Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)
1979-09-25 / 224. szám
Mintha a hozzátartozóját ápol oá „Kétkapura99 ne sajnáljuk... Külön világ. Az épületet tizenkét holdas gyönyörű park öleli körül, amel” a szebbnél szebb fákkal természetvédelmi terület. A ház valaha a Maj- láth-grófok kastélya volt, akik úgy látszik; jól tudták, milyen környezetben kell nyári lakot fenntartani. A hajdani kastély ma a megyei tbc- és tüdőbeteg-gyógyintézetnek nyújt otthont Nóg- rádgárdonyban. Az intézmény tavaly ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. A két évtized alatt ki tudja, hány embernek adták itt vissza az egészségét, a továbbélés lehetőségét, a reményt, a családot. Dr. Ferenczi György igazgató főorvos nagy-nagy szeretettel beszél az intézetről. Hosszú éveket, töltött Szolnok megyében, onnan hívták Nóg- rádgárdonyba. Bár sok minden — lakás, négy gyermek, tíz unoka — kötötte a fővároshoz, mégis ezt a Nógrád megyei apró községet választotta. A felesége ugyancsak' az intézet dolgozója. _ Néhány évtizeddel ezelőtt nagyon y magas volt a tbc-s megbetegedések száma a megyében. Hozzájárult ehhez gyáripar, a bányászkodás, a szükölköcfes. Évek hosszú munkája visszaszorította a félelmetes betegséget. A gyermek- tuberkolózi’s gyakorlatilag megszűnt, évente egy-egy eset ha előfordul. . séli: Emlékezés Schöpf Merei Ágostonra A nógrádgárdonyi intézet a rehabilitáció, a tudomány leg Az ellátás nagyon jó. Saját laszthatnak, aki pedig köny- Ezen segít A foorvos me- sertéshizlaldájuk van, négy- nyebbet kíván, diétás kosztot Módszeresen holdas fóliás kertészetük. A kaphat. újabb eszközeire támaszkodva — Előfordult hoav eev fia- bete§ek iu már akkor para- . . elkezdjük a szellemi és fizikai , dicsőmet, zöldpaprikát kap- Az sem csodalatos ha „egye- terhelését. Itt a szellemi tér nak, amikor a piacon ‘ még ni a koszt. Vagyis, na egy be- helés talán fontosabb. „ Pszinyolcvan-száz forint. Salátát tegnek egyáltalán nincsen ét- chológus és műszerek segítséA7nnnal ettek karácsonyra, a gyümölcs vágya, lesoványodott, az_ inté- gével mérjük, hogy bírja a vi ’ szinte Peb*§ szinte mindennapos. Az ze[ konyháján csak az ő szá- tát, viseli el a konfliktusokat, ’ adagok is bőségesek, ötszöri mára azt főznek, amit kér. Ha lélektanilag készítjük fel a tarmadártejet, akkor azt, ha rán vtal férfit szűrtek ki a röntgen- leletek alapján. Gépkocsivezető volt a foglalkozása, két gyerekes családapa, megindult a „riadó rendőri nyomozást folytattunk. Megvizsgáltuk a családját, a étkezés naponta; hogy a beteg ^ talmas emberi életre, munkatársait. _ mindazokat, szervezetet feljavítsák. A hús, Ha netán ' valakf ef^polfá^ «pSe/felLtbad^l a^szoronjakikkel érintkezhetett, csak futólágosan is. tudomány mindent elkövetett az érdekében, ő és a két gyerek, akik szintén megkapták a fertőzést, ma már egészségesek. Az intézetben százhatvan ágy várja a rászorulókat, öt orvos, harminckét ápolónő gyógyítja, vigyázza, óvja va- lamennyiöket. Nógrádgárdony- ban egységes a gyógyítás szelleme. A főorvos így fogalmaz: „Mindig azt mondom a munkatársaimnak, úgy lássák el a beteget, mintha a saját édesanyjuk, vagy gyermekük feküdne az ágyban .. Ez sok mindent megmagyaráz. Itt nem lehet türelmetlenkedni; mert a betegek általában hosszabb időt töltenek az intézetben, mint más kórházban. Van aki egy évig, van &ki egy hónapig lakója a nógrádgárdonyi kastélynak. Az idén már eddig hétszázhetven beteget láttak el. Természetesen nemcsak tbc-t gyógyítanak, hanem más tüdőbetegségeket is. Az orvos- f í6ze,ék.’ a köret minden aI; borra vágyik, nem utasítják éf gásból, Tsmételten tetterősnek kálómmal tea, kávé, az asztalra kerül, kakaó között váffPpi a nővérek. Ferenczi főorvos kezdeményező, kutató, szervező szellemmel megáldott ember. Mindig az újat keresi. Így hamarosan megkezdődik a kardiológiai rehabilitáció.' érzi magát, nem pedig örökös gyámolításra szoruló, elveszett valakinek. A rehabilitációhoz szükséges műszerek nagy része már megérkezett az intézetbe. Kialakítanak egy hárpmágyas őrzőszobát, ha netán gyors segítségre lenne szükség. Maga a rehabilitációs részleg húsz-huszonöt ággyal rendelkezik majd. * A tuberkulózis visszaszorult. A magyarországi tudományos gyermekgyógyászat megteremtője, Schöpf-Merei Ágoston 175 évvel ezelőtt, 1804. szeptember 24-én szii.e- tett Győrött. Az idei nemzetközi gyermekév még inkább indokolttá teszi, hogy megemlékezzünk róla, az első és talán legjelentősebb hazai gyermekorvosról. Schöpf-Merei középiskoláit szülővárosában és Bécsben végezte, majd ugyanitt kezdte meg orvosi tanulmányait, amelyet a páviai egyebemen fejezett be 1832-ben. Ezután a császárvárosban volt gyakorló orvos. 1836-ban már Pesten alapított ortopédiai intézetet, amit az 1838. évi árvíz elpusztított. Ezután került sor legjelentősebb kezdeményezésének megvalósítására, a Pesti Szegény Gyermekkórház alapítására. ochópf kórházalapítása azért veit korszakalkotó cselekedet, mert a hazai orvosok ekkor még a gyermekek gyógyítását nem tekintették -speciális különproblémának. Kórházában számos jelentős gyógyítási eljárást első ízben alkalmazott. Többek között végzett légcsőmetszést, kanssalságot és végtagkorrigáló műtéteket, bőr alatti izom- és ínmel- szést. Ö vezette be a rendszeres kórtörténetírást és statisztikai kimutatások készítését. A kórházban L3 éves fennállása alatt 44 ezer oeleg gyermeket ápoltak. Schöpf a gyógyítás közben szerzett tapasztalatait igyekezett közkinccsé tenni. Ezért jelentette meg többek közptt magyar és német nyelven , A pesti gyermekkórház és annak háromnegyed évi haladásának rövid vázlata az általa ingyen orvosolt gyermekbetegségeknek áttekintéséből” című tanulmányát 1842-ben. Közben a pesti egyetemen orvostörténeti és gyermek- gyógyászati előadásokat tartott. Tankönyvet is írt gyermekorvoslásról. 1845-ben alapította az első magyarországi gyermekgyógyászati szaklapot, a „Magyar Orvos-Sebészi Évkönyvek a gyermekgyógyászat köreben” címmel A folyóiratban megjelent cikkeket jó részt ő maga írta. Sajnos, a lap 1846-ban lényegében anyagi okok miatt megszűnt. A gyermekek nemeslelkű tudós gyógyítója eszméi terjesztésere és kórháza támogatására saját vagyonát -is felhasználta. Egyébként Schöpf tevékenységének az a körülmény is adott különös jelentőséget, hogy Magyarországon aböcn az időben a gyermekek maid-, nem ötven százaléka még hatéves kora előtt elhalálozott különböző gyermekbetegségekben. A szabadságharc ideje alatt 1848—49-ben Schöpf-Merei az olasz légió főorvosa volt. e/- ért a fegyverletétel után menekülni volt kénytelen, előbb Törökországbá, majd innen Párizsba. Ezután megkísérelte a hazatérést, hogy itthon folytathassa korábbi tevékenységét, azonban a Bach* rendszer hatóságai nem tették ezt számára lehetővé. Ekkor úgy döntött, hogy családjával egvütt Angliában telepedik le. Itt is módját e/,ette, hogy a szenvedő gyermekeken segíthessen, ugyanis Whitehead szülésszel együtt egy gvermekkórházat alapított. Talán nem kell azt sem véletlennek tartanunk, hogy SchöpfJvlerei abban a fejlett iparral rendelkező Manchesterben kívánt dolgozni, ahol akkor még szokásban vált az üzemekben az egészen kiskorúak dolgoztatása és rendkívül m'agas volt a gyermekhalandóság aránya is. Schöpf- Merei az idegen környezetben sem mondott le az irodalmi tevékenységről. Ugyanis 1855-ben angol nyelvű könyve jelent jneg, amelynek címe magyarul a Következő: „Csecsemők és kisgyermekek fejlődésének zavarairól és az angolkórról . . .” Dr. Schöpf-Merei Ágoston 1858-ban hazájától távol halt a • meg, 54 éves korában. Neve ma is ismert Angliábún és itthon egyaránt. Budapesten emléktábla jelöli meg azt a házat, ahol hajdan »z álviia alapított gyermekkórház működött. Dr. Batári Gyula Bővülő'kereskedelmi hálózat — Mit jelent ez? — Nálunk az a szokás, hogy szívinfarktus után a legtöbb esetben rokkantsági nyugdíj Az intézetben dolgozó orvo- következik. „Kétkapura” saj- sok, ápolónők, szakemberek nálják, akit elért. Hiába erő- pedig más támadó betegségek södik meg, épül fel, nem épei ellen állnak' csatasorba, magát teljes értékű embernek. — cs. — /VA/VA/Vh/VO/V'VVV\XVWWV'V/\^VWWW\*AnX\/\»'VWVV\XVW\^v\^v/^^ A román fővárosban nagy Bukarest boltjainak alap-' figyelmet fordítanak a keres- területe ebben az évben több kedelem anyagi-műszaki bá- mint százezer négyzetméter - zisának fejlesztésére, a la- rel növekszik. Az új üzletek kosság ellátására. építése mellett több mint Csak az idei év első hó- sz,áz, már működő kereske- napjaiban 40 új bojtot nyitót- delmi egységet bővítenék és tak Bukarestben. Hat keres- ... . kedelmi központ építése a be- korszerűsítik a fővárosi pia. fejezéshez közeledik. cokat is. : A nővér injekciózáshoz készül Tcrcnczi főorvos leleteket hasonlít össze Bábel László felvételei Tapasztalatként él a köztudatban, hogy a mezőgazdasági károk bekövetkezte kivédhetetlen. Éppen ezért talán ez az a gazdasági ágazat, amelyben leginkább igény jelentkezik a biztosításra. Ezzel párhuzamosan a biztosítást kötő nagyüzemek rövid időn belül ,szeretnék, ha a befizetett díj kártérítésként megtérülne, sőt úgy tartanák igazán „kifizetődőnek” a biztosítást, ha magasabb térítést kapnának vissza. Ez a kiegyennródés, ha nem is rövid időn- belül, ngm is egyetlen gazdaság tekmt.e. tében, de bekövetkezik. Ila a jelenlegi érvényes biztosítási rendszert ertdkemi akarjuk, akkor ezt a szempontot A biztosító kockázata Országos „veszélyközösség” üzem saját erőből még hosz- szú távon sem lett volna képes pótolni. A biztosítónál ez azt jelentette, hogy a befolyt díjat jóval meghaladó térítést fizetett ki. Várhatóan-így lesz ez az 1979-es évben is. A növénybiztosítási rendszer volt az, amelyben a leglényegibb kockázatbővítéseket vezették be. Ezek: szőlők, gyümölcsösök tavaszi fagy. vaszi fagykockázat biztosi, tása gyakorlatilag összkoc- kázati termésbiztosítást jelentsen, vagyis a 100 százalékos kártérítés közgazdaságilag nem indokolt, biztosítástechnikailag pedig nem old- 49 millió 864 ezer forintot ható meg azon a díjszinten, kaptak a gazdaságok. Ebben amelyet az üzemek tehervise- közrejátszott az is, hogy az lő képessége még elbír, első év viszonylag kedvező 1979-ben Nógrád megyében biztosítási eredményei alap- a mezőgazdasági nagyüze- ján a mezőgazdasági üzemek mek tavaszi fagykárra 1 miikívánságának engedve a biz- hó 763 ezer forint, jégkárok- tosító lehetővé tette, hogy ra 0 millió 685 ezer forint, az eredeti térítési rendszertől eltérően ne a hároméves átlaghozam szolgáljon alapul, hanem az elmúlt 5 évkárainak elvállalása, valamint bői tetszőlegesen választhatmindenképpen az egységesített A tavaszi fagy vízkockázat. kockázatára kell vennünk, a díj- és kát. egyensúly alakulásának vjzs. gálatakor. Lassarr negyedik évének végéhez ért az a biztosítási rendszer, amely az ötödik ötéves terv időszakának gazdaságpolitikai szempontjai alapján,' 1976-ban lépett érvénybe. Bár még az idei év káradatai nem ismertek, csak az eddigiek alapján előzetesen becsülhetők, elmondhatjuk, hogy biztosítás nélkül, a károk következtében jelentkező terméskiesés az üzemek jelentős hányadánál olyan veszteséget eredméfigyelembe már az első évben az összes növénykártérítés egyharma- dát fizette a biztosító, vagyis a másfél milliárdból félmil- liárdot. Megyei, szinten ez 601 ezer forintot jelentett. A károsodás ilyen nagy mértékéhez kpzréjátszptt az aszály is, amely bár nem biztosítási fedezet körébe tartozó veszélynem, de azoknál a nagyüzemeknél, ahol kockázati kár volt, ott gyakorlatilag az aszálykárok is megtérültek a biztosítás révén. A következő évben már közéi kétszeresét fizette a biztosító az új típusú növény- biztosításra, majdnem 3 miiták ki a gazdaságok azt a három évet, amelynek terméseredményeit figyelembe vettük. Így nem egyszer rekordmennyiségeket biztosítottuk a reális átlaghozam helyett. További kockázatbővítéseket is hajtottak végre a biztosítási rendszer keretében. Többek között a bogyósok, vagy a repce kárainak fedetéli kipusztulásos növénykárokra 19 millió 548 ezer forint biztosítási térítést kaptak. Eddig növénykárokra a megyében 33 millió forint került kifizetésre és várható még 3—4 millió forint kárkifizetés. 1978-ban a növénykárokra kifizetett kártérítési összeg 19 millió 446 ezer forint volt. A fenti adatok alátámasztják a bevezetőben említett gondolatot, vagyis azt. hogy a biztosítás csak országos veszélyközösség létrehozásával töltheti be feladatát. Ha zetbe vételét említhetjük. Ide- a díj és kár alakulásának vigen a biztosítás alapelvétől, hogy olyan károk is megtérüljenek. amelyek nem véletlenszerűek, vagyis megelőzéssel védhetőek. Így például nem indokolt, hogy a taszonyát vizsgáljuk, soha nem szabad egyetlen év eredm-é-*- nyeit venni tekintetbe, hanem mind a térben, mind az időben való kiegyenlítődésre kell számítani. nyezett volna, amelyet az liárd forintot. Megyénkben NÓGRÁD — 1979. szeptember 25., kedd
