Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-27 / 226. szám

Tanácskozik az országgyűlés Védeni, gyarapítani r (Folytatás az l. oldalról.) tás szakmai szerkezete is változott, számos új orvosi szakág kezdte meg működé­sét, több új szakintézet ka­pott hangsúlyos irányító sze­repet. Ez nem gyengíti, ha­nem erősíti azt a törvénysze­rűséget, hogy az egyes szak­ágak- súlya a következő öt­éves tervben sem lehet egy­forma. Meg kell határoz­nunk bizonyos sorrendiséget es ez nem szakmai minősítés, hanem ellátási szükséglet, amelyhez igazodva kell ter­veznünk. Így történt az a be­számolási időszakban és a változó szükségletek, vala­mint a medicina változó, fej­lődő lehetőségeinek figye­lembevételével így kell tör­ténnie a jövőben is. — A VI. ötéves terv szak­mai programját egészségpo­litikánk hosszú távú céljaival összhangban kell kialakíta­ni. Az eddiginél is fontosabb az alapellátás minőségi fej­lesztése és a kórházi ágyak megoszlásának megfelelő ki­alakítása. Nemzetközi össze­hasonlítás szerint Magyar- országon találkozik a páci­ens a leggyakrabban orvos­sal, évente átlagosan 150 milliószor, tehát egy állam­polgár átlagban csaknem ti­zenötször. Ahhoz azonban, hogy a körzeti orvos kielégí­tő ellátásban részesíthesse a nála megjelenő betegek mintegy 70—80 százalékát, nemcsak az kell, hogy az or­vos felkészültségénél fogva ezt meg tudja tenni. Az is fontos, hogy a beteg érezze és tudja, hogy a körzeti or­vosnál kapott ellátás nem ki­sebb' értékű és nem alacso­nyabb rendű, mint amilyent a i kórházban kaphat. A kór­házba lehetőleg az kerüljön, akit kizárólag ott tudnak bere^érdekébeif2 törekszünk vánjuk bevonni oktató kór‘ I**ten kezdeményeztünk, és • IX-hházként a medikusképzésbe a négy kórházban sikerrel ki- Ä kórházakat. próbáltunk. Egyehetlen a fel­utókeztiő ágyak memSásá Ne.m hall§athatók azok- szereltség és a műszerezett­nak halveskiMakí^fra Kü rÓ1 a réarJbm indokolt’ de ség. gyakran rossz a nagy íónösen nißv gondi^üík' van' sfTmiképpen sem altalano* értékű felszerelések, berende- nakTudS^en MindadT*; zések kihasználja. Javítás­amíg a helyes kórházi ágy- Älln^lV^lyesfn tllll £ aranyokat kialakítani nem mink azokkal az osréwéeiinvi ■<- ’ eszközök Kmasz tudiiik _ a ez mén hncszaVih punK azoKKai az egeszsegugyi nalasa az egészségügyben is. • ’ ® et meg h°sszabb dolgozókkal szemben, akik a 7 okos és tényleges intesrá I. “SU ggfc ”at- kik",yi“­A képen: az ülésteremben, Biszku Béla, Kádár János. elöl Lázár György, mögötte módon rítik a betegtől a külön anya gi szolgáltatás Gulyás Emilné (Szabolcs m. valamilyen 20. vk), a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára mailag elfogadható javítani a helyzeten. formáját. A kivételesen elő­Az orvosképzésről úgy nyi- forduló elítélendő esetek meggyőződését fejezte ki, latkozott a miniszter, hogy nem homályosfthatják el dől- hogy az oktatási intézmé- nem több orvosra van szűk- gozóink túlnyomó többségé- nyékben kell a helyes élet- ség. hanem olyan orvosokra, nek hivatástudatát, példás módra tanítani, a hatéko- akik a diploma megszerzését magatartását, áldozatkészsé- nyabb egészségügyi megelő- követő egy-két évi kórházi gét. zésre nevelni gyermekeinket, gyakorlat után az általános A miniszter az országgyű- Az egész társadalomnak töb- orvos nagyon nagy tudást és lés színe előtt is megköszön, bet kell tenni azért, hogy a felelősséget jelentő funkció- te az orvosok, az egészség- fiatalok sportoljanak, megta­rt is be tudják tölteni. Nincs ügyi dolgozók túlnyomó több. nulják a korszerű táplálkozás szükség 25 000 tudósra, nem ségének a kifejtett magas szabályait, valamint azt is, tudósjelölteket kell tömege- szintű szakmai munkát, a jó hogy a rendszeres munka sen képeznünk, hanem az szót, a gondoskodást, majd életszükséglet, egészségügyi ellátás mégha- kérte az országgyűlést, hogy tározóit céljainak megfele- fogadja el az egészségügyi lően jól képzett orvosokat, törvény végrehajtásáról szó- Egyre nagyobb számban ki- ló beszámolót. Hozzászólások Pesta László (Bp., 5. vk.), az országgyűlés szociális és Déváid József (Borsod m., 2. vk.), kórházi főorvos ki­emelte: körültekintőbb ter­vezéssel, jobb szervezéssel az intézményhálózat szükséges korszerűsítése is meggyorsít­ható. Olyan tervekre van szükség, amelyek kivitelezé­se elsősorban hazai alap- A szociális és egészségügyi anyagokból, előregyártott ele- bizottság — az ipari bízott- mekből gyorsan és gazdaságo­egészségügyi bizottságának Sággal együtt — a későbbiek- sabban megvalósítható. A elnöke elmondta: a törvény ben két nagyon fontos témát tervezésnél — a szakmai in­hatályba lépese óta nem múlt ismét napirendre kíván tűzni, tegráció szem előtt tartásá. el egyetlen esztendő sem, hogy üléseken és helyszíni ta­lálkozókon meg ne vizsgálták volna az egészségügy vala­mely fontos és időszerű prob­lémájának .megoldási lehető­ségeit. A szociális és egész­ségügyi bizottságnak a parla­menti ülésszakot megelőző ta­Az egyik a gyógyszerellátás hazai bázisának kérdése, a másik a baleset, vagy beteg­ség következtében rokkanttá val — az azonos feladatot el­látó intézmények típustervei­nek kialakításával lehetne so­kat segíteni. De nemcsak az vált emberek rehabilitációja építkezéseknél, hanem az z e0-jzsegugyi lehabiliteciot egészségügyi gépek, műszerek, ugyanis az esetek többségé- anyag0k tervezésénél, beszer- ben nem követi munkahelyi rehabilitáció, így sok olyan nácskozásán —, ahol a tör- ember is rokkantnyugdíjas­vény végrehajtását tekintet- ként él fo\ ték át — szorgalmazták pél­dául, hogy a legdrágább mű­szereket és berendezéseket olyan tájközpontokban műkő­ként él tovább, aki — meg­felelő munkakörben — hasz­nos tevékenységet végezhet­ne. Molnár Endre (Bp., 58. vk), zésénél is szükséges lenne tipizálás. Dr. Peiri Gábor (Csongrád 5. vk), egyetemi tanár, a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem rektora, a többi között azt emelte ki, hogy az alap­dő. kórházakban helyezzék el, az MSZMP Budapesti Bízott- ellátás, más szóval a beteg­anyagi és személyi feltételek jó hasznosítására, mert itt is ért is nélkülözhetetlen a szo­aho! azokat a leggyakrabban ságának titkára hangsúlyozta, használják. Felvetették: a hogy az egészségügyben is szombat-vasárnapi folyamatos törekedni kell a meglevő szolgálat igényével „össz­hangba” kell hozni az egész­ségügyi szakdolgozók javadal­mazását. Nyomatékkai szóltak arról is, hogy a higiénia ro­vására nem szabad megen­gedni a betegellátás csorbítá­sával együtt járó takarékos­kodást. Tűrhetetlen — foglal­tak állást a képviselők —, hogy sok család helyezi el kórházakban otthon is ápol­ható idős családtagjait, néha hónapokra is. gél elsőnek találkozó, s vele a legszorosabb tartós kapcsolat­ban levő orvos ténykedésének javítására ■ kell törekedni. Ez­sok a tartalék. A kórházi ágyak jelentős részét olyan krónikusan beteg, idős em­berek foglalják le, akik nem igényelnek intenzív orvosi el­látást. A kórházak nagy ré­szében péntektől hétfőig gya­korlatilag csak ügyeletet tar­tanak. A komoly vizsgáló, gyógyító munka nem folyik. El kell terjeszteni a folya­matos ellátást, amit Buda­NÓGRAD - 1979. szeptember 27., csütörtök ] cialista egészségügy egyik szervezeti alapelvének valóra váltása: a kórház és a rende­lőintézet szoros, funkcionális egységének megteremtése. A szakorvosi rendelőintézet fenntartása csakis ott indo­kolt, ahol ugyanazok az orvo­sok látják el a kórházban fekvő és a járó beteget. Ez az egyetlen biztos mód~zer a be­teg fölösleges küldözgetésének és a költséges, sokszor kelle­metlen vizsgálatok ismétlésé­nek elkerülésére. Deutsch Erzsébet (Baranya m., 2. vk.), a Pécsi Kesztyű­gyár varrónője az üzem­egészségügyi hálózat fejlesz­tésének fontosságára hívta fel a figyelmet, majd a gon­dok között említette, hogy Baranyában még nem meg­felelő a lakosság fogászati el­látása, így az ottani 45 000 is­kolás korú gyermek fogazatá­nak ellenőrzése sem. A na­gyobb ipari üzemekben be­rendezett fogászati rendelők korszerűek, jól működnek, kihasználtságuk viszont még nem megfelelő. A megye egészségügyi vezetése most azon fáradozik, hogy ezeket a korszerű rendelőket „nyitot­tá” tegye, elsősorban a gyer­mekek ellátásának javítására. Szűcs Gábor (Hajdú-Bihar m. 12. vk.), az MSZMP Hajdú­szoboszlói városi Bizottságá­nak első titkára elmondta, hogy a megyében magas a koraszülések aránya, amelyért elsősorban az anyaságra ké­szülő fiatalok egészségtelen életmódja hibáztatható. Nagy a felelősség azért, hogy egész­séges gyermekek jöjjenek a világra. Ezért az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell for­dítani az egészséges, fegyel­mezett életvitel népszerűsíté­sére. El kell érnünk, hogy az emberek még nagyobb fele­lősséget érezzenek a felnö­vekvő nemzedékért. Dr. Vámos Marietta (Pest m., 5. vk.), körzeti orvos a vidéki körzeti orvosoknak a szakmai integrációba történő bevonására javasolta, hogy a területi kórházak osztályai­nak orvosai és a körzeti or­vosok úgynevezett forgó rend­szerben dolgozzanak, ötéven­ként minden körzeti orvos három—hat hónapot kórházi osztályokon tölthetne el, s ez idő alatt a kórházban dol­gozó kollégáik, főként a fia­tal, szakvizsga előtt álló or­vosok helyettesíthetnék őket. Ez a megoldás nemcsak a szakmai fejlődést segítené, hanem megfelelne az új szak- vizsga rendeletnek is, amely szerint szakvizsga előtt fél­éves körzeti orvosi gyakorla­tot kell teljesíteniük a leen­dő szakorvosoknak. Ebben a rendszerben közelebb kerül­nének egymáshoz a kórház­ban és a körzetben dolgozó szakemberek, jobban megis­merhetnék — és becsülnék — egymás munkáját. Dr. Faragó Margit (Szolnok m., 4. vk.), a megyei tanács Hetényi “Géza Kórházának szemészorvosa arról számolt be, hogy bár a tízezer lakos­ra jutó kórházi ágyak száma Szolnok megyében messze el­marad az országos átlagtól, saját erőből is igyekeznek a gondokon enyhíteni. Jó példa erre, hogy megfelelő átszer­vezéssel a tüdőbetegek gyó­gyítására szolgáló ágyakat 30 százalékkal csökkentették, így Űjszászon sikerült 170 elme­beteg pszichiátriai utógondo*. zó- és rehabilitációs ellátásá­ról gondoskodni. Koltay Nándorné (Veszp­rém m., 4. vk.), a Herendi Porcelángyár porcelánfestője azt javasolta, hogy a 14—18 évesek egészségügyi ellátása is kapjon a jövőben nagyobb figyelmet. A gyermekek, az ifjúság egészségének megóvá-. sára, bizonyos — a későbbi életkorban jelentkező — be­tegségek megelőzésére és gyógyítására ugyanis az isko­laérettségi és pályaalkalmas­sági vizsgálatok elégtelenek. Éppen ezért fontos lenne az iskolaegészségügyi ellátás olyan rendszerének megte­remtése, amely elsősorban a megelőzéssel járulna hozzá a jelenleginél mind fizikailag, mind lelkileg teherbíróbb, s általában erősebb ifjú nemze­dék felnövekedéséhez. Koczmann Ferencné (Győr- Sopron m. 6. vk.) körzeti ápo­lónő elmondta: gondot okoz, hogy csak néhány nagyobb gazdaságban biztosított megfelelően a mezőgazdaság dolgozóinak üzemorvosi el­látása. Elsősorban az állami gazdaságokban lenne szük­ség főállású üzemorvosokra. A termelőszövetkezeti teen­dők ellátására pedig a körze­ti orvosokat kellene fölkészí­teni. hogy ismerjék a mező. gazdaságban jelentkező ipa­ri ártalmak megelőzésének módszereit. Csapó Jánosné (Tolna m. 7. vk.), a Simontornyui Bőrgyár Egy kommunista párt történelmi életútjában a legjelen­tősebb mérföldkövek a kongresszusok. A magyar párt most a soron következő XII. kongresszusára készül, mely már nem egyszerűen a történelemnek fontos, hanem az életnek, a jö­vőnek és nemcsak a pártnak, de az egész országnak, az or­szág népének. „Pártunk, a munkásosztály pártja, de történelmi felelős­ségünk, hogy Immár az egész népért, nemzetünkért vagyunk felelősek, és eszerint kell megoldanunk az előttünk álló fel­adatokat” — mondta Kádár János felszólalásában azon a pártaktíván, amelyet Budapest kommunistái a csepeli sport- csarnokban tartottak a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusára való felkészülés jegyében. Ezen a tanácsko­záson Méhes Lajos elvtárs, az MSZMP Budapesti Bizottsá­gának első titkára a főváros kommunistáinak feladatait kör­vonalazta, Kádár János elvtárs pedig a XI. kongresszus ál­tal kijelölt feladatok teljesítéséről szólt, leszögezve, hogy nyugodtan tekinthetünk a kongresszus elé, mert pártunk a XI. kongresszus által meghatározott úton halad és minden erejével az ott hozott határozatok végrehajtására töreke­dett. Természetesen a XII. kongresszusra készülődve az a cé­lunk, hogy „a kongresszus erősítse meg pártunk fő politikai irányvonalát” úgy a külpolitikait, mint a belpolitikait. Mi­közben teljes joggal állapíthatták meg az aktíván, hogy bel­politikai életünk kiegyensúlyozott, szocialista rendszerünk szilárd, hangsúlyozták annak fontosságát is, hogy politikánk az új feladatokra felkészülve rugalmasan követni tudja a körülmények változását. Pártunk élő, eleven szervezet, ezért — ez talán a legfi­gyelemreméltóbb jelzése volt Kádár elvtársnak — nem en­gedhetünk teret sem a dogmatizmusnak, sem a revizioniz- musnak. Ha nem is olyan élességgel, mint amikor meghir­dettük a kétfrontos harcot két évtizeddel ezelőtt, de azért az ma is érvényes még abban a vonatkozásban is, hogy „sa­ját, mondjuk 15 évvel ezelőtti megállapításunk se válhasson dogmává”. A magyar párt politikai gyakorlatának megfelelően Kádár elvtárs természetesen szólt nehézségeink és fogyatékossá­gaink forrásairól is. Elmondta, hogy a világgazdaságtól nem tudjuk magunkat függetleníteni, az a gazdasági folyamat, amely a takarékossággal, az ésszerű gazdálkodással, az ár­viszonyok figyelembe vételével most kibontakozik — nem valami kampány, hanem hosszú távon a szocialista gazdál­kodás velejárója, annak része. Mert „a szocialista társada­lomban is van pénz, van árutermelés, a piacnak a szocia­lista társadalomban megvannak a maga törvényei”. Csak mi mindezeket a tényezőket a szocialista társadalom körülrné- nyei között, szocialista módon kezeljük. Nekünk kötelező jól, hatékonyan gazdálkodni, mert a gazdálkodás eredmé­nyei az egész nép jólétét szolgálják. És ezeknek az eredményeknek a fényében erősödtek tár­sadalmunk szocialista vonásai. Kádár elvtárs a. köztisztvi­selőktől a fegyveres erők tagjaiig több olyan társadalmi ré­teget említett, melyek felelősséget éreznek az ország ügyei, a szocializmus építése iránt és amelyek óriási feladatokat vállalnak életünk építésében és ezért megfelelő módon be­csülni és érzékelni kell munkájukat. Az egész szocialista társadalom ereje nyilvánult meg abban a bizalomban, meg­értésben és cselekvőkészségben, amellyel közvéleményünk az áremeléseket, ezeket a kényszerű és szükséges intézkedé­seket fogadta. Erre a bizalomra, tenniakarásra mindig szá­mítani kell a kommunistáknak, ez a nép teljes támogatását fejezi ki, azt, hogy az emberek tudják ebben az országban, hogy ami történik, az értük történik, azért, hogy a dolgozó emberek élete ne rosszabb, hanem jobb legyen, hogy az el­ért vívmányok megvédelmezését, gyarapítását szolgáló okos és szükséges céljainkat a lehetőségek ismeretében állapít­hassuk meg, biztosítva — szorgalmas munkával — azok re­ális elérését. Szalontay Mihály Hazánkba látogat a görög miniszterelnök Lázár Györgynek, a Magyar Görög Köztársaság miniszter- Népköztársaság Miniszterta- elnöke a közeli napokban hi- nácsa elnökének meghívására vatalos látogatást tesz Ma- Konsztantin Karamanlisz, a gyarországon. (MTI) Púja frißx/es elutazóit New Vorkba Púja Frigyes külügyminisz- Yorkba, az » ENSZ-közgyűlés tér szerdán elutazott New XXXIV. ülésszakára. (MTI) igazgatóhelyettese a gyógyító munkának pénzt nem ’ igénylő „emberi” oldalával foglalko­zott. A gyógyításban semmi­lyen medicinával nem pótol­ható, ha a beteg érzi a dok­tor személyes figyelmét, oda­adását. Ezt mindenki, aki or­voshoz fordul, joggal várja el, s erre kellene még jobban ösztönözni a fiatal, leendő orvosokat is. Várhelyi József (Zala m. 9. vk.), a Zalai Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság igazgatója elmondta, hogy az alapellá­tás színvonalának emelésé­ért a körzeti orvosi rendelő­ket gyorsdiagnosztikai fel­szerelésekkel, a fogászati ren­delőket pedig korszerű fogá­szati kezelőgépekkel látták el. A progresszív ellátás el­vének következetes érvénye, sítésével biztosítható, hogy a betegek a legrövidebb idő alatt jussanak el arra az. el­látási szintre, ahol a gyógy­kezelésükhöz szükséges fel­tételek megnyugtatóan biz­tosítottak. Szalai Istvánná (Vas m. 3. vk.), a Szombathelyi Pamut­ipari Vállalat szövőnője átfo­gó vizsgálatot javasolt annak megállapítására: mi az oka annak, hogy az egészségügyi szakközépiskolában érettségi­zetteknek alig több mint a fele vállalja a betegágy mel­letti szolgálatot, miközben az egészségügyi szakiskolák végzős növendékeinek ennél lényegesen nagyobb a hiva­tástudata. , Dr. Pál István (Fejér m. 11. vk.), a MÉM kutatási és szak- oktatási főosztályának veze­tője arról beszélt, hogy ha­zánkban is működik egy jó­részt állatorvos-szakembe- rekbő] álló élelmiszer-higié­nikus szakgárda azzal a cél­lal, hogy az ellenőrző szak- szolgálat keretében a köz- egészségügyet szolgálja. Munkájuk elsődleges célja az ember egészségvédelme. Az országgyűlés őszi ülés­szaka csütörtökön az egész, ségügyi miniszter beszámo. ' lója fölötti vitával folytat», dik.

Next

/
Thumbnails
Contents