Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)
1979-09-26 / 225. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ■:';ZYKGT: MSZMP, NOGRAD M E G YE I BIZOTTSÁGA MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXV. ÉVF., 225. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1979. SZEPTEMBER 26., SZERDA MAI SZÁMUNKBAN: HiSyen a jó eladó Jogi tanácsadó Megyei bajnokság Kádár János: A terv minél jobb teljesítésévei készülünk a XII. pártkongresszusra Kommunista aktíva a csepeli sportcsarnokban Kommunista aktívát tartottak kedden a csepeli sportcsarnokban a főváros kommunistáinak legfontosabb tennivalóiról, az MSZMP közelgő, XII. kongresszusa eredményes előkészítésének budapesti feladatairól. A tanácskozáson több mint 800-an képviselték a főváros párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteit, az iparvállalatokat, a minisztériumokat és főhatóságokat. Ott voltak közöttük a legkülönbözőbb területek munkásai és irányítói, a szocialista brigádok vezetői, a tudományok, a művészetek művelői. Részt vettek a kommunista aktíván és az elnökségben foglaltak helyet: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Cservenka ^frencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Baranyi Tibor, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője; a budapesti párt-végrehajtóbizottság tagjai, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának, a Hazafias Népfront és a KISZ budapesti bizottságának vezetői, továbbá Véghelyi Andor, a XXI. kerületi párt- bizottság első titkára és Ernszt Antal, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára. A tanácskozást, amelyen pártunk Központi Bizottságának a kongresszus összehívásáról szóló határozata szellemében tekintették át a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet területén megoldásra váró feladatokat, Somogyi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti párt- bizottság titkára nyitotta meg. Ezután Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára mondott beszédet. Méhes Lajos beszéde ü A kongresszusra készülés fontos elesne, a pártszervezetek minden szintjén, a számvetés, a vezető testületek beszámolása — hangsúlyozta elöljáróban, s már a jövő évi budapesti pártértekezlet jegyében szólt a megtett út néhány jellemző vonásáról. — Meggyőződésünk, hogy van miről számot adni — folytatta. — Belpolitikai helyzetünk szilárd. . Gazdasági gondjaink ellenére is jelentősek az V. ötéves terv három és fél esztendeje alatt elért eredmények. A budapestieknek különösen örvendetes minden előrelépés a város építésében, fejlesztésében. — Erőink jelentős részét a tömeges lakásépítésre, a felújításra összpontosítottuk, az elmúlt négy évben körülbelül • 250 ezer fővárosi lakos költözhetett új, vagy már régebben épült, de nagyrészt ösz- komfortos, modem lakásokba. Az új építkezések megvalósításával egyenrangú feladat; meglevő értékeink jó hasznosítása, megóvása is. Budapest lakói szeretik, magukénak érzik városukat. Százezrek tesznek, áldoznak azért, hogy több legyen a park, a játszótér, az óvoda, a bölcsőde, a sportlétesítmény. S joggal igénylik, hogy amit segítségükkel, közpénzből létrehoztunk, azzal jó gazda módjára bánjunk. Szívügyünk, hogy Budapesten rend, tisztaság és közbiztonság legyen ! A XI. kongresszus óta Budapesten is egészségesen fejnös bizalom és nyütság jellemzi. E kapcsolat nem statikus, egyszer és -mindenkorra adott. A „szilárd” szó régi, de napi hiteléért a pártnak lankadatlanul küzdenie kell. Minden tevékenységünkkel segítsük: a tömegek a gyakorlatban győződjenek meg arról, hogy ebben az országban minden a dolgozó emberért, a dolgozó népért van, az ő érdeküket szolgálja. Az elmúlt hetekben több olyan kérdéssel foglalkoztunk, mint például a kenyér minőségének javítása. A Fő. városi Tanács vezetői programot dolgozta!?; ki a kereskedelem, a szolgáltatás javításának egyes tennivalóira. Keressük a munkáslakás-építke- zéseknél a szakipari ' munkákhoz a vállalati erők .jobb bekapcsolásának lehetőségeit. Gyors változás egyik témában sem várható. Például a főváros rendszeres és mindenütt jó, friss kenyér-, péksüteményellátásához 7 milliárd forint kellene most. Mindenki tudja, hogy ilyen összeggel egyelőre nem rendelkezünk. A budapesti pártbizottság bizonyos kérdésekben saját kezdeményezéseivel is igyekezett gyorsítani a fejlődés ütemét. Két fontos témában, . az építő- és építőanyag-ipar, valamint az elektronikai ipar fejlesztési koncepciójával a párt testületi ülésein, majd összevont budapesti kommunista aktívaértekezleten foglalkoztunk. A munka- és üzemszervezés szinte mindennapos témája a budapesti. a kerületi, de állítom a vállalati pártszervek , munkájának is. A budapesti vállalatok szerepe az export-import alakulásában meghatározó, hiszen az ország ipari exportjának mintegy felét ezek adják. Jó, hogy az exportorientált vállalatok dinamikusabban növelik termelésüket és a gazdaságtalanul exportáló válla, latok termelési üteme csökken. . Az importmegtakatitás tekintetében azonban különösebb javulást nem értünk el. Mindent el kell követnünk a tőkésexport növeléséért és gazdaságosságának, fokozásáért. Ne tévesszük azonban sohasem szem elől, amit központi bizottságunk többször hangsúlyozott; a szocialista országok gazdasági együttműködésének a fejlesztése, a KGST-ben kínálkozó lehetőségek jobb kihasználása meghatározó jelentőségű elért gazdasági vívmányaink megszilárdításában és gyarapításában, mai . gondjaink megoldásában. Ennek tudatában ösztönzünk kezdeményező munkára Budapesten igen sürgetőek. Tudjuk, hogy a munkaerő-kereslet és -kínálat közötti összhang megteremtése hosszabb távú, sokoldalú _ együttes intézkedéseket igényel a fővárosban. Ehhez fontos feladat: a fővárosi ipar szelektív és intenzív fejlesztése; a jobb munka- és üzemszervezés; a munkaerő tervszerű átcsoportosítása; az alkalmazotti létszám csökkentése; a felesleges munkahelyek megszüntetése;1 a differenciált teljesítményhez kötött bérek kiterjesztése; a népgazdaság igényeihez igazodó szakemberképzég. A fővárosnak a munkaerőgazdálkodás megjavításában szorosan együtt vkell dolgoznia a Pest megyei pártbizottsággal és tanáccsal. A budapestiek érdeke is, hogy fejlődjön, gyarapodjon, szépüljön, egyre jobb otthont adjon az ott lakóknak a fővárost övező környezet. És az ott lakók érdeke, hogy minél gyorsabban a munkahelyükre érve, minél kultu. ráltabb, hasznosabb munkát találjanak Budapesten. ' A közigazgatás jó, ha külön van, de a tervezésnek, fejlesztésnek — ezen a munkahelyekre és a munkaerőre szóló terveket is értjük — együtt kell haladnia. Az idén erről is tanácskoztak .a. Pest megyei pártbizottság és tanács vezetői a budapesti pártbizottság és tanács vezetőivel. Ezt szolgálta a két képviselői csoport együttes ülése is. Az utánpótlás nevelése, a fiatalokkal történő rendszeres foglalkozás, az elmúlt 8—1(1 évben egyre inkább kezdi elfoglalni természetes, fontos helyét a párt-, a társadalmi, az állami élet minden szférájában. Sok intézkedés szü. letett az ifjúság javára 1 és azért, hogy jobban részt vehessenek sorsuk alakításában. A párttagfelvételeknél komolyan számítunk rájuk. A különböző szintű vezetők között is egyre gyakrabban találkozunk fiatalokkal. Mégis, mintha bátortalanság lenne, sokszor a kezdeményezés hiányzik, hogy még nagyobb számban vonjunk be fiatalokat a párt tagjai sorába, bízzunk meg közülük többeb vezető tisztségekkel. • Legyen becsülete a kockázatvállalásnak ÍIBIaí; ■■ Méhes Lajos beszédét mondja A termelés állandó harci terület .lődött a párt. Erősödött tideológiai, politikai, cselekvési egysége. Növekedett vezető szerepe, kezdeményezőkészsége, felelőssége. A főváros fejlődésében elért eredményekben, gondjaink megoldásában döntő része volt és van a pártszervezeteknek, a párttagoknak. Kölcsönös a bizalom ■ Budapesten ma 210 ezer párttag él és dolgozik. A párt muhkásbázisa erős, a párttagok 44 százaléka munkás. Ugyanakkor örülünk annak, hogy az értelmiségiek, szellemi dolgozók sok kiválósága is tagja pártunknak. A XI. kongresszus óta eltelt 4 és fél év alatt több mint .30 ezer új párttagot vettünk fel, többségük , munkás és ■ csaknem fele 30 év alatti. Nagy erővel rendelkezünk: a. fővárosban minden hetedik, de a legnagyobb üzemeinkben minden negyedik-ötödik dolgozó a párt tagja. A kommunistáknak ez a nagy serege fegyelmezett magatartásával, egyre tudatosabb kiállásával meghatározólag hat a közvéleményre, a közhangulatra. Naponta tapasztalhatjuk, hogy a párt és a tömegek kapcsolata szilárd, kölcsö. A pártkongresszusra . készülve. elért vívmányainkat védve és gyarapítva dolgoz- , zunk ésszerűbben, gazdaságosabban, fegyelmezettebben. Ebben mindenki megtalálhatja a saját feladatát. Ma a termelés állandó harci terület, Ezen a fronton az a munkásszolidaritás vezéreljen; ha nem végzünk e] valamit rendesen, azzal dolgozó társainknak okozunk kárt. Jelentős veszteségek forrása a termelés ütemtelensége, a szállítási fegyelem lazasága. Emögött sok minden meghúzódik! Döntések és így rendelések késése, tervezési hibák, az érdekeltségi viszonyok visszásságai. Az erők összefogására ma taláp a legnagyoblp siükség a munkaerő-gázdálkodásban van. A fővárosi iparban foglalkoztatottak létszáhia 1970. január- 1-e és 1979. július 1-e között 148 000 fővel csökkent. Az utóbbi 3 és fél esztendőben a létszám 70 000 fővel fogyott. Ennek legfontosabb okai: évente rendszerint 10 000-rel több a nyugdíjba menő, mint az új munkavállaló. A szellemi, alkalmazotti munkahelyekre az egyébként általában fogyó létszámból mégis több jutott. Végül a fővárosi becslések szerint csökkent a Budapestre vidékről bejárók száma. Mindez oda vezet, hogy ma egyes műhelyekben majdnem annyi gép áll, délelőtt, mint 15 évvel ezelőtt a délutáni műszakokban. Mindenki tudja, hogy a munkaerőhiány csakis a jelenlegi szervezettségi színvonal melleti hiány, amely másképp. ésszerűen dolgozva legalábbis jelentősen csökkenthető lenne. Az elmúltf években a munkaerő-gazdálkodásban kialakult feszültségek és ellentmondások fejlődésünknek komoly fékjévé, gátjává .lettek, Ezért itt, a tennivalók Ma még az alapszervezetekben sem merjük bátran bevonni a vezetésbe a fiatalokat: Az alapszervezeti vezetőségi tagok mindössze 6—7 százaléka fiatalabb 30 évesnél. A vállalatok önállóságával gyarapodott az előre tekintő gondolkodó vezetők száma. Az üzemi demokrácia fejlődésével erősödött a vezetőkben §z a felismerés, hogy a feladatokat csak a dolgozókkal együtt lehet megoldani. Az elmúlt években a káderek fejlődésének jellemzője a hozzáértés, a vezetőkészség erősödése. A körülményekhez mindenáron való igazodás, a .teljesítmények hajszolása azonban vadhajtásokat is szült. A népgazdasági és vállalati érdekek egyeztetésekor a közérdek ma gyakran háttérbe szorul. Sokszor nehéz eldönteni itt, hol végződik e tekintetben a bocsánatos bűn, hol kezdődik tulajdonképpen az elvtelen- ség. \ Sok a kárunk abból, hogy vezetők gyakran halogatják a megérett kérdésekben a döntést. Számos vezető munkastílusának jellemzője, hogy a döntés előkészítésétől á végrehajtásig a „fedezéket, az óvóhelyeket” építi. Nagy szorgalommal gyűjti a bizonyítékokat arra, hogy mit miért nem lehet megvalósítani. A népnek nagyon sokba ’ kerül az ilyen bunkerek építése. E jelenségeknek sokféle és részben egymást keresztező okai vannak. Most arra akar-- juk felhívni a figyelmet, hogy becsüljük jobban a közösség ügyéért sokat vállaló, esetleg kockázatot is vállalni merő vezetőket! És a pártvezetőségek újjáválasztásánál ilyen vezetőknek adjuk a bizalmunkat! Mi, akik a hétköznapok sokszor szürke hajszáját éljük, természetesen a saját dolgainkkal vagyunk elfoglalva. Panaszoljuk, hogy gazdasági gondjaink vannak. Mutasson >an valaki egy országot, íynek kormányát, vezető pártját nem gyötrik gazdasági gondok. Ilyen országot, ilyen kormányt nem ismerünk. Ezért is büszkék vagyunk arra, hogy nem kevés buktató, zátony közepette, a gazdasági, társadalmi fejlődés egyre magasabb osztályába lépünk. Lehetnek évek, amikor egyik-másik tantárgyból- utóvizsgát is kell tennünk, de tudjuk, mit akarunk és ezért yan erőnk leküzdeni minden akadályt, köztük saját gyarlóságainkat is. A párt XI. kongresszusa óta végzett munkánk, az is, amit ebben az esztendőben végeztünk, arról győz meg bennünket, hogy van értelme az erőfeszítésnek. Készüljünk abban a tudatban a párt XII. kongresszusára, hógy hasonló értelme, gyümölcse lesz újabb erőfeszítéseinknek is — mondotta Méhes Lajos végezetül. Hozzászólások következtek. Ezután a kommunista aktíva résztvevőinek , nagy tapsa közepette Kádár János emelkedett szólásra. (Folytatás a 2. oldalon).
