Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)
1979-09-30 / 229. szám
Tisztasággal védekezzünk Minden lakásban helyet talál magának három ellenségünk: a piszok, a kórokozók és a kellemetlen szag. Gyakoribb előfordulási helyük a W. C. és a fürdőszoba. Éppen ezért különös gondot kell fordítani ezek tartozékainak, eszközeinek — időnként fertőtlenítésére — tisztán tartására, fokozottabb és gyakoribb le- és kisúrolására. Mire gondolunk ez esetben? A hét végi alaposabb takarítás alkalmával, amikor végigmegyünk a lakás valamennyi mellékhelyiségén is, a felmosó-, illetve mosóvízbe tegyünk Neomagnol tabletát, ami gyógyszertárban kapható (1 liter vízhez 2 tabletta). De éppen így alkalmas az a megoldás is, ha a vízbe kevés Hypót teszünk vagy Fló- raszeptet, és azzal végezzük a tisztítást, mindegyik fertőtlenít. Érdemes végiggondolni, melyek azok a dolgok, amelyek melegágyai lehetnek a baktériumoknak, és kedvelt helyei a piszoknak, a kellemetlen szagoknak. 1. A fürdőkádat, hiszen azt mindennap használjuk — s bár általában maga után mindenki kimossa —, feltétlenül hetenként egyszer, a fent említett módon sikáljuk ki. 2. A mosdókagyló legalább ilyen ápolást igényel, hiszen fölötte általában még fésül- ködnek, borotválkoznak stb. Ahol nincs fürdőszoba, és a tisztálkodáshoz lavórt, dézsát használnak, ott természetesen ezeket az eszközöket kell számba venni. 3. A lefolyórács kiemelhető, tehát kívül-belül alaposan súroljuk le durva szálú kefével. 4. A W. C.-kagyló és -ülőke. 5. A W, C.-tisztító kefe. 6. A hulladéktároló, szemétvödör (különösen nyáron helyes gyakrabban kisúrolni és fertőtleníteni!) 7. Felmosóvödör és felmosóruhák. 8. Kisgyerek bilije (és ahol még szükségképpen előfordul: öregek, betegek éjjeli edénye, de ezt kétnaponként is fertőtleníthetjük). 9. Amire talán kevesen gondolnak: a virágváza. Nem elég kiöblíteni csupán, mert egy idő után kellemetlen, erjedt szagon kívül zöld algás réteg rakódik rá. Végezetül még ide tartozik, hogy a különféle tisztatóron- gyók, mosogatóruhák, szivacsok, kendők, kefék is hetenként, de legalább kéthetenként kerüljenek ilyen alapos „szervizbe”,- s akkor nyugodtak lehetünk, mindent megtettünk a tisztaság, az egészségünk védelmében. B. K. A családi nevelés Uzsonnára, vacsorára SAJTOS SZENDVICS Kenyerünket vékonyan kenjük meg margarinnal és tegyünk rá 1 szelet félzsíros sajtot. Szeleteljünk fel egy almát, és tegyünk rá néhány szeletet, majd tegyük rá a kenyér üres felét. TOJÁSOS SZENDVICS A rozskenyeret vékonyan kenjük meg margarinnal, tegyünk rá. 1 db felszeletelt ke- ménytojást, sót, szórjuk meg apróra vágott petrezselyemmel és karikázzunk rá 1 db paradicsomot. SZENDVICS CSIRKEHÚSSAL Vékonyan kenjük meg a kenyér egyik felét margarinnal. majd egy egészen vékony mustárréteggel kenjük meg. Tegyünk rá hideg csirkesültet (lehetőleg csont nélküli részt), tetejére pedig narancs-, vagy mandaringerezdeket tegyünk. SZALONNÁS SZENDVICS A kenyér egyik felét vékonyan kenjük meg margarinnal, majd tegyünk rá körülbelül 2 angolszalonna szeletet. zsíros része nélkül. Reszeljünk rá retket, sózzuk és tehetünk rá egy vékony réteg majonézt is. TONHALAS SZENDVICS A kenyeret vékonyan megkenjük margarinnal és 3 dkg-nvi főtt tonhalat teszünk rá. Tetejére 1 nagy narancsszeletet teszünk. Salátalevéllel díszítjük. ROKFORTOS SZENDVICS A kenyeret vékonyan megkenjük margarinnal és 3 dkg- nvi rokforttal. Tetejére vékony szeletekre vágott retket teszünk. A gyermek jelleme, személyiségjegyei a nevelés során alakulnak, változnak. Mindenekelőtt a családi, a szülői ház nevelése befolyásolja a személyiség alakulását. A családi nevelésben viszont, még igen sokszor hibázunk. Helytelen, ha a szülő erőszakos eszközöket használ gyermeke megfékezésében. De ugyanilyen helytelen hiba, ha túlkényeztetik, túldédelgetik a gyereket. Gyakran előfordul, hogy az előbb említett helytelen nevelési módszereket váltogatva alkalmazzák a szülők, vagyis hol erőszakhoz, hol az elkényezte- téshez folyamodnak. S említsük meg a gyerek iránti közömbösséget, az elhanyagolást, mint rossz nevelési metódust. Az erőszak, a verés, a goromba szó soha nem szül jó eredményt. A gyermek ideg- rendszerére is rosszul hat, félelemérzést, szorongást kelt, vagy éppen agressziót, csökönyös ellenállást vált ki. Az erőszakkal, rideg bánásmóddal nevelt gyereknél, ha pillanatnyi eredményt sikerül is elérnie a szülőknek, hosszú távon nem vezet sikerre. A megfélemlített, elriasztott gyerek félszeg lesz, elveszti biztonságérzését, személyisége károsan - változik, s egyéb idegrendszeri rendellenességek-- is felléphetnek. Megrendül 'a gyereknek a szüleibe vetett hite, s káros indulatokat támaszthat a szülői gorombaság, éppen apja, anyja ellen. Ezek az indulatok kihatnak a gyerek egyéb kapcsolataira is. A közösségben, az iskolában — a helytelen szülői példa nyomán — erőszakosan viselkedik, különösen, a nála gyengébbekkel szemben. Vagy éppen ellenkezőleg, másutt is megalkuvó, megfélemlített, alattomos lesz. Ugyancsak veszélyezteti a gyermek biztonságérzetét, lelki egyensúlyát a túlságosan aggódó, gyermekét agyonkényeztető szülő. Az agyonkényeztetett gyerek nem lesz önálló, s ebből kifolyólag elveszti érdeklődését a világ dolgai iránt, lefékeződik képességeinek, készségeinek alakulása is. Rosszul érzi magát az elkényeztetett gyerek a közösségben is. Nehezen illeszkedik be. Hiszen semmilyen egészséges közösség nem nyújtja, s nem is nyújthatja azt a különleges érdeklődést személye, tettei iránt, amely otthon kísérte. Gyakran előfordul, hogy a szülők váltakozva alkalmazzák a fenti szélsőséges nevelési módokat. Hol gorombák, hol meg agyondédelgetik csemetéjüket. S gyakori jelenség, hogy az egyik szülő —: általában az apa —, az erőszakos eszközök híve, a másik szülő — többnyire az y m-----------\l ■ uQ t Megváltozott erőviszonyok Ha a feleség keres többet... Bark ács- tanács Csúszásmentes fűrészalátét Nem kell a fűrészalátétet mindig külön befogni a satuba, ha gyorsan akarunk egy lécet lefűrészelni. Az asztalra helyezett alátét nem csúszik le, ha az alsó részére egy darab 80-as csiszolópapírt vagy hungarocell darabot ragasztunk. Segédeszköz fűrészfog-élc- sitéshez Aki veszi magának a fáradságot, hogy a fűrészlemez fogait maga élesítse ki, jól teszi, ha egy ügyes segédeszközt készít, mert különben az egyszerűen satuba fogott lemezt mindig el kellene csúsztatni. Vegyünk két darab 15 mm vastag és 200x120 mm nagyságú funérlemezt és erősítsünk fel egyik oldalukra egy- egy ugyanolyan nagyságú csiszolópapírt. Utána a lemezeket úgy rakjuk össze, hogy jól illeszkedjenek egymáshoz, és az alsó részüket zsanérral erősítsük össze. Segédeszközünket a beletett fűrészlemezzel együtt a satuba vagy két szoritóval a gyalupadba fogjuk. Cipőtartó a ruhásszekrényben A ruhásszekrényben levő kihasználatlan alsó teret vagy falbemélyedést cipőtartónak lehet felhasználni. A cipőtartó rostély két lécből áll. (250 mm hosszú, 30 mm széles és 15 mm vastag.) A lécekbe fúrjunk hat lyukat, 13 mm átmérővel. Két furatot teljesen átfúrunk, hogy a léceket a szekrény oldalához lehessen csavarozni. Ha a léceket ösz- szeszereltük, a rudakat, melynek átmérője 12 mm, a kifúrt lyukakba dugjuk. Hogy a rudak feszesen álljanak, 1 mm-re hosszabbra vágjuk a lécek távközénél. Végül a léceket és a rudakat színesre lakkozzuk. hibái anya, vagy a nagyszülők —, az elkényeztető nevelés hibájába esnek. Ilyen nevelés mellett a gyermek bizonytalan lesz, az ellentétes hatások megzavarják, tétovává teszik. A gyermek személyiségének fejlődésében a legtöbb kárt a szeretetlenség, elhanyagolás okozza. Különösen súlyos a helyzet, ha szüleit elvesztve kerül közömbös, nemtörődöm környezetbe a gyerek. Az elhanyagolt gyereket ért hatások egész életre kihatnak, akadályozzák szellemi fejlődését, a képességek kibontakozását. De nemcsak szülő nélkül lehet elhanyagolt a gyerek. Sajnos, nem ritka az sem, hogy rendezett családban élő szülők, munkájukra, egyéb dolgaikra hivatkozva, nem szentelnek időt gyermeküknek. Legtöbbször biztosítják ugyan az anyagiak által megszerezhető jólétet, a szép ruhát, a jó ennivalót, a megfelelő életkörülményeket, csak a személyiségével, jellemfejlődésével, irányításával nem törődnek. Nem jut idejük meghitt beszélgetésekre közös programokra — s nem veszik észre, hogy nemcsak a gyermeket károsítják, magukat is megfosztják a legszebb feladattól, attól, hogy igazi szülök legyenek. Múltból hozott örökségként a köztudatban sokáig úgy rögződött, hogy a férfi a családfő, hiszen ő a családfenntartó, ő jelenti minden esetben az anyagi biztonságot, a megélhetést, ő teszi lehetővé a család további anyagi gyarapodását. Régen, a paraszt- és kereskedőcsaládokban az asszonyok például csaknem kizárólag családtagként, mint segítőtársak dolgoztak. Ennek következtében szinte természetesnek tűnt. hogy kevés kivétellel mindig a férfi döntött, miként kezeljék a családi kasszát, mire költsenek és mire ne. De ez az anyagi alapokon nyugvó „döntési jog” kiterjedt a családban esetleg felmerülő vitás kérdések elbírálására éppúgy, mint a házon belüli munkamegosztásra is. A családi erőviszonyok az utóbbi évtizedekben azonban erősen változni kezdtek. A nők számára lehetővé vált a tanulás, szakmunkások lettek, gimnáziumot végeztek, egyetemi diplomát szereztek. A nők tehát nem csak a munkahelyükön szakmailag, hanem otthon, mint keresők is egyenlő partnerek lettek a férjükkel. De előfordul az is, hogy az asszony magasabb munkakörbe vagy beosztásba kerül,’ mint férje és így többet is keres. KÉTFÉLE FÉLTÉKENYSÉG Ezek a változások természetesen óhatatlanul konfliktusokhoz vezethetnek. Ha az asz- szony többet dolgozik, vagy felelősebb beosztásban van, megváltozik például a család megszokott életritmusa, időbeosztása és étkezési rendje. Ez pedig azt jelenti, hogy a férjre több munka hárul otthon. Előfordulhat azonban, hogy az a férj, aki készséggel segített a házimunkában, amíg „családfőnek” érezte magát, a megváltozott körülmények között hirtelen sértetté válik, le- alázónak tartja a házimunkát, mivel úgy véli, a kiszolgáltatottsága kényszerítette a konyhába. Ha a feleség vezető beoszBaldogi hímzés A hazánkban ismert népi hímzésfajták között akad olyan is, amelyet a kézimunkázó nők java része jószerivel legfeljebb a népművészeti boltok kirakatából ismer, de annak technikáját még sohasem próbálta. Ezek között említhetjük a Heves megyei boldogi hímzést, amelynek illusztrálására és kedvcsinálónak mutatjuk be ezt a szép fehérhímzéses motívumot. Az eredeti hímzések anyaga bolti gyolcsvászon, hímzőfonala egyszínű: fehér pamut. De a fehér hímzés igen szépen érvényesül a pasztellszínű — halványzöld, rózsaszín, kék, sárga — batisztkelmén, amiből mutatós alkalmi blúzokat, ruhákat lehet készíteni. Akiknek a lyukas hímzés nehéz, azok a kerek és vízcsepp formájú alakzatokat laposöltéssel hímezzék tele. A szárak és vonalszerű díszítmények részben száröltéssel, nagyobbrészt igen kcskenyre varrt lapos hímzéssel készülnek. fásba kerül, a munkája tér-' mészetesen több időt vesz igénybe, kevesebbet tartózkodik otthon, esetleg haza is visz munkát, ezért a férj — ha nem tudja hasznosan elfoglalni magát, vagy valóban nem egyenrangú, megértő társa feleségének — először unatkozni kezd, mellőzöttnek érzi magát, majd később ez a belső nyugtalanság életet keserí-; tő féltékenységgé fajulhat. KI DÖNTSÖN INKÁBB? 1 Üj helyzet adódott tehát,’ Egyre szaporodnak azok a családok, ahol az asszonyok teszik le otthon a vaskosabb fizetési borítékot. A férjek ebbe azonban nem mindig nyugszanak bele, hiszen „családfői” tekintélyüket érzik veszélyeztetve. Ezért mindenáron „bizonyítani” akarnak,’ be akarják hozni a lemaradást és infarktust kergető, éjszakába nyúló különmunkákat vállalnak, hogy legalább any- nyit, de lehetőleg többet keressenek, mint a feleségük.1 Ennek azonban csak a család látja kárát, mivel ebben a túlfeszített igyekezetben a férfi fizikailag és idegileg szinte teljesen felőrlődik.A kérdés tehát adott. Mi-’ ként oldja fel az asszony a férje feszültségét, s bizonyítsa be, hogy egyenlő partnernek tekinti, s nem él vissza azzal, hogy több a fizetése vagy magasabb az órabére, s ezért elvben övé lehetne a döntés joga minden lényeges családi kérdésben. A válasz erra rendkívül egyszerű, de az egyben vonatkozik azokra a férfiakra is, akiknek magasabb a végzettségük, beosztásuk és jövedelmük, mint a feleségüknek, de ezt nem akarják éreztetni valük: mindig annak kell rugalmasabbnak, alkalmazko- dóbbnak lennie a pénz beosztásának megbeszélésénél, vagy a váratlanul adódó családi ellentétek megoldásánál, aki pozíciófölényben van. így nem okozhat a másiknak érzelmi; lelki sérülést, és nem mérgezheti meg a család életét az egyik fél szorongó kisebbségi érzése. Ágh Tihamér J NÚGRÁD — 1979, szeptember 30., vasarnap 11
