ha a hagyo­mányainak megfelelő, jól­ismert technikával dolgo­zik, magas színvonalú művé­szi munkára képes.) Tágas lakásban Vető Már­ta repülő madarakkal, fel­hőkkel nyomott függönye mutatna szépen, hozzá ugyanannak a mintának át­tetsző változatában, ma­ratott, fehér fényáteresztő függönnyel. Egészen mo­dern környezetben kaphat­na helyet Pauli Anna bú­torszövete, 'amely nyers, fekete, piros alapon, vé­kony csíkos, kockás. A kőszegi ' öregtorony­ban az előző biennálé két díjnyertesének kiállítását rendezték meg. Prohászka Margit, a Lakástextil Vál­lalat tervezője nyüstös bú­torszöveteket mutatott be. Nem készített erre a sze­mélyes bemutatkozásra kü­lön terveket, nem kísérlete­zett: összegzett. Azokat a szöveteket válogatta ki az évek óta futó kollekciókból, amelyek jól sikerültek, s amelyek eljutottak lakások­ba, középületekbe, kap­hatók méterben és bútorok huzataként. Impozáns ez a bemutatkozás, nemcsak a szövetek sokfélesége mi­att, hanem, mert — íme —'• színvonalas, nagyipari gyár­tású, eladható textilek. A sokféleség különféle felhasználási módoknak va­ló megfelelést, különböző szín-, minta-, anyagigénynek a kielégítését is jelenti. Lát­tunk harsányvörösekből szőtt csíkos szövetet, s a mélyszürke, fekete ünnepé­lyes variációkat. A kékek és zöldek, lilájc ritmusai éppúgy helyet kaptak, rhint a skandináv ízlés nyers színváltozatai. Ványai Katalin nyomottJ anyag-tervező. Három soro­zatát, mintacsaládját mu­tatja be. A nagyipari gyár­tás lehetőségeit jól kihasz­náló minták kontúros és ki­festett változatai más és más hangulatot képviselnek. Két mintája a szecesszió formavilágát idézi. A kivi­telezett lenvásznak kissé harsány színekben készül­tek, legszebbek azok a kolo- ritjai, amelyeket színvázlat­ként állított ki, penészzöl­dek, bágyadt lilás-vörösek felhasználásával —, ezek a szecesszió újjáéledt divat­jának igazi színei. Prohászka Margit a múlJ tat mutatta be, a két kiállí­tás mégis a jelen textilmű­vészetéről szól, amely vég­ső vizsgáját a nagyközönség előtt teszi le. Tűzoltási gyakorlat az Erkel Színházban Karéliától a Csendes-óceánig — gyalog Az asszony január 9-én sível in­dult el Kernből, az észafc-karéliai tengerparti kisvárosból, és Vla­gyivosztok felé vette útját. Má­jusban érkezett Tyumenbe, s ek­kor már 4162 kilométer volt mö­götte. Tervei szerint augusztusban ér Vlagyivosztokba, a Csendes­óceán partjára. Nyina Dmitrijevna Bazscnova útközben töltötte be hatvanadik évét. Nem ez az első hosszú távú kirándulása. Tavalyelőtt kerékpá­ron karikázott Kar éliából Kazahsz­tánba. 1978 telén pedig kísérők nélkül, 1500 kilométeres sítúrát tett a Kern—Petrozavodszk—Lenin­grad—Moszkva útvonalon. Most a Csendes-óceánhoz tart. Peruiig sítalpon jutott el, majd gyalog folytatta útját, Hamarosan a BAM-hoz érkezik, ahova már régóta vágyódott, hiszen vasutas volt, az Október vasútvonal kérni fűtőházában dolgozott. Tíz évvel ezelőtt csaknem meg­rokkant. Az orvosok szerint még a gyors mozgás is veszélyessé vál­hatott számára. Bazsenova felvet­te a harcot a betegséggel. Először hideg vízzel és hóval edzette ma­gát, majd sítalpat kötött. • Azután fürdőruhában jelent meg a sípá­lyán és megfürdött a jégtáblák közti szabad vízben, ráadásul még három kilométeres sífutásra is vál­lalkozott, hogy „kissé felmeleged­jék’». Nyina Dmitrijevna Bazsenova azóta azt sem tudja, mi fán te­rem a betegség. 4 NOGRAD - 1979. szeptember 5., szerda Tűzoltási gyakorlatot tartottak a fővárosi tűzoltók az Erkel Színháznál. Az esemény évről évre a színházi évad köze­ledtét jelzi. A tűzoltók ilyenkor próbálják ki a biztonság- technikai berendezéseket, t'clszereléseiket. * \ Lengyelországban Onkológiai kormányprogram A varsói onkológiai köz­pont Európa egyik legnagyobb egészségügyi létesítménye lesz. A tervek szerint az intéz­ményt 1983-ban edják át ren­deltetésének. Az építkezés sza­kaszokban történik, így a már elkészült részlegekben meg­kezdődhet a gyógyító és ku­tatómunka. Az onkológiai központot a legmodernebb kórházi és la­boratóriumi berendezésekkel látják el; elektronmikroszkó­pokkal és a sugárkezelések­hez szükséges röntgendiag­nosztikai műszerekkel. A ter­vek szerint a felszerelési költ­ségek a beruházásra fordított összegek felét teszik ki. A kormányprogramban — viszonylag rövid idő alatt — célul tűzték ki a gyógyítás! eredményesség kétszeresére történő növelését. Gyakran felteszik a kérdést a prog­ram „kivitelezőinek”, az on­kológusoknak: lehetséges-e a terv megvalósítása? A statisz­tika szerint a megbetegedéseit száma egyre növekszik, kü­lönösen a 45 év feletti kor­osztálynál. A megfelelő időben és\ módon történő kezelésnél a gyógyulás lehetősége SO.szá- zalékos, néhány fajta rákbe­tegségnél pedig 100 százalé­kos. Áz onkológiai centrum felépítése utáif mindenki szá­mára biztosítják a rendszeres rákszűrést, és ha sikerül meg­szüntetni a rákkeltő hatáso­kat — így a program valóban reálisnak tűnik. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents